Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

2 NÉPÚJSÁG 1964. január 9., caütürUÄ Baromfiháború után Acólháború?! PÁRIZS: Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: A hatok iparügyi miniszte­rei kedden az európai szén- és aoélközösség luxemburgi ülé­sén nem tudtak megegyezni az acél-vámtarifák kérdésében. A problémát a nyugatnémet és a francia vasipari trösztök vetették fel. A Közös Piac or­szágaiban lényegesen drágább az acél, mint a világ más fej­lett ipari államaiban. Az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia. a skandináv országok, Japán és a szocialista álla­mok 10—15 százalékkal ol­csóbban kínálják az acélt, amely így behatol a Közös Pi­acra, és elviselhetetlen ver­senytársat jelent a nyugatné­met, a francia, a belga és a luxemburgi acéltrösztöknek. Az Európai Szén- és Acélkö­zösség végrehajtó bizottsága ezért a védővámok mintegy 50 százalékos felemelését javasol­ta. A hollandok azonban szem- beszálltak a javaslattal, mert főleg Angliából és Svédország­ból szerzik be acélszükségle­tüket. A vámtarifa-emelés po­litikai következményeivel ér­veltek: mit szól majd az Egye­sült Államok, ha a vámok álta­lános csökkentését javasló Kennedy-forduló tárgyalása előtt elzárják a hatok piacát az amerikai és angol acél elől. A Szén- és Acélközösség ez­ért kikérte az Egyesült Álla­mok és a Közös Piacon kívüli nyugat-európai acéltermelő or­szágok véleményét, amely ter­mészetesen elutasító volt. Ez megerősítette Hollandia ellen­állását, amelyhez kedden már Olaszország is csatlakozott. Az olaszok ugyan valamennyi társországnál magasabb vá­mokkái védik acéliparukat, de éppen attól tartanak, hogy a védővámok kiegyenlítése ese­tén a nyugatnémet és francia acél beözönlik Olaszországba. Del Bo, a Szén- és Acélközös­ség főhatóságának elnöke erre azt indítványozta, hogy az acél­vámok kérdését világkonferen­cián vitassák meg valamennyi nagy termelő és fogyasztó rész­vételével. A francia kormány elutasította ezt a javaslatot mert valószínű, hogy egy ilyen nagy értekezlet a francia és nyugatnémet acéltrösztök ellen foglalna állást. Pénteken Brüsszelben a ha­tok külügyminiszterei ülnek össze, hogy újból megvitassák a problémát, miután a hatal­mas nyugatnémet és francia acéltrösztök érdekeiről van szó, lehetséges, hogy elhatároz­zák a vámok felemelését, ez esetben az angolszászok meg­torló intézkedéseire kell szá­mítani. ami a „baromfiháború” után egy súlyosabb ..acélhábo­rú” kitörését jelentené. ft Hruscsov-üzenet vissznangia Megérett a helyzet az ósdi gátak áttörésére Kékestető: —2 óráig tart a besugárzás, na­gyobb a felmelegedés. Hozzájárul ehhez az a kö­rülmény is, hogy a tetőkön az éjjeli kisugárzás hatása alatt keletkezett hidegebb légtöme­gek súlyuknál fogva leáramla- nak a völgyekbe, a hegylábak­hoz, magukkal sodorják a pá- rásodást is. Ez a ködréteg az­tán megüli a völgyeket, az al­földi területeket. így a felme­legedést is megakadályozza. A magasban, a tiszta légrétegben semmi sem állja útját a nap­sugarak melegítő hatásának, így áll elő a hőmérsékleti visz- szásság, idegen szóval inverzió, (Dr. Z. E.) Vasárnapi számunkban kezdjük új folytatásos regényünk közlését: Egy bátor, szovjet felderítő izgalmas kalandjai. Regényünket a Rejtek­hely az Elbán című most készülő német film fényképeivel illusztráljuk. RIO DE JANEIRO: Arauju Castro, brazil külügy-1 miniszter sajtóértekezleten ki­jelentette, hogy kormánya most! tanulmányozza az államfőkhöz Intézett Hruscsov-üzenetet. PÁRIZS: Jasques Duclos, a Francia KP Központi Bizottságának titkára kijelentette, hogy Hrus­csov üzenete ismételten iga­zolja a. Szovjetunió békeszán­dékát, elősegíti a nemzetiközi feszültség további enyhülését és a jobb, békés együttélést. RÓMA: Az olasz béketámács