Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
NÉPÚJSÁG 1964. január 9., csütörtök A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot indított, hogy megállapítsa: mennyiben, sikerült megvalósítani eddig az oktatási re- , farm egyik legfontosabb célkitűzését, a munkára való nevelést. A vizsgálat — amelyet nyolc középiskolában, tizenkilenc. általános iskolában és ötvenkilenc (az oktatási intézményekkel kapcsolatban álló, a gyakorlati foglalkozá- , soknak helyet, munkaeszközöket és szakembereket biztosító) üzemben végeztek el : — (az általános iskolák felső- tagozata és a középiskolákban ihegszercezett gyakorlati foglalkozások problémáival foglalkozott. 20 ezer diák Heves megyében majdnem ötezren, 4735-en járnak gimmá- dtmátu, s eddig 4285 diáik számára biztosították a gyakorlati képzést A megye 275 általános iskolájából 154-ben íolyik fel- aőtagoeati cártatás: tehát száz- fcetvenöt iskolában tanulnak •iyan korosztályok, amelyek tzámára meg lehetne szervezés a gyakorlati oktatást A rövidesen .Irörzetesítendö” kis lét- SEámú iskolákban azonban nem veretik he ezt az oktatást, így a megyében 93 iskola 16 683 ■növendéke részesül ilyen kép- sasban. Elégedettek lehetünk •Bekkel az eredményekkel? Hatan lettek szakmunkások .. . Igaz. hogy csaknem ötezer középiskolás vett részt ipari, vegy mezőgazdasági üzemi gyakorlaton, de... 1963-ban csak B6-asi tettek szakmai minősítő vizsgát, 12 diák folytatta tanulmányait a szakmai gyakorlatoknak megfelelő technikumban, és mindössze hatan helyezkedtek el olyan munkahelyen, ahol hasznosítani tudják, azt amit a gyakorlati foglalkozásokon tanultak. Igaz, hogy a megvizsgált nyolc gimnáziumban megszervezték a gyakorlati órákat, de négy középiskolában még tanműhely sincs, a másik négy iskola műhelyei pedig általában nem felelne!: meg a követelmé- •yfeknek. Kényszerből töltik az időt az üzemben Síagyon nehéz összeegyeztetni "á diákok és az iskola oélki- tűzéseát: mert a tanuló kénytelen megelégedni azokkal a szerény lehetőségekkel, amelyeket jelen pillanatban az iskola és az úgynevezett „bázis- üzem” biztosítani tudnak. A füzesabonyi járás két gimnáziumának diákjai például csak termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és gépállomáson ismerkedhetnek a fizikai munkával. De az 5 + 1-es oktatás lehetőségein belül a diákok különben sem maguk választják azt a szakmát, amely- lyei ismerkednek. S az eredmény? — Válaszoljunk egy példával! A Heves megyei Nyomdában tizennyolc, diák gyakorolja a betűszedést, közülük azonban csak négyen akarják elsajátítani ezt a szakmát. S mint egy feljegyzés megállapítja: „A többieket a nyomdász szakma egyáltalán nem érdekli, kedvtelenül és kényszerből töltik el az időt az üzemben. Ez meg is látszik a munkájukon. ...” Középiskolai, vagy egyetemi fokon ? A vizsgálat megállapította, hogy azok a szakemberek, akik az üzemekben foglalkoznak a diákokkal, szakmailag képzettek, de legtöbbször hiányzik belőlük az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges, minimális pedagógiai tájékozottság. A gyárban tanult anyag gyakran nem kapcsolódik ahhoz, amit a diák az iskolában elsajátított, s az is előfordul, hogy túl alacsony, vagy túl magas színvonalon közlik a tudnivalókat. Az Egyesült Izzó és Villamossági Gyár gyöngyösi üzemében például olyan magas színvonalon, és olyan „sűrítéssel” próbálták tanítani a szövettani vizsgálatokat. a rajzdokumentációt, a technológiákat, hogy a csak középiskolás anyagra támaszkodó előképzettség nem bírta ei ezt a „tetőt”. Tanműhely a pincében Az általános iskolákban is. gondot okoz, hogy rendszerint nincs megfelelő szakmai képzettségük a nevelőknek. Jelenleg 160-an végeznek politechnikai oktatást, s közülük 44- nek van megfelelő szakképesítése, és 62-en különböző tanfolyamokon próbálják megszerezni. Sok helyen mostoha körülmények között folyik a munka, a nagyrédei iskola kivételével alig találnak olyan iskolát, ahol kifogástalan lenne a műhely. Csányban a tanácsháza udvarán rendeztek be műhelyt, Horton egy pincében. Sok a panasz a gyakorlókertekre is. Rendszerint elég nagy a gyakorlókért, de gyakran nagyon távol esik az iskolától, nincs bekerítve, a háziállatok tönkreteszik a termést. Gyakorlókért — bevételi terv Hátráltatja a munkát) az is, hogy a tanácsok bevételi tervet készítenek, ahol előírják, mennyit termeljenek a kertben, s hogyan értékesítsék a terményeket. S év közben, ha „úgy hozza a sora”, fel is emelik a tervet. Arra is volt példa, hogy a baromfiak által tönkretett kert elmaradó bevételei miatt a tanács zaklatta az iskolát. Ez a szűk látókörű agy on tervezés gátolja a kísérleti parcellák kialakítását. Több nevelő véleményét ösz- szegezi a jelentésnek az a része, amely megállapítja, hogy a diákok a kis méretű gyalcor- lókertekben legfeljebb a kisüzemi gazdaságban szükséges munkafogásokat ismerik meg: nem lenne-e eredményesebb, ha helyettük inkább szaporítanák a tsz-látogatásokat? A javaslatok A népi ellenőrök több javaslatot tesznek, amelyekkel tovább lehetne javítani a gyakorlati oktatás színvonalát. Javasolják, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökből elsősorban tój tanműhelyeket létesítsenek, s a felügyeleti szervek csak ott engedjék meg a gyakorlati oktatás megkezdését, ahol megfelelő helyiség és szakképzett oktató áll rendelkezésre. Javasolják, hogy a lehetőségeken belül adjanak módot arra, hogy a (középiskolás) diákok maguk választhassák ki azt a szakmát, amelynek néhány alapvető munkafogását elsajátíthatják majd. Teremtsenek konkrét és tömeges lehetőséget arra, hogy a középiskolás diákok megszerezhessék a szakmunkás-bizonyítványt: s méghozzá rövid időn belül, a gyakorlati órákon szerzett ismeretek „beszámításával”. A VONAT KÉSIK. A váróteremben tétován ácsoménak az emberek és hosszú jégcsapok lógnak az eresz alól. Egy idős asszony és egy fiatal, két kisgyerekkel, a kályha mellé húzódik, ujjaikat melegítik a nyitott ajtó előtt. — A busz nem megy a fúvós imátt — kiabálja-'valaki a folyósón, miközben a két asszony bontogatni kezdi a sálat a gyerekek fejéről. Az állomáson végigrobog egy tehervonat és a2 ablakok megremegnek a dübörgéstől. Körülnézek. Két lóca, vastag poggyász-asztal és egy kályha. Ennyi a berendezés. Sivár, ki- etlep itt minden, csak a kályha duruzsol. Negyedóra is eltelik, amikor belép egy hórihorgas munkás, Kelt overállján vastag bőrbekecs, lábán halinacsizma. Köszönés helyett valamit morog, aztán fáradtan lehuppan az egyik-sarokba. Figyelem ezt az égimeszelőt Ismerősnek tűnik. Körülményesen kigombol- Stözik, ledobja fejéről a nagy sapkát' és egymáshoz veri a csizmákat. — Zöld Jóska — villan bennem. Elmúlt öt éve, hogy nem találkoztunk... A két kisgyerek otthonosan ttgrái a meleg váróban. A fiúcska kerekre nyílt szemekkel idegén csizmáit bámulja, s *niTit valami törpe áll az óriás lábai előtt HÓFÚVÁS — Gyere, lovacskázzunk! A gyerek félénken elhúzódik és az anyjához szalad. — Jóska, te vagy az? — A hórihorgas feláll és barátságosan szorongatni kezdi a kezem. Ülünk a pattogó tűz mellett. Huszonnyolc éve együtt írtuk palatáblára az első betűket ... Emlékszem, Jósikának sósé volt palavesszője és rossz szokásból szivacsot evett. — Szereted még a szivacsot? ... — nevettünk, ugratjuk egymást hol ezzel, hol azzal. Jóska ledobja a bőrmellényt vastag csizmájáról csordogálni kezd a bad alá a megolvadt hóié. — Mit dolgozol? — Traktoros vagyok. Elvégeztem a traktoros iskolát, kipótoltam a hat osztályt kettővel, aztán adtak alám egy Su- per-Zétort. — Hát az elnök hogy van? Jancsi bátyád-e még a brigádvezető? SÓSKA SZORGALMA" SAN válaszol gat, de hogy az elnököt kérdezem, mintha furcsán villanna a szeme. — Nincs talán bajotok? az év utolsó napjaiban bérén-, dezték a mszneki, vécsi és a gyöngyöspatai könyvtárat is. A könyvtárak berendezésére egyenkint százezer forintot fordítottak. A nagyrédei termelő- szövetkezet magára vállalta • könyvtár felújításának terheit ötvenezer forintos költséggel modem bútorzatot biztosított. Sokkal rosszabb a helyzet a pétervásári járásban, ahol a községek kicsik, nem nagyon bírják el a korszerűsítés, a felújítás terheit: itt csak hatékonyabb központi segítséggel lehetne előbbre lépni. A járási könyvtár is helyiség-gondokkal küzd, — de ugyanígy szűkös körülmények között dolgozik továbbra is a hatvani és a füzesabonyi járási könyvtár. A hevesi könyvtár is csak okkor kerül jobb körülmények közé, amikor helyet kap a majd felépülő kultúrotthon- ban. A megyei könyvtár két művelődési autót működtetett tavaly is: az egyik változatlanul a tanyai településekre szállította a könyveket, a másik a különböző kulturális intézmények és a járási könyvtárak munkáját segítette. Az autó. 2500 kötetnyi könyvállománynyal rendelkezik. Az idén a könyvtárak tovább keresik azokat a módszereket, amelyek segítségével valamiképpen növelni lehetne a mezőgazdasági szakkönyvek forgalmát. Az idén a megyei könyvtár mezőgazdasági mérnököt alkalmaz, akinek-az lesz a feladata, hogy szakmai ta-. nácsokkal segítse a mezőgazdasági könyvek beszerzését és természetesen kölcsönzését, forgalmazását is. Ezenkívül Tiszanánán az idén már fő hivatási! könyvtáros Iá* ja el a könyvtárt teendőket, a nagyobb községekben ped’g félállású könyvtárosokat foglalkoztatnak. iiüs'Pmény Az rcszakmagyarországt Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot. hogy befejeződött a Makiár— Eger közötti 35 OflO voltos villamos gerincvonal építése. Az új villamos létesítmény január Xl-töl feszültség alatt levőnek tekintendő, annak érintése, indokolatlan megköze'ítése halálos veszéllyel jár. Felhívjuk a lakosság figyelmét, ővakod;ék mindenki az új villamos létesítmény érintésétől, illetve indokolatlan megközelítésétől, mert amennyiben a jelen hirdetmény ellenére äz új villamos létesítmény érintéséből, vagy indokolatlan megközelítéséből baleset, vagy szerencsétlenség történne, azért az üzemeltető íszak- htagyarországi Áramszolgáltató Vállalat felelősséget nem vállal. A megye kulturális vezetői azt tervezték, hogy a megyei, járási, városi és községi könyvtárakban, 1965. december harmincegyedikéig 1200 kötetnyi könyvtárat biztosítanak minden ezer lakosnak. Ezt a számot, amely jóval felülmúlja az országos átlagot, már a múlt 'év végén elérték a könyvtárait. A megye 119 tanácsi igazgatás alatt álló könyvtárában négyszázötvenszer kötet könyv között válogathat az ötvenkétezer beiratkozott, rendszeres olvasó, akiknek múlt évi betű- fogyasztása elérte az egy és egynegyed millió kötetszámot A megye lakosságának 15 százaléka tartozik a rendszeres olvasók közé, Eger város lakosságának pedig tizenhárom százaléka. Az elmúlt évben nemcsak a könyvek gyarapítására fordítottak nagy gondot a könyvtárakban: elérkeztek a következő lépéshez, amikor már a berendezések tökéletesítésére került sor. A gyöngyösi járásban minden könyvtárnak. önálló, megfelelő helyisége van, már és csali néha-néha robog át az állomáson egy szerelvény. — Most aztán hová utazol? — Hazafelé, de közbejött a vihar. Azt mondják, nem jár már a busz se, a hófúvás miatt. A gépállomáson voltam szerszámokért. Ez a nyiszlett Stam_ pel bedöglesztetíe a gépet, Méghúzatta, megerőltette, de hogy megtalálja a hibát, arra már kevés a gógyija. Tegnap aztán leüzent hozzám Jancsi bátyámmal az elnök. — Gyere, szedd rendbe a Zetort, te akasztóiéra valói — Így tisztel, amióta megcsináltam a bajt. Megérkezik a jelzés. A vonat száztíz perces késéssel indul a szomszéd állomásról. A kéö asszony a gyerekekkel sze- delőzködni kezd. Jóska is felveszi a bőrméllényt, megigazítja a lábán a halinacsizmát. A folyosón a szél az arcunkba fújja a havat és pirosra csípi a hideg az emberek orrát. Zöld Jóska elköszön. A fejébe nyomja a bundasapkát és szerszámosládával kezében, nekiindul a tízíkilométeres útnak. A harmadik villanypózna égője alatt még látom egy pillanatra,- amint . elszánt) léptekkel 1 siet hazafelé... Szaíay István — ősszel a Zetor miatt jöttünk össze egy kicsit. Amikor hazakerültem az iskoláról, ő bízta rám az új gépet. Elmagyarázta csinját-binját, még sé- tafuríkázást is csináltunk az udvaron. December elején egyszer a hűtőben felejtettem a vizet. Szétfagyott. Megharagudtak rám, vissizakergettak az istállóba a lovakhoz és Stam- pel Tónit ültették a gépre. Akkor nagyon mérges lettem az elnökre, de Jancsi bátyámra is. Három napig bánatomban csak a kocsmákat meg a pincéket jártam. Otthon csitítgattak, de egyre vadabb lettem. Mondtam anyámnak, csak azéri imádkozzon, hogy szemem elé ne kerüljön az elnök. Harmadnap éjjel megtörtént a baj. Részegen kimentem a tanyára és összetörtem a Ze- tort. Az én új Zetoromat, amelyikkel háromezret kerestem már a negyedik hónapban. — Másnap helyembe jött az elnöik. meg Jancsi bátyám. Azt mondták, induljak velük a rendőrségre. Még akkor is olyan voit a fejem, mint a tűz. Sajnáltam a gépet, féltem a börtöntől. Az irodában együtt ült a vezetőség. Kihallgattak, de rendőrt nem láttam- sehol. Mindent elmondtam úgy, ahogy történt. Jóska elharapja a szót. de aztán meggondolja magát. —• Kiküldtek. Félóráig a folyosón ácsorogtam. Később kihirdették a fegyelmit: A gépet meg kell csináltatnom, egy hét leforgása alatt. Ha készen van, újra átadom Stampelnék, én pedig egy évig visszamegyek a lovakhoz... A két gyerek már veszekszik a váróteremben. Az anyjuk csi- titja őket, de a nagyobbik nem hagyja magát. A vasutas meggyújtja az olajlámnákat és elindul velük a jelző felé. — Mit csináltál aztán? — Kihívtam a szerelőt a gépállomásról és gyorsan rendbe tettük a gépet. Ahol lepatto-. gott a festék, bemázoltuk, olyan, mintha semmi sem történt volna. Mire végeztünk, tíz darab százas ugrott) a zsebemből. O DAKINT FELTÁMADT A SZÉL. Mire besötétedik, új erővel fújja, kavarja a havat. A vasutasok feltűrt gallérral járkálnak a folyosón 450 ezer kötet könyv —- 52 ezer olvasó A megye kőnyitárainafe egy éve A népi ellenőrök vizsgálták Gyakorlati okt 8taS középiskolákban Törvénytelenség — vagy kárt okozó makacsság Miért nem dolgozhat Megyeri Károly pincér ? Felsőfokú villamosipari technikum Egerben gyelembe véve az idén felsőfokú viílamosipari technikum szervezésére is sor kerül. Kellő számú jelentkező esetében már január 14-én megindítják az előkészítő tanfolyamot, ahol a felvételi vizsgára készülnek fel a leendő „diákok”. A felsőfokú villamosipari technikumban a gépiparhoz hasonlóan, a miskolci műszaki egyetem tanárai tanítanak. Esztendők óta szép eredménnyel működik Egerben a 15. sz. gépipari technikum, ahol az üzemek szakmunkásai közül többen szereztek már technikusi oklevelet. A nagyérdeklődésre való tekintettel az 1963/64 évben bővült az iskola, megszervezték a felsőfokú gépipari technikum első évfolyamát. A dolgozók érdeklődése változatlanul nagy és több irányú, s az igényeket fiEGY EMBER ÜGYÉRŐL van szó, akinek van állása, egészséges is, de mégsem dolgozhat. Akit fizetni kell, de a pénzért ő nem dolgozott. Miért? És ki fog itt fizetni? Megyeri Károly pincér Gé döllőről családi okok miatt Gyöngyösre korült. A jelenléti ív adatai alapján szeptember 21-től már a Kékes Étteremben dolgozott. Az első furcsaság csakhamar megtörtént: a munkákönyv belépés rovatába szeptember 26-i dátumot írtak. És ami a kellemetlenebb, a 'fizetést is csupán ettől a naptól számítva folyósították részére. Október 17. Hívatják a központi irodára, ahol tudatják vele, hogy tovább nem tartanak igényt szolgálataira. Néhány nappal később pedig a munkakönyvét is utána küldték. ... A földművesszövetkezet egyeztető bizottsága Megyeri Károlynák adott igazat. Az indok: Kikértél! előző munkahelyéről, és különben is, túlléptél! a SZÖVOSZ által megállapított egyhetes próbaidőt, így automatikusan véglegesítették I a pincéri munkakörben. A földművesszövetliezet igaz- . gatósága, a TEB-hez fellebbezett, de az előbb említett indokok ott is Megyeri Károly igazságát erősítették. Ezzel, ha az illetékesek figyelembe vették volna a törvényességet, le is zárhatnánk az ügyet. De nem így történt! AZ IGAZGATÓSÁG a TEB döntése ellenére hallani sem akart Megyeri Károly munkába állításáról. Végül is hetekig tartó huzavona után — december végén —, az igazgatóság levélben értesítette Bucz- kó Istvánt, a Kékes Étterem vezetőjét, hogy Megyeri Károly megkezdheti a munkál). Am a bonyodalom még ezzel sem ért véget. Az üzletvezető jelentkezésekor azzal küldte el Megyeri Károlyt, hogy nem hajlandó vele együtt dolgozni. Sőt, a munkából való visszaküldését nap nap után megismétli. így . áll az ügy ma, január első napjaiban. A törvényes utasítások és rendeletek ellenére, Megyeri Károly nem dolgozhat. De hallgassuk meg. az illetékeseket! Megyeri Károly: — Én mindennap jelentkezem ... Az. üzletvezető még az igazgatóság által/ küldött papírra is ráírta, hogy nem hajlandó engem fogadni. Csernyánszki Tamás igazgatósági elnök: — Az írásbeli utasításnak nem tesz eleget az üzletvezető. Még egyszer felszólítom. Buczkó István, a Kékes Étterem üzletvezetője: — Nem dolgozom együtt Megyeri Károllyal, nem jó híreket hallottam felőle .... Az egyik munkahelyén a számlát is megette, amikor az ellenőrök szabálytalanságon fogták. Különben is, a SZÖVOSZ rendeleté értelmében, az üzletvezetőnek joga van megválasztania munkatársait, illetve beosztottjait. Részben igaza van Buczkó Istvánnak, ám ez nem azt jelenti, hogy az igazgatóság utasításait —- főleg ha azok a törvényességet szolgálják — önhatalmúan — keresztülhúzhatja. De mielőtt alkalmazták, vajon a földművesszövetkezet nem kérdezte meg az üzletve zetőt, hogy hajlandó-e Megyén . Károllyal dolgozni? Ha az üzletvezető visszautasíthatja a» alkalmazását, miért nem helyezték el más üzletben Megveri Károlyt? EMBEREK IIANYAGSÄGA, meggondolatlansága miatt még. mindig húzódik ez az ügy, amelyre a TEB már novemberben pontot tett. Most két -kérdés merül fel. Az első: mikor értik meg végre a gyöngyösi földművesszövetkezeb illetékesei, hogy .az emberek sorsával- nem lehet jogellenesen labdázni? A második kérdés: ki fizet? Mert azt említenünk sem kell, hogy a törvény nem tudására hivatkozni nem lehet.- Ám Megyeri Károly részére . folyósítani kell a bért, ami eb- ben az esetben nem terhelheti a földművesszövetkezetet. A földművesszövetkezet ‘ ve■ zetői — az elnök, a főkönyvelő, ■ a Kékes Étterem vezetője — ■ mint embert nem valami elő■ nyösen jellemzik Megyeri Károlyt. Az is igaz, hogy az elő* < ző munkahelyein volt. né-- • hány kellemetlen ügye. De ' most nem ez a lényeg, nem ez a döntő. Törvénytelenség. tör* . iónt. Ez ellen emeljük fel óvó ■ szavunkat-. ) Laczik János
