Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

1964. január 16.. csütörtök NÉPÚJSÁG s AKIINEK A MODERN OLIMPIÁT KÖSZÖNHETJÜK 1984: OLIMPIAI ESZTENDŐ. Ja­nuár 29-én, szerdán nyitják meg ünnepélyesen az innsbrucki téli olimpiai játékokat. Drimmer, okta­tásügyi miniszternek, az Osztrák Olimpiai Bizottság elnökének és Avery Brundagének, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság elnökének beszéde után Schärf osztrák köz- társasági elnök nyitja meg a ki­lencedik téli olimpiai játékok ver­senyeit, majd Paul Aste, bob- és szánkóversenyző, az osztrák csapat legidősebb tagja mondja el az olimpiai esküt valamennyi rész­vevő nevében. Ezt követi majd október 10-én, Tokióban, a „nyári” sportágak leg­kiválóbb sportolóinak versengése az olimpiai bajnok címért. .. Most van hetven eszterideje, hogy a modem olimpiai játékok bevezetését elhatározták. Pierre Coubertin francia tudós vetette fel az eszmét az antik olimpiai játé­kok felújítására és 6ok meddő kí­sérlet után, végül siker koronázta fáradozásait. Pierre Coubertin mar évekkel eiózően a francia atlétikai szövet­ség közgyűlésén felvetette ezt a gondolatot, de a várt visszhang el­maradt. Két évi szívós fáradozás után Angliában és Amerikában né­hány egyetemi professzor sportve­zető személyében támogatókat ta­lált, de még mindig kilátástalan­nak látszott a mozgalom. Végül kerülő úton jutott el cél­jához. Nemzetközi, értekezletet hí­vott egybe a sportolók ama térsé­gének kérdéséről, s az előadás- sorozaton és vitán az amatőrprob­lémák egész során kívül utolsó napirendi pontként szerényen hú­zódott meg a Javaslat az olimpia# játékok újjáélesztésére. A kongresszus megnyitásakor Coubertin már színt vallott, azon­ban ez nem keltett nagyobb fel­tűnést. s mire a részvevők kime­rítően’ megvitatták az a ma tors ég­ről kiírt hét pontot, s ezeknek a vitája annyira kimerítette a rész­vevőket, hogy mikor sor került az olimpiai játékok felújításának kér­désére, minden hozzászólás nélkül fogadták el Coubertin előterjesz­téseit. A FRANCIA TUDÓS később be­vallotta, hogy ezt csak annak kö­szönhette, hogy a megjelentek leg­többje azt sem tudta, hogy tulaj­donképpen miről is van szó. Cou­bertin javaslatára elhatározták, hogy a modem olimpiai játékokat bevezetik, négyévenkint megismét­lik, minden modem sportágra ki­terjesztik az ókori olimpia verse­nyeit, s már ekkor eldőlt, hogy mindig másutt rendezik meg az új olimpiát, csak először — az ókori emlékek tiszteletére — Athén lesz a színhely. De Pierre Coubertin eleinte nem tudta eszméjének a görögöket megnyerni. A görög kormány hal­lani sem akart az olimpia költsé­geiről, s kimutatta, hogy a múlt század ötvenes éveiben volt már ilyen kísérlet a görögök körében, de ez a kísérlet, amelyről a görög Felhívás Az egri természetjáró tájékozó­dást iskola legközelebbi előadására január 17-én, pénteken délután 17 órakor kerül sor az egri Dobó Gimnázium fizika-termében. A me­gyei szövetség felhívja a