Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

Í981. február 11., kedd NEPŰI8Afl Vissza nem térítendő állami támogatás a termel őssö vétkeseteknek Korszerű közlekedés irányítási kísérletek a MÁV hatvani állomásán Késnék a vonatok ... Hide­gek a kocsik ... A teherszállít­mányok nagyobb része a fel­adástól a rendeltetési helyig meglehetősen sok időt tölt - vasúton. És még egy sor prob­léma, amelyek a vasutasok és az utasolt gondjait növelik. Miért? Minderre egy mondattal is felelhetnénk. A bajok forrása a korszerűtlen, elavult álló- másüzemeltetési technológia. A választ mégsem ily röviden fogalmazták meg a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságának párt­bizottságán. Tóth István elv­társ, a pártbizottság titkára, sokkal messzebb tekintő kö­vetkeztetéseket tartalmazó do­kumentumokat őriz a fiókjá­ban. Vele beszélgettünk a vasúti személy, és teherforga­lom irányításának néhány problémájáról, Forradalmi változások lehetőségei — Pártunk VII!. kongres­szusának határozatni, s annak nyomán kormánypolitkánk a vasutat is az eddiginél gyor­sabb előrelépésre, gazdaságo­sabb, színvonalasabb munká­ra kötelezd. Ebben a kötele­zettségben a vasúti pártszer­vezetekre jelentős rész hárul. Ezért úgy döntött a pártbi­zottság, hogy a közlekedésfej­lesztés fontos kérdésével: a közlekedésirányítás tudomá­nyos megalapozottságával rész­letesebben foglalkozik. Hosszadalmas lenne a vas­útra háruló feladatok sikeres végrehajtását zavaró összes té­nyezőnek még csak említése is. Az utazóközönség és a szállíttató vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói előtt ta­lán közömbösen is hangzanak a fogalmuk: állomástechnoló- gäa, állomási fizetni terv. Pe­dig a vonatok menetrend rfnti közlekedésének, a fehér­áru továbbítása meggyorsítá­sának lényeges feltételét ké­zi ma a pályaudvarok, ál­lomások üzemeltetésének terv- szerűsége, a közlekedési szak­szolgálatok közötti együttmű­ködés. Hány esetben fordult lekedéslrányitás és lebonyolí­tás korszerűbb módszerei mi­lyen arányban érvényesülnek. Először az országban A pártbizottság javaslatára az Igazgatóság tovább fejleszti a kísérleteket. Próbaképpen a hatvani csomóponton — elő­ször az országban — a forgal­mi és vontatási szakszolgálat 1904-re közös üzemi tervet készít. Kísérletképpen új tech­nológiával közlekednek a vo­natok a Hatvan—Salgótarján közötti vonalon. Amennyiben ez a minden műveletre kidol­gozott időnorma-rendszer be­válik, eredménye feltétlenül hatással lesz a személy, és teherforgalom lebonyolítására, de az 1965. évi új menetrend szerkesztésére Js. Közlekedési szakemberem®: szüntelenül kutatják a vasút- közlekedés továbbfejlesztésé­nek új forrásait, s ennek egyik részét képezik a hatvani kí­sérletek is. A vasút munkája az egész népgazdaság előtt ál­ló nagy feladatokban jelentős helyet foglal éL Reméljük, a hatvani csomóponton dolgozó vasutasok továbbra is megér­tik ennek politikai és rendkí­vülien fontos gazdasági Jelen­tőségét, s jó munkájukkal se­gítik a magyar vasúti közleke­dés korszerűsítését — fejezte be nyilatkozatát Tóth látván, a MÁV Budapesti Igazgatósá­ga pártbizottságának titkára. Várkúti Miklós szerű sofőr, csak... Szóval volt egy kis szélütése. Meg­gyógyították, de a katonai szolgálat alól egyelőre még fel­mentették. Ügy, hogy gyakor­latilag egészséges. Fiatal, erő« és nagyszerűen vezet kocsit. — De mi történt vele? — Bombázáskor kapta. — Krieger a halántéka mellett forgatta a mutatóujját. —* De hát mindez már légen volt igazgató úr. — Szélütése volt? — Az igazgató félredobta a szájából a szivart. — Még csak az hiányzik, hogy egy hibbant el­méjű vezesse a kocsimat. Jói megfontolta, amikor elhatá­rozta, hogy ilyen sofőrt alán) nekem? Krieger vállat vont. — ön dönti el, igazgató úr. Csak utasított, hogy szerezzek egy sofőrt, s azóta már kétszer is szólni móltóztatott De hi­szen. hol talál ma az ember egy egészséges fickót, aki ölbe tett kézzel munkára vár? Nem akarja esetleg mégis megnézni ezt a sofőrt, igazgató úr? — Itt van? — Igen. Minden eshetőségre számítva, mondtam néki. hogy jöjjön ei ide. — Jól van. De honnan ke­veredett ez ide? — Pénteken jött, igazgató úr. Bizonyára ön is tudja: ezen a napon szoktam fogadó­órát tartani. Ügy jelentkezett a fogadóórámon. Mielőtt jelen, tettem volna róla az igazgató úrnak, kipróbáltam, amennyi­re tudtam. Lementem véle, s beültettem az „Opelem” kor­mánykerekéhez. Csak néhány kilométert mentünk, de azon­nal láttam, hogy nyugodt lé­lekkel ajánlhatom. Természe­tesen, mint gépkocsivezetőt. (Folytatjuk) Akták az asztalon Akták az asztalon... Lapozgatva bennük, külön­bözőek a tényállások, mégis van egy közös vonásuk: a könnyelmű, iszákos, költekező életmód csaknem ott lappang valamennyi bűnös történet hátterében. Az egyik akta ar­ról tanúskodik, hogy volt egy húsboltvezető, aki káros italo­zó szenvedélyének kiadásait tisztessége« keresetéből nem tudta fedezni, s a kezelésére bízott társadalmi tulajdonhoz nyúlt, sikkasztott, M. Gy. az egyik vállalat al­kalmazottja volt, őt bízták meg az ebódpénzek kezelésé­vel. Rossz társaságba kevere­dett, részegeskedni kezdett. ■ közel 3000 Ft-ot saját céljaira költött el a társadalmi tulaj­dont képező, beszedett ebéd- pénzeüdbőL Egy másik üzem bérszámo- lásl csoportvezetője magasabb béreket számfejtett, azonban a dolgozóknak csak a jogos bér­összegeket fizette ki, s így a társadalmi tulajdonban 22 000 forint kárt okozott Akták az asztalon... Sajnos, sókan kerülnek még manapság is bíróságaink élé a gazdálkodás rendjét sértő bűntetteik miatt is. Változatos az akták képe ezen a téren is: a minőség hamis tanúsítása, rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala, pazarló gazdálkodás, a népgazdaság szerveinek megtévesztése, a gazdasági, ellenőraés és gyűjtés akadályozása, a beru­házási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntettek mind-mind akadályozzák, hátráltatják szocialista fejlődésünk ütemét; ezért is fontos az ilyen bűn* cselekmények felszámolása. De elárulják ezek az akták azt is. mélyek azok a körül­mények. amelyek elősegítik, vagy lehetővé teszik az ilyen­fajta bűncselekmények elköve­tését. Sok esetben a vállalatok vezetőségét is felelősség ter­heli az ellenőrzés, vagy a szi­gorú számviteli fegyelem be­tartásának elmulasztásáért, s más olyan lazaságok eltűrésé­ért, amely fegyelmezetlensé­gék talaján soMcal könnyebb szabálytalanságokat elkövetni. Akták az asztalon ... De a társadalmi tulajdon vé­delme nem merülhet ki bírói ítéletekben! — A nép vagyo­nának gondos megóvása min­dén dolgozó kötelessége. Ügy hiszem, a nevelés, a megelőzés, az ellenőrzés foko­zása, a jogi felvilágosító mun­ka megfelelő zálogai annak, hogy napról napra kevesebb akta tanúskodjék azokról a hi­bákról, amelyek ma még gyak­rabban előfordulnak. Hiszen a társadalmi tulajdon az egész társadalomé és szükséges, hogy szebb lövője, jobbléte érdeké­ben mindenki hü sáfára, gon­dos gazdája legyen. Dr. Rőczey Ödön hálózat építésére is. A támo­gatás mértéke változó, de minden esetben számottevő. A fel nem sorolt, egyéb mező- gazdasági üzemi célt szolgáld épületek, létesítményeknél és a már elkészült épületek kor­szerűsítésénél is van vissza nem térítendő állami támoga­tás. Felső határa az egyes munkára vonatkozó tervdo­kumentáció költségvetésben előirányzott összeg harminc százaléka. A termelőszövetkezetek szakemberekkel való jobb el­látását segíti elő a 3004/6-os számú határozatlanak az az intézkedése, hogy a szakem­berek részére típusterv szerint készülő 2—8 szobás, közműve­sített készenléti lakás építésé­hez 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatással járul hozzá az állam. Nemegyszer előfordult már, hogy a nagy munkával és te­temes költséggel, állami támo­gatással megvalósított beruhá­zásokat nem megfelelően hasz­nosította a termelőszövetkezet. Ez természetesein kárt okoz az országnak és közvetlenül a Szövetkezetnek is. Éppen ezért helyes az az intézkedés, amely szerint visszamenő hatállyal is meg lehet vonni a támogatást attól a tsz-tői, amely saját hi­bájából nem, vagy rosszul használja az állami segítség­gel létesített beruházást. Mindaz, amiről ebben a cikkben szó volt, csak vázla­tosan sorolja tel a vissza nem térítendő állami támogatáso­kat. Ügy helyes, ha a szövet­kezeti vezetők és a tagok a rendéletekből még részleteseb­ben megismerik, milyen lehe­tőséggel élhetnek közös gazda­ságuk fejlesztése érdekében. S miután megbeszélték, együtte­sen eldöntötték, hogy mit leg­célszerűbb igénybe venni, dol­gozzák bele terveikbe, való­sítsák meg legjobb tudásuk szentet. Elengedhetetlen felté­tele ez annak, hogy ebben az évben is tovább erősödjék szö­vetkezetük. Gulyás Pál k/TSA/T, — Percnyi pontosan — dörmögite az orra alatt Khü­metz. — Igaz, ez a Krieger mindig pontos szokott lenni. Bólintott a titkárnőnek. Az kiment, s egy Idősebb férfit engedett be a szobába: Kari KrJegert, a gyár irodafőnökéti Pedáns fekete öltönyt, s cso- komyakkendőt viselt. A szokásos reggeli jelentés­re jött Mindez az egyszer és mindenkorra bevezetett rend szerint folyt Khümetz igazga­tó saját maga dolgozta ki ezt i rendszert, s igen hasznosnak tartotta. Krieger rövidre fogta i mondanivalóját. Néhány szó­ban elmondotta az ügy lénye­gét, s átadta a főnöknek az azzal kapcsolatos iratot Khü­metz aláírta, s nyomban visz- szaadta. Amikor az aláírni valókkal végeztek, Krieger isszecsukta a dossziét) és fel­ült Khümetz ismét az órára né­zett A jelentés tizenöt percig tartott, pontosan addig, amennyi időt kiszabtak rá. Iiv tett Kriegemek. hogy elmehet Az ajtónál azonban visszafor­dult az irodavezető. — Bocsásson meg. elfelejtet­tem jelenteni... Azt hiszem, találtam egy megfelelő em­bert. — Sofőrt? — Igein. — Természetesén nő, mi? — Férfi, igazgató úr! — A keleti munkások kö­zül? — Nem. — Hát akkor kicsoda? — Német, igazgató úr. — Azt mondja: német? — Igen. — És nem nyomorék? —* Nem rokkant... Vagyis rokkant, de nem abban az ér­telemben. Ép a keze, a lába, lát mind a két szemével. Nagy­v nál és körténél 8—12 ezer,- meggynél, kajszinál és bogyós 3 gyümölcsűeknéi 6—10 ezer,- egyéb gyümölcsűeknéi 3—6- ezer, spárgatelepítésnél tízezer,- komlótelepítésnél pedig 25- ezer forint holdanként a visz- 1 sza nem térítendő állami tá­- mogatás összege. A támogatás 1 mértékét a megszabott hatá­- rokon belül a természeti i adottságok és a telepítési mód 5 figyelembevételével állapít- > ják meg. ' A közös állatállomány nö­, velését és javítását egyebek i között azzal mozdítja elő az 5 állam, hogy minden előhasi 1 üsző után — a leelléskor — 4000 forint olyan támogatást ■ ad a tsz-nek, amit nem kell ■ visszafizetni. A termelőszövet- ' kezetek sertésállományának , pestis elleni megelőző oltásá­hoz Ingyen kapják a tsz-ek az oltóanyagot, ; A termélősaövetkezetek be-. , ruházási terheinek csökkentése , érdekében a nagyüzemi gaz- , dálkodás követelményeinek megfelelően új létesítmények üzembe helyezésekor is igen . tekintélyes összegű, vissza nem . térítendő állami támogatás il­leti meg a tsz-eket Ha tehén­istállót épít a tsz, akkor férő­helyenként 1—11 ezer forintra jogosult Süldőszáliás és hizla­ló esetében ez az összeg férő­helyenként 500 forint. Földbe épített nyomócsö­vei? esőztető berendezésű ön­tözésnél holdanként hatezer forint a támogatás. Ha felületi öntözésről van szó, akkor hol­danként 1500—4000 forint jár a tsz-nek. Dohánypajta építé­sét holdanként, hideg! ovegős szénaszárító létesítését pe­dig darabonként 25 ezer forint támogatással teszi könnyebbé az állam. Vissza nem térítendő állami támogatásban részesülnek a termelőszövetkezetek akkor is, ha sertésfiaztatót, juhtenyész­téshez szükséges épületekét, tojóházat, baromfiólat, csibe- nevelőt, palán tanervelőtelepet, növényházat építenék. Ugyan- i ez vonatkozik különféle öntő- , zőtelepek létesítésére, halastó, víztároló, kukoricagóré, mag­tár, gépkarbantartó műhely, ' gyümölcs-tároló és csomagoló, kút, víztorony és vízvezeték­ve fordították a fő figyelmű­ket Adolf Torp mindennap i meglátogatta az özvegyet. De ; az asszony rendkívül súlyos : állapotban volt, a nagyfokú idegösszeroppanásból még I mindig nem épült fel. Torp i kitartó kérdezósködésedre foly- : ton egy és ugyanazt erősitgeb- ' te: ezekben a napokban állan- i dóan tele volt a ház emberek­kel Rengetegen jártak náluk, : de hogy kük, fogalma sincs, i Jóformán semmire sem em- i lékszik. 1 Vagy nem akar emlékezni? i Torpban élt a gyanú, hogy 1 éppenséggel így van. De hát : ez csupán feltételezés volt ' semmi több. 1 Az Abwehr felkutatta mind- > azokat, akikkel a gyárban, : ahol Herbert Lange a bevo- < nulásig dolgozott, kapcsolatot ? tartott vagy barátkozott < Mintegy húsz embert jegyez- 1 tek meg a kémelhárító nyo­mozói. Otto Stalecker műsze­rész neve is a listán volt. 1 A további nyomozás kiderí­tette, hogy ezek csaknem va­lamennyien ott voltak Herbert Lange temetésén. A fonal tovább gombolvo- dott. 2. Arthur Khümetz, a „Gans- Behmer” tüzérségi lőszergyár igazgatója egy szivart vett ki az asztalán levő díszes