Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
4 MtPCjfS AO 1964. január 15., szerda Mi van a munkahely-változtatási kérelmek aktái mögött —- Amíg évekkel ezelőtt a Területi Egyeztető Bizottság elé kerülő ügyeik jelentős részét — mondja Kohajda János TEB-elnök —, a dolgozóknak a munkaadók vélt, vagy tényleges törvénysértése elleni panaszai tették, addig az utóbbi hónapokban érdekes változás következett be. Az ügyek java részét ma nem az elbocsátások és felmondások, hanem éppen a dolgozóknak újabb és újabb munkahelyek elnyerése céljából, a jelenlegi állásúikból való elengedése körüli viták adják. Megtudjuk, hogy a tárgyalásra kerülő ügyeket a legnagyobb körültekintéssel, a legkülönbözőbb szempontok mesz- szemenő figyelembevételével, tárgyilagosan bírálják el. — Tekinteti» vesszük az egyéni érdekek, a családi körülmények, a képzettség, a továbbtanulás és a fejlődés lehetősége mellett természetesen a népgazdaság, a vállalat érdekeit. Az utóbbiaknak igen jelentős a szerepük, hiszen a népgazdasági tervek teljesítésének egyik feltétele a jó kollektíva, a törzsgárda kialakítása, amelyet a gyakorta indokolatlan elengedési, áthelyezési kérelmek teljesítése súlyosan érintene. károsítana. — Milyen indokra hivatkoznak az újabb munkahelyre pályázók? — A leggyakrabban különböző családi körülményeiket és az új állásukban elérhető magasabb munkabért emlegetik. De sajnálatos, hogy az indokok mögött sokszor kiérződik a munkáscsábítás is. Néhány érdekes eset után érdeklődünk. V. I. az egri Ftnoanszerel- '• ’lygyárban dolgozott. Szeretett volna az Egri Bútorgyárba kerülni, de a vállalat nem engedte él- Bár a vállalati egyeztető bizottság hozzájárult a iáadásához, de a munkaadó ezt a határozatot megfellebbezte a TEB-hezt Arra hivatkozott, hogy „a gyártmányok műszaki színvonalának emelését csak akkor tudják megvalósítani, ha a műszaki káderek színvonalát és létszámát emelik”. V. L-re tehát szükség van. A TEB alaposan kivizsgálta az ügyet és a technikus elengedése mellett foglalt állást. Megállapította ugyanis, hogy bár 7 éve dolgozott a Finom- szerelvénygyárban, de mégsem képesítésének megfelelő beosztásban foglalkoztatták. Emellett V. I. családfenntartó is, hiszen alacsony nyugdíjé édesapja megélhetéséről is gondoskodik. A bútorgyárban tmk-vezető lesz. képesítésének megfelelően foglalkoztatják, s így magasabb munkabéréből édesapja eltartását is tökéletesebben tudja biztosítani. — Hallhatnánk olyan ese- * tehet is, ahol nem járult hozzá a TEB a jelenlegi munkahelyről való elengedéshez? K. S. aki már hat éve dolgozott a Heves megyei Villany- szerelő Vállalatnál, mint villanyszerelő szakmunkás, korábban azt kérte, hogy helyezzék őt be Bélapátfalváról Egerbe. noha továbbra is Bélapátfalván lakott. Kérését a vállalat akkor teljesítette, de hamarosan azzal a kéréssel fordult munkaadójához, hogy engedje él állásából, mivel a Bélapátfalvi Cement- és Mészműnél kíván elhelyezkedni. A TEB természetesen nem járult hozzá elengedéséhez, nem fogadta el K. S. indokait, amelyek részben a magasabb fizetés elérésére, részben, pedig családjával való együttlakás szándékára vonatkoznak, Megállapította a vizsgálat, hogy bár naponta hazautazik családjához, de az időszaki távolléttel tisztában volt akkor is, amikor Egerbe való behelyezését saját kérésére teljesítette a vállalat. Ilyen körülmények között tehát az egyéni szempontok oly mértékű érvényesülése mutatkozott meg, amelyek teljesítése — a vállalati, azaz népgazdasági érdekek kára nélkül — nem engedhető meg társadalmunkban^ Igen érdekes és tanulságos S. J. esete is, aki az egri Fi- nomszerelvénygyár gépészmérnöke, ő a diósgyőri gyárba való áthelyezését, vagy hozzájárulással való kiengedését kérte. Arra hivatkozott, hogy jövőbeni nősülése után ott kíván letelepedni, — természetesen magasabb fizetés mellett A vállalati egyeztető bizottság első fokon nem tudott dönteni az ügyben, mivel szavazat- egyenlőség alakult ki. A TEB elutasította S. J. áthelyezési kérelmét, mivel megállapította, hogy a nősülés még nem aktuális, hiszen a jövendőbeli feleség még az Egri Tanárképző Főiskola hallgatója. A mérnök részére a vállalat albérleti szobát biztosított, és esetleges nősülése után lakás- szerzésre tett ígéretet. De jelentősen esett latba az a körülmény is, hogy S. J.