Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
IW4. február 13., csütörtök NSPDJBAQ % s Apró Antal előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján (Folytatás a 2. oldalról) lésében. Vannak lehetőségek egyes ipari növények (például dohány) termelésének szakosításában is. Ami a gabonaféléket illeti, valamennyi KGST- ország alapvető érdeke, termelésük minél gyorsabb és minél nagyobb mértékű növelése. Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata az ország kenyérgabona-szükségletének biztosítása saját termelésből. A KGST-országok mind szélesebb keretek között és mind sokoldalúbban valósítják meg gazdasági együttműködésünket. Igaz. hogy viták is adódnak ezzel kapcsolatban, mert nem minden ország tartja fontosnak részvételét nemzetközi méretű új vállalkozások létrehozásában. A vitákkal kapcso. latban a nyugati ellenséges sajtóorgánumok úgynevezett keleti szakértői hangzatos cikkeket írtak a KGST ellen. A Washington Post például azt írta, hogy „Kritikus a KGST-n belüli helyzet”. „Éhes disznó makkal álmodik” — mondja a magyar közmondás. Az imperialisták szeretnék, ha népgazdaságainkban, gazdasági egjmttműködésünkben válságok lennének. Nem tagadjuk, hogy vannak nálunk nehézségek, de ezek a gazdasági fejlődés, a növekedés problémái. Ugyanakkor nap nap után olvashatunk a vezető kapitalista lapokban a Közös Piac .agrárpoi bikájának kudarcairól”, éppen úgy, mint a „szén- és acélháború” fejleményeiről, valamint „az alma- és csirkeháborúról”. Hiba lenne, ha eltúloznánk a Közös Piac országainak si- keredt. de ugyanolyan hiba lenne nem figyelembe venni a nyugati tökésországok gazdagsági eredményeit, hisz nem egy területen tanulhatunk tőlük, különösen a műszaki haladás. a munkaszervezés, a piádhoz való alkalmazkodás területén. De mi ismerjük a tőkés világ ellentmondásait is, tudjuk, hogy a nyugat-európai tőkés országokban a termelés nemzetközi szakosítása, a gazdasági együttműködés bizonyos mértékű fejlődése az egymás elleni kmkurrenciahare és a verseny diktálta kényszer jegyében folyik, amelyben az erősebb tőkés országok kíméletlenül elnyomják a gyengébbeket, a nagyobbak a kisebbei ködési Kormányközi Bizottság ■ a múlt héten tartotta első ülé■ sét Budapesten. Nagy jelentő, ségűnek tartjuk e bizottság ; megalakulását, mert hazánk ■ számára elsőrendű fontosságú a sokoldalú gazdasági kapcso■ lat továbbfejlesztése a Szovjet• unióval. ; Apró Antal ezután külkereskedelmi forgalmunk néhány • kérdésével foglalkozott. Ennek • egyik fő-jellemzője — mondotta —, hogy árucserénk több mint 70 százalékát a KGST- országokkal, több mint egy harmadát a Szovjetunióval bo1 nyolítjuk le. A békés egymás mellett élés elvéből következően törekszünk a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére a tőkés országokkal is. Befejezésül Apró Antal hangsúlyozta: Arra van szükség, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés valamennyi kialakult formáját továbbra is támogassuk, azok továbbfejlesztésében aktívan vegyünk részt. Változatlanul kezdeményeznünk kell a KGST szerveiben és a többi nemzetközi szervekben, illetve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban az új megoldásokat; államközi termelési kapcsolatokat. Amit esetleg nehezebb megoldani sokoldalú módon — minden KGST-ország részvételével —, azt meg kell kísérelni államközi egyezménnyel két—három ország között létrehozni. A kezdeményező készség mellett ugyanakkor türelemre, körültekintésre, az egész szocialista közösség, valamint az egyes szocialista országok érdekeinek, szükségleteinek gondos tanulmányozására van szükség minden vonatkozásban. A szocialista országok között ma még meglevő színvonalbeli különbségeket felszámolni, és emellett megnyerni a békés versenyt a kapitalizmussal: ct egy hosszabb időszaknak és nagyon sokoldalú közös erőfeszítéseknek lehet csak az eredménye. A szocializmus ügye állandóan erősödik és előrehaladásunkat, gazdasági fejlődésünket nem lehet feltartóztatni. Minden feltétellel rendelkezünk, hogy valamennyi területen sikeresen haladhassunk előre lés újabb győzelmeket érjünk CL volt az ügyem, ezolgálalkész sofőrrel. TIZENEGYEDIK FEJEZET L Aeáker és Khümetz másnap elhagyták Ostburgot. Korán reggel indultak, a tíz óra tájban már Berlinbe értek. A hatalmas metropolis komor és kihalt volt Eesett az eső. Az út két oldalán összegyűlt piszkos víz — sebesen kavarogva — hulladékot, papírszeleteket és járdáról lehordott egyéb szemeteket sodort magával a kanálisok felé. Itt is, ott is tető és ablak nélküli házaik tűntek elő, ég felé meredező üszkös, romos falak, amelyeket sárosra, piszkosra vert az eső. Aszkemek úgy tűnt, hogy az emberek, az esőtől behúzott nyakkal védekező, görnyed ten igyekvő, ázott járókelők is ugyanolyan únottak, komorak, színtelenek voltak, mint maga a város. .Aszker számára ezt a benyomást hozta az út első néhány órája. De mit tartogatnak a következő órák és napok? Auschwitz!... Ennek a hit- i lerista koncentrációs tábornak a neve mind gyakrabban szé- ■ repelt a szovjet felderítők je- i lentéseiben. Aszker nagy sze- ] rencsének tartotta, hogy a vé- ] letten révén most jobban kö- ] rtilnézhet a hírhedt haláltá- j borban. Hasznát veheti még valamilyen formában. Aztán Wiesbachra terelődtek a gondolatai. A vele való első találkozás semmit 6em í hozott. Igaz, Aszker nem is ringatta magát olyan elképzelésben, hogy egv néhány percig tartó beszélgetésből tiszta 1 képet kaphat valakinek a jel- ] ^mérőL De valamiféle btnyo- i M unka fegyelem = gazdaságosabb termelés ez évben újabb 18 törzskönyvezettel szaporítanak. A tenyésztésben sok segítséget kapnak a tagok az elnöktől, aki szabad idejében intézi a csoport ügyes-bajos dolgait- Az elnök törzsállományából ez évben már 8 törzskönyvezett- A múlt évben 96 nyulat adott át, az idén pedig 200 átadására kötött szerződést. Felesége is segítséget ad a tenyésztésben. Idén már több segítséget kap a szakcsoport a helyi földmű- vesszövetkezet- től és a ME- SZÖV-től is. Nemrégiben nyúlházak építéséhez 150 kiselejtezett ládát vásároltak. A szakcsoport egy tagját pedig egyhetes tanfolyamra küldték Dobogókőre, hogy elsajátítsa a legújabb tenyésztési módszerekét. Jól jövedelmez a nyúl- temyéáztés a szakcsoportnak. Ebben az évben a szerződésesen átadott mennyiség után közel 67 ezer forintot kapnak. Ebből az ÖBZ- szeg'ből tovább növelik a közös alapot, munkájukat-segítő eszközöket és felszereléseket vásárolnák. Ügy tervezik, hogy a szakszerű tenyésztés megvalósítására tapasztalatcsere-látogatásokat tesznek más nyúitemyésztők- nél. Terveiket a tagok segítségével és a helyi földművesszövetkezettel közösen végzik és célul tűzték ki az éves szerződéses mennyiség túlteljesítését Szabó Lajos Kovács József szakcsoport-elnök az idén 200 nyulat ad át szerződéses alapon a népgazdaságnak. újjászervezett csoport azonnal munkához látott. Felmérték az állományt és megkötötték az ez évi értékesítési szerződéseket. Terveik szerint ez évben 1510 nyulat értékesítenek a helyi földművesszövetkezeten keresztül. Van mire alapozniuk. hiszen több mint 120 az anya törzsállomány, amelyet má&nak — ha mégoly felületesnek is — maradnia kellett volna róla. Kutatta magában, és legnagyobb meglepetésére kénytelen volt megállapítani; ha megkérdeznék, miféle ember ez a Wiesbach, semmit sein tudna róla mondani... Az igazgató szakította félbe Aszker gondolatait — A város központja felé hajtson — szélt oda. — Bres- lauba megyünk. Ott meg is hálunk az éjszaka. Elhagyták Spandaut, aztán Berlin egy másik kerületében, Moabitban haladt a kocsijuk, majd a széles Unter den Lindenre fordultak rá. Itt lassíta- niok kellett: katonai teherautók és csapatszállító páncélautók mentek az úton, sűrű sorokban. Nyilván Csapat-átcsoportosításról lehet szó — gondolta