doboz­ból. Megszagoltatta, zsebkésé­vel akkurátusán levágta a vé­gét s rágyújtott. Bejött a titkárnő. — Karl Krieger úr — mond­ta. s kérdően nézett az igaz­gatóra. Khümetz egy pillantást ve­tett a szoba sarkában álló ha­talmas órára. Tizenegyet mu­tatott. Éppen akkor kezdte ütni. Az idei népgazdasági tér adataiból ismeretes», hogy álla műnk az eddiginél is nagyob mértékben segíti a mezőgaz daságot, kiváltképpen a tei melőszövetkezeteket a terme lésd színvonal fejlesztéséhei Mostani ötéves térvünk els négy esztendejében az eredeti leg előirányzottnál 14 mdlliár forinttal fordítunk többet be ruházásokra. Ennek majdner a felét — az élelmiszeripart i számításba véve pedig kerekei a felét — kapja a mezőgazda ság. Ebben az évben a mező gazdaság összes beruházási mintegy 13 százalékkal nő i tavalyihoz képest, és az égés, népgazdasági beruházásoknál 23 százaléka szolgál mezőgaz dasági célokat. Természetes hogy mivel az ország szántó területének 80 százalékán tsz ek gazdálkodnak, a beruházá sok túlnyomó többsége a nagy üzemi társas gazdaságokban jön létre. Hosszú lenne felsorolni mennyi minden valósiul meí 1964-ben a termelőszövetkeze­tekben. Arra azonban ezútta sem árt ráirányítani a figyel­met, hogy az állam igen sokka hozzájárul a tsz-ek korszer! nagyüzemekké formálásához. / segítség egy része előnyös hi­teleik, kedvezmények révén je­lentkezik. más része pedií olyan állami támogató*, amíl nem kell visszafizetni. A 3004/6-os számú kormányhatá. rozat és végrehajtási utasítá­sai tételesen felsorolják, mi­lyen célokra, mekkora összegű ilyen támogatást kapnak * tsz-efc. Jó, ha a termelőszövet­kezeti tagság is tájékozott er­ről. mert akikor még világo­sabban látja, hogy milyen nagy gondot fordít az állam a közös gazdaságok megerősíté­sére. ami az egész ország ér­deke ugyan, de legközvetle­nebbül a szövetkezeti paraszt­ság javára van. A talajjavításon és a talaj­védelmen kívül, ami kiemel­kedő jelentősége miatt külön elemzést érdemel, rendkívül fontos például a szőlő- és gyü­mölcsültetvények. valamint a spárga- és komlótelepítés után, a termőre forduláskor nyújtott támogatás. A határozat ezerint csemegeszőlőnél 20—-40 «ser, borszőlőnél 15—35 ezer, almá­sebességmérő mutatója a 120­as számnál vibrált Másfél óra múlva egy út­elágazáshoz ért a kocsi. A főút tovább vezetett Hamburg felé. Nyugati irányban pedig egy enyhén ereszkedő lankás út vitt. A Gruppenführer körül­nézett, s miután meggyőződött hogy szabad előtte az út balra fordította a korménykereket. Egy újabb óra múlva már Ötsburg határában, az ellenőr­ző ponton fékezett Upitz „Mer­cedesé”. Néhány másodpercig állt ott csupán: azonnal to- vábbengedték. Már várták a magas vendéget. Alighogy megállt a kocsi az Awerh épü­lete előtt, Bohlm Standarten­führer és Becker Strumbann- führer sietett oda hozzá. Alá- zatoskodva üdvözölték a tábor­nokot, s bekísérték a lakosz­tályba, amelyről már jó előre gondoskodtak. A kémelhántó szolgálat épülete mellett villa­nyaralót bocsátottak a vendé­gek rendelkezésére. Bohlm Standartenführer egy jókora bőrmappát vitt a hóna alatt. Ebben gyűjtötték össze, a Kurt Krause és Herbert Lan­ge ostburgi megjelenésével kapcsolatos összes anyagot. Az iratok nem váltottak ki valami nagy örömet a tábor­nokból. Még mindig nem sike­rült Herbert Lange útitársának nyomára akadni, noha Bohlm és Becker minden szükséges intézkedést megtett. Az elhunyt' Lange házát gondosan figyelték állandóan, s titokban valamennyi látoga­tót alaposan leellenőriztek. Az Abwehmél ennek ellenére bi­zonyosak voltak benne, hogy az az illető, aki a konyhában elreitett rádióleadőt elvitte, aligha megy még egyszer Lan­ge házába A kémélhárítók ezért Lizel­Üjabb jelentős színfolttal gazdagodott a szocialista bri­gádmozgalom a Mátraaljai Szénbányászati Trösztnél. A petőfibáriyai minőségi ellenőr­zési csoport laboratóriumi dol­gozóiból 14 fővel megalakult női brigád, az összes feltétele­ket teljesítette és elnyerte a szocialista brigád címet és a vele járó oklevelet. Kiváló munkájuk elismeréseként ja­nuár 31-én első ízben részesül­tek „becsületfizetésben”. . Hosszú és nehéz utat tett meg ez a brigád, amíg elnyerte a büszke címet. Már 1062-ben versenyeztek és teljesítették is a feltételeket, de egyik társuk fegyelmi vétsége miatt elestek a címtől. Nagyon elkeseredtek, bár munkájuk akkor sem volt hiábavaló. Mi sem bizonyítja jobban e mozgalom emberfor­máló erejét, mint az, hogy az elkeseredés nem lett úrrá rajtuk. Hamarosan össze­szedték magukat és „csak az­ért is megmutatjuk” jelszóval 1063-ban újra harcba indultak á szocialista brigád cím elnye­réséért. A brigád vezetője, Székely Miklósné, jó példával járt elöl, és komoly segítséget kaptak patronálójuktól, Szal­más Zoltán csoportvezető mér­nöktől is. Az összefogás és a jó munka meghozta a várt ered­ményt. Ebben az évben nem volt semmi baj: minden felté­telt pontosan teljesítettek, és így jogosan nyerték el elsőnek a trösztnél a szocialista brigád címet. Jogos és teljesen érthe­tő ezeknek az asszonyoknak és lányoknak öröme, büszkén te­kinthetnek vissza az elmúlt esztendőre és végzett munká­jukra. . S lám, a jó példa ragadós! Ebben az évben rajtuk kívül már 3 újabb női brigád jelen­tette be, hogy részt kíván ven­ni e nemes versenyben. Kulcsár Mihály > 4% első női sxoeialista brigád elő, hogy menetrend szerint a vonatnak indulnia kellene, de éppenséggel az állomás és a fűtőház közötti kooperáció hi­ányában mozdonyra várás mi­att nem tud indulni a vonat. Csökkenhetnek a vonatkésések Régi probléma a vasutaknál — nemzetközi szinten is — a pályaudvarok, állomások üze­meltetési technológiájának és a menetrendnek a kölcsönös vi­szonya. A Budapesti MÁV Igazgató­ság javaslatára többek között a hatvani állomáson a vasút- forgalmi Üzemmérnökök ter­vezése alapján új technológiát vezettek be. Azóta javult az állomás kocsigazdálkodása, a személy- és teherforgalom me- netrendszerűsége. A tehervo­natok rendezése, továbbítása az eddiginél jóval kevesebb időt kíván, A jövőben lehető­vé válik, hogy teljesen meg­szűnjenek az olyan vonatké- sések, amelyeket az állomás fölösleges vágányfoglaltsága idéz elő. A munkaerők terv­szerűbb elosztásával csökken­het a vasúton a munkaerőhi­ány, kültúráltabb, műszakilag fejlettebb közlekedési rend­szer válthatja fel a régit. Reá­lis alapokat teremthet a vo- natközlekedési, áruszállítási tervek teljesítésére, a műszaki berendezésék maximális ki­használására. Sok függ vas­utas dolgozóinktól, hogy a köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents