Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
4 WBPÜJSAG január ‘^a Hegedős Géza rádiójátéka Vér ömlik a mesék szigetén lom. „Játék egy görög mondái témával, a francia klasszikusok ízlése szerint” — így határozza meg művét az író, Hegedűs Géza. Ez a meghatározás hűen adja vissza az írói szándékot. Racine alexandrinjei nem sakkal különbek ennél a versezet- nél. Játék ez az írás abban az értelemben is, hogy az író a bonyolult és gazdag Thezeusz- legendából kiválasztott néhány párbeszédre alkalmas helyzetet azzal a célzattal hogy a történelem során oly gyakran nagy szerepet játszó hazugságokat, hiedelmeket leleplezze. Ha az író nyersanyagért visszanyúl az ókori legendáit: világába, és formáját alkotásához Racine-tól veszi, nyilvánvaló a szándék: a ma emberének akar valami fenségeset mondani, valamit, amitől a mai ember bölcsebb, megfontoltabb és őszintébb lesz. Eb- 1 ten az írói szándékban nincs is jogom kételkedni. Thezeusz, mint hős, alkalmas is arra, hogy a személye köré szövődő mitológiai hálóból csillogóan érdekes játék szövődjék. Legyőzött ő annyi ellenséget már ! izenhat esztendős korára, hogy elég lenne a féle is. Ért a cselhez, mert athéni, s köztudomású a világtörténelemből, hogy az athéniek az istenekhez, a hajóhoz, a földhöz, a hatalomhoz és a ravaszkodásokhoz is értettek. S ha egyszer Thezeusz megígérte apjának, az athéni királynak, hogy kifog a krétai Minosz király szörnyén, a minotauruszon, akkor ő azt meg is teszi. A görög mondák ezer változatban elbeszélik, hogyan készült fél erre a sorsdöntő útra Thezeusz, hogyan egyezett meg apjával a várható eredmény híriiladásáról. Mit hagy meg a mondából Hegedűs Géza? Thezeusz hét athéni ifjú és hét athéni leány között — a minotaurusznak szánt áldozatok ők — Krétába érkezik. Minosz király lánya, a szépséges Ariadné segít Thezeusznak — szerelem csaknem mindenható! — abban, hogy kijuthasson a labirintusból. Ám ott fogadja az ifjú Minosz király, aki a rettenthetetlen bátorságú Thezeusznak bevallja, higgadt, remesveretű szavakban, hogy szörny, nincs minotaurusz, a félig ember, félig bika nincs, mert az ő felesége, Paszifaé ilyent nem is szült, mert ez nem is lehetséges. S bár a labirintus rettegett királya, Minosz rá is kérdez, miért tartja Thezeusz a gombolyagot kezében, mint egy játszó gyér. mek, az ifjú hős nem ad kielégítő választ, és a görög világot a minotaurusz meséjével zsaroló zsarnok engedi The- reuszt szabadon távozni. Pedig ellenfelet lát benne, s tudja jól, hogy a kétélű kardot a harcosok nem véletlenül hordják övükben. A mondákat szépségükért, a képzelet színes játékáért olvasom. Hitelük annyi, amennyi báj és fennkölt szépség bennük fellelhető. Ha egyet ezek közül valaki újra költ, a munkában olyasvalaminek kell lennie, amitől a mai ember gazdagszik. S ennél a játéknál, az olajozottan futó versezet ellenére is, szegény maradtam egy vonatkozásban. Az ékesen hullámzó párbeszédekben ugyanis olyan valami van, amit nem tudok elhinni: Minosz, a görög világ zsarnoka, a mino- taurusz titkának ura, éppen a legbátrabb és legkörmönfontabb áldozatának, Thezeusznak elárulja a titkot: nincs mino- taurusz, nincs bálvány, nem kell az emberi áldozat szörnyű véradója, csali ö találta ki ezt az izgalmas és kegyetlen mesét és ő ettől a mesétől hatalmas. S mindezt- meghasonlás nélkül, a lélek megrendülése nélkül teszi Minosz, csak azért, mert végre hős lépett a labirintusba, aki hajlandó megvívni a szörnnyel. Ez a vakmerőség az igazság kimondására kényszeríti őt. Pedig hatalma van megsemmisíteni Thezeuszt, hiszen fegyveresei szörny nélkül is végezni tudnak vele. Ezt' nem hiszem el Hegedűs Gézának, a kitűnő tollú írónak, aki a Lutherről szóló rádiójátékét a nagyszerű igazságok megmutatására használta. A mítoszok, a legendák, a hazugságok nem omlanak össze a hős megjelenése láttán. A hazugság, leginkább pedig a véres történelemé, a legkegyetle- nebbül igyekszik élni és uralkodni. Kiss Ferenc athéni királya a szorongó apai érzéseket szólaltatta meg. Sinkovits Imre The- zeusza az elszánt hősét, Gáti József Minosza egy előkelő úr oktatását végezte el, s kellemes hangja egy félremagyarázott jellemet foglalt formába. Váradi Hédi franciásan epeke- dő lány volt a krétai jelenetben, de Naxoszban, a felébredés perceiben elszánt asszony, aki nem hagyja megalázni magát. Szőllösy András zenéje az epikus hangvételű rádiójátékhoz hátteret adott. A darabot Török Taviás rendezte: a párbeszédek kel, az alexandriai ek- kel ügyesen bánt. Farkas András Akiknek csak a hangjai- ismerjük . . Halló, itt Eger ... Kapcso— Halló.,. jegyeztem, kérem... — Halló... a miskolci hívott fél, kérem, nincs jelen... DÉLELŐTT 11 ÓRA. Az egri telefonközpontban most tetőzik a forgalom. A hangtompított és szigetelt teremben 10 kezelőnő ül a kapcsolótáblák sora előtt. Sárga és zöld, apró jelzőlámpácskák gyulladnak ki, villognak, alszanak ki a táblákon, ^melyeknek belsejéből rejtelmes sokaságú, színes zsi- nórözön kígyózik elő. A telefonközpont kezelőnői, akiknek csak a hangját ismerjük, de soha-soha nem látjuk munkájuk közben őket, boszorkányos ügyességgel kezelik az ördöngős masinát. •— Naponta 15 kezelőnő van szolgálatban, — tájékoztat Mar- czis Bertalan csoportvezető. — Havonta 32—34 ezer távolsági beszélgetést bonyolít le az egri központ Érdekes, hogy. általában mindig több az innen kezdeményezett beszélgetés, mint az ide befutó hivás. A tudakozót a 08-at nagyon gyakran keresik. Most Patrik Ágota ül a kapcsolótábla előtt Ahogy mondják, majdnem a fejében van az egész egri tele- fonkönyv. — Sok,. nagyon sok számot kell megtanulnom, hogy az érdeklődőkkel minden keresgélés nélkül, nyomban közölhessem. A másik nagyon gyakran tárcsázott szám a 0-01, ahol a távolsági beszélgetéseket jelentik be. A fiatal Irénkét találjuk ma itt szolgálatban. Szakadatlan folyamban özönlenek a hívások, szakadatlanul újból és' újból felvillan a sárga jelzőlámpa. I lénké bő garmadában ontja kolléganői keze alá az interurbán anyagot... Buda-' pest... Miskolc ... Ecséd ... Szolnok ... Pétervására... MEGTUDJUK, HOGY az egri hívó felek részére a buda«WVX'í'i SZÖVEG NÉLKÜL pesti és a miskolci számokat az egri telefonközpont közvetlen tárcsázással tudja kapcsolni. Viszont a gyöngyösi, füzesabonyi, hevesi. bélapátfalvi, péter- vásári, a budapesti és miskolci központok közvetlen tárcsázással hívhatják az egrieket — Na és a külföldi beszélgetések? — Ma már nem ritka esemény a külföldi beszélgetés, — mondja Marczis csoportvezető. Leginkább Csehszlovákiával, Romániával, az NDK-va! hozunk létre, a budapesti távbeszélő központ révén kapcsolatot De nem túlzottan ritka az amerikai kapcsolás sem. A csinos, fiatal Kovács Sandámé örömmel újságolja, hogy szocialista brigád is működik a telefonközpontban: Tóth J6- zsefné a 6 fő brigádvezetője. Többek között a panaszmentes, udvarias, gyors kapcsolás szerepel céljaik között. — Hallhatnánk néhány érdekes megtörtént esetet? — Egy zenész a „normál A- hangot” kérte, — mondja Patrik Ágota, — de sajnos, azt csali Budapest tudja adni, mi nem. — A legérdekesebb esetek egyike az volt, — mondja mosolygó arccal Légrádi Jánosné, — amikor egy budapesti hívó fél az egri Vármúzeumból kérte Dobó Istvánt! Amikor közöltük. hogy annak némi akadálya van, be sem várva a mondat végét, közbevágva kijelentette: Kérem, majd várok rá!... — De az sem mindennapi eset volt, — ugyancsak a 20 éve a telefonnál dolgozó Légrádiné mondja, — amikor egy öreg paraszt-bácsi feldebrőről beszélt New Yorkban élő rokonával, de mivel még életében nem telefonált, annyira meg volt hatódva és talán ijedve is, hogy a beszélgetést a kezelőnőnek kellett „tolmácsolnia” a messzi tengeren túlra. Azt már Daróczynétól tudjuk meg, hogy a tengerentúli beszélgetések hangerőssége és mi. nősége teljesen kifogástalan. — Na és telefonkezelői szemmel, helyesebben füllel, milyenek az igen tisztelt felek? — Egybehangzó a vélemény, hogy általában udvariasak. Sainos azonban akadnak olyanok is, akik megfeledkeznek magukról és nem éppen illő szavakat harsognak a kagylóba. — Leggyakrabban akkor, — mondják, — ha a vonalak túlterheltsége folytán nem lehetséges a gyors kapcsolás, vagy pedig egy másik hívás miatt meg kell szakítani a vonalat — Ebben a pillanatban történt:, — jön hozzám Patlcó And- } rásné ellenőr —. hogy egy egri fél egy gyöngyösi állomással kívánt beszélni. Amikor pedig közölte az udvarias kezelőnő, hogy az állomás rossz, akkor „azonnali” beszélgetést kért, mondván, hogy „ehhez neki joga van!” Aki még nem járt telefon- központban, nem is gondolja, hogy milyen idegfeszítő, kimerítő munka jutott a kezelőnőknek osztályrészül. Ügyelő szemmel figyelik állandóan a kapcsolótábla jelzőlámpáinak felvillanását. A dugaszok és csengető billentyűk légióját kezelik, közben az állandóan fülükön levő kagyló hangjára fülelnek, de még az egyes beszélgetések adminisztratív lebonyolítását is intézik. Bizony a napi hétórai munka után fáradtan teszik le a fülhallgatót és a mikrofont... KEDVES TELEFONÁLÓK, egy kicsinnyel nagyobb figyelmet és udvariasságot adhatnánk meg az egri telefonközpont kezelőnőinek, akiknek ugyan csak a hangjukat ismerjük. de éjiéi nappal a szolgálatunkra állnak!