-re a vállalatnak a tervek teljesítésében, mint magas képesítésű szakemberre szüksége van. j A Területi Egyeztető Bízott- j ság a megyei tanács épületében kapott otthont Az utcai bejárat felett ott díszük az igazság istenasszonyának kis barokk szobra, kezében a mérleggel. Amikor távozóban feltekintek a szobrocskára, az az érzésem, hogy az valóban szimbóluma, jelképe a Heves megyei TEB munkájának: tárgyilagosan mérik ott az igazságot dolgozónak és munkaadó vállalatnak egyaránt. Sugár István (Foto: Selmeczi Tóth János) Egy évet ismét lezár a verpeléti Dózsa Tsz Január 23-án, délelőtt 10 órakor tartja zárszámadó közgyűlését a verpeléti Dózsa termelőszövetkezet. Ebben a gazdasági évben jól dolgoztak a közösség tagjai. Tavaly 32,20 Ft-ot, az idén 38,50 Ft-ot osztanak munkaegységenként. Az egy főre eső átlag jövedelem a múlt évben 9 ezer, most 13 ezer forint lett. A gazdaság dolgozóinak az év folyamán 7 vagon kukoricát, 6 vagon burgonyát és 150 ezer forint készpénzt osztottak ki prémiumként. (Sz. I.) Gőzfürdői hideg zuhany Szombatonként sort állnak az egri gőzfürdőben. Az előtér modern és ízléses berendezése feledteti a várakozás perceit, de a belső helyiségek és a szolgáltatások többször is okoznak bosszantó kellemetlenségeket. Fiatalok, idősebbek zsúfolódnak össze szombatonként tisztálkodni, vagy kezdődő influenza, renmás fájdalmak elől menekülnek a gyógyító vízbe. A vízzel nincs is baj, kellemes, a kis medencében talán túlságosan is meleg, jó a gőz, mégis elhangzanak panaszok, mert... Az idősebbek nem mernek a nagy medencébe menni, valósággal ki fröcskölik őket a ricsajozó és rendetlenkedő gyerekek. A medence falán hatalmas tábla inti csendre a íürdőzőket, a felhívásnak mégiscsak ritkán szereznek érvényt A bőrbetegségek terjesztését segítik a gőz repedezett és korhadó fapolcai. A fertőzést nem gátolják meg a beverőkön sem. Az egyik ember helyébe másik fekszik, a lepedőt csak naponta cserélik, bűzösek a pokrócok. Rendszeresen előfordul, hogy már használt, de megszárított lepedőt terítenek a für- dőzőre! (Az alkalmazottak azzal védekeznek, hogy a saját mosodájuk nem győzi a tisztítást, a Patyolat hiába segít, mert szombatonként kevésnek bizonyul a lepedő.) Egészségtelen és higiénia legalapvetőbb feltételeit is nélkülöző szolgáltatás hideg zuhanyként éri a íürdőzőket. Igaz, hogy az előtér kellemes hatással van a vendégekre, jó érzés az új szőnyegekre lépni, de bosszantó, hogy pontosan a fürdőzés higiéniájáról feledkeznek meg, amely viszont közvetlenül és érzékenyen érinti a fürdőző- ket. — p. ft. — 340 közlekedési baleset 1963-ban megyénkben Miért halt meg 35 ember? A statisztika adatai gondolkodásra késztetik és néha megdöbbentik az embert Jó dolog az, hogy ma már kényelmes és gyors a közlekedés, de szükségszerű a közlekedési balesetek szaporodása? — Megyénkben az elmúlt év minden napjára, pontosan minden 26. órájára jutott egy közlekedési baleset 1963-ban 340 közlekedési baleset történt, azaz 13 szí-Zalákkal több, mint egy évvel korábban. És 35 ember meghalt, mert nem tartották he a KRESZ szabályait De nemcsak a 35 halott vádol, hanem a 192 súlyos sérült, akik egy életre megrokkantak, vagy napokig szenvedtek a kórházi ágyon — mondta Kömyei László rendőr őrnagy, a BM. Heves megyei Rendőrfőkapi- tánysága Közlekedési Alosztályának vezetője. —■ A balesetek többségiét Heves megyeiek, vagy az átmenő idegenek okozták? — Több mint háromnegyed részét a megye lakosai. Azok, akik itt élnek köztünk. Tanulságos és éppen azért nagyon megszívlelendő, hogy milyen szabálytalanságok okoznak a leggyakrabban balesetet A legtöbb szerencsétlenséget a gyorshajtás okozza. Gondoljanak arra a gépjárművezetők, hogy a sebesség esztelen fokozása nemcsak a baleseti lehetőséget. hanem a baleset súlyosságát is növeli. Még mindig sok az elsőbbségi jog meg nem adásából származó baleset. De körülbelül ugyanennyi baj származik a gyalogosok hibájából. — Milyen jármű c&fflaa a legtöbb balesetet? — A motorkerékpárok, aztán a tehergépkocsik következnek, de ugrásszerűen nőtt a kerékpárosok által okozott balesetek száma — sorolja a rzomorú statisztikát Kömyei őrnagy. — Igaz, hogy szombat a közlekedés fekete napja? — Szombat és vasárnap. Pedig akkor csökken a közületi gépjármű-forgalom. De a hét végi rohanás, a megfon tola t- lanság és a bravúroskodó könnyedmfisóg sok szerencsétlenséget szül. A legkevesebb baj kedden történik. Viszont a baleseti csúcsidő délután 16 és 19 óra között van. Itt is nyilvánvaló, hogy a türelmetlen sietség okozza a bajt — Mit tesz a rendőrség, hogy ne szaporodjanak a közlekedési balesetek? — Eddig is és a jövőben is egyik legfontosabb feladat a KRESZ oktatása. Az emberek értelmére, szívére és leíkiisme- retére kell hatni. Csali a közlekedési szervek 25 ezer felnőttnek és mintegy 9 ezer gyermeknek tartottak felvilágosító propagandaelőadást A Közlekedési és Balesetelhárítási Tanács közel 40 ezer röpcédulát és plakátot bocsátott ki. Továbbra is számítunk _ ft társadalmi szervek segítségére és a legjobb gép jármű vezetik példamutatására. Kétségtelen, a gépjárművek száma nagyobb mértékben szaporodott, mint a baleseteké, de éppen ez a körülmény igazolja, hogy kell és lehetséges is küzdeni a balesetek ellen. A járművezetők és a gyalogosok többsége megfontolt, <je mindenki tud saját tapasztalatából is elrettentő eseteket említeni. Másrészt az elmúlt év halálos és súlyos közlekedési balesetei megkövetelik, hogy erélyesebb, szigorúbb intézkedéseket is alkalmazzon a hatóság A gyorshajtás ellenőrzésére a radar, a szeszes ital fogyasztásának megállapítására a szonda űiabb lehetőséget nyújt. A közösség érdeke, az emberek élet- és vagyonbiztonsága diktálja, hogy a szabálysértőket és a büntettek elkövetőit, büntessék és újabb cselekményektől visz- szatartsáb. ÍF. W írta: K Á T A / G Á & O R v. — Csak azt hiszed? — szomorodott el a fiú, s belefúrta arcát a puha, jószagú szőke hajba. Mennyivel más, mint a Piri, gondolta. Sokkal jobb, s úgy érezte, ennyire szerelmes még a tizennyolc év leforgása alatt nem volt. — Mit fog szólni Ica, ha megtudja? — Nem tudom... — hajtotta le fejét. „Többet nem is találkozhatok rété” — Te vagy a Zakó, a Nagy Főnök? Hogy a csudába jutott eszedbe ez a marhaság? Kirabolni azt agyárat, ahol dolgozol!... Olyan, mintha saját magad rabolod ki. És nemcsak a gyárat, hanem a becsületed is. Leütni azt az öreg embert... Sokszor verekedtél már? — Nem... még soha nem verekedtem ... De én nem tudtam előre! — Az az erős érzésem, hogy tervszerűen dolgoztál. Legszívesebben agyonverném az ilyen embert Zakóra rá sem lehetett ismerni. Hófehér volt az arca, s az a régi, nyugodt biztonsága, amivel úgy imponált barátainak — eltűnt Szemeiben kétségbeesés, szája sarkában egy éjszaka —. ültette keserű vonal. Mi a csudának is kellett?... Akkor, amikor bejött Vera a vendéglőbe, amikor Icával voltak, akkor kezdődött talán. Sürgősen Irihív- ta. hogy beszélni akar vele. — Mi az? — kérdezte kissé türelmetlenül. — Megvan már a pénz? El kell