Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

1961. január 4., szombat NEpOJSAO 3 Minél több szakembert a mezőgazdaságnak Kevés a társadalmi ösztöndíjas Kétheti segítség Ma már ott tartunk, hogy az ezer holdas termelőszövetkeze­teket a kisebbek közé soroljuk. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink zöme ma már több ezer holdas gazdaság. A több ezer holdas gazdasá­gok vezetése, Irányítása na­gyobb feladatokat jelent, így a termelőszövetkezetek vezetésé­hez egyre több szakmai felké­szültségre, tudásra és ráter­mettségre van szükség. Jelenleg a több ezer holdas gazdaságok, mezőgazdasági nagyüzemek keretei adva van­nak, de sajnos, a nagyüzemi gazdálkodást jól értő szakem­berünk még kevés. Az országban öt agrárfőisko­la képez agrármérnököket, il­letve kertészeti mérnököket, régi néven mezőgazdászokat. Ezenkívül minden megyében működik felsőfokú mezőgazda- sági technikum, vagy középfo­kú mezőgazdasági technikum. A mezőgazdasági gépészmérnö­köket és az állatorvosokat kü­lön egyetemék képzik, agrár- közgazdászokat is ad a népgaz­daságnak az erre hivatott egye­tem. A képzett szakemberek­ben azonban most még oly nagy a hiány, hogy a tanulmá­nyaikat elvégző fiatal szakem­berek röviddel a diploma meg­szerzése után nem csak hogy elhelyezkednek, hanem vi­szonylag rövid ideig tartó gya­kornok oskod ás után sokszor ön­álló feladatkört kapnak, vagy éppen vezetői munkakört lát­nak el. A szakember tehát ke­vés, ezért a termelőszövetkeze­teknek elsősorban a saját fia­ikból kell biztosítaniuk a szak­ember-utánpótlást. Igaz, ez nem a leggyorsabb módja a szakemberhiány meg­oldásának, de azzal számolni kell, hogy miután a fiatal szakemberek jelenleg — mond­hatnánk — válogathatnak a munkahelyek között, többen nem a termelőszövetkezetben helyezkedne!? ..el a diploma megszerzése után. Nagy felada­tot jelent a tsz-ek szakirányí­tásával kapcsolatos munkák végzése, és a fiatal szakembe­rek többnyire nem a nehezebb feladatot választják. Azzal s számolni kell, hogy a termelőszövetkezetekbe ki­helyezett szakemberek sem fognak mindvégig állami tá­mogatást kapni. Erre abból is könnyen lehet következtetni, hogy a jó és a közepes tsz-ek- hez most már nem helyeznek ki állami támogatással szakem­bereket. Hogyan tudja biztosítani a Pontosan egy év telt el azó­ta, hogy a volt gyöngyösi Szer­szám és Készülékgyár az át­szervezés során bekerült az Egyesült Izzó nagy családjá­ba és traktorpótaikati'észekről áttért a vákuumtechnikai gépek és a félvezetők gyártására. Ez az áttérés sok buktatóval és nehézséggel folyt le, de sike­rült. A félvezető- és gépgyár az áttérés során is kimagasló termelési eredményeket ért el, és egyúttal felkészült két me­rőben eltérő és sokkal maga­sabb képességet, valamint szaktudást igénylő gyártási ágra. Az új évben — miután már gyakorlatot szereztek az új gyártmányoknál — a gyártási technológia fejlesztése és javí­tása kerül napirendre. Erről beszélgetünk Takács Istvánnal, a vállalat főtechnológusával. — Milyen új technológiai elgondolásokat kívánnak megvalósítani 1984-ben? — Elsősorban üzemszervezé­si intézkedéseket hajtunk vég­re a gyártási folyamat megja­vítása érdekében. Vállalatunk­nál már jó tapasztalatai van­nak a ciklusos gyártási mód­szernek, hiszen a régi profil több gyártmányát zárt ciklu­sokban gyártottuk. Az átszer­vezés persze eltűntette ezeket a ciklusokat, de 1964-ben már az új gyártmányokra ismét akarunk ciklusos gyártási rendszert szervezni. A forgá­szakember-utánpótlást a tsz a saját fiaiból, a saját tagjainak a gyermekei ból? Erre a kérdés­re a válasz, hogy a termelő- szövetkezet támogassa tanul­mányaiban, az iskola elvégzé­sének ideje alatt a falubeli gyermekek közül azokat, akik a támogatás viszonzásaként a tanulmányaik elvégzése után készek otthon maradni és az is­kolában szerzett tudásukat a tsz-közösség javára fordítani. A termelőszövetkezet és a le­endő fiatal szakember, azaz a tanuló között fentiek szerint kialakuló jogviszonyt mind a két félnek írásban kell rögzí­tenie, röviden társadalmi ta­nulmányi ösztöndíj-szerződést kell kötnie. Ebben a szerző­désben rögzítik, hogy mit ad előbb a tsz, s hogy ezt később hogyan köteles viszonozni majd a diplomás fiatal szakember. Egyébként ne higgyjék a fa­lusi fiatalok, hogy a városba és az iparba áramlás lehetősé­ge mindig olyan nagyméretű lesz, mint az elmúlt évtized­ben volt Jóllehet mindenki részére nyitva áll az út, hogy elvégezze a gimnáziumot de ez az iskola is csak alapot ad arra, hogy elvégzése után az érettségit tett tanuló felsőok­tatási intézményben szakmai tanulmányokat folytasson. A tanuló, aki tanulmányi ösztöndíj-szerződést köt, az az életének útját határozott cél felé irányítja, s egyben bizto­sítja, hogy célját, a diploma megszerzését meg tudja való­sítani. A tsz-ek vezetőinek arra kell gondolniuk, hogy a termelő­szövetkezeti gazdálkodás egy­re inkább nagyüzemi jellegű lesz, egyre több lesz a gép és az egyéb technikai berendezés, s hogy a tsz-nek nem csak hogy megéri az áldozatot a szakképzett vezetők alkalma­zása. hanem megfelelő szak­emberek nélkül nem is lehet nagyüzemileg gazdálkodni. Ha a szakmai vezető beállításá­nak a mellőzésével akarnak megtakarításokat elérni, akkor ez a „spórolás” nagyon sok veszteségébe keni] a tsz-nek. Ezért javasoljuk, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdasági erejükhöz képest az 1964. gaz­dasági évtől kezdve képezze­nek a költségvetésükben külön alapot, amelyből a saját fiaik részére rendszeres tanulmányi ösztöndíjat biztosítanak. A gyengébb tsz-ek szántóegysé­genként egy forintot, a közepes csoló csarnok felújítása után itt két ciklust fogunk létrehoz­ni, egyiket az ampullagyártó automata gép, másikat pedig a kapcsoló berendezések és a vákuumszivattyúk gyártáséra. A ciklusok zárt alkatrész-ciklu­sok lesznek — azaz a gépek alkatrészei láncszerű folyamat­ban kerülnek a megmunkálás sorrendjében az egyik gépről a másikra — és csak a festés és hőkezelés elvégzésére lépnek ki a ciklusból. Ez a két ciklus fogja majd a gépgyári forgá­csoló munkák 60 százalékát adni. — Számítanak-e megtaka­rításra? — Mintegy 60 ezer norma­óra megtakarítást fog a két ciklus eredményezni. Ez éppen egyhónapi forgácsolási idejét jelenti a gyáregységnek^ tehát az éves feladatot 11 hónap alatt . megoldhatjuk, és a tizenkettedik hónapban új ter­melési értéket állíthatunk elő. Ez a megtakarítás főként a gyártási mellékidők lecsök­kentése révén adódik. A ciklu­sokban a jobb munkaszerve­zés nyomán hamarabb kerül a gépekhez az anyag, a rajz, és a szerszám, a feladatok gépek­re és emberekre történő lebon­tása nyomán kevesebb idő esik ki a munkára való vára­kozás, az előkészület és a be­állás miatt, lerövidülnek a gyártási utak, és meggyorsul egy-egy gyártmány átfutása. tsz-ek két forintot, a jó tsz-ek pedig legalább három forintot fordítsanak évenként erre a célra, s akkor már egy jó nagy lépést tettek előre azért, hogy a saját szakemtoerszükségletük egy részét a saját fiaik köré­ből biztosítsák. Ez az út nem gyors, de biz­tos módja a szakemberpróblé- ma megoldásának. VASTAG KÖD borítja a fü­zesabonyi vasútállomást. Az ember szinte az orráig se lát; de nem érheti veszély — az ér­zékeny berendezés, a domina Integra jelzi, melyik vágányra fut be szerelvény, s a hang­szóróban máris felhangzik a figyelmeztetés: „a harmadik vágány mellett vigyázni!”... „a második vágányon teher­vonat halad át!” Ha százszor közhelynek számít is: a vasút az ország vérkeringése; itt nincs egy pillanatnyi meg­állás, szünet. Télen, nyáron, ősszel és tavasszal, hóban, je­ges vagy sáros időben, rekkenő hőségben — helyt kell állniuk posztjukon a vasút munkásai­nak. Nekik nincs ünnepük. Míg más a csillagszórós fenyő­fák alatt ült, míg más az esz­tendő fordulásakor az új év köszöntésére emelte poharát, — ők ugyanúgy dolgoztak, mint máskor; csak egymás ke­zét szorították meg és moso­lyogtak: öregebbek lettünk megint1 És fogadták a szerel­vényeket, útjára engedték a vonatokat. Kik ezek az emberek? Geda István: magas, szálas, fiatal férfi. 33 éves, s ebből ti­zennégyet már a vasútnak adott. * Segédtiszti tanfolyamot végzett Miskolcon, szolgált már Egerben; s a tisztképző tanfolyamot is sikerrel végez­te Pesten. Szolgálattevő. Vo­natok fogadása és összeállítá­sa, a vonatforgalom szabályo­zása Debrecen és Eger felé — ez az ő munkája. Veres János tolatásvezetőnek arról kell gondoskodnia, hogy míg egy-egy szerelvény az ál­lomáson tartózkodik, az új va­gonokat a kocsisorhoz kapcsol­ják, a nekik szólókat pedig a szerelvényből „kivegyék”. Hat­fős szocialista brigádot vezet; érti a módját, mit hogyan kell. Az előzőleg kiszámított ered­mény 15 százalékos termelé­kenység emelkedést jelent a ciklusok bevezetésével. — Milyen tervek vannak a technológiák javítására? — A jövő évben sor fog ke­rülni a jelenlegi gyártási tech­nológiák felülvizsgálatára is. 1963-ban a gyár műszaki szer­vei csupán elsődleges tevé­kenységet folytattak a techno­lógiák tervezése terén, mivel az új géptípusok technológiá­ját máshonnét vették át, és azokat a vállalati körülmé­nyekre, a vállalati gépparkra dolgozták- át. Az elmúlt év így az átvett technológiák próba­ideje volt. .......... Mos t már rendelkezünk bi­zonyos mértékű tapasztalatok­kal, és végrehajthatjuk a tech­nológiák felülvizsgálatát. A fe­lülvizsgálat során átvezetjük majd a technológiákon a javí­tásokat és módosításokat, fo­kozottabb felszerszámozást al­kalmazunk majd a gyártmá­nyoknál, növeljük a szabvá­nyosított alkatrészek számát, folytatjuk a gyártmányok to­vábbfejlesztését az egyszerűbb, (artósabb és tetszetősebb meg­oldások érdekében. Ezzel is a gyártmányok önköltségének a csökkentését akarjuk elérni. — Hogyan módosul a sze­relés 1964-ben? — Szereldénk területe már jelenleg is túlzsúfolt Gyakran Élénk beszélgetés és tervez- getések közepette rajzoltak ki tegnap délben a járási pártbi­zottság épületéből, a környék üzemeiből és hivatalaiból ösz- szegyűlt munkások, bányászol?, tanácsi vezetők. Gubán Dezső, a járási párt- bizottság első titkára látta el itt tanácsokkal s tennivalókkal azokat a jól képzett propagan­distákat, szervezési ügyekben jártas munkásokat, tanácsi ve­zetőket, akik hétfőtől kezdve két hetet töltenek majd a járás termelőszövetkezeteiben. A tennivalókról szólva Gu­Kozma János 20 évvel ez­előtt egyszerű pályamunkás­ként kezdte; volt kocsirendező Rákoson, tolatásvezető Abony- ban, most meg kocsimester. Irányítja az állomás két végén levő tolató-gamitúra munkáját, utasításokat ad, milyen moz­gásokat végezzenek el. Nem történhet a vágányokon semmi olyan, amiről ő nem tudna! Pogány Dezső éllomásfőnök, új ember Füzesabonyban, — hat hónapja, hogy elfoglalta helyét, — de 22 évi szolgálata során megtanult mindent, amit egy jó vasutasnak, egy lelki- ismeretes állomásfőnöknek tudnia kell. A berentei rende­ző pályaudvarról vezényelték Füzesabonyba; alig néhány órát aludt csak az Ünnepek alatt. S hiába fogadta meg, hegy nem gyújt rá több ciga­rettára, a munka, az ideges­kedés nem engedte szándéka mellett megmaradni. 46 éves. Vasutas volt az apja, de vas­utas az apósa, a nagyobbik lá­nya, a veje, sőt a kisebbik lá­nya is. Hősök? Kötelességüket telje­sítő emberek. Munkájuk, amely teljes összpontosítást kíván, hasonló a harcászathoz. Két­éltű emberek ők: bármikor ké­szek rendkívüli feladatok vég­rehajtására, de megfontoltak és előrelátók. Szolgálatuk át­vételekor testileg és lelkileg is felkészülnek az előre láthatat­lan veszélyekre, véletlenekre. Épp azért, hogy megakadá­lyozzák ezeket a veszélyeket és véletleneket. VASTAG KÖD borítja a fü­zesabonyi vasútállomást. Mint­ha nem is lett volna kará­csony, szilveszter! A síneken kerekek csattognak, mozdo­nyok tolatnak. Itt nincs egy pillanatnyi megállás, szünet. (pataky) egyidejűleg keni] sor 15—20 ampullagyártó gép, nyolcféle vákuumszivattyú és még több típus hajtómű-kompresszor sze­relésére. Ezért szükséges ennek a sürgős bővítése. A bővítéssel párhuzamosan kidolgozzuk a szerelési műveletterveket és bevezetjük a sorozatszerelést azoknál a gyártmányoknál, ahol ehhez megfelelő darabszá­mú megrendeléssel rendelke­zünk. Ezzel itt is jelentős ter­melékenység emelkedés követ­kezük majd be. — Milyen zavaró ténye­zők akadályozzák a mun­kát? — Figyelembe kell venni, hogy a termelési folyamat köz­ben a vállalati termelő terület­nek mintegy negyede állandó­an kiürítés alatt ál] majd egész évben, mivel tovább folytató­dik a forgácsoló csarnok fel­újítása. A folyamatos átköltö­zések pedig együtt járnak a gé­pek felszedésével, tehát újabb kieséssel. Ezenkívül már sok ideiglenes üzemrész működik, mint például a festőműhely, az öntvénytisztitó, a lemezlaka­tos részleg és a próbaterem. 1964-ben ezeknek az üzemré­szeknek a végleges elhelyezé­séről is gondoskodni kell. A gyár 1964. évi fejlesztési terve kissé soknak tűnik, de a fejlődés szükségszerűvé teszi ezek végrehajtását, ha nem akarunk lemaradni. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutat­ja. hogy az elképzelések reáli­sak és végrehajthatók. Az in­tézkedések minden bizonnyal meghozzák majd a várt ered­ményt Kerek Ferenc bán elvtárs elmondotta, mi­lyen jelentősége van a munká­sok erkölcsi, politikai segítsé­gének a termelőszöv el kezetek megszilárdításában, a szövet­kezeti gazdák világnézetnek formálásában. A két hét során előadásokat tartanak az üze­mek, hivatalok küldöttei, a dol­gozók szocialista neveléséről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a szocialista orszá­gok együttműködésének prob­lémáiról, á mezőgazdaság tar­talékainak helyzetéről, a szo­cialista mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisénak kiépítésérő1, a munka, és üzemszervezes kérdéseiről. De ez csak egyik része lesz munkájuknak, hiszen a közsé­gi párt-, társadalmi és gazda­sági szervekkel együttműköd­ve kisgyűléseket is tartanak, beszélgetnek szövetkezeti ta­gokkal, munkacsapat-megbe­széléseken vesznek részt, ku­tatják a bajok okát, ahol nem megfelelő még a gazdálkodás, és igyekeznek meggyőzni azo­kat is, a rendszeres munkánaz, akik eddig csak hébe-hóba dolgoztak. Szeretnék megnyer­ni az egri járás északi közsé­geiben lakó üzemi nyugdíjaso­kat is a közös munkának, mert bebizonyosodott, hogy a legnehezebb helyzetekben is lehet számítani rájuk. Balaton községben sokat segítettek a nyugdíjas munkások, bányá­szok a szövetkezeti munkafe­gyelem megszilárdításában, az összetorlódott mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ezért más községekben is arra töre­kednek — különösen Szúcson, Egercsehiben. Bükkszentmár- tonban —, hogy megnyerjék őket a közös gazdaság számá­ra. Egerszóláton a bányászok­kal szeretnének szót érteni, hogy segítsenek többet a gaz­dálkodás fellendítésében, az „Temetés” volt az év utolsó hetében a színházban. No, ne tessék megijedni, nem halt meg senki, csupán a Doktor urat „temették” a színészek. A temetés sok kellemes percet szerzett mindazoknak, akik di­rekt e mulatságos szertartás végett mentek ezen az estén színházba. Sokan talán nem is tudják, mi az a „temetés”? El­áruljuk. Mielőtt a színház le­venné műsoráról a darabot, a színészek az utolsó előadás al­kalmával „eltemetik” azt, vagyis olyan játékkal lepik meg egymást és a közönséget, amelyet a rendező nem rende­zett a darabba és az utolsó előadásig nem is szerepelt ben­ne. Sok szellemes és mulatsá­gos játék születik ilyenkor. S mivel Egerben külön közönsé­ge van a „temetés”-nek, a színház igazgatósága, ha hiva­talosan nem is, suba alatt megengedi a könnyebb fajsú­lyú darabok temetését. A Doktor úr fejfáján ez áll: Élt 24 előadást, nyugodjék béké­ben. Feltámadása tájon várha. tó”. ★ A Dankó Pista bemutatójá­val búcsúzott a színház az óévtől és ezzel köszöntötte az új esztendőt. Két előadást tar­tott ugyanis szilveszter estéjén a színház a darabból, a máso­dik előadás jóval éjfél után ért véget. Régi, kedves szokásnak megfelelően, éjjel 12 órakor kialudtak a fények, tizenkettőt kongatott az ügyelő és felcsen­dültek a Himnusz hangjai. Majd a darab vezető művészei a nézőtérre mentek és pezsgő­vel kívántak boldog új eszten­dőt a színházban szilvesztere­ző kedves közönségnek. Szín­padon és nézőtéren egyaránt igazi szilveszteri hangulat uralkodott. ★ Kellemesen búcsúztak az 1963-as évtől a szinház művé­szei és dolgozói más ok miatt is. Az év utolsó napján pré­miummal jutalmazta a szín­emberek gondolkodásának for­málásában, hogy az új veze­tőkkel együtt eredményesebb évet kezdhessenek, mint a ta­valyi volt. Mert az idei év még nagyobb követelmények elé állítja a já­rás közös gazdaságait, hiszen kenyérgabonából, sertésből, baromfiból, tejből a tavalyi­nál nagyobb mennyiséget sze­retnének termelni, hogy eleget tehessenek az állammal szem­beni kötelességüknek, s na­gyobb jövedelmet tudjanak biztosítani a tagoknak. Külö­nösen az állattenyésztés fellen­dítésétől várnak sokat, amely már eddig is mintegy felét ad­ta a közös gazdaságok jöve­delmének. Néhány helyen már biztató eredmények mutatkoz­nak az állattenyésztés hoza­mainak növelésében. Egerbalf- tán például hét hónap alatt 115 kilósra hizlalták fel a ma­lacokat, s az idén ezt az időt még újabb egy hónappal sze­retnék lerövidíteni a közös gazdaság kiváló állatgondozói. Hogy milyen sokrétű munka vár a termelőszövetkezeteikhez induló munkásokra, propagan­distákra, mi sem bizonyítja jobban, hogy az eddig felsorolt tennivalókon kivül segítenek a zárszámadások megfelelő elké­szítésében, a tervek kialakítá­sában, ügyelnek arra, hogy az évközben megígért verseny- jutalmakat, prémiumokat min­denhol kiosszák, nehogy emiatt a tagság körében bizal­matlanság legyen úrrá. A segítő szándékkal és dol­gozni akarással a szövetkeze­tekbe induló munkásokat minden bizonnyal szívesen lát­ják majd a közös gazdaságok­ban, s akkor a várakozásnak megfelelően megkönnyíti majd az előbbrejutást kétheti mun­kájuk. IC. E. ház igazgatósága az első fél­évben kiemelkedő alakítást nyújtott művészeket. A népes listán többek között Kovács Mária, Demeter Hedvig, Má- riáss József Jászai-díjas, Si­mon György Jászai-díjas, Ga­ray József, Fekete Alajos, So- moss István nevét olvashat­juk. Jutalomban részesültek a Dankó Pista szereplői is abból az alkalomból, hogy a székhe­lyi bemutatóig 50 alkalommal játszották a megye falvaiban e darabot. ★ Elmúlták az ünnepek, ismét megkezdődtek a „szürke hét­köznapok”. Az eddig kicsit ün­nepi hangulatban folyó Stuart Mária-próbák visszazökken­tek a hétköznapi hangulatba és Ladna László rendező irányí­tásával készülnek a művészek a február elsejei bemutatóra. Schiller klasszikus művét rep­rezentatív szereposztásban hoz­za színre a színház: Demeter Hedvig. Kovács Mária, Simon György Jászai-díjas, Garay József, Huszár László és a színház szinte valamennyi pró­zai színésze felvonul, hogy kel­lőképpen tolmácsolja a nagy, romantikus drámát. A darab jelmezeit, Greguss Ildikó, a díszleteket pedig Vata Em.il, a pécsi Nemzeti Színház díszlet­tervezője tervezi vendégként. ★ Pethő Gyula szerez zenét a Stuart Máriához, az igazgató­ság megbízásából. A tehetsé­ges fiatal zenész már több al­kalommal is bebizonyította, hogy mint zeneszerző is ko­moly figyelemre tarthat szá­mot. ★ Hétfőn, kedden, szerdán szünnap — olvassuk a szinház új plakátján. Mint már hírt adtunk róla, a színház igazga­tósága úgy határozott, hogy az új színház megnyitásáig csak csütörtök, péntek, szombat és vasárnap tart Egerben előadá­sokat. (— CZJ) 1964 a technológia fejlesztésének éve Gyöngyösön Hevesy György----------------------------------­• • Ünnepnap = munkanap FÜZESABONYI VASUTASOK

Next

/
Thumbnails
Contents