Aszker. — Forduljon déli irányba — rendelkezett az igazgató, amikor áthaladtak a Brandenburgi Kapu alatt, s elhagyták a Tier- grartent és a Reichstagot. — Elmegyünk a tempelholfi repülőtér mellett, s egy nagyszerű autósztráda kezdődik ott. Aszkér azt tette, amit Khümetz parancsolt Hamarosan kitértek a városból, s «délkeletnek tartott a kocsi. Khümetznek igaza volt. Az út valóban kifogástalan. A nagy betonlapokból épített széles, nyílegyenes útra kiválóan ráfeküdtek a kocsi kerekei. S Aszker mind nagyobb sebességgel hajtott. — Nagyszerű autója van, igazgató úr! — mondta Ászkor, hogy szóval tartsa Khümetzt — Sokféle kocsit Vezettem már, de Buickot még soha. Hadi- zsákmány, ugye? Khümetz bólintott. — Ezek az amerikaiak tudnak autót csinálni — mormogta az igazgató, — Ami igaz, az igaz. (Folytatjuk) Kerimow őrnagy és Max Wiesbach két. Emellett kifejezésre jut a kapitalista világban is a gaz- ; dasági élet intemacionalizáió- i dúsának objektív tendenciája, amely nap nap után fokozódik a gyors technikai és tudomá- • nyos fejlődés következtében. Az utóbbi évek során a gazdasági kapcsolatok a KGST- hez tartozó országok között két egymással szorosan összefüggő formában fejlődtek. Az együttműködés alapvető formája a KGST kereteiben, annak különböző ágazati szervéiben folyik. A másik együttműködési forma: a KGST elvei alapján két, vagy több tagország közötti gazdasági együttműködés speciális, elsősorban vagy kizárólag számukra érdekes gazdasági kérdésekben. két-, vagy többoldalú tárgyalások útján. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy jobban feltárjuk és kihasználjuk országaink népgazdasága szerkezetében, gazdasági fejlettségi színvonalában, közeli földrajzi helyzetében és más adottságaiban rejlő lehetőségeket. Ezenkívül két-, vagy háromoldalú formában sokszor könnyebb egy időben a szükségleteket és a lehetőségeket egyeztetni és kölcsönösen előnyös együttműködési megoldásokat találni. lennek érdekében keresni kell az új szervezeti formákat, közösen irányított iparági egyesülések, nemzetközi jellegű trösztök, bizottságok, vagy más, közösen létrehozott üzemek, intézmények formájában. Az utóbbi időben több szocialista ország pártjaival, kormányaival folytatott tanácskozásók azt mutatják, hogy a szorosabb együttműködéssel kapcsolatban hasonló elképzelések alakultak ki nemcsak nálunk, hanem másutt is. Országunk kétoldalú gazdasági együttműködést már több éve folytat — a kétoldalú kormányközi gazdasági bizottságokon keresztül — több szocialista országgal. ./ Ilyen kormányközi bizottaá4 Sok működnek már több éve al Román Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal és a Lengyel Népköztársasággal. Az utóbbi két évben jött létre a csehszlovák—magyar, az ’ NDK— magyar és a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság. A Magyar-Szovjet Gazdasági és Tudományos EgyüttműGyakorlatban is, elméletben is ismerjük a munkafegyelem szerves tartozékait: a munkaidő kihasználása, a technológiai utasítások betartása és természetesen a kiszabott tervek hiánytalan teljesítése. Ha e három fő szempont valamelyike csorbát szenved, máris tapasztalhatjuk a termelésben mutatkozó kellemetlen utóhatást. De közvetlenül kihat az üzem valamennyi dolgozójára a kereseteken keresztül, a rnű- szakiaki vezetőket pedig a prémium hiánya érinti érzékenyen. Év eleje lévén, szükséges az őszinte gonodlatcsere ezzel kapcsolatban. Ne akkor próbáljunk már féket akasztani a burjánzó lazaságokra, amikor csupán rohammunkával, vagv fölösleges anyagi kiadásokkal tudnánk szépíteni a tervmutatókon! Életünk jelenlegi időszakában a nemzetközi osz- lólyharc egyik fő területe a gazdaság. Minden erőt erre kell összpontosítani. Bátran, okosan kezdeményezve — foggal, körömmel küzdeni a megtakarított forintokért. Am ezt sem szabad merev szemellenzők közé szorítani, mert a paragrafusok szövevényében, vagy a bürokrácia sokszor feneketlen útvesztőjében elkor- csosulnának a helyes törekvések. Mindenekelőtt tehát a termelés, a tervek teljesítése. Ennek alapja pedig a sokat, de mégsem elégszer hangoztatott munkafegyelem. És a cél érdekében helyes, ha a mércét magasabbra tesszük. Emberséges érzülettel, de nem elnéző lazasággal gyomláljuk: kd gazdasági életünkből minden olyan gyomot, amelynek gyökerei piócaszerűen magukba szippanthatják az egészséges fejlődés talajának tápszereit. Nemcsak azok követnek el fegyelemsértést, akik megszegik életünk alapvető normáit. Mert azok is legalább akkora hibát követnek el, akik valamilyen okból elnézően szemet hánynak a lazaságok láttán. Egyes gazdasági vezetői; bizonyos felelősségre vonás alkalmával hajlamosak arra, hogy a munkafegyelmet sértő tényezőket csak bent a munka- padok mellett, a bányában, vagy akár a traktoron keressék. — Nem teljesítettük a tervet, mert lazult a munkafegyelem — hallhatjuk itt-ottés elég gyakran. De vajon kit és kiket terhel ezért a felelősség? Természetesen egy vállalat minden dolgozóját, vezetőket és beosztottakat, de nem egyforma mértékben. Mert a vezetője felelőssége mindig súlyosabban esik latiba, anélkül, hogy ennek okait különösképpen boncolgatnánk. Adódott már olyan eset is, amikor a munkapadok mellett dolgozók sustorogták a vezetőkkel kapcsolatban. Példát is említhetnek. Az egyik komoly termelővállalathoz több száz tonna hibás anyag érkezett további feldolgozásra. A munka akadozott, és az okot tisztán látták a vezetők. De hallgatásba burkolóztak, csupán azért, mert óvakodtak megsérteni a hibás anyagot szállító vállalatot. Illetve azokat, akik felelősséggel tartoztak a selejt gyártásáért. Ez is kapcsolatos a munkafegyelemmel, mégpedig nem is akármilyen fokon. És itt kell beszélnünk a felelősségre vonás kérdéséről Is, mert ezen a téren bizony már történt néhány furcsaság. Szigorú pénzbírsággal sújtottak egy fizikai dolgozót, aki figyelmetlenség folytán több száz forint értékű selejtet gyártott. De milyen a mérce, olyan vezetővel szemben aki elhamarkodott, meggondolatlan utasítással több százezer forintos kárt okoz? Vajon el lehet-e ezt tussolni olyasféle mentegetőző frázissal, hogy a magasabb szintű vezetésben menet közben fordulhatnak elő hibák. És elfogadható-e az a kifogás, hogy az követ el hibát, aki dolgozik. Nem! Főleg akkor nem, ha az ilyen kijelentés már több esetben előfordult, és ismételten ezzel takargaták a hibát. Beszélünk a világszínvonalról. Illetve minden vágyunk, hogy elérjük. Menni is fog, mert minden adottságunk megvan hozzá. Termelési grafikonjaink egyre felfelé ívelnek. Képzett műszaki gárdával is rendelkezünk. Erőfeszítéseinkben részt vesz minden becsületes dolgozó, ezért a magunk elé tűzött terv nem utópia, hanem realitás. De hiába tervezünk, hiába az igyekezet, ha a saját munkaterületén nem tölti be minden ember annak a hatalmas épületbe beágyazott kicsi, jelentéktelennek látszó téglának a szerepét f Nem vagyunk mi borúlátók, hiszen ismerjük önmagunkat mert erőnket volt időnk felmérni. Csupán azért vetjük feí e néhány gondolatot az év első heteiben, hogy ahol hasonló jelenségek mutatkoznak, legyen idő a bajok orvoslására. Laczik János Múlt év elején tíz vámos- györici dolgozó elhatározta, hogy a háztáji gazdaságiban a nyúl tenyésztést összefogva, szakcsoportban végzik. A megalakulás után 820 nyúl átadására szerződtek. Támogatást azonban keveset kaptak, pedig az új szakcsoportnak nagy szüksége lett volna rá. A szakszerű tenyésztés hiányában nagymérvű elhullás keletkezett és így szerződésüket sem telVámosgyörki nyűlteny észtők jesítették. Később a tenyésztők nagy része kilépett a szakcsoportból. Ilyen előzmények után ez évben szervezték újra a jelenleg már 16 taggal dolgozó csoportot. Elnökének Kovács Józsefet választották, aki régi nyúltenyésztő és nagy törzsállománnyal rendelkezik. Az