utaznom, s elég sok idő eltelt már. Legkésőbb holnaputánra add ide. — Hát jó... fölviszem holnapután... de most hagyj békén! Vera elment, de néki már nem volt kedve visszatérni a többiekhez. Nekivágott az esti utcának, s törte a fejét, hogyan másszon ki ebből a bajból. A pénz kell, ez nem vitás.., de honnan szerezzen? S ekkor jutott eszébe Vili, az autószerelő. Sokszor mondta már, hogyha van fölösleges alkatrész, vagy szerszám, azt vigye el néki a gyárból, s ad érte pénzt, amennyi csak kell. De napközben kihozni leheteti len, motozzák az embert... így bukott le tavaly Jónás, a segédmunkás. Más mód nincs, hiszen így is annyi a tartozás. Meg aztán több pénzt kap ezekért, még maradna is valami... Éjszaka, s hátsó kerítésnél? Nem, ott szinte lehetetlen bemászni. Talán az utca felől? Ez lenne a legjobb. Akkor már senki nem mászkál arrafelé, a lámpa is távol van... Zsigray bácsi meg bent szunyókál a portán ... Igen ... Igen... S a haditerv már kész is volt. — Szóval, így meg lehetne csinálni. Rendben? Tulipán szeme csillogott a gyönyörűségtől. Végre, valami változatosság, és egyáltalán nem veszélyes vállalkozás. — Jól van, majd viszek zsákot. Egy elég lesz? — Persze! — Visszafelé összecsavarjuk, ettől ne fájjon a fejed. Neked egyébként is csak az lesz a dolgod, hogy őrködsz. — Nem megyék. Zakó nyugodtan felállt, 9 odatoltja arcát egész közel, hogy Jófiúnak hátra kellett lépnie. — Rendben van. De visszafelé úgy elverünk, hogy megemlegeted. — S elfordult tőle. — Te kis bamba — mondta Tulipán. — Nem látod, milyen semmiség az egész? Na, ne hülyéskedj. Ilyen haver vagy? ápSpaHr ■» * w 9 — Én nem megyék bele ebbe a marhaságba — mondta Jófiú. — De beszar! vagy! Ilyen semmi dologtól begyulladsz?! — Ez betörés, és ha rajtakapnak? — Légy nyugodt, nem lesz semmi. Ide a rozsdás bökőt, ha valaki megtudja. — Hogy a fenébe ne tudnák meg! A szögesdrót él lesz vágva. Egyből észreveszik. Jófiú gondolkozott. Most mitévő legyen? Igaz, a betyárbecsület lelkiismerete birizgálta Ica miatt, hogy lecsapta a kezükről. Meg aztán jó volt igy együtt hárman, s most a lány miatt mintha elhidegültek volna tőle. Igen, csak az őrséget bíznák rá, az nem veszélyes ... de mégis ... más, mint a cseresznyelopás ... Tulipán, mintha a gondolatát találta volna ki: — Emlékszel a cseresznyére? Hátha most is felszedsz egy szép lányt magadnak... Neked egyébként ia szerencsésen sikerül az ilyen história. Jőfiú élvigyorodotts, de aztán újra csak a vállát vonogatta... És éjfél előtt, fél tizenkettőkor ott álltak a kerítés mellett. Távolabb, vagy harminc méterre égett a villany, igen gyengéden. Bent a gyárudvaron álmos reflektor szórta a fényt, de az is olyan messze volt innen, hogy Tulipánnak nevethetnékje támadt. —- Sehol senki? — kérdezte Zakó. — Nincs... — felélte halkan Jófiú, s torka elszorult Zakó arcán kövér verejtékcseppek gyöngyözték, s szinte ühegve az izgalomtól. Tulipán nyugodt volt, és vidám. — Akkor mehetünk... Zakó ugrott, s kezével elkapta a kőkerítés pereméi). — Tarts... szólt le suttogva. Tulipán Zakó talpa alá helyezte vállait. A nyurga fiú körülnézett, majd zsebéből egv bádognyíró ollót vett elő... Három halk kattanás hallatszott, S Zakó óvatosan félrehaitotía a szöges drótot. „Majd visszafelé összecsavarom” — gondolta. — Kész, megyek... — feltornászta magát, majd átlépve a kerítést, óvatosan leereszkedett a túloldalon. Tulipán átdobta a zsákot, s követte Zakót. A kerítés tetejéről még visz- szaszólt: — Te, vigyázz, s figyelj jól. Ha pisszegek, jövünk... — Igen .. — nyögte Jófiű, s körülnézett. Mélyen aludt az eeész utca, s álmosan szórta gyér fényét a sarki lámpa. Odaát Zakó lehúzta á cipőjét, s a kerítés tövéhez tette. — Mehetünk ... először a kulcsot hozom el a portáról... (l-'olytatj-uk.)