elnöke, Velio Spano szenátor rámuta­tott: a Szovjetunió megint be­bizonyította. hogy konkrét in­tézkedésékkel törekszik a béke biztosítására. A szenátor végül hangoztatta, hogy bízik a Hrus­csov új kezdeményezésében ki­fejezett béke-eszmék diadalá­ban, mert azok egyre népsze­rűbbé válnak, egyre több jó szándékú embert nyernek meg. NEW YORK: Egy Ohio állambeli befolyá­sos amerikai lap, a „Des Moi­nes Register” vezércikkében a következőket írja: A szovjet Javaslatok megérdemlik azt a különös figyelmet, amellyel az Egyesült Államok és szövetsé­gesei fogadták. Ostobaság azt gondolni, hogy az államok kö­zötti feszültség enyhítése érde­kében semmit nem lehet tenni. Folytatni kell a béke megszi­lárdítására irányuló politikát. HAVANNA: Bias Roca, a Kubai Szocia­lista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének tagja ezeket mondotta: Hruscsov üze­nete időszerű, mivel a világon vannak olyan térségek, ahol a területi és határviszályok kö­vetkeztében a békére súlyos következményekkel járó kato­nai konfliktusok keletkezhet­nek. Nyikita Hruscsov javasla­ta óriási támogatást jelent a gyarmati rabság alól felszaba­dulni törekvő népeknek. A londoni repülőtérre rövi­desen vörös csillagos Aeiroflot- különrepülőgép érkezik: Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter utazik majd Nagy- Britar.níába. 1964-ben ugyanis lejár az öt­éves szovjet—angol árucsere­forgalmi egyezmény, s a szovjet miniszter megbeszéléseket foly­tat az új egyezmény megköté­séről, a régi kereteinek bővíté­séről. A londoni tárgyalások azon­ban többet jelentenek majd egyszerű „rutín”-megbeszélés- nél. Amikor ugyanis Eroll an­gol kereskedelemügyi minisz­ter tavaly ősszel Moszkvában járt, tárgyalásainak egész lég­köre világossá tette: megérett a helyzet az angol politikában a „keleti kereskedelemmel'’ kapcsolatos babonák felszámo­lására, az ósdi gátak áttörésére. Eroll és Patollcsev már akkor tanulmányozták, hogyan lehet elhelyezni nagy szovjet meg­rendeléseket angol cégeknél, hogyan lehet kibővíteni az Angliába irányuló szovjet ex­portot. Most mindez közelebbi vizsgálat tárgya lesz a londoni megbeszéléseiken. Felvetődik természetesen a kérdés: milyen erők sodorják az angol kormányt a szocialis­ta országokkal és mindenek­előtt a Szovjetunióval fenntar­tott kereskedelmi kapcsolatok józanabb, reálisabb szemléle­te felé. Az első tényező min­denképpen a tőkés világ kon­junkturális fejlődésének bizo­nyos megtorpanása, s ezen be­lül is komoly válságjelenségek felbukkanása néhány kulcs­fontosságú angol iparágban. Ezek közé tartozik mindenek­előtt a hajóipar. valamint a gépipar bizonyos ágai. Az em­lített iparágak számára a hi­degháborús jégkorszak marad­ványaként ma is meglevő kor­látozások rendkívüli nehézsé­geket jelenteinek. A londoni és birminghami kereskedelmi ka­mara év végi közös jelentése például kimutatta: a Szovjet­unió érdeklődött angol gyárt­mányú nagy kapacitású elek­tronikus számológépek iránt. A megrendelést azonban törölni kellett (nem kevesebb, mint 12 millió font értékben), mert az elektronikus számológép szere­pelt a tilalmi listán. Az üzleti körök nyomásának egyik pél­dája volt húsz vezető brit üz­letember emlékirata, amely ki­mutatta, hogy a szocialista or­szágok óriási és gyorsan nőve te­vő piacot jelentenek. A „hú­szas csoport” jellegzetes módon odáig ment, hogy felvetette: a szocialista országok számára a brit piacon ugyanolyan áruel­helyezési feltételeket kell bizto­sítani, mint a Brit Nemzetkö­zösségihez tartozó országok szá­méra. (!) Ebben a követelésben már A FRANCIA KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGA január 9-én és 10-én teljes ülést tart Ivryben. A tanácskozás napirendjén a XVII. országos pártkongresszus előkészítése és a járási választások kampánya áll. A Központi Bizottság ki­dolgozza a pártkongresszus té­ziseit. Véglegesen megállapítja a pártkongresszus időpontját. U türelem és az érvek erőpróbája Az ateista felvilágosító munka problémái az egri járásban ták, amelyeknek még ma sem lebecsülendő a befolyásuk. Ezek közé a községek közé tar­tozik Novaj, ahol a baptista szekta tömöríti a falu egy ré­szét, s a szekta hatásának ere­jére mi sem jellemzőbb, hogy még egy, a mi társadalmunk­ban nevelt magas képzettségű értelmiségit is megnyert, aki többször tartott már előadást a gyülekezet részére. A helyzet mégis Nagyvisnyón a legsúlyo­sabb, ahol a jehovista szektá­nak hódolnak, s ahol a vallá­sos befolyás alatt levő lakosok száma nemhogy csökkenne, in­kább emelkedik. Még elszomo­rítóbb, hogv újabb híveit a fia­talság közül szedi, sőt a jeho- visták a község vezetőinek hozzátartozói között is meg­találhatók. Ezekben a közsé­gekben a szekták káros társa­dalmi hatása abban is megmu­tatkozik, hogy tagjaik passzi­vitásukkal akadályozzák a szo­cialista fejlődést, kivonják magukat a közösségi munkák­ból, s egyes családokban meg. bontja a harmóniát. Példa er­re annak a párttagnak az ese­te, akitől felesége — aki tagja volt az egvik szektának — el­vált, mert merőben ellenke­zett a vallásról alkotott néze­tük. C aj nos, ezekben a közsé­u gekben még nem olyan erősek a párt- és társadalmi szervek, hogy a gyors siker reményében vehetnék fel a káros ideológiák elleni harcot, s ellensúlyozhatnák a szekták romboló hatását. családi béke kedvéért. Az egyik termelőszövetkezet elnöke pél­dául máig sem tudta a családi béke felbomlása nélkül elérni, hogy gyereke ne járjon hitok­tatásra. Érthető, hogy ebben a Szövetkezetben a vezetőség többi tagja is ezt a példát kö­veti, s az elnökhelyettestől a főkönyvelőig, valamint a bri­gádvezetőkig nem lépnek fel a családban mutatkozó, a marxiz­mussal ellentétes világnézeti megnyilvánulásokkal szemben. A vallásos világnézet nem- csak az ideológiai élet­ben érezteti hatását, de például Kerecsenden gazdasági és poli­tikai jelentősége is van. Mert bár a férfiak kevésbé járnak itt templomba, de a legkisebb egyházi ünnepen is nehezen mennek a közösbe dolgozni, ugyanakkor állami ünnepeken szívesen munkálkodnak a ha­tárban. Ez a fura helyzet sür­geti, hogy nagyobb ütemben fogjanak hozzá itt is a dolgo­zók tudatának formálásához, hogv sem ideológiai, sem poli­tikai, vagy gazdasági életét ne akadályozhassa a falunak a vallásos világnézet befolyása. Azokban a községekben, ahol a múltban a legnagyobb mér­vű volt a lakosok nyomora, ki. zsákmányolása, jó talajra ta­láltak a különféle vallási szek­tán az az évszázados szokás, amely alapvető erkölcsi nor­maként követeli meg az egy­házi szertartásokon való rész­vételt Ez különösen a fiataloknál mutatja káros hatását, akiknek jó része a szülők, illetve nagy­szülők akaratának engedel­meskedve jár a templomba. A parasztságnál megmutat­kozó, viszonylag mélyebb val­lásosság megszüntetését akadá­lyozza az a tény, hogy az egy­séges paraszti osztály meg­teremtésének még csupán a gazdasági feltételeit valósítot­tuk meg. Ebből fakad, hogy a vplt középparasztok vallásos világnézete és hitéleti tevé­kenysége még ma is élénkebb, mint a volt szegényparaszt­ságé. Az egykori középparasz­tok nagy része a közös gazda­ságokban vezetői tisztet kapott, de ehhez képest világnézetük nem formálódott át eléggé, bár a fejlődés jelei megtalálhatók. A vallásos világnézettel azon­ban — ha egy részükben a szándék meg is van erre — még nem tudtak szakítani, hiszen fékező tényezőként jelentkezik náluk a házastársnak, vagy a nagyszülőnek erősebb vallásos meggyőződése, s ilyen esetben legtöbbször engednek a vallá­sos házastárs akaratának, a II. A z elmúlt majd két évtized alatt bekövetkezett poli­tikai és gazdasági változások erőteljesen megnövelték a la­kosság kulturális igényeit s növekedtek ezen igények ki­elégítésének lehetőségei is. Ez magával hozta a fejlődést az ideológiai életben s így még azokban a községekben is, ahol korábban a legerőteljesebb volt a vallásos világnézet hatása, mint Mikóf alván, Egerbe' .tán, Kerecsenden, Andornaktáiyán, Novajon, stb., ott is érezhetően csökkenő tendenciát mutat az egyházi szertartások látoga­tottsága. A túlbuzgó vallásos­ság ma már mind szőkébb körre szorult, a templomba ‘já­rás főleg az idősebbek között gyakori és az asszonyoknál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vallásos dogmáiéban való hit egyre inkább gyengül s mind többen jutnak el odáig, hogy önmagukban revízió alá veszik e dogmákat. De ha fel is ismerik annak tarthatatlan­ságát, tudománytalanságát, egyelőre ennél tovább lépni nemigen tudnak, mivel termé­szettudományos, materialista, marxista ismereteik hiányo­sak. A vallásosság fennmaradásá­nak egyik oka az egri Járás­A rádió reggeli jelentései < közül mind nagyobb érdeklő- i désnek örvendenek a hírek Után következő időjárási köz- : lemények. , E közleményeket figyelve, meglephette olvasóinkat azon ; állapot, hogy pl. 7-én reggel Miskolcon —14, Debrecenben —11, Szegeden —12 °-os volt a hőmérséklet, utána a bemondó felemelte a hangját és úgy kö­zölte: Kókestetö —2 °. Ez vísz- szás helyzet. Mi o normális? A levegőt nem közvetlenül melegíti fel a napsugárzás. Felmelegedését csak közvetett úton biztosítja. Közvetítő a Föld felszíne. Ez nyeli el a napsugarakat, ez melegszik fel előbb. (Jó példá­val megvilágíthatjuk. Az ab-f laküvegen át a napsugár a sö­tét színű ablakpárkányra ve­rődik. Az ablaküveg hideg ma­rad, de a párkánydeszka erő­sen felmelegszik.) A meleget elraktározó földfelszín alulról melegíti fel a levegőtömeget. Ennek legáltalánosabb módja a következő: A talajréteggel érintkező légtömeg felmeleg­szik, a fizika törvényei szerint kiterjed és felemelkedik. Ma­gával viszi a felszínen kapott tulajdonságait, így a meleget is. Helyébe a magasból hideg levegő érkezik. Természetesen, felfelé halad­va, mind több meleget yeszít, kevesebbet juttathat a felső ré­tegeknek, így a légréteg hő­mérséklete a magasban alacso­nyabb. Általában 100—100 mé­teres emelkedéssel fél—fél fo­kot csökken a hőmérséklet. Ezzel a helyzettel szemben mostanában mást tapasztalnak a Kékestetőn. Míg Gyöngyös városát, a Mátra környezetét, s az egész Alföldet vastag köd borítja, addig a Kékestetőn tiszta a légkör, felhőtlen a levegő, sza­badok a látási viszonyok. Dús napsugárzásban sütkérezhet­nek az ott üdülő emberek. Pár napos sízés és sétálás a kékesi verőfényben, ez már barna arcszínt kölcsönöz. E visszás helyzetet a Kékestető januári napfénytartama is bi­zonyítja. Ugyanis a Kékeste- tőn a januári nanfénytartam étiaga 110 óra, addig a kör­nyezetéé csak 60—70 óra. Több érezhető a másik tényező, amely a konjunktúra általános lassulásához és az egyes ipar­ágak nehézségeihez hozzájá­rult : N agy-Britannia export­háborúja a Közös Piaccal és ezen belül Nyugat-Németor- szággal. A „Statist” című te­kintélyes angol gazdasági heti­lap év végi szemléje nyíltan megírja, hogy az „angol kor­mánynak fel kell vennie a ver­senyt Nyugat-Németcnszággal a szocialista országok piacain”. A szemle kimutatja, hogy a szocialista országokba irányuló kivitel ma mindössze 4 száza­léka Anglia teljes exportjának. Addig mindenesetre még igen kemény harcot kell vívni. Nyugat-Németország és At Egyesült Államok a hideghábo. rús utóvédharcban azért kar­doskodnak, hogy Öt évnél hosz- szabb lejáratú hitelt kelet- nyugati viszonylatban ne le­hessen nyújtani. A jelek sze­rint az angolok most elszánták magukat arra, hogy áttörjék ezt a gátat, s hosszúlejáratú hiteleket engedélyezzenek szo­cialista viszonylatban az angol beruházási javak vásárlására. Nem kétséges, hogy az angolok „elsők” akarnak lenni, ugyan­akkor pedig egy nemzetközi át­törés lehe'őségé is vonzza őket. A Reuter-iroda kommentárja például megjegyezte: „Miután Anglia most megtette az első lépést, már Olaszország, az NSZK. Japán és a többi vezető nyugati ipari ország sem kés­lekedhet sokáig.” Az egész fejlődésnek kétség­telenül hatása lesz az ENSZ ugyancsak 1964-ben tartandó világkereskedelmi értekezleté­re. Eroll tavalyi moszkvai tár­gyalásai során már közös ala­pot tudott találni néhány elvi kérdésben, ami a világkereske­delmi értekezlet előkészítését illette. Ha az év eleji szovjet- angol kereskedelmi tárgyalá­sok eredményekkel járnak, s ha Anglia az atlanti blokk ta­nácsaiban meg tudja védel­mezni legújabb hitelpolitikai kezdeményezését, ez rendkívül meggyengítheti az ENSZ- tanácsokzáson a megkülön­böztető módszerekhez még ragaszkodó amerikai ke­reskedelempolitika pozícióit. Angliát belső problémái és a nyugati világban elfoglalt sajátos helyzete alkalmassá te­szi arra, hogy „első kísérletező” legyen. Ha e kísérletek ko­molynak bizonyulnak, az 1064-es esztendő fordulat kez­detét jelentheti Nagy-Britannia és a szocialista országok keres- kedelmi kapcsolataiban, — ez pedig egyben új helyzetet, új adottságokat teremt minden vezető tőkés ország kereskede­lempolitikája számára. GSmöri Endre Újabb tárgyalásokat favasa! az NDK kormánya Üzenetében Willi Stoph azt ja­vasolta, hogy Brandt a tárgya­lások megkönnyítése és meg­gyorsítása céljából, személye­sen találkozzék Alexander Abuskh-sal, az NDK miniszter­elnök-helyettesével. Berlini politikai körökben rámutatnak: az NDK kormá­nyának ez az újabb lépése magasabb szintről indult el, mint az első, hiszen a sikerrel végződött első akciót Abusch miniszterelnök-helyettesnek, a folyamatban levő második kez­deményezést pedig a minisz­terelnöki teendőket ellátó Stophnak a levele vezette be. Ez a tény csak aláhúzza, mi­lyen nagy jelentőséget tulajdo­nít a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a to­vábbi tárgyalásoknak, és mennyire elősegíti, hogy Erich Wendt államtitkárnak és Horst Korber szenátusi tanácsosnak a hét második felére tervezett tanácskozása ne csupán az uta­zási engedélyek ügyében de­cember I7-én kötött egyezmény záróakkordja, hanem egyúttal újabb megállapodások kiindu­lópontja is legyen. Néhány nyugat-berlini lap a levelet már kedden nyilvános­ságra hozta, majd szerdán a többi lap is beszámolt róla, holott az NDK kormánya az ügyet bizalmasan kezelte. Bi­zonyos jelek tehát arra mutat­nak, hogy a nyugat-berlini helyzet normalizálásának el­lenségei szándékosan újabb in- diszkréciót követtek el, hiszen minden lehetőségükre álló esz­közzel igyekeznek megakadá­lyozni, hogy ismét ésszerű meg­állapodás jöjjön létre a két tárgyaló felet kölcsönösen érintő kérdésekben. BERLIN (MTI): Willy Brandt nyugat-berlini polgár- mester kedden sajtóértekezle­ten közölte, hogy Willi Stoph, az NDK első miniszterelnök­helyettese, aki Otto Grote­wohl betegsége miatt jelenleg a miniszterelnöki teendőket látja el, levelet intézett hozzá. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PART MEGTARTOTTA XIV. KONGRESSZUSÁT A kongresszuson megválasz­tották az új központi bizottsá­got. A kongresszus hangsúlyoz­ta, hogy a párt hű marad a kommunista és munkáspártok lS57-es és 1960-as moszkvai ta­nácskozásának határozataihoz és síkra száll a nemzetközi kommunista mozgalom marxi­lenini és proletárinternaciona­lista egységének szilárdítása mellett. A kongresszuson megválasz­tották a párt vezető szerveit. A párt első titkára Ismét Marti­nez Verdugo lett.

Next

/
Thumbnails
Contents