Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
Í964. február 28., péntek NEPOISAO 3 Tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás az 2. Oldalról.) vagy a vállalat központjához, vagy ahhoz a területi pártbizottsághoz tartoztak, ahol munkájukat végezték. ti!. Bíró elvtárs beszámolójának befejező részében ismertette azokat a hatalmas feladatokat, amelyek a megye építőiparára hárulnak, hiszen —ha a lakosság igényeit nem számítjuk — mintegy 700 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani, ebből a megye állami építőiparának 435 millió forint értékű munkát kell elvégznie, hogy a többi vállalattal együtt biztosíthassák az építési igények kielégítését. Az előző évi tervhez képest 50 millió forinttal növekszik az építési, szerelési terv, amelyből az állami építőiparra 17 millió, a tanácsi vállalatra 16 millió forint jut, ami százalékban kifejezve azt jelenti, hogy az elmúlt évi termeléshez képest 22 százalékkal növekedett az állami építőipar idei terve. Ennek a megnövekedett igénynek akkor tud eleget tenni a vállalat, ha az ígért gépek megérkeznek, főleg, ha a vállalat munkájában lényeges fejlődés következik be. A tanácsi építőipari vállalati termelése még nagyobb mértékben növekszik az idén — 36 százalékkal —, ennek ellenére remélhető, hogy a vállalat teljesíti tervét, hiszen az elmúlt év utolsó három negyedévében is nemcsak pótolni tudták az első negyedévi hárommilliós lemaradásukat, hanem tervüket közel kétmillió forinttal túl is teljesítették. Az anyagellátás és szállítás a múlt évben nem volt kedvező, az idén javulás válható, bár néhány anyagnál most is előfordulnak beszerzési nehézségek. A gépesítés tovább folyik, tíz állami építőipar részére 92 gépet biztosít a minisztérium, bár még nem tudják, hogy a gépek mikor érkeznek meg, ezért hatékony intézkedésekre van szükség a meglevő géppark jobb kihasználására. összegezve: az építőiparra vonatkozó terveket a meglevő szervezeti felépítéssel, vezetéssel, az építőipari dolgozók odaadó munkájával kell megvalósítani. csupán ez volt Seifert sikeresnek titka. Pontosan ez játszódott le a háború elején, amikor a Führer környezetének az volt a legnagyobb gondja, hogy bármi áron megszerezze az amerikaiak által felfedezett új bambairányító berendezésének tervrajzait. Seifertnek sikerült kiszimatolnia. hogy Hitler személyesen érdeklődik a berendezésék iránt. Hallatlan energia bevetésével, jó néhány ügynök tönkretételével, fantasztikus pénzmennyiséggel ugyan, de Seifertnek mégis sikerült megszereznie a hét lakat alatt őrzött tervrajzok fényképeit. S méghozzá Upitz és a többi főnök megkerülésével szerezte meg. Seifert természetesen nem keveset kockáztatott. Alaposan meggyűlt volna a baja, ha Upitz idejében tudomást szerez étről az egész ..különakció- ról”. De Upitz, aki maga is minden idejét és teljes energiáját az új katonai műszer dokumentumainak megszerzésére fordította, nem sejtett semmit. S Seifert az Abwehr birodalmi vezetőjének asztalára tette a bombairányító berendezés tervrajzait. Ügy intézte a dolgot, hogy Göring és Himmler, s rajtuk keresztül Hitler is minél előbb tudomást- szerezzen a tervrajzokról, s arról, hogy ki szerezte meg. Másnap reggelre megjött a döntés: Upi tznak szolgálati szobát kellett cserélni Seifert- tei. Seifert nemcsak magasabb beosztást, hanem tábornoki rangot is kapott, s hozzá a lovagkereszttel tüntették ki. Ez volt Ser>p Seifert. Úpitznak nem tetszett, hogy ellenlábasa Karlslusteba érke- aett. Ügy érezte: vajmi kevés A cél: gyorsabban, jobban, és olcsóbban építkezni. Ehhez az eddigieknél keményebb és határozottabb vezetés, előrelátóbb, tervszerűbb, elemzőbb munka szükséges, az építőipar gépesítésének további fejlesztése, koncentráltabb építkezés, hogy a meglevő gépi kapacitást az eddiginél jobban kihasználhassuk. Figyelembe kell venni, hogy az építőiparban egyidejűleg és valósításának* fő tartaléka természetesen magában az építőiparban van, és előrelátó vezetéssel. szervezetebb munkával meg lehet valósítani idei terveinket, feladatainkat — fejezte be beszédét Bíró József elvtárs. A beszámolót követő vitában a megyei pártbizottság több tagja és a meghívottak közül is számosán felszólaltak és javaslatokat terjesztettek elő. Biszku Béla elvtárs felszólalása — A Központi Bizottság mérlegelte, hogy most, a második ötéves terv negyedik esztendejében lehet-e olyan intézkedéseket tenni, amelyek az építőipar munkáját eredményesen befolyásolják. A pártszervezetek egyre sűrűbben jelezték a hibákat és az 1963-as statisztikai adatok figyelmeztették az ország vezetőit, hogy az építőipar tervét nem teljesítette. Lényegesen nagyobb az igény, mint amit építőiparunk jelenlegi szervezettsége és munkatempója mellett bir, tehát sürgősen és sokat kell tennünk, hogy az építőipar munkája javuljon. Biszku élvtárs a létszám és a termelési érték számadatainak egymás mellé állításával bizonyította, hogy az állami építőipar termelékenyebb, mint a ktsz és a magánkisipar. De a különböző szektorokkal egyelőre számolnunk kell. Ebből következik, hogy szektoronként kell meghatározni a feladatokat. A Központ! Bizottság határozata a távlati tervek megoldásra váró feladataira is utal. Például a házgyárak létesítése, a paneles és más korszerű építkezési formák megteremtése, a korszerű, az igényeknek és anyagi erőforrásainknak legjobban megfelelő típustervek kialakítása. De központi intézkedések történték arra is, hogy ne csak a határozatban szereplő feladatokat oldják meg, hanem minden hasznos javaslatot vegyenek figyelembe és segítsék azok megvalósítását. Biszku eJvtárs javasolta, hogy a megyei pártbizottság intézkedési terve szektoronként és részletesebben határozza meg a feladatokat. Ha a megyei és a vállalati vezetők világosan látják a feladatokat, jórészt utót most rögzíthetők azok az intézkedések, amelyek hatékony intézkedéseket jelentenek a lakások és a termelési célokat gyei pártbizottság határozata alapján — sajátos helyzetük figyelembevételével dolgozzák ki intézkedési tervüket. A határidőket és a felelősöket pontosan állapítsák meg, mert többé nem tűrhető az a helyzet. hogy súlyos hibákért se*n párt, sem állami felelősségre vonás nem történt. A megyei és a járási pártbizottság minden tőle telhető segítséget megad, ezért elvárja és bízik is abban, hogy az 1964-es tervfeladatokat az építőipari dolgozók eredményesen megoldják. Csuhaj Ferenc elvtárs javaslatára a megyei pártbizottság megbízta a végrehajtó bizottságot. hogy a vitában elhangzottakat vegyék figyelembe a határozat szövegezésénél« konkrétan szabják meg a feladatokat és a határozatot küldjék meg a pártszervezeteknek. rosszabb a sziakemberellátott- ság, ezen kívántak segíteni, amikor elhatározták, hogy Egerben építőipari technikumot létesítenek. Az építők keresete nem alacsonyabb az ipari átlagbéreknél, de az ország anyagi teherbíró képessége a közeljövőben nem teszi lehetővé az építőipari bérek emelését. De a vezetők tegyenek meg mindent, hogy anyaghiány és szervezetlenség ne akadályozza a munkát, és ne csökkentse a keresetet. Megyénk építőiparában rossz a koordináció, a tervellátottság. A beruházó, a tervező és a kivitelező, valamint a generálkivitelező és alvállalkozók munkájának eredményesebb összehangolására megyei koordináló szervet kell létrehozni. A megyei pártbizottság az építőipari vállalatok pártszervezeteit felhívta, hogy a Központi Bizottság, illetve a meSzemélyi változások a megyei pártvezetésben Bíró elvtárs összefoglalója után a megyei pártbizottság személyi kérdéseket tárgyalt Biszku elvtárs ismertette a pártbizottsággal, hogy a Politikai Bizottság 1964. január 8-án Putnoki László elvtársat — akinek felelősségét az 1963. augusztus 31-én történt, hármas halálos gázolás ügyében megállapította a Politikai Bizottság — a megyei első titkári funkciójából leváltotta és szigorú pártbüntetősben részesítette. A Politikai Bizottság határozatát a legutóbbi Központi Bizottsági ülés jóváhagyta. A megyei pártbizottság egyetértett a felsőbb szervek döntésével és visszahívta Putnoki László elvtársat a megyei pártbizottságban és a végrehajtó bizottságban betöltött tisztségéből. A Politikai Bizottság javaslatára a megyei pártbizottság az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárául egyhangúlag Bíró József elvtársat, a megyei pártbizottság volt titkárát választotta meg. Ezután Bíró elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára javasolta a megyed pártbizottságnak, hogy Tamás László elvtársat, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjét mentse fél osztály- vezetői funkciójából és válassza meg a megyei párt- bizottság titkárává; Tóth Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság párt- és tóiéval kecsegtet a vele való eszmecsere ebben a városban. Éppen ezért szándékosan halogatta a találkozást, abban reménykedve, hogy végül valami majd csak közbejön, s akkor nem kerül sor erre az egész kényszerű randevúra. De hiába volt minden: Seifert kitartóan sürgette a beszélgetést. Kétszer is rátelefonált Upitz- ra... Miután üdvözölték egymást, Upitz megmagyarázta, miért jött késve. Beszámolt a Gans- Behmer hadianyaggyár felrobbantásáról, azokról az akciókról, amelyeket az Abwehr folytatott az illegális antifasiszta szervezet és a szovjet felderítők felkutatására és likvidáláséra. — Maga bizonyos benne, hogy éppenséggel az orosz felderítők munkája volt ez az egész? — kérdezte Seifert. — Igen, bizonyos vagyok. — S az a csoport lenne, amely Karlslusteben működött? — Igen — állította határo- tan Upitz. Seifert elgondolkodott. — Nos — szólalt meg kis szünet után — azt hiszem, igaza van. — Egy nagyon fontos körülményt feltétlenül számításba kell vennünk. Amióta a szovjet felderítők nyomára bukkantunk Ostburgban, Karls- lusteból semmiféle életjelt nem adtak magukról ezek az orosz ügynökök. A rádiófigyelő szolgálat ezelőtt rendszeresen észlelte egy ismeretlen rádióleadó jelzéseit, mely a számításaink szerint valahol Karlsluste környékéről sugárzott. Ez az adás már nem működik. Ellenben egy titkos adó rendkívül aktív tevékenységét észleltük... — Ostburgban? — Igen. S 1 ugyanazon a frekvencián. — Felesleges folytatni. Minden világos. — Nem, ez fontos. Éppen akkor, miközben készültem, hogy idejövök, véglegesen megbizonyosodtunk, hogy sikerült átjátszanunk az oroszokat. — Érdekes. — Georg Homarm és Ottó Liss átdobásának akcióját ön ismeri, ugye? — Igen. Annak idején maga tett jelentést nekem erről. — Szóval Ostburgban megjelent egy illető, aki Homann vallomásának igazát, az ügy bizonyítékait kutatja. A Gans- Behmer gyár raktárosa jelentette ezt. A raktárkezelőt idejében és megfelelően kioktatták a mi embereink. — Nem fogták el az illetőt? _— A legjobb nyomozóinkat bíztuk meg, hogy kerítsék kézre. Ügy gondolom, hogy a letartóztatása csak idő kérdése. Különben a Földalatti antifasiszta mozgalom vezetőjét, az ön által is jól ismert Oskar Schubertét megsemmisítettük. — Schubertét! Nagyszerű, Upitz! — Én is úgy gondolom, hogy valóban jelentős sikert tudhatunk vele magunkénak. — És kinek sikerült leszámolnia vele? — Torp Sturmführemek. Nagyon tehetséges fiatal fickó. — Megjegyezzük a nevét, — Seifert egy darabig hallgatott, majd váratlanul megkérdezte: — A rejtekhely messzi van ide? Upitz elkamorodott. — Nincs nagyon messze — mormogta alig hallhatóan. — Mutassa meg nekem. 4 — Miért? — Upitz felállt, s kesernyésen folytatta: — Vagy már nem bíznak bennem? ... Felállt Seifert is. Néhány másodpercig farkasszemet néztek egymással. — Mit akar vele? — kérdezte nyers, rekedt hangon Upitz. — Miért van erre szüksége önnek? Seifert elfehéredett. A szeme szikrákat szórt. Ökölbe szorította a kezét, s a szája szélét harapdálta. — Hallgasson ide, Upitz — kezdte, s látszott rajta, hogy igyekszik nyugalmat parancsolni magára. — Én nagyon jól tudom, hogy maga milyen érzéseket táplál irántam. Illúzióim ebben a tekintetben nincsenek. Csak annyit mondhatok: ez az érzés kölcsönös... De most nem erről van szó. Tudni akarta, miért van szükségem az archívumokra. Megmondom: ugyanazért, mint magának. — Seifert elhallgatott, s a következő pillanatban mosoly jelent meg az arcán, úgy folytatta: — Thedder csak az után beszélt magával, miután én beleegyeztem. Upitz mélyen bent ülő, apró szemében zavar látszott . — Hol hagyta Theddert? — kérdezte Seifert. Upitz némán állt a tábornok előtt. Csak a válla rándult meg idegesen, egyszer-kétszer. — Itt van most Thedder? — Seifert kijött az asztal mögül. — Beszéljen, a krisztusát ma gának! — Igen. — Jól van. Akkor ő is velünk jön. (Folytatjuk) Széles körű vita az új munkásvédelmi rendelkezésekről áp rilis elsején lépnek hatályba az új rendelkezések Az elmúlt év decemberében a kormány a Szakszervezetek r Országos Tanácsával egyetértésben elhatározta, hogy a dol- j gozók egészsége és testi épsége védelmének fokozottabb biztosítása céljából módosítja a Munka Törvénykönyvének né- ’ hány rendelkezését. Ennek • nyomán jelent meg az év utoi- j só napjaiban a népköztársaság . Elnöki Tanácsának 1963. évi 1 34. számú törvényerejű rende- ^ lete, valamint az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és ' SZOT-szabályzat. . Ezek a jogszabályok, ame• lyek április 1-én lépnek ha- ' tályba, több új rendelkezést ' tartalmaznak a munkásvédelem fokozására, az üzemi balj esetek számának csökkentésére A gazdasági vezetésnek ■ például kötelességévé teszik, hogy a baleseteket elsősorban : a jobb munkaszervezés, a biz- ( tonságosabb technológiák meghonosítása útján előzze meg. • Az ilyen intézkedéseknek csak kiegészítése lehet a különböző védőberendezések, felszerelések, védőeszközök stb. alkal ■ mazása. A vállalat vezetőjénr v • még a jogszabályok rendelkezésein túlmenően is gondos( kodnia kell a megfelelő munkakörülményekről, viszont a dolgozót, aki figyelmeztetésre sem veszi figyelembe a munkásvédelmi rendszabályokat, el kell tiltani a munkától. A dolgozó embert védő rendelkezések megtartásának ellenőrzésében pedig a szakszervezetek kapnak az eddiginél nagyobb hatáskört. A törvényerejű rendelet alapján kibocsátandó miniszteri végrehajtási rendeletek tervezeteit a minisztériumok már elkészítették. Annak a szemléletnek az alapján, hogy a munkásvédelem és a baleset- elhárítás az egész társadalom ügye már a rendelettervezetek elkészítésénél is szoros együttműködést teremtettek az illetékes szakszervezetekkel, néhány napja fjedig megkezdődött a tervezetek még szélesebb körű megvitatása. A tervezőteket megtárgyalják az egyes szakszervezetek munkásvédelmi bizottságai, mégpedig esetenként — a helyi Viszonyok figyelembe vételével külön 1 ”’nr> ae meg ékben is. majd különböző nagyüzemek dolgozói is hozzászólnak a tervezetekhez. goztatta Bíró elvtárs —. hogy eddigi eredményeinkre támaszkodva hibáinkat kijavít^ va, pártunk Vili. kongresszus sa, a Központi Bizottság útmutatása alapján mind a megye gazdasági fejlesztésében* mind a kulturális, egészség- ügyi, szocialista élet fellendítésében, a megyei pártbizottság és megyénk szorgalma® dolgozóinál^ odaadó munkáját további sikerek kísérik. A következő évben az eredményes munka feltételeiről a marxizmus—leninizmus alkotó eszméihez való hűségről szólt Bíró elv társ. — Mindaz amit teszünk — mondotta Bíró elvtárs — az emberért, az emberek szebb, boldogabb, kultúráltabb életéért tesszük. Továbbra is lényeges feladatnak tekintjük az ember jogos problémáival való foglalkozást, kutatjuk, keressük és a lehetőségekhez mérten elősegítjük a meglévő problémák megoldását. Csakis ilyen elvek és módszerek mélyíthetik tovább pártunk és a pártonkívüli dolgozók között az ellenforradalom óta kialakult őszinte bizalmat, s ez a bizalom marad a jövőben is sikereink legfontosabb záloga. Befejezésül Biró elvtárs kérte a megyei pártbizottság, a megye állami, társadalmi szerveinek, a megye minden dolgozójának támogatását, a párt VIII. kongresszusa által megjelölt feladatok eredményes megoldásához. A megyei pártbizottság ülése Csuhaj Ferenc elvtárs zárszavával ért véget, és ezután került sor az új pártszékház felavatására. megszervezeti osztályvezetőjét hívja vissza a végrehajtó bizottságból, mentse fel osztály- vezetői funkciójából és a megyei pártbizottság apparátusában helyezze más beosztásba; Iglódi Ferenc elvtársat. a Hatvani Járási Pártbizottság volt titkárát — jelenleg a pártfőiskola hallgatóját — kooptálja a megyei pártbizottságba, válassza be a végrehajtó bizottsága és bízza meg a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetésével. A megyei pártbizottság az elhangzott javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Bíró elvtárs a maga és a többiek nevében megköszönte a megyei pártbizottság bizalmát és ígéretet tett, hogy mindannyian méltók lesznek a bizalomra. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a megye vezető testületé a mindenkori megyei pártbizottság, különösen az ellenforradalom óta, az MSZMP helyes politikája alapján megyénk valamennyi pártszervezetével és állami, társadalmi szervezeteivel karöltve, megyénk valamennyi dolgozójára támaszkodva sok nehéz, de egyben szép és nemes, az egész megyénk fejlődését meghatározó, hazánk, szocialista fejlődését elősegítő feladatokat oldott meg eredménnyel. Azután arról szolt, hogy a munka végzése közben hibák is előfordultak, ezek főleg a munka természetéből, sokszor pedig szubjektív érzésekből, helytelen emberi magatartásból fakadtak, amelyeket a jövőben igyekszünk kijavítani. — Meggyőződésem — hanellen küzdeni kell. Mégis, hogy az építkezéseken folyamatosabb, szervezetebb legyen a munka, jobb legyen a munkafegyelem, 18 százaléknál magasabb legyen a gépkihasználás, az főként a munka vezet öltön, az építésvezetőkön és a vállalat irányításán múlik. Heves megyében az országos átlagnál még hosszú ideig érvényesül a korszerű építkezés és a hagyományos építkezési mód. A korszerű építkezéseket erőteljesebb ütemben kell fejleszteni. de e kettősséggel még hosz- szabb ideig számolnunk kell. Feladatainkat csak úgy tudjuk elvégezni, ha mindenekelőtt maximálisan felhasználjuk a belső tartalékokat, S biztosítjuk a tervszerű munkákhoz a külső feltételeket is. Az építőipari feladatok megszolgáló beruházások gyorsabb és jobb minőségű megvalósítására. A beszámolóból és a hozzászólásokból kitűnt, hogy helyileg is javítani lehet a beruházó, a tervező és a kivitelező közötti kapcsolatot, közös akarattal, jobb együttműködéssel lerövidíthetik a közbeeső intézkedéseket, csökkent- hetik a beruházási program elfogadásától a létesítmény átadásáig terjedő időt. Helyileg is eredményes intézkedéseket lehet tenni, hogy az állami építőiparban bevált és elterjedt korszerű módszereket a többi szektor gyorsabban átvegye. Biszku elvtárs részletesen szólt az építőipari pártsizerve- zetek munkájának fontosságáról. Egyáltalán nem közömbös az építőiparban dolgozó kommunisták száma, de a párt- munka eredményét nem szabad egyoldalúan, csak statisztikai adatokkal mérni. A pártszervezetek ne tagtoborozásra törekedjenek, hanem neveljenek párttagokat. A területi pártbizottság mozdítsa elő a pártépítő munkát, az építőipari pártszervezetek megerősödését, ehhez vegyék igénybe a mozgalmi szervek segítségét, hogy a kommunisták növelhessék politikai befolyásukat az építőipari munkások között. Ezt kell elérni, akkor javulni fog a munkafegyelem, közös erővel kialakíthatjuk a szocialista öntudatot, a munkások, mérnökök és az irodai dolgozók odaadó munkájával valóra válthatjuk építési feladatainkat. Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára válaszában elmondotta, hogy az elhangzott javaslatokat a határozati javaslat kidolgozásánál figyelembe veszik. Ismételten felhívta a figyelmet az építőipar belső problémáira és a külső akadályozó tényezőre. A kettőt nem lehet egymástól elválasztani, mindkét hibaforrás