szakosz­tályokat, hogy az előadáson minél nagyobb számmal vegyenek részt* határokon túl nem is tudott senki, csúfosan megbukott. Végre Konstantin görög trón­örökös személyében Coubertin megtalálta a támogatót, aki azután nagyarányú görög hazafias moz­galmat csinált ebből és sikerült egy külföldön élő dúsgazdag gö­rögöt az anyagiak vállalására meg­nyernie. A siker tehát Coubertin mellé állt. de a francia tudós dip­lomatikus előzetes munkájára volt még szükség, hogy a következő olimpiai játékokkal ne legyen baj. Coubertin véleménye volt. a dön­tő a részvevő nemzetek kijelölé­sében: így az angol birodalom gyarmatai külön államokként vet­tek részt, kivívta a finnek önálló szereplését a cári Oroszország ko­rában, majd az ő javaslata alap­ján az osztrák-magyar monarchiá­ból a magyarokon és az osztrá­kokon kívül külön vehettek részt a csehek is. Érdekes, míg annak Idején csak nehezen lehetett Görögországot az első modern olimpia megrendezé­sére megnyerni, a nagy siker után görög részről jogot formáltak arra, hogy most már minden olimpiai versenyt Athénben tartsanak meg, s nyíltan hangoztatták, hogy az olyan olimpia, amelynek nem Athén a színhelye, nem is lehet igazi olimpia. Coubertin mégis teljesen az ere­deti elgondolását juttatta érvényre, s csak annyi engedményt tett a görögöknek, hogy az első olimpia utón tíz ówcl hozzájárult az athé­A Heves megyei Teke Szövetség elnöksége január 19-én. vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartja évad­záró nagyaktívá értekezletét a KISZÖV székház (Eger, Dobó tér) 3. emeleti kultúrhelyiségében. Na­pirend: Elnöki beszámoló (Albach Pál), Titkári beszámoló (Pummer György), a bajnoki rendszer át­szervezésével kapcsolatos beszá­moló, díjkiosztás, egyebek. • A megyei n. osztályú bajnokság végeredménye: 1. E. Spartacus II. 108, 2. Vasas m. 88, 3. Lendület II. 79, 4. Téglagyár 61, 5. Helyiipar II. 61, 6. Spartacus III. 60. 7. Vasas II. 58, 8. Művész 46, 9. Honvéd Dotjó SE n. 29, 10. Bányász 26. * * A Megyei Tekeszövetség február 15—16-án az egri népkerti és a helyőrségi pályákon rendezi rtieg a Téli Kupa küzdelmeit. A kupában az 1963. évi bajnokság 1—6. helye­zettjei indulhatnak. ni soron kívüli olimpiához. Az ő nevéhez fűződik a diszkoszvetes bevezetése, és az ő kezdeményezé­sének köszönhető a maratónl futás felújítása is. Ugyancsak neki tu­lajdonítható a modern pentatlon bevezetése. G Javasolta az öt vi­lágrészt jelképező, egymásbafont öt kariká felhasználását, s ő szö- vegezte az olimpiai esküt, amely­nek alapvonása az amatőrség és a sportszerű küzdés. Az ö agyában fogamzott meg a megnyitás ünne­pi programja: az, ágyúk megszó­laltatása. a galambok felrepülése, az olimpiai zászló kibontása és az olimpiai tűz égése. Coubertin számtalanszor hang­súlyozta, hogy célja nem az. hogy világbajnokságokat halmozzanak a versenyzők, hanem az. hogy a sportnak emberi és művészi kap­csolatokat biztosítson. Nem a győ­zelmet találta döntő tényezőnek, hanem abban látta az olimpia je­lentőségét, hogy a részvevők mindegyike élete legjobb teljesít­ményét nyújtsa és sportszerűen, becsületesen küzdjön, és már ab­ban lássa legnagyobb jutalmát, ha közreműködhetett az olimpián. PIERRE COUBERTIN francia tu­dós az olimpiáknak szentelte egész eletét. Mikor az első világháború kitört, az olimpiai eszme érdeké­ben átköltözött Svájcba. Ö volt 1894-től 1925-ig a Nemzetközi Olim­piai Bizottság első elnöke és egyetlen olimpiát sem tartottak meg nélküle. 1937-ben bekövetke­zett elhunytáig. Hatvani labdarúgó-hírek A hatvani járási LSZ mellett működő játékvezetői tanács január 17-én, pénteken délután 17,30 óra­kor ülést tart a JTS helyiségében. Az ülés keretében beszámoló hang­zik el az 1963-ban végzett munká­ról, majd ismertetik az 1964. évi munkatervet. Ugyancsak ekkor szervezik meg a Játékvezető című szakfolyóiratra való előfizetés- gyűjtést és a rövidesen indiiló já­tékvezetői tanfolyamra való jelent­kezést. * A járási LSZ felhívja a területé­hez tartozó labdarúgó-csapatok fi­gyelmét, hogy a barátságos mér­kőzéseket is kötelesek bejelenteni és arra játékvezetőt kérni! * A járási LSZ tervbe vette, hogy március, vagy április hónapban hírverő mérkőzésre hívja meg a magyar válogatottat, vagy az olim­piai válogatottat Hatvanba. Ugyan­csak tervbe vette a kispályás lab­darúgó-bajnokság, valamint a vá­rosi és az üzemi labdarúgó-bajnok­ság megszervezését. 'JőlwLejsen ÄVVXV^NXVSXXNXXXXXXXXXXXVVV — »■ " ■■ ■'■■■■ ■ -■-........................... — • a NÉPÚJSÁG-ban és a NÉPSZABADSÁG-ban ! VNXXXXXXXXXXXXXVwVvXXNXNXXXVCVN^XVOvVsXVvXNN^XVXXXXXXXXX^XXXXXVVVXXXXXXXXXXX' A mérlegen : 1963 Ali Csaba remek eredményei az egyéni vegyesúszásban A fér« felnőtt meUúszó-számolcban ,a válogatott kerettag /Szölgyémi Ferenc 1 vezeti a listákat.. 100 m-en és 200 in-en új megyei csúcsot úszott a fiatal ver­senyző. Érdekes, hogy 100 m-en Ali Csaba foglalja el a második helyet, míg a 3. helyezett, még w serdülőkorú Mlha­lik Géza megjavl- ^ * tóttá a Heves megyei serdülő rekordot. Ebben a szám­ban egyébként nagyot Javult az ötös átlag — 200 m-en viszont nagy visszaesés mutatkozik az elmúlt évi eredményekkel szemben. 100 m férfi mellúszás. Megyei felnőtt csúcs: 1:14,6 Szöl­gyémi, 1963. írjúságl csúcs: 1:15,5 Szölgyémi, 1962. Serdülő csúcs: 1:21,7 Mihalik, 1963. Üjonc csúcs: 1:29,2 Mihalik, 1962. 1:11,6 Szölgyémi Ferenc, 1:17,9 AH Csaba. 1:21,7 Mihalik Géza, 1:22,2 Patkó József, 1:24,7 Majoros Sándor és 1:26,8 Bukolyi József. 1962. évi ötösátlag: 1:22,7. 1963. évi ötös átlag: 1:20,2. 200 m férfi mellúszás. Felnőtt csúcs: 2:42,5 Szölgyémi, 1963. Ifjúsági csúcs: 2:42,6. Tőrös, 1959. Serdülő csúcs: 2:55,4 Szölgyé­mi, 1960. Üjonc csúcs: 3:10,0 Heve­pj 1963. 2:42,5 Szölgyémi Ferenc, 2:52,1 Fábián Béla, 2:53,5 Mihalik Géza, 3:06,7 Patkó József, 3:08,4 Bukoiyi József, 3:12,9 Csikisz Géza. 1962. évi ötös ntisg: 2:53.7, 19«?. évi ötös átlag: 2:57,6. A két hátúszó számban Mártonffy »amis a listavezető. 200 m-en ki­tűnő eredményt ért él. Az után­pótlás tehetséges gárdájából leg­erőteljesebben Szőllősl László bon­togatja szárnyait, aki mindkét tá­von új, megyed serdülő csúcsot úszott 1963-ban. 100 m férfi bátúszás. Felnőtt megyei csúcs: 1:05,3 Sza­bó, 1960. Ifjúsági csúcs: 1:09,4 Már- tonííy, 1961. Serdülő csúcs: 1:12,9 Szőllősl, 1963. Üjonc csúcs: 1:22,1 Mikó S. 1962. 1:10,3 Mártonffy Tamás, 1:12,9 SzőUősi László, 1:14,5 Szölgyémi Ferenc, 1:16,0. Mikó Sándor, 1:17,0 Fekete István, 1:17,3 Majoros Sán­dor. 1962. évi ötös átlag: 1:12,4, 1962. évi ötös átlag: 1:14,1. 200 m férfi bátúszás. Felnőtt megyei csúcs: 2:23,2 Már­tonffy, 1963. Ifjúsági csúcs: 2:30,0 Mártonffy, 1961. Serdülő csúcs: 2:38,6 SzőUősi, 1963. 2:23,2 Mártonffy Tamás, 2:38,6 Szőllősl László, 2:49,0 Mikó Sándor 3:06,2, Dula Bence. 1962. évi ötös átlag: 2:51,9. 1963- ban csak négy úszó eredményét tartották nyilván. A pillangó számokban a fiatal Majoros Sándor előretörése örven­deztette meg a vezetőket. 100 m-en elért 1:05,5-ös ideje új magyar if­júsági csúcs, s mindössze két tized másodperccel gyengébb Katona 1962-ben felállított felnőtt megyei csúcsánál. 200 m-en Katona József vezeti a listát Majoros Sándor előtt, mig a fiatal Ali Csaba mind­két számban biztosan tartja a 3. helyét. 160 m férfi pillangó. Felnőtt megyei csúcs: Katona Jó­zsef 1:05,3, 1962. Ifjúsági csúcs: Ma­joros 1:05,5, 1963. Serdülő csúcs: Majoros 1:69,7, 1*62. Üjone csúcs: Csikász 1:20,7, 1962. 1:05,5 Majoros Sándor, 1:05,7 Ka­tona József, 1:08,9 AU Csaba, 1:11,8 Szölgyémi Ferenc, 1:12,6 Mártonffy Tamás. 1:13,9 Patkó József, 1962. évi ötös átlag: 1:09,9. 1963. évi ötös átlag: 1:08,9. 200 m férfi pillangó: Felnőtt megyei csúcs: 2:22,9 Ka­tona, 1962. Ifjúsági csúcs: 2:26,0, Ma­joros. Serdülő csúcs: 2:34,1 Majo­ros, 1962. 2:24,7 Katona József, 2:26,9 Majo­ros Sándor. 2:34,5 AU Csaba. A 200 és a 400 m-es férfi egyéni vegyesúszásban AU Csaba nagy­szerű eredményeket ért el. 400 m-en 5:07,l-gyel országos felnőtt rekordot állított fel, mig 200 m-en a megyei csúcsot adta át a múlt­nak. 200 m férfi egyéni vegyesúszás. Felnőtt megyei csúcs: 2:24,5 Ali Csaba, 1963. Országos és megyei Ifjúsági csúcs: 2:24,5 Ali Csaba, 1963. Serdülőcsúcs: 2:44,5 Majoros, 1962. 2:24,5 Ali Csaba, 2:31,5 Szölgyémi Ferenc. 2:38,1 Majoros Sándor, 2:45,0 SzőUősi László, 2:45,0 Csikász Géza, 2:47,8 Patkó József. 1962-ben nem volt ötös átlr^. 1963-ban viszont 2:36,8. 40« m férfi egyéni vegyesúszás. Országos és megyei felnőtt csúcs: 5:07,1 AU Csaba, 1963. Országos és megyei ifjúsági csúcs: 5:07,1 AU Csaba, 1963. Serdülő csúcs: 5:47,4 Majoros, 1962. 5:07,1 Ali Csaba, 5:25,2 Katona Jó­zsef, 5:31,2 Majoros Sándor, 5:40,3 Szölgyémi Ferenc. 5:48,5 Mártonffy Tamás. 1962. évi ötös átlag: 5:45.4. 1963. évi ötös átlag: 5:30.4. (Folytatjuk.) KULTURÁLIS élei HEVESVEZEKÉNYEN Községünkben élénk a kul­turális élet a téli hónapokba! A termelőszövetkezeti tagok, asszonyok és férfiak, a min­dennapi nehéz munka után jönnek össze esténként, hogy új színdarabokat tanulva, fel­készüljenek a község lakóinak szórakoztatására. Jellemző az érdeklődésre, hogy van szín­játszócsoportja a szülői mun­kaközösségnek. a nőtanácsnak, a KISZ-nek, az önkéntes tűz­oltó egyesületnek is. Legutóbb a szülői munka- közösség színjátszó csoportja mutatta be Gárdonyi, a Bor cí­mű színművét. Az előadás nagy sikert aratott a községben, s legutóbb Tárná szén tmiklósrn is meghívták színjátszóinkat. A bevételből fedezi majd a szülői munkaközösség a gyer­meknap és a nyári iskolai ki­rándulás költségeit. Nálunk minden egyes elő­adásra kerülő darabot a köz­ségi kulturális bizottság vá­laszt ki, és ellenőriztetjük a választást a járási művelődési i osztállyal is. Ezután kerül sor ' a tanulásba. ! Az elmúlt évben Bródy Taní­tónőjét. Jókai Gazdag szegé­nyek. Móricz Pillangó, Tabi Esküvő című darabjait mutat­tuk be. Ez bizonyítja, hogy igényesek vagyunk. Sajnos, községünkbe nem lá­togathatod a Gárdonyi Szín­ház, hiszen nincs megfelelő kultúrházunk, az öltözőül is csak egy tanterem szolgál — ezért vállalják a fáradságot, a nehézségeket is a község kul- túrmunkásai. ROZGONYI ISTVÁN, He­vesvezekény. BEMUTATKOZOTT A HE- j , VÉSI SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTES Abai — Csanak — Harsányi Szeress belém című zenés ko­médiájával mutatkozott be a hevesi járási művelődési ház színjátszó együttese. Reméljük, hogy a bemutatót még több követi majd, mert a fiatalok­ból álló együttes jó szereplésé­vel megnyerte a közönség tet­szését. A bemutató kellemes szóra­kozást nyújt három órán ke­resztül a közönségnek. Szabó Tivadar, a túlnyomórészt elő­ször színpadra lépő fiatalok­ból fegyelmezett gárdát alakí­tott. Ennek volt köszönhető, hogy túlzásoktól mentes, mér­téktartó alakításokat látha­tott a közönség. Dicséretet ér­demel a Mezei-Szabó-duó kí­sérőzenéje. Ha az új színjátszó együttes továbbra is ilyen lelkiismere­tes munkát végez, még sok kellemes estét szerezhetnek a hevesi közönségnek. DR. RIPKA KÁLMÁN, Heves FELVESZÜNK: revizornak nyug­díjas számviteli szakembert és gépi róka:, napi négyórai foglal­koztatás mellett. Magyar Testne­velési és Sportszövetség Heves megyei Tanács, Eger, Kossuth L. utoa 9. Belvárosi udvari szoba, konyha, csere útján beköltözhető, Eger, Gerl Mátyás utca 2. I. e. 2. Hízott sertés eladó. 250 kg, eset­leg fele is, Eger, Hibay u. 8. sz. Trabant, 500-as, igen jó állapot­ban, bevonulás miatt, 28 ezerért eladó. Nagy Lajos, Sirok, Kőkút. Nyugodt életre vágyó Idős sze­mély eltartását beköltözhető ház­ingatlanért, vagy esetleg lakásért dolgozó házaspár vállalja. „Nyu­godt élet” jeligére Magyar Hirdető. Eger. kérek választ. ] A Magjai szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca I. Telefon: 12-57 12-73. Posta fiók: 23. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsillnszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. I. sz.: 23 062. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet- i hető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Hevea megyei Nyomda Vállalat Eger. Bródy Sándor utca 4. igazgató: Marosán József. SEGÍTENI AKARUNK „HÓFEHÉRKÉNEK” Olvastuk az újságban Hó­fehérke történetét, s nagyon meghatott bennünket. Elhatá­roztuk, hogy csomagot kül­dünk Piroskának. Örsünk helytelennek tartotta, hogy Piroska osztályában nem akadt egyetlen úttörő sem — vagfl leendő úttörő — aki játszana^ mellé ülne, törődne vele. Ezért határozta el őrsünk, a gyölW gyösi III. számú iskola Vak Bottyán úttörőcsapatának Hó­fehérke őrse, hogy törődünk kissé egri pajtásunkkal. TÓTH JÜLIA, Gyöngyös. Ürlakók megtámadták a Földet Szilveszteri pánik Koppenhágában a rádió egyik tudományos műsora közben Pánikszerűen menekült több száz koppenhágai lakos az óvóhelyekre, amikor a rá­dió adását megszakítva közöl­te, hogy titokzatos repülőtes- tek ereszkedtek a Csendes­óceán felszínére. Az ismeret­len repülőszerű szállítóeszkö­zök eredetét nem lehet kide­ríteni, csupán az tény, hogy a világűrből érkeztek. Bár a Csendes-óceán több ezer kilométerre fekszik Dá­niától, mégis sok rádióhallgató annyira megrémült, hogy nem gondolták, olyan „tudomá­nyos” előadásról is lehet szó, amellyel Orson Wells tartotta néhány évvel ezelőtt rémület­ben az amerikai rádióállomá­sok hallgatóit. Az adást H. G. Wells is­mert fantasztikus regénye, a „Világok harca” alapján állí­tották össze. A megtévesztés valószínűleg azért sikerült olyan jól, mert a rádió meg­szokott hírmagyarázója konfe­rálta a tudományos előadást is. A bemondó az adás kereté­ben azt közölte, hogy más égitestek lakóinak sikerült a Föld mozgását lelassítani, s csak a Szovjetunió és az USA közös akciójával, rakéták al­kalmazásával sikerült a föld­golyót szokott pályájára visz- szahozni. Az adás végeztével hosszú órákba telt, amíg a megrémült koppenhágaiak egy részét si­került a pincékből előcsalo­gatni. S mindez december 31-én a késő esti órákban történt. A Volksstimme arról is tudni vél, hogy a beugratott rádió- hallgatók közül többen is per­ük a dán rádió vezetőségét. (Sz. L.) Eredményesen folytatódik „MÁK GUBÓJA termelési szerződések lekötése A HERBARIA megkezdte a megye termelőszö­vetkezetei részére a szerződésileg lekötött mák­területek elvetéséhez szükséges fajtiszta, fém­zárolt mákvetőmag leszállítását, A mák kettős jövedelmű növény, mert a mák gnbó- .jáért is jó pénz jár. A megye termelőszövetkezetei 1963-ban közel egymillió forintot kaptak a HERBARIÁ-tól csak mákgubóért. Termeljen mákot A mák korai növény, azért a szerződések lekö­tését ne halogassa az utolsó napokra, mert a vetőmag kiküldéséhez esetleg hosszabb időre van szükség, így korai kitavaszodás esetén a vetés — mely a jó terméseredmények fontos előfelté­tele — késedelmet szenvedhet. Minden postakézbesítőnél postahivatalban és hírlap­árusnál kapható az OKOS KATA KALENDÁRIUM a Nők Lapja 1964 évi képes, 224 oldalas naptára ÁRA: 10 FORINT I

Next

/
Thumbnails
Contents