Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

vir ,M- PRoi ft arjai, votes üljetek; AKA: 50 FILLER JUPUJSAG A neve: NAGY PETER yMÉJr * . ' illír' I % * $ \ B? rS&i -nt I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA HP »< « >v’ )f r V141 f^gjfzeiiiítk — Még c kötelező szakmai í tanfolyamok megtartása sem i megy nálunk „vér nélkül”. j Adminisztratív eszközökkel i leéli kényszeríteni az embe- ! reket, hogy tanuljanak! — panaszolta keserűen egyik üzemvezető ismerősöm,. Súyos, elmarasztaló véle­mény. De hát nem igaz. Nem igy igaz! — Unalmas felolvasás az egész! — magyarázta az egyik munkás. — Laleatos meg villanyszerelő tart elő­adást a bányásznak arról, hogy milyen a korszerű biz­tosítás?! Annyit se ért hoz­zá, mint hajdú a harangön­téshez. Ha az ember kérdez valamit, az „előadó” csak dadog, makog. És elmondott egy modern tanmesét: az erdőben téli tanfolyamra készültek az ál­latok, s a mókust, bízták TTieg azzal, hogy állítsa ösz- szc az előadások témáját, rendjét, jelölje ki a szüksé­ges előadókat. Meg is tör­tént mindez. A tél örömeiről a medve, az erdő színes vi­rágairól a vakond, a tiszta­ságról meg a görény tartott előadást. A mókust megdi­csérték s kapott egy marék mogyorót is hozzáértő. ered­ményes munkája jutalma­ként ... — Az ilyen „mókus-dol­gokból” nem kérünk. Ha az ember feláldozza szabad idejének, pihenésre szánt idejének óráit, akkor leg­alább értelmes dolgokért legye! Az olyan előadótól, akitől a. hallgatói többet tudnak, nem tanulhat az ember sem­mit — fejezte be mondóká- ját a munkás. Mit lehet ehhez még hoz­záfűzni? Igaza van! (kyd) Dobi István üdvözlő távirata Burma nemzeti ünnepére Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ne Wdn-nek, a Burmád Unió Forradalmi Ta­nácsa elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Johnson távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez iggig |gg§Ml 11 |É S$t ■ v * - X > •»+ A Pravda tegnapi számában közölte azt a táviratot, amelyet Johnson, az Egyesült Államot- elnöke intézett Nyikita Hrus­csovhoz és Leonyid Brezsnyev- hez. Az elmúlt év jelentős előre­haladást hozott az emberi te­vékenység számos területén. Mindaz azonban, amit a ve­gyész a laboratóriumban, a tu­dós az űrkutatásban és az ag­ronómia a földeken végez, hiábavalónak bizonyul, ha mi nem tanulunk meg békében élni egymással. Semmilyen műszaki eredmény nem hason­lítható össze az olyan politikai eredménnyel, amely igazságos békét hoz az emberiségnek. Az amerikai nép és kormá­nya az új évben a béke meg­erősítését tűzte ki legfőbb cél­jának. „Békét a főidőn a jó- akaratú embereknek” — e gon­dolat nem lehet illúzió. Való­ságra kell váltanunk azt. El­múlt az az idő, amikor csak: beszéltek a békéről. 1064. le­gyen az az esztendő, amely­ben további lépéseket teszünk e cél felé. Ezt szem előtt tart- . va arra törekszem majd, hogy > tovább javuljanak országaink kapcsolatai. A béke sorsa és milliók reménysége van a mi kezünkben. Hőn remélem, hogy méltók lehetünk erre a bizalomra. Az amerikai nép és a ma­gam nevében szívélyes üdvöz­letemet és újévi jókívánságai­mat küldöm önöknek, család­juknak és a Szovjetunió né­peinek. Mspyilt a Svéd Kommunista Párt Í£©ngrasszusa Pénteken a svéd parlament épületében négyszáz küldött részvételével, nyolc testvérpárt küldöttségének jelenlétében ün­nepélyesen megnyílt a Svéd Kommunista Párt XX. kong­resszusa. Hruscsov Lengyelországban A pénteki lengyel lapok az f első oldalon számolnak be Hruscsov lengyelországi látoga­tásáról. Bár a szovjet kormány- j fő néhány napos lengyelorszá­gi tartózkodása nem hivatalos { jellegű, valószínű, hogy ezalatt > közvetlen' eszmecserére kerül; sor a lengyel vezetőkkel a len- *< gyei—szovjet barátság és a j nemzetközi politika fontos kér-' déseiről. : A lengyel nép nagy érdeklő­déssel kíséri az utazást, amely a lengyel—szovjet barátság fontos eseménye, s alig néhány nappal követte a „Barátság” olajvezeték 675 kilométeres < lengyel szakaszának ünnepé- < lyes átadását, a két ország gaz- < dasági kapcsolatai fejlődésének $ jelentős állomását. i Szilveszter éjszakáján született, egy perccel az évfordulót jelentő 24 óra után. Otthon 14 hónapos nővérkéje várja, s mire Péterke hazakerül a kórházból, egész „nagy” fiú lesz. Édesanyja óhaja — bárha a kisfiú,nevét igazolná, s mint ember, „nagy” lenne éle­tében, igaz emberré válna. (Foto: Kiss Béla) • •✓VW'/VV/WVwVWS/VWVWW1 AA/WVVW\A\AWk/WVWWVíA\\A(VWIAA\AAA\Wí/W'AAAAA/WWVVv\AWWWVVS# Ciprus panaszt emelt Rosszidesz, Ciprus ENSZ- kép viselője, levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és ebben panaszt emelt Törökor­szág ellen. A ciprusi ENSZ-delegátus tövid sajtóértekezletén ismer­tette az újságírókkal levele tartalmát. E levélben Ciprus azzal vádolja Törökországot, hogy veszélyezteti a sziget te­rületi egységét és Ciprus ketté­osztására törekedik. A ciprusi kormány azt óhajtja, hogy a Biztonsági Tanács a kellő idő­ben garantálja: nem kerül sor az ország kettéosztására. A ciprusiak többsége sohasem egyeznék bele ilyen cseleke­detbe. A kettéosztás nemcsak Ciprus területi integritását fe­nyegeti, hanem a Közel-Kelet békéjét is. A Biztonsági Tanács össze­hívásáról szólva, Rosszidesz el­mondotta, kormánya azt sze­retné, ha a tanács készenlét­ben lenre és szükség esetén rövid idő alatt összeülne. A ciprusi küldött jelezte, hogy kormánya azért nem ragaszko­dott a pénteki üléshez, mert azóta döntés született a lon­doni értekezlet megtartásáról. Az AFP értesülése szerint Kücsük ciprusi alelnök, a török kisebbség vezetője, U Thant. ENSZ-főtitkárnoz intézett leve­let, ismertette álláspontját a szigeten lezajlott események­ről. Hruscsov üzenete a világ országainak állam-, illetve kormányfőihez Hruscsov szovjet kormányfő az új év alkalmából üzenetet intézett a világ országainak állam-, illetve kormányfőihez. Üzenetében a szovjet kor­mányfő javasolja, minden ál­lam kormányának, vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi egyezmény (vagy szerződés) megköté­sét, amelynek értelmében az államok lemondanak arról, hogy erőszakot al­kalmazzanak területi vi­szályok. vagy határkérdé­sek megoldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy „jelenleg olyan helyzet alakult ki, amikor gyakorlati síkon lehet felvetni és meg­oldani azt a feladatot, hogy küszöböljék ki a nemzetközi életből az erőszak alkalmazá­sát államközi területi viszályok esetén”. A javasolt nemzetközi egyezménynek — mondja az üzenet — az alábbi négy fő rendelkezést kell tartalmaznia: ____Az aláíró államok ünne­pélyes kötelezettséget vállal­nak, hogy nem folyamodnak erőszakhoz a kialakult állam­határok megváltoztatása érde­kében. ____ Elismerik, hogy az álla­mok területe még átmenetileg sem lehet célpontja valamely betörésnek, támadásnak, kato­nai megszállásnak, vagy egyéb erőszakos lépésnek, amelyet más államok tesznek közvetle­nül vagy közvetve valamiféle elgondolás — politikai, gazda­sági, stratégiai vagy határkér­dések. illetve egyéb szempon­tok alapján. ___ Határozottan kijelen­tik, hogy sem a társadalmi és ál lamrend különbözősége, sem a diplomáciai elismerés meg­tagadása, vagy diplomáciai kapcsolatok hiánya, sem egyéb ürügyek nem szolgálhatnak alapul ahhoz, hogy egy állam megsértse egy másik állam te­rületi épségét. Kötelezik magukat, hogy kizárólag békés eszközökkel oldanak meg minden területi viszályt. Ilyen eszközök: tár­gyalások, közvetítés, egyeztető eljárás, valamint más békés eszközök, amelyeket az érde­kelt felék választanak az ENSZ alapokmányának meg­felelően. „A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogyha az álla­mok kötelezettséget vállalnak amelynek értelmében kizáró­lag békés úton oldják meg a területi viszályokat, ez nagy­mértékben elősegíti a nemzet­közi ügyek rendezését” — mu­tat rá Hruscsov \jzenete, majd így folytatja: „Meggyőződéssel ^állíthatjuk, hogy ha az államok szerződést kötnének és ebben lemondaná­nak az erőszak alkalmazásá­ról, a területi viszályok meg­oldása érdekében, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal könnyebbé válnék más alapvető nemzetközi problem mák megoldása is. Ez min­denekelőtt és mindennél in­kább vonatkozik a leszerelés problémá j ára”. A szovjet kormányfő megál­lapítja, hogy „sok állam közös erőfeszítései révén az utóbbi időkben bizonyos sikereket lel­hetett elérni a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A világ sorsáért, a népek jövőjé­ért nagy felelősséget viselő ál­lamférfiak egyetemes köteles­sége, hogy további, még hatá­rozottabb lépéseket tegyenek, amelyek alkalmasak az új há­ború veszélyének kiküszöbölé­sére”. — A szovjet kormány arra a következtetésre jutott — mond­ja a továbbiakban az üzenet — hogy hasznos volna, ha az álta­lános és teljes leszerelés feladatának megoldására irányuló lankadatlan igye­kezet mellett egyidejűleg fokoznánk erőfeszítésein­ket az államok közötti éles súrlódások és feszültség! gócok kiküszöbölésé érde- ... kében. _ Hruscsov megállapítja, hogy a területi viszályok, az állam­közi határkérdések, államok­nak más államokkal szemben emelt kölcsönös, vagy egyolda­lú területi igényei olyan prob­lémákat jelentenek, amelyek­nek következményeképpen a leggyakrabban keletkeznek veszedelmes súrlódások az ál­lamok között a világ különbö­ző részeiben. — A területi igények és az államok közötti területi viszá­lyok gyakran visszatérnek — mutat rá a szovjet kormányfő, s ezzel kapcsolatban minde­nekelőtt Tajvan kérdésére utal. — Ez a sziget ősidők óta a kínai állam szerves része — mondja üzenetében. — Tajvan szigetének az amerikai csapa­tok által történő jogtalan meg­szállásának meg kell szűnnie. A sziget a Kínai Népköztársa­ság elidegeníthetetlen része és már régen visszatért volna az anyaországhoz, ha egy másik állam ezt nem akadályozná. „Kétségtelenül igazságosak azok a követelések, amelyeket a felszabadult államok támasz­tanak arra vonatkozólag, hogy adják át nekik a hozzájuk tar­tozó, de még gyarmati iga alatt vagy külföldi megszállás alatt maradt területeket” — hangsú­lyozza az üzenet — „Ez teljes mértékben vonatkozik termé­szetesen azoknak a népeknek a területeire is, amelyek még nem vívták ki nemzeti függet­lenségüket és továbbra is gyar­mati helyzetben vannak.” Hasonlóképpen fel kell számolni azokat a katonai támaszpontokat is, amelyeket a szóbanforgó államoktól elszakított te­rületeken létesítettek. Le kell mondani az erőszak al­kalmazásáról olyan államok egyesítésének megoldása so­rán, mint Korea, Vietnam, Né­metország. A szovjet kormányfő üzene­tében rámutat: a második vi­lágháborúban a támadók sze­repét betöltött néhány állam revansista köreinek területi „igényeit” a leghatározottab­ban visszh kell utasítani, mert azok ellentmondanak a béke érdekeinek. Ebből csak újabb világháború támadhat. Hruscsov a történelmi, nép­rajzi, vérségi vagy vallási síkra visszavezethető érveken és el­képzeléseken alapuló területi követelésekkel és határviták, kai kapcsolatban arra int, hogy „tanúsítsanak kellő megértést a történelmileg kialakult hatá­rok iránt”. Hruscsov véleménye szerint az egész emberiséget fenyeget­né egy határviszály miatti fegy­veres konfliktus a világnak ab­ban a térségében, ahol a múlt­ban mind a két világháborút kirobbantották, a jelenben pe­dig az egymással szemben álló két katonai csoportosuláshoz tartozó államok nagy létszámú csapatokat és nagy mennyiségű fegyverzetet összpontosítottak. Ilyen térség Európa; ez vitat­hatatlan. Kétségtelen — hangzik az üzenet —, hogy egy lokális összetűzés olyan államok között, amelyek területi vitáikat fegyverrel akarják megoldani, nukle­áris világháborúvá fajul­hat és az senkit sem kiméi meg, attól senki sem határolhatja el magát Az őrülteken, vagy a gyűlölettől elvakult politiku­sokon kívül senki sem nyugod­hat bele ilyen perspektívába. A leghatározottabban ki keü jelentenem — írja üzenetében a szovjet kormányfő —, hogy a Szovjetunióban ilyen politiku­sok nincsenek, mért ha lenné­nek, kétségtelenül elmegyógy­intézetbe jutnának. A szocialista államok béke­szerető és háborúellenes poli­tikai irányvonala ugyanakkor biztosíték arra. hogy bármilyen területi viszály javunkra tör­ténő megoldása érdekében nem fogunk és nem is használha­tunk fegyvert. Mélyen meg vagyaidé győ­ződve arról, hogy az erő alkal­mazása a területi viták megol­dásánál nem felel meg egyet­len nép, egyetlen ország valódi érdekeinek sem. A Szovjetunió miniszterelnö­ke kijelenti: egy nemzetközi megállapodás az államok kö­zött arról, hogy a területi vi­ták megoldásánál lemondanak az erő alkalmazásáról, a friss szellőhöz hasonlóan sokat se­perne ki a nemzetközi életben mindabból, ami mesterségesen felfújt és akadályozza a fe- szültsés enyhülését és a béke szilárdulását. Egy ilyen megál­lapodás újabb jelentős enyhü­lést hoznp a nemzetközi éghaj­latban és kedvező talait terem­tene az államok közötti biza­lom növekedéséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben „sokkal könnyebben meg lehetne ta­lálni más alapvető nemzetközi problémák megoldásának léh« tőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents