Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
»984. január 18., szombat NEPÜJSAO s Negyven forint az átlagos munkaegység értéke — 16 millió forinttal gyarapodott a fel nem osztható alap A tennetősiövetkezetek eredményeiről nyilatkozik a Hatvani Járási Tanács vk-elnökc Á Hatvani Járási Tanács mezőgazdasági osztályán a heréd! Mátravidéki Tsz zárszámadásának számszaki felülvizsgálatát végzik a szakemberek, zárszámadási közgyűlésre készülnek a termel őszöve tkeze r tek a járásban. Egy gazdasági év lezárult és az új előkészítése, megszervezése kezdődött. Az 1363-as év eredményeiről és a 84-es év terveiről kérdeztük Varga Jánost, a Hatvani Járási Tanács vb-elnökét. — Milyen tapasztalatokat szerzett a tanács az elmúlt esztendőben? — Az 1963-as esztendő mostoha időjárással köszöntött ránk. A fagy különösen a vetésekre volt ártalmas, erre jött még váratlanul Heréden, Boldogon, Apcon, Zagyvaszántón és Lőrinciben az árvíz. Megrendült a bizalom, elkedvetlenedtek a termelőszövetkezeti tagok. A kilátástalan jövő gondolatát a községi párttagok és tanácsok segítségével, a termelőszövetkezeti vezetők türelmes ambíciójával sikerült legyőzni, merni azt, hogy a termelőszövetkezetekben megfelelő szorgalommal kezdték a tavaszi munkákat, a vetést és a növényápolást. Nem volt elhanyagolt terület, mindenütt időben megindult a munkaszervezés. Célunk az volt, hogy na» gyobb tervszerűséggel dolgozzanak a termelőszövetkezetek és szorgalmaztuk a hetes, tíznapos munkatervek alaposabb kidolgozását. A megerősített mezőgazdasági osztály eredményesen segítette a termelőszövetkezeteket. Negyedévenként a szokásos értekezletektől függetlenül, kisebb egységekben többször és részletesen is ellenőrizték és megbeszélték egy-egy időszakra a tsz-veze- tőkkel, de a községi párt- és tanácsvezetőkkél is a munkákat Járásunkban nagy méretekben történik zöldségtermesztés és a múlt évi árudömping miatt sok vitánk volt az értékesítésnél. A megtermelt árukat nem tudtuk elhelyezni, a leszeraődöttet sem, vagy csak későn vették át. A konzervgyár nem tudta fogadni a paradicsomot, paprikát és emiatt az ellentét már a tagok és a brig idvezetők között is nagy mérgeket öltött. Boldogon 20 vagon paprika ment tönkre, maradt a földeken vagy romlott meg a szállítás szüneteiben. Járásunkban 70—75 vagon zöldség ment kárba. Volt javulás a gépállomás munkájában, de szervezetlenségük — különösen az aratáskor — élesen kiütközött. — Milyen eredmények születtek az i 963-as évben? — Az eredmények mindezek ellenére jobbak az előző éveknél. Feltétlenül el kell mondanom, hogy lényeges volt a fejlődés. Ez már tapasztalható volt a termésátlagokban is, Félvásárlási tervünket a gabona és a baromfi kivételével, teljesítettük. Gabonából 83 százalék volt a szabad értékesítési felvásárlás, baromfiból egy vagonnal adtunk kevesebbet, viszont hízósertésből 3900 helyett 4500-at értékesítettünk, Az áru értékesítési tervet minden tsz teljesítette, a járás 64 millió forintos tervét 5 százalékkal túlteljesítettük. Mező- gazdasági osztályunk szakemberei szerdán megkezdték a zárszámadások számszaki felülvizsgálatát és az előzetes tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a járásban nincs mérleghiányos termelőszövetkezet; 16 millió forinttal gyarapodott a fel nem osztható alap, az egy főre eső átlagjövedelem több mint 13 ezer forint. A tervezettnél jobb, 40 forint az egy munkaegységre eső átlag, 32 forint alatt nem osztanak a járásban. A nagykökényes! Rákóczi Tsz-ben a tervezett 40 forint helyett 50 forintot ér egy munkaegység, 300 000 forint tartalékolás mellett. Hasonló a munkaegység értéke a horti Petőfi Tsz-ben is. A zárszámadási közgyűléseket a jövő héttől tartják a termelőszövetkezetekben, a tsz-tagok megelégedéssel fogadták az eredményekről szóló tájékoztatókat. — Milyen terveik vannak az 1964-es évre? — Két községben: Horton és Csányban egyesültek a termelőszövetkezetek. Mindkét) helyen sok a dinnyés és munkaerőhiány jelentkezik, ezért a gépesítés növelésével, a vegyszeres gyomirtás nagyobb arányú bevezetésével a kapásoknál és egyéb korszerű agrotechnika alkalmazásával kell segíteni. Ez a közvetlen feladatunk, de már járási szinten szorgalmazzuk a. kertészetekben a melegágyak előkészítését és utána a gabonavetések fejtrá- gyázását. Az idén tovább javul a termelőszövetkezetek gépesítése, 60 gépet adunk át a járásban. A gazdaságosabb gépi kihasználás érdekében még egy traktoros tanfolyamot szervezünk és szerelőgárdához arra rátermett traktorosokból a pétervásári gépészképző szakiskolára küldünk tanulni. Az idén befejezzük az áthúzódó beruházások?.t és a hatvani Lenin Tsz-ben 96 férőhelyes istállót, Csányban pedig magtárat építünk. — Megnövekedtek feladataink, több állatot tenyésztünk, 10 40Ó holdon termesztünk kenyérgabonát, 110 holddal több a cukorrépa, zöldségterületünk nem változott. A közeljövőben széles körben ismertetjük a tsz-ek tervféladatait és már most támogatjuk a szövetkezetek azon igyekezetét, hogy időben megtörténjenek a vállalások, s a családtagok bevonásával megkezdődjenek az időszerű munkák, mert így látjuk biztosítottnak a népgazdasági tervből ránk eső feladatok megoldását — fejezte be nyilatkozatát a Hatvani Járási Tanács vb-elnöke. P. E. Válaszol az illetékes: A tarnaszentmáriaiak kérésére „Egy csapásra három gond” címmel közölte az újság a tar- naszentmáriaiak panaszát. Ezzel kapcsolatban közöljük: Munkanapokon Tarnaszent- máriáról 2 hatvan személyes autóbusz 6.39 órai indulással agy hatvan személyes pedig 6 óra 47 perckor indul. A három gépkocsi kihasználása nem volt megfelelő, ezért vállalatunk úgy intézkedett, hogy október 27-től az egyik 60 személyes gépkocsit negyven személyesre cserélte fel, és Ver- oelétről egy negyven személyes gépkocsival két új járatpárt állított forgalomba. A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy az utolsó három hónapban a két hatvan személyes és az egy negyven személyes autóbusz zsúfoltság nélkül el tudja szállítani az utasokat, beleértve a tama- szentmáriai tanulókat is. Olyan eset nem volt, hogy a tanítási idő alatt az autóbuszok ne közlekedtek volna rendszeresen, járatkiesés sem volt. Azt a kérést, hogy az autóbusz fordul jon meg és a 25 felső tagozatos tanulót szállítsa el. sajnos, nem tudjuk teljesíteni, mert az autóbuszok Parádsas- várról, Szajiáról és Bükkszékről közlekednek Egerbe, s ez a menetidő lényeges meghosz- szabbítását eredményezné, továbbá azt, hogy a távolsági utasokat vagy le kellene rakni Verpeléten, vagy utaztatni őket Verpelét és Tamaszent- mária között. Zentai Mihály 4. sz. AKÖV ELKÉSZÜLT AZ „ERDÉSZETI LEXIKON” Erdei Manó: —■ Én benne vagyok? (Gerő Sándor rajza) párthoz való tartozásom. Ö természetesen gyanította ezt, de tapintatból hallgatott, nem kérdezett. S azon a napon én bevallottam. Megértettem, mire céloz. És nem is tévedtem. Ezt mondta: — A rejtekhelyről tudomást kell szereznie a szovjet csapatok parancsnokságának. Sokáig gondolkodtam, hogyan lehetne ezt megcsinálni. Egyetlen lehetőség van: neked, Georg, át kell menned az oroszokhoz. Ha én lennék a te helyedben, én is ezt tenném. Erre megesküszöm neked. Felesleges lett volna tiltakoznom. Máxnak igaza volt Hát ezért vagyok most itt. NEGYEDIK FEJEZET Az öregnek rossz éjszakája volt. Későn feküdt le, a nap folyamán átélt események igen kimerítették, és sehogy sem tudott elaludni. Észrevehetően ideges volt. Elmúlt éjjel egy óra, kettő, három, és még mindig csak forgolódott az ágyban, köhécselt, sóhajtozott* s időnkint valamit morgott magában. Végül, amikor már feladta a reményt, hogy elalszik* felült az ágyában, s a hideg agyagpadlóra eresztette vékony, pipaszár lábát, amelyet valósággal eltorzított a felpuf- fadt, köszvényes térde. A kapcsolóhoz nyúlt, s felgyújtotta a villanyt. Az ablakon túl egyenletesen moraj lőtt a tenger. A Kaspi is. merős, monoton hangjához később halk sustorgás vegyült, amely egyre erősödött. S csakhamar sűrű. zápor verte a háztetőt, az ablakót, meg <. Letelt a szabadság. Homann a frontra indal. Homann: Hans Pltra.) (Max Weisbach: Horst Kube, Georg (DEFA Foto) ház előtt álló fügefa szeles leveleit. A tenger felől távoli csattanás hallatszott Mintha ágyúból lőttek volna. Pedig csak az első viharhullám csapódott a parti sziklákhoz. Az öreg mezítláb odacsoszogott az ablakhoz, megnézte, jól be van-e zárva. Aztán felkuporodott az ágyra, s bebugyolálta magát a takaróval. Így ült ott reggelig. A hajnal i^en összetörtén írté. ■ .co; I, dort az ágyról, s meggyújtotta a peferóleumfőzőt. A szomszédék kislányának mindjárt itt kell lennie az üveg tejjel. Igen, már meg is jött: lépések hallatszottak a ház mellett. Az öreg kinyitotta az ajtót, átvette a tejet, kiöntötte egy lábasba, az üveget pedig visszaadta. — És a pénz? — kérdezte a kislány. — Menj csak, menj csak, majd holnap megkapod. — Az öreg bezárta az ajtót, s a petróleumfőző fölé hajolt. Gyorsan kiitta a tejet, megette a krumlit is, amelyet még előtte való estén főzött. A lelke mélyén nyugtalanságot érzett Nem pontosan hajtotta végre az utasítást. A rádiógram úgy szólt, hogy a kertes házból kijövő férfit az állambiztonsági szerveknek adja át, s nem a rendőrségnek, (Folytatjuk.) Mit ér az új lakás -— víz nélkül? Micsoda boldogság: ann.yi évi várakozás és izgalom után átvenni az új lakás kulcsát, mit sem gondolva a költözködéssel járó sok-sok kellemetlenséggel, csak egyetlen gondolatra összpontosítani minden figyelmet, — megvan végre az új, kényelmes, szel- lős, modern lakás. Hogy nincs még bekapcsolva a villany? Mit számít az? Szólunk az ÉMÁSZ-nak és máris lesz fény a szobákban esténként, szólhat a rádió, nézhetjük a tv-ét, melegíthetjük a villanyfözőn a kisgyermek ételét. Hogy nincs még bekapcsolva a víz? Majd a házkezelő- ség gondoskodik erről is. Addig pedig? ... A takarítással várunk, az ablakokat nem mossuk le, a fürdőszobát nem használjuk, ha mosakodni akarunk, majd szerzünk valahonnan vizet és Így tovább. Fő az, hogy az új lakásba beköltözhetünk, hogy végre lakástulajdonossá lettünk! Ez vala kezdetbe«. Aztán múlnak a napok, csökken az új lakás varázsa, kezdjük megszokni az új környezetet, de — víz még mindig nincs, sehol! Azaz: van, csak éppen a fodrászokhoz kell átmenni vagy a büfébe, akik pedig nem szeretnek a nagy nyilvánosság élénk figyelme mellett hússzor megjelenni a tejeskannával a vendéglátóipar vagy a fodrászszövetkezet helyiségében a két liter vízért, azok átmennek a kétszáz méterre levő malomudvarba. Lehetőleg este, amikor már kevesen járnak az utcán. A gyöngyösi déli városrészben ugyanis most ez a „divat” azok között a lakók között, akik január 4-én birtokba vették az új, negyven lakásos épületet. Hordják a vizet. Ki honnan tudja. Eleinte a „bekapcsolásra” vártak, most pedig arra, hogy a fagyott csöveket ki tudják olvasztani a szakemberek. Hogy közben már több mint egy hét telt el és a háznak csak egy részében folyik a víz a csapokból, hát.., sajnálatos dolog, de... 1 Az egyik lépcsőházban például az okozott gondot, hogy a legfelső emeleten egy lakásba még nem költözött be a lakó. Ha ebben a lakásban nyitva hagyták a vízcsapot, és rákapcsolják a vizet, kisebbfajta tenger keletkezhet az alsóbb szinteken. Ki veszi ezt a lelkére? KI akar úszó rekamién pihenni éjszakánként? Van tehát probléma bőven. A kedves lakók tehát fölöslegesen panaszkodnak, mert a házkezelőség nem tud segíteni a bajon. Mi azonban arra gondoltunk, hogy lehetne megoldás' találni. Méghozzá: mindjár a legelején be kellene kap csolni a vizet, s hogy a csövek se fagyjanak el, leheti* azokat a csöveket is szigetel ni. Talán a házfelügyelő képes lenne a „vízfelelős” meg bízatásnak is eleget tenni. H; ő költözne be elsőnek az ú épületbe. Mert hetekig víz nélkü lenni egy modern lakásban ez mégsem feltétlenül mo dem dolog. És hogy mily« „kellemetlen”, arról legtöbbet az úí lakók tudnának be szélni. És abban is vélünl némi igazságot felfedezni hogy —- ha valakinek örömei szerzünk, tegyük ezt hiánytalanná. Ügy az igazi. Ha jő" utána számolunk, mégiscsal negyven család nyugalmáró' van szó. (g. molnár) edz olvasó kérdezi: Ki volt a hibás...? Miért nincs rá megoldás...? Hevesre látogattunk az öreg szülőkhöz. Míg az állomásra értünk, azon gondolkoztam, mennyivel jobb most, hogy nem kell végiggyalogolni az állomásig vezető hosszú utat, autóbusz szállítja ki az utasokat. Megérkeztünk az állomásra, de már hosszú sor állt a a jegypénztár előtt. Éppen rám került volna a sor, befutott a vonat, s megszüntették a jegykiadást Aggódva kérdeztem, mi lesz most, hiszen nekem feltétlen vissza kell utaznom munkahelyemre. Azt a választ kaptam, szálljak fel nyugodtan, majd a vonaton válthatok jegyet Fel is szálltam 10-12 társammal együtt, akik szintén nem kaphattak már jegyet. A vonat indulása után hamarosan jelentkezett a kalauz. Elővettem a pénztárcám, hogy megváltsam a jegyet, azonban a kalauz kijelentette, büntetést is kell fizetnünk. Hiába bizonygattuk, hogy nem követtük el mulasztást, ragaszkodott a büntetés ki fizettetéséhez. A vita közben ment a vonat, a felszállók egy része Erdőtelken le is szállt, Kólig két és fél jegyzőkönyv kiállítására került idő. Kál-Kápolnán bementünk a forgalmi irodába, s előadtuk, mi történt. Itt kaptuk azt a felvilágosítást, hogy a hevesi pénztárosnak fel kellett volna a kalauz figyelmét hívni arra, hogy nem tudott jegyet kiadni. Mert r.ilyen esetben valóban csak a menetjegy árát kell megfizetni. A jegykiadó ezt elmulasztotta, s bár bíztam abban, hogy az ő mulasztásáért nem az utasokat büntetik — felszólítottak, fizessek különböző címen 30 forintot, plusz öt százaiéi: kamatot. Csak azt nőm mellékelték magyarázatképp — írért kel! fizetnem más hibájáért? Sztankovics István Hatvan ★ ...1963 tavaszán szülői értekezlet volt községünkben. Ezen az értekezleten Kiss István, a parádi iskola igazgatója és Brutyán Sándor, a járási tanács művelődési osztályának vezetője magyarázta a szülőknek, miért lesz jobb a gyermekeknek a körzetesítet iskola. Nehezen ugyan, de végül is egyetértettek a szülők azzal, hogy a felső tagozatos gyermekek átjárjanak Párádra, s a szaktanárok segítségével valóban alaposabban készüljenek fel az életre. Csak az volt az egyetlen kívánság, szállítsák őket haza az iskola után azonnal. ötvenkilenc gyermekről van szó. De mivel különböző időközben fejezik be a tanulást, a utána már nincs kellő felügyel let, bizony szétszélednek, mira eljön az idő, hogy fel vezessék őket a buszmegállóhoz, ahonnan három órára, fél négyre érnek haza. Ebben az ügyben már tárgyaltunk az iskola igazgatójával, s a MÁVAUT-tal is* de minden tárgyalás vége az lett, hogy csak iskolába szállítást tudják megoldani, a haza- szállítást már nem — illetve csak későn. Az 59 gyerek egyik része háromra, másik része fél négyre kerül az ebéd mellé, s az nincs valami jó hatással fejlődésükre. Tudomásunk szerint a kérdéses időben Párádon is, Parádsasváron is vesztegel egy autóbusz. Nem lehetne felhasználni r> gyermekek hazaszállítására? Kiss Lőrinc vb-elnök, Bodoaj
