Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

4 NEPÜJSAG 1964. február 22., szombat orum GERMINAL Magyar franc a fi»m A társadalmi összefogás eredménye: Heves megyében emelkedett legkisebb százalékban a közúti balesetek száma Az elmúlt napokban értékelték az 1963-as esztendő közlekedési baleset statisztikáját Otai'aiiediéj röppent el az idő... A folt haloványodik, de Klárika lecseréli a térítőt. Még egy naran­csot bont, megfelezi ve­lem és tovább mesél. Egyszer, egy lélegzet­vételnyi szünetben megkérdezem: — Mondja, Klárika, Sóskúti még az igaz­gató? — Meglepődik, aztán, hogy a szája te­le van naranccsal, csak a fejét rázza. A... nem. Sóskútit már elhelyezték, most Péterdi a főnök. — És maga? Maga még mindig a régi he­lyen? Klárika nem szereti, ha érdeklődnek, most is érzem, legszíveseb­ben másról beszélne. — Űay értem, mint titkárnő... A régi be­osztásában? — Természetesen — válaszol kicsit idege­sen és alig észrevehe­tően két vonalka fut össze a száia szönletén. Narancs után cigaret­tára maiét, engem likőr­rel kínál. — Tűdén két hónap­ja újra boldog vagyok — néz rám most már kedves mosollyal. — Sóskútit elhelyezték és jött a másik. Én úgy viselkedtem, mint min­dig. Reggel virágot cse­réltem, letöröltem az asztalt, a gépet, aztán munkához láttam. Két nap múlva hivat az új igazgató és közli, hogy áthelyez a személyzeti osztályra. Nem akar­tam hinni a fülemnek. Csak álltam, néztem ezt az embert, néztem vöröses bajuszát, savó­szürke szemeit, a kék­mintás nyakkendőjét, de szó nem jött a szá­mon. Azt hittem, csak egy szörnyű álom az egész. — Engem? Engem helyez át, aki tíz éve ebben a szobában dol­gozom?! Engem, aki or­szágos gépíróversennt nyertem, és aki mellé most iött az ötödik igaznató? Klárika mesél, én töl­tök. — Amikor hurcol- kodtnm. a takarítónő menkönnucrett, és sír­va panaszolta a folyo­són: szörnyű ember le­het, hogy még Klárikát is máshová teszi. A vállalatnál mindenki rólam beszélt. Sajnál­tak. És ez volt a leg- szömyübb. Másnap megjött az új tit­kárnő. Csinos és fiatal, összesen húszéves, sző­ke divatbaba. Betelepe­dett a szobámba és ki­jelentette, hogy itt nem kellemes, mert északi fekvésű az ablak. A vi­rágokat is kicserélte, és közölte, hogy az igaz­gató engedélyével hol­nap új, cserepes növé­nyeket hozat a kerté­szetből. A történet kezd érde­kelni. Klárika ujjai, amelyek ki tudia hány milliárdszor ütötték le az írógép billentyűit, idegesen morzsolgatiák a narancshéjat, szemé­ben izgatott vibrálást látok. — Huszonöt éve va­gyok génírónő. Tíz év* ennél a vállaltnál dol­gozom. soha lenkisebb baj nem volt velem, é< most... Nem vagyok szép és fiatal... — Nannal dolnoztam és hallgattam. Ez volt minden, amit afcfeor tenni lehetett. Nyolc, tíz órát zongoráztam a csillogó betűkön és es­tére nagyon fáradtan mentem haza. Akkor jólesett a fáradtság, és megváltás volt a mun­ka. Mert mi jutott ne­kem eddig az életből? A munka! Akkor is, ha örültem, akkor is, ha bántott valami. Valaki csönget. A postás egy újságot hoz és egy levelet. Klárika félreteszi a könyves­polcra és tovább me­sél. — Így ment két hó­napig. Egyszer, egy szerdai napon hívat ae igazgató. — Sajnálom, hogy át­helyeztettem. Űj ember vagyok, gondoltam, nem árt a titkámőcse- re. Ha akarja, vissza­jöhet a régi helyére. A szobája már üres. — És azóta újra a ré­gi helyemen ülök. nap­jaim ugyanúgy telnek, mint régen. Reggel friss virágot teszek a vázába, törlőm az asz­talt, a aépet és dolgo­zom. Ügy, pontosam úgy. mint mindig, hu­szonöt esztendő alatt. ., Szalay István munkásokat egybekergető szük­ségszerűség forrongása, a ten­ni akarás nagy szándéka nem jelenik meg teljes erővel a ké­pekben. Yves Allegret rendezése is inkább az egyes hősök jellem­zésére tör. A lírát, az emberi érzelmeket, szenvedélyeket tartja fontosabbnak, mint a tö­megmegmozdulások hiteles áb­rázolását. Etienne alakítására is Jean Soréit szemelte ki, aki­ben nehéz kimutatni az agitá­tor szenvedélyességét és har­cosságát Francia és magyar részről kitűnő színészek egész sora vett részt a produkcióban: Berthe Grandval, Claude Brasseur, Lea Padovani, Bernard Blier, Simone Valéré, Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Krencsey Ma­rianne, Koncz Gábor, Agárdy Gábor, Barsy Béla, de ezek a jó színészi erők sem tudták átizzani a evegőt a filmen, hogy a zolai regény atmoszfé­rája megszülessék. A szinkron hangjai közül ki kell emelnünk Bitskey Tibor, Nádassy Myrtill, Avar István, Tolnay Klári, Szakáts Miklós és Bánky Zsuzsa szövegét, bár a jól ismert hangok sokszor zavarják a képi élményt. Jean Bourgon és Hegyi Bar­nabás képei a rendező szándé­kát hangsúlyozták és inkább az érzelmeik festésére szorítkoz­tak. (f. a.) tudja, mit akar és mit kell tennie. Szervez, a tűrés helyett akcióra tör és buzdít A bányászok ráállnák a szer­vezkedésre, de a sokféle meg­gondolás különösen a kezdet kezdetén sokfelé húz. A tudat azonban világosodik, megfo­galmazódik a cél: elszántan kell cselekedni. A küzdelem pillanatnyi változásaiban em­berek hullnak el, olykor a leg- jobbak, de a folyamatot meg­állítani már nem lehet: egy­séggé záródik a közös sorsban a bánya munkássága. Zola regényét Charles Spaak írta át filmre. A gazdagon ára­dó cselekményből sok mindem akart képpé írni: az egyéni szenvedéseket, szenvedélyeket, a bányászok tömeges megmoz­dulásait, a harcot a bányában, a tulajdonossal szemben. A drámai fordulók robbanó fo­lyamatát, Etienne Lantier-t és társait azonban nem tudta el­mondatni nekünk úgy, aho­gyan azok Zola regényében él­nek. Mintha a küzdelem rit­musa, harmóniája és indokolá­sa lenne elnagyolt ebben a filmben. Igaz, a bányászok éle­te és sorsa a szén piszkától és keservétől lesz sötétszürke, de ennek az életnek és sorsnak a zolai írásiban méltósága van. Mintha a filmből ezt a tragi­kumra épülő, a küzdelem érté­két is fokozó méltóságot kife­lejtették volna. A tömegielene- tek felépítése elnagyolt, a Sokszor leírtuk már, hogy híres regényt filmre vinni problematikus vállalkozás; si­kere a regényéhez képest leg­több esetben csak másodrangu lehet. Jelen esetben is messze elmarad a film hatása a re­gény sodró, megrázó élményé­től. A Germinal-ról kisebb túl­zással azt mondhatnánk, hogy a francia bányászok gyötrel- mes küzdelmeinek prózában írt eposza. Annyi tragikum, a sor­saknak olyan gyötrelmes és eleven egybekapcsolódása, ket­té törése, halálos megpecséte- lése fogantatik a regény lap­jain, hogy az olvasó megdöb­ben, ha a zolai világ hőseit közelről szemügyre veszi, hosz- szabban figyeli arcukat, har­cukat és jellemüket. Nyomor és kiuzsorázás, kegyetlen önzés és gyermeki jókedv, hit és ki­ábrándultság. fáradság és lá­zadás szövődik itt egvbe. A társadalom belső háborúját vívja; a tőke fodros ruhájú arai a csaknem mindenükből kimeztelenített bányászokkal küzdenek, keservesen felajzott idegekkel. A munka értékét jóformán a bánya ura szabja meg és úgy növelheti profitját, ahogyan rafinált észjárása le­hetővé teszi. Törvény látszat­ra van, de a jogot csendőrök szabják igen gyakran. Ebbe a küzdelembe lép be fiatalságának teljes vértezeté- vel Etienne Lan tier, ö már Szakközépiskolák nyílnak a felsőfokú mezőgazdasági technikumok melleti A következő tanévben három új mezőgazdasági szakközép- iskola nyílik. Ezeket az intéz­ményeket a Földművelésügyi Minisztérium hozza létre, még­pedig az azonos tagozatú felső­fokú technikumok mellett. A két iskolatípus közelsége mind a kettő számára igen előnyös­nek ígérkezik. A középiskolák­nak a szaktárgyakhoz előadó­kat, valamint gyakorló teret és felszereléseket adnak a felső­fokú technikumok viszont megfelelő élőképzettségű hall­gatókat kapnak majd a szak- középiskoláktól. 1964. őszén Keszthelyen növényvédő, Kis­kunhalason növénytermesztő gépész, Nyíregyházán pedig gyümölcsfatermesztő és fais- kolaképző tagozatú szakközép- iskola nyitja meg kapuit. — Milyen további terveik vannak a balesetek megelő­zésére? — További célunk, hogy a társadalmi szervek segítségét szervezettebbé tegyük, s foko­zottabban bevonjuk munkánk­ba a társadalmi bíróságokat is. Ugyancsak tervszerűbb mun­kára van szükség a propagan­da minden területén is. Mivel a közúti rend és fegyelem megszilárdítása közügy, a me­gye lakosságát őszintén tájé­koztatni kell az elkövetett hi­bákról éppúgy, mint az elért eredményekről. Nagyon fontos, hogy megszüntessük azt a hely. télén gyakorlatot, hogy a terv­teljesítés és az anyagmegtaka­rítás érdekében (sok helyen ez prémiumkérdés is) műszakilag hibás gépkocsikat engedjenek a garázsmesterek, szerelők a közúti forgalomba. Fontos a terv teljesítése, de ennél fon­tosabb, hogy minden családtag hazaérjen és ne hagyja életét vagy szabadságát a közúton. A törvény teljes szigorával eljá­runk azokkal szemben, akik gyorsan, ittasan vezetnek, és akik elmulasztják a törvénye­sen, de emberi törvényeink szerint is kötelező segítség- nyújtást. 1964-ben biztosítani kell, hogy a kerékpárosok és lovaskocsihajtók is betartsák a KRESZ-t. Igaz, ez a szabály­sértési hatóságoknak jelent majd több munkát, de megéri! Az ügyészség és a közleke­dési rendőrség továbbra is számít megyénk dolgozóinak segítségére, hiszen minden em­ber a békés, boldog életért küzd, és nagyon fájdalmas, ha valakit gyász, tragédia ér má­sok lelketlensége, gondatlan­sága miatt — fejezte be nyilat­kozatát a közlekedési ügyész. (4) baleseti veszélyre, aminek el­hárításával komoly bajokat előztünk meg. A társadalom ilyen széles körű bekapcsoló­dása a közúti rend és fegye­lem további megszilárdításába, fényes bizonyítékát ad’a annak az elvnek, hogy ez közügy, s nem kizárólag a rendőrség és az ügyészség dolga. — Milyen közvetlen intéz­kedéseket tettek a megelő­zésre? — A tavasztól őszig tartó közúti forgalomnak talán leg­súlyosabb veszélyeztetői a ki- világítatlanul közlekedő lovas kocsik. Intézkedtünk, hogy a termelőszövetkezetek szerezze­nek be megfelelő mennyiségű viharlámpát, s a kocsikat ha­ladéktalanul szereljék fel a szabályoknak megfelelően. En­nek ellenőrzésére a közeli he­tekben kerül sor, s éppen idő­ben ahhoz, hogy a meginduló tavasa munkák idején már mindenütt megelőzhessük a bajt Az AKÖV-nél ellenőriztük a garázsból kiinduló gépkocsikat, s minden olyan gépkocsivezető ellen, aki többszöri figyelmez­tetés ellenére, rossz fékkel, vagy kormánnyal akart elin­dulni, fegyelmit kezdeményez­tünk. Hatékony intézkedésnek bi­zonyult az ittas vezetők és gyorshajtók jogosítványának bevonása is. 1963-ban több jo­gosítvány-bevonást indítvá­nyoztunk a bíróságnál, mint a megelőző években bármikor. Az utak áteresztő képessége ugyanis nem nő olyan arány­ban, mint amilyen rohamosan emelkedik a gépjárművek szá­ma. Éppen ezért a rendet és a fegyelmet, ha talán keményen is. de époen az emberek érde­kében szigorúbb intézkedések­kel kell biztosítani. Heves megye a társadalmi erők összefogásával elérte, hogy a balesetek száma itt emelkedett a legkisebb száza­lékban, s így a jó megelőző és ellenőrző munka, a szigorú fe­gyelem meghozta a várt ered­ményt, — minden megyét meg­előzött. Ebből az alkalomból kerestük fel dr Szoboszlay Ist­ván közlekedési ügyészt, aki kérdéseinkre az alábbiakban válaszolt: — Hogyan értékeli a köz­lekedési ügyész az elmúlt évet? — Nehéz esztendő volt, hi­szen új volt a KRESZ és olyan új szellemet kellett bevezetni a közlekedési munkában, ami minden tekintetben szakítást jelentett az előző felfogással, gyakorlattal szemben. Az ittas vezetéses ügyek szá­ma 240 százalékkal nőtt a me­gyében. A jó munka és az ittas ügyek számának ugrásszerű emelkedése csak látszólag mond ellent egymásnak, mert itt tulajdonképpen arról van szó, hogy míg a megelőző idők­ben csak minden ötödik ittas vezetőt értünk tetten, addig az elmúlt évben minden harmadi­kat. Ez azt bizonyítja, hogy az ellenőrzés volt jobb. tartalma­sabb. Szeretnénk elérni, hogy minden egyes ittas vezető fenn­akadjon az ellenőrzésen. — Milyen társadalmi erők segítették a közlekedési munkát? — A százalékban mutatkozó eredmények összefüggnek az­zal is, hogy a propaganda- munkára nagyobb súlyt fektet­tünk, mint a megelőző időben. Ezt azért tartottuk szükséges­nek, mert ezen keresztül tud­tunk segítséget kérni a társa­dalomtól, s így értünk el mi is hozzájuk a nevelő, oktató KRESZ-t ismertető előadá­sainkkal. Ezzel a legfontosabb célkitűzésünk megvalósításá­hoz közeledünk, — megelőzni a baleseteket, megszüntetni azo­kat az okokat, amelyek sok száz ember halálát, élete vé­céig való sérülését okozták. Megalakultak a balesetelhárí­tási tanácsok, amelyeknek tag­jai ugyancsak a meg'lő7és munkájához nyúj'anak nagy segítséget az ellenőrzésekkel. Az elmúlt évben rendszeres, intézményes oktatást kaptak a KRESZ-ből a fiatalok, és az is­kolás diákok. Ugyancsak a tár­sadalom segítségének könyvel­hetem el azt is, hogy sok dol­gozó jelentette be, s hívta fel figyelmünket konkrét helyen Klárika narancsot há­moz és mesél. A na­rancs vére rátröccsen a térítőre és 6 ijedtében tejért szalad, mert ol­vasta egy öreg szakács- könyvben, hogy az ef­fajta foltokat ez tisz­títja a legjobban. A folttisztítás közben figyelem Klárikát. A községházán kezdte a gépírást, a főjegyző mellett, 1939-ben. Tíz éve, hogy itt dolgozik a vállalatnál. Igazgatók jönnek, mennek átszer­vezik a céget, de Klá­rika marad. Minden reggel friss virágot hoz a vázába, gondosan le­törli az asztalt és úgy ül a gép mellé. Sárkú- tival dolgoztak leg­utóbb, az ő idejében leit olyan titkárnőféle, aki bizalmas aktákat, meg effajtákat gépel. Két éve találkoztam az anyjával. Könnyez­ve panaszolta, hogy Klárika még mindig egyedül van. — Csak a munkának, az írógépnek él. Szín­házba, moziba is csak egyedül iár. Mindig férfi nélkül. Egyszer régen a segédiecrnző is megkérte, de Klárika kosarai adott. Azóta pedig olyan gyorsan — Nekem is mindenem megvolt odahaza, de hat Best, ■t Pest... (Szegő Gizi rajza) adásra kerülő darabok színpa­di kiállításáért. Az igazgató művészeti tanácsadója. Fela­datai (többek között): a) részt vesz a darab tervezői által el­készített tervek elfogadásáról tárgyaló és döntő igazgatósági értekezleten, javaslatot tesz a tervek elfogadására, módosítá­sára, esetleg visszautasítására; b) Irányítja és ellenőrzi az el­fogadott tervek művészi és mű­szaki kivitelezését, észrevétele­it a darab rendezőjével és ter­vezőivel, szükség esetén az igazgatóval közli; c) Az igazga­tó megbízása alapján eseten­ként ügyeletes rendezői felada­tokat lát el, stb., stb. Amint látjuk, meglehetősen szerteága­zó és felelős feladat hárul a szcenikusra egy darab színre- vitelében. És mivel művészi í munkát végez, neve azért kerül. a színlapra. ★ ( Hírt adtunk már arról, hogy^ M áriáss József Jászai-díjas. színművész rendezi Jókai; romantikus drámáját, A kő-- szívű ember fiaá-t. Érdeklődé-. síinkre elmondta, hogy nem ez; az első rendezése. Bár elsősor- ? ban színésznek vallja magát, ( szívesen tesz időnként kirán- ^ dulást a rendezés területére is.( „A kőszívű ember fiad” külö-( nősen szivéhez nőtt darab, kb.^ kétszázötvenszer játszotta ben­ne Haynau szerepét Budapes­ten, százon felül Győrben. Nemcsak megtisztelő, hanem igen kedves megbízatás számá­ra, hogy ez alkalommal nem­csak játszik a darabban (ismét Haynaut), hanem rendezheti is. ★ Egy hír kapott szárnyra, s mint már lenni szokott, terjedt el igen gyorsan a városban: megszűnik jövőre az egri szín­ház, illetve összeolvad a mis­kolci színházzal. Szőllösi Gyula igazgatóhoz fordultunk ezzel kapcsolatban felvilágosításért, aki közölte velünk, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház az ország égjük legmodernebb színházépületében nyitja meg az új évadot, előreláthatólag október elején. (—czy.) Minden egyes bemutató — az izgalmakon és az új élmé­nyen kívül — a gyorsan múló időt. a rohamosan közeledő «íniévad végét is jelzi. A tegnap esti, Király—Véosey Az igazi című zenés víg játékának bemutatója volt az 1963/64-es évad hetedik premierje. Még mindössze három bemutató — A kőszívű ember fiai, a Potya­utas, s a Lady Arizona — és bezárja kapuit a színház, ez­úttal a szó szoros értelmében, hiszen a következő évadban már az új épületben nyit kaput A tegnapi bemutató különben jó hangulatban, sok taps és hangos nevetések közepette folyt le Ezúttal meglepetést nyújtott L ehóczky Éva és Ben- eze István, akikről eddig is tud­tuk, hogy szépen énekelnek, tegnap óta azt is tudjuk, hogy jó karikirozó színészek is! ★ Üj felírással gyarapodott az utóbbi időben a színház pla­kátja. ,,Szcenikus: Kovács La­jos”, olvashatjuk a plakát al­ján. Bizonyára többekben fel­vetődik a kérdés: mi a szceni- kus feladata a színháznál és miért kerül neve a plakátra? A színházak szervezeti szabály­zatában ezt olvashatjuk erre vonatkozóan: „Szcenikai veze­tő. Felelős a színházban elő­

Next

/
Thumbnails
Contents