Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

m.AG proletárjai, egyesüljetek; NÉPÚJSÁG JH&l amikőt míq én leíjínij a&Ltam AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR MAI {wjqzeííiiik — Nem kell a szomszédba menni egy-két durva kife­jezésért, sőt káromkodással is bőségesen el vagyunk lát­va — panaszkodnak a ter­melőszövetkezetek irodai dolgozói. Nem egy alkalom­mal fül- és szemtanúja vol­tam magam is eseteknek, amikor tizennyolc—húsz­éves, iskolából nemrég ki­került lányok, adminisztrá­torok, könyvelők előtt ,,fej­tették ki” véleményüket vélt, vagy valóságos sérel­mekről. Italosán, vagy józa­nok voltak, — ez most lé­nyegtelen, de a nagy nyil­vánosság ilyen „tálalásban” ismerhette meg problémái­kat. — A kocsisok kifakadá- sait nem is lehet végighall­gatni — mondják a kislá­nyok. Többen már megszokták, legyintenek, elengedik a fü­lük mellett a sértő és kul­turált körülmények közé egyáltalán nem illő szava­kat De az egyszerű embe­rek többsége is lázadozik ez éllen, tiltakozásukat nem is rejtik véka alá, harcolnak a régi, rossz szokás ellen és • síket nem marad el... Keséden mondták el a kö­vetkező leleményes védeke­zést — Ünos-úntalan zápo­roztak nálunk is a káromko­dások. Egy napon összebe­széltünk és látható helyre kifüggesztettünk egy táblát, miszerint « káromkodást büntetjük és minden durva szóért két forintot kell fizet­ni. Mint látja, van kávéfő­zőnk, kávédarálónk, kávés- készletünk, ezt mind az .Önkéntes adakozásból” vá­sároltuk. Ma már ritka az olyan ember, aki káromko­dással ,Jűszerezi” monda­nivalóját, ezért leszállítot­tuk a tarifát egy forintra, de igy is telífc még kávéra ... Mindenesetre az ötlet használhatónak és hasznos­nak bizonyult. Más helyen is hallattam ilyet és más változatát az ösztönszerü és tudatos védekezésnek. Em­bere válogatja — szól a köz­mondás, a módszerekben vau jó is, rossz is, de a tö­rekvés feltétlenül helyes és támogatásra számíthat min­denütt. A többség ugyanis csendes, jórcvaló ember a szövetkezetekben is, a han- goskodóknak pedig be kell látni&k, hogy szocialista tár­sadalmunk legelemibb együttélési szabályainak a szövetkezetben is érvényt kell szerezni. Az ecsédiek már megfi­zették a tandíjat... p. e. Súlyos incidens a panamai csatsrnaövezethen Amerikai csapatok beavatkozása Az amerikai megszállás alatt lévő panamai csatorna-övezet­ben véres tüntetések voltak a péntekre virradó éjjel, ame­lyekbe beavatkoztak az ame­rikai egységek. A panamai kormány felfüggesztette diplo­máciai kapcsolatát Washing­tonnal. A csatorna mentén fekvő amerikai zónában már kedd óta folytak a tüntetések. Az amerikai kormány 1963 janu­árjában elvben elismerte Pa­nama felség-jogait a csator­na-övezetben is, s ekkor el­rendelték, hogy a középületek­re az amerikai zászló mellett a panamai zászlót is fel kell von­ni. A Panamában tanuló ame­rikai diákok kedden megaka­dályozták, hogy az övezetben lévő iskolaépületekre kitűz­zék a panamai zászlót is. Pa­namai diáktársaik ez ellen he­vesen tiltakoztak. Csütörtökön délután — magyar idő szerint éjféltájban — 2-300 panamai diák, két nemzeti zászlóval a csatorna-övezetbe vonult. Az amerikai diákok megtámadták őket, és verekedés tört ki — később jóval nagyobb, 2-3000- es tömeg hatolt be a zónába, gépkocsikat gyújtottak fel, és betörték néhány amerikai lak­ta ház ablakát. A tüntetőknek eredetileg az volt a szándéka, hogy érvényesítsék áz övezet­ben is a panamai jogokat. A tüntetés akkor fejűit vé­res tragédiává, ami kör a csa­torna-övezetben állomásozó amerikai katonái alakulatok — állítólag a panamai kormány­zó kérésére — lőfegyverrel tá­madtak a tüntetőkre. Később a panamai kormány _ cáfolta, hogy beavatkozásra kérte_ vol­na fel Andrew 0’ Meara tábor­nokot, az amerikai hadsereg karibi főparancsnokát. Szem­tanúk szerint az övezet-hatá­ron összevont gépesített kato­nai egységek tüzet nyitottak a tömegre, s a brutális támadás­nak állítólag hat halálos és körülbelül 40 sebesült áldoza­ta volt. Az amerikai hatóságok rögtönítélő bíráskodást vezet­tek be a csatornának ellenőr­zésük alatt álló két oldalán. Az amerikai főparancsnok felszó­lította mindazokat, akik lakó­helye az övezeten kívül van, hagyják el a zónát. A panamai kormány, amely évek óta időről-időre felvetet­te az övezethez fűződő jogai­nak kérdését Washingtonnak, de amely az elutasító válasz­ba mindig könnyen belenyu­godott, most igen élesen rea­gált az eseményekre. Chiari köztársasági elnök hajnali rá­dió-beszédében bejelentette, hogy tanácskozásra visszaren­delte a washingtoni nagyköve­tet. s egyidejűleg felfüggesztet­te az ország diplomáciai kap­csolatát az Egyesült Államok­kal. Közölte, hogy kormánya az amerikai államok szerveze­tében az agresszió vádját emeli a washingtoni kormány éllen, s hasonló panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsában is. Az amerikai külügyminisz­térium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem ka­pott hivatalos értesítést. Tiltakozások a vérengzés miatt Az NBC amerikai rádiótár­saság jelentése szerint heves amerikaellenes tüntetések robbantak ki Panama több vá­rosában. A felvonulók minde­nütt az amerikai katonai egy­ségek brutális terror-intézke­dései ‘úien tiltakoztak, ame­lyek’ •’átverték a csatoma­övezc ! lezajlott diáktünte­tést A panamai rádió úiabb jelentést adott ki a zavargások veszteségllistájáról, s e szerint hét panamai tüntető, — egyi­kük sem volt idősebb húsz évesnél — meghalt, 190‘pedig megsebesült. Állítólag aé ame­rikai csapatok Is veszteitek két embert. \ ) Magyar idő szerint pénteken a délutáni órákban, az ameri­kai csapatok szilárdan ellen­őrizték az egész csatorna-öve­zetet: újabb incidensek nem voltak. A zóna parancsnoksá­gát O’Meara tábornok, a ka­ribi amerikai hadsereg főpa­rancsnoka személyesen vette át. A legutóbbi fejleményekről Washingtonban haladéktalanul értesítették Johnson elnököt, hivatalos helyről azonban kommentár még nem hangzott el. Mint jelentettük, Panama ideiglenesen felfüggesztette diplomáciai kápcsolatát Wa­shingtonnal. Augusto Rángó washingtoni nagykövet már el is hagyta állomáshelyét. Pa­nama ENSZ-képviselője pedig úton van New York felé, hogy a világszervezet biztonsági ta­nácsa elé terjessze kormánya panaszát az Egyesült Államok ellen, amelyet agresszióval vádol. A hírügynökségi jelentések szerint egyébként több ezer dollárra rúg az a kár, amelyet az amerikai fennhatóság ellen tiltakozó diáktüntetők okoztak a csatomaövezetben. Állítólag felgyújtották az amerikai tá­jékoztatási ügynökség, az ITSIA székhazát, amely telje­sen leégett, s beverték a Chase Manhat'án és a National City Bank épülelének ablakait. A csatomaövezetben egy napra bezárták az iskolákat. Jellem­ző egyébként, hogy a heves tüntetést kirobbantó okot az amerikaiak még mindig nem szüntették meg: az egyik is­kola homlokzatán változatla­nul csak a csillagos-sávos amerikai lobogó leng — nem tűzték ki mellé a panamai zászlót Az amerikai katonai vezetőség vizsgálatot rendelt el a zavargások ügyében: Pa­namában pedig nemzeti gyász­napot hirdettek az elesettek emlékére. Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt, 10 órakora megyei tanács nagytanácster­mében ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülésen meg­jelent Blaha Béla elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Bányászszakszervezet főbikára. A pártbizottság Bíró József elvtársnak, az MSZMP Heves magyei Bizottsága titká­Éles vita után a nyugat-berlini képyise.őház jóváhagyta a berlini megállapodás jegyzőkönyvét J Johnson a genfi leszerelési értekezletről A washingtoni Fehér Ház p&itekcn nyilatkozatot adott ki és ebben Johnson elnök kifejti a küszöbönálló genfi leszerelé­si értekezlettel kapcsolatos ál­láspontját. Az elnök hangsúlyozza, hogy az Egyesült államok igen nagy jelentőséget fűz a január 21-én kezdődő 18-hatalmi genfi lesze­relési értekezlethez. A legutób­bi események — mondotta az elnök — azzal a reménnyel ke­csegtetnek, hogy siker koronáz­hatja a katonai kiadások kor­látozását, illetve csökkentését szolgáló fáradozásokat. ,,A ma­gam részéről személyesen nagy érdeklődéssel követem a genfi tanácskozások menetét” Több mint nyolcórás éles vita után, amelyben a szóno­kok nem egyszer gorombaságo­kat is vágtak egymás fejéhez, a nyugat-berlini képviselőház csütörtökön késő este jóvá­hagyta a december 17-én alá­írt berlini megállapodás jegy­zőkönyvének szövegét. Nyugat- Berlin másfél évtizedes törté­nelme során most fordult elő először, hogy a CDU egy fon­tos kérdésben a szenátus ellen szavazott. Franz Amrehn, az ellenzék­ben levő CDU vezérszónoka főleg a következők miatt tá­madta a megállapodást: 1. Miért engedte meg a sze­nátus, hogy az NDK alkalma­zottai nyugat-berlini területen működjenek, s ráadásul, hogy egy NDK államtitkár ugyan­csak Nyugat-Berlinben fel­ügyeletet gyakoroljon munká­juk felett? 2. Miért ment bele a szená­tus egy olyan megállapodásba, amely szerint a nyugat-berli­niek kedvezőtlenebb elbírálás­ban részesültek, ha Berlin má­sik részébe akartak utazni, mint a nyugatnémetek? Am­rehn ezekután dicsérőleg emlé­kezett meg Erlerröl, az SPD bonni parlamenti frakciójának elnökéről, alii a napokban el­lenezte az NDK és a szenátus közti tárgyalások folytatását. Amrehn a szociáldemokrata Erler állásfoglalását szembeál­lította az ugyancsak szociálde­mokrata többségű szenátus po­litikájával. A képviselőház végül a koa­líciós pártok: az SPD és az FDP szavazataival 85:39 arány­ban, jóváhagyta a szenátus po­litikáját nának referátuma alapjé megvitatta az ország és a mc gye 1964. évi népgazdasági tej- veit és feladatait. A pártbizotí sági ülés ezután Tóth Sárát elvtársnak, a megyei párt-vét rehaj tóbizottság tagjának ék terjesztése alapj-'n me’tár gyalta és jóváhagy a pártbi zottság első féléves munkát«: Vét Bonn ismét szorgalmazza a nyugat -európai politikai unió tervéi Ciprusi helyzetkép NICOSIA (MTI): Peter Young, a Cipruson állomásozó egyesített török, angol és görög csapatok főparancsnoka csütör­tökön nyilatkozatban közölte, hogy a sziget legnagyobb ré­szét továbbra is katonai ala­kfiiatok ellenőrzik. A főpa- j rancsnok hangoztatta, hogy a i szembenálló felek a bariká­dok nagy részét már lebontot­ták. Cipruson növekszik a forgalom és nő a lakosság bi­zalma’’ — állította. Hírügynökségi jelentések vi­szont a feszültség újabb növe­kedéséről adnak hírt. A kor­mány hivatalos közleménye szerint csütörtökön Ciprus észak-keleti részén török fegy­veres csoportok támadást in­téztek négy görög teherautó eben és tüzet nyitottak rájuk. A lövések akkor dördültek el, amikor a teherautók kénytele­nek voltak megállni egy mes­terséges torlasz előtt. Az egyik sofőr megsebesült, háromnak azonban sikerült sértetlenül el­menekülnie a törökök golyó­zápora elől. Lisszaridesz, a ciprusi kép­viselőház tagja, a ciprusi afro- ázsiai szolidaritási bizottság tagja, levelet intézett az afro­ázsiai szolidaritási mozgalom­hoz. Üzenetében Lisszaridesz arra kéri az afro-ázsiai orszá­gokat, hogy szükség esetén gyakorlati támogatásban része­sítsék Ciprus népét. A levél felhívja az afrikai és ázsiai országok lakosságát, tün­tessenek Ciprus önrendelkezési joga mellett és így tiltakozza­nak Törökország agressziója ellen. Politikai és diplomáciai kö­rökben nagy érdeklődést kel­tett Erhard kancellárnak az a parlamenti bejelentése, hogy Bonn megragadja a kezdemé1- nyezést a nyugat-európai poli­tikai unió tervének feltámasz­tására. Ez a politikai unió a Közös Piac hat tagállamát to- mörítené egy olyan szervezet­be, amely az eredeti bonni el­képzelés szerint közös politikai irányítószervekkel rendelkezne, vagyis a gazdasági integrációt kiterjesztenék politikai térre. Az ezzel kapcsolatban évek óta folyó tárgyalások a múlt esz­tendőben kátyúba jutottak, egyrészt azért, mert De Caulle ragaszkodik a „hazák Európá­ja” jelszóhoz, vagyis ahhoz, hogy a politikai unió tagálla­mai teljes mértékben megőriz­zék szuverenitásukat, másrészt pedig, mert a Közös Piac ki­sebb tagállamai — elsősorban Hollandia — azt követelték, hogy a politikai unió csak Nagy-Britannia bevonásával valósuljon meg, azt remélve, hogy az angolszász részvétel el­lensúlyozza majd Párizs és Bonn hegemónia-törekvéseit. Von Hasé államtitkár pénte­ki sajtóértekezletén közölte, hogy Erhard kancellár végén római látogatásán, vz lamint február közepén D Gaulle elnökkel folytatandó tárgyalásain érinteni fogja er. a kérdést. A Stuttgarter Zeitung vezér cikkében annak a gyanújánál ad kifejezést, hogy Erhard kez­deményezésének hátterébe! amerikai kívánság rejlik. A lap szerint Washington rugal­masabb magatartást akar tanú­sítani Párizzsal szemben, ezen­kívül azt reméli, hogy a poli­tikai unió létrehozása kato­nailag és pénzügyileg teher­mentesítené és ennek’ az egy­ségnek a megteremtése az egyedüli alternatíva a fenyegető káosszal szemben. A lap hangoztatja, hogy ar amerikai diplomácia Nyugat- Európa politikai konszolidálá­sával reméli megfékezni oá enyhülési politika következté­ben fellépő centrifugális irány­zatokat nyugat-európai szövet­ségesei sorában. „Ez azonban természetesen nem zárja ki, hogy még kemény harcot feed megvívnia De Gaulle elképze­léseivel” — írja végül a Stutt­garter Zeitung. Tanácskozás Washingtonban a leszerelésről WASHINGTON (MTI): Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kanada és Olaszor­szág képviselői a washingtoni külügyminisztérium épületé­ben csütörtökön kétnapos ta­nácskozásra ültek össze. A megbeszéléseken a január 21- én kezdődő tizennyolchatalmi leszerelési értekezletről van szó. Franciaország megfigyelőként vesz részt a tanácskozásokon. Washingtoni hivatalos köréi bejelentették, hogy a szövetsé­gesek képviselői egy javaslat­tervezetet vitatnak meg, ame lyet az Egyesült Államok tér ieszt majd elő a genfi leszere lés! értekezleten. Ez a iavesla még nem készült el véglegese: és csak közvetlenül a genfi ta­nácskozások megkezdése előtt ölt majd végleges formát

Next

/
Thumbnails
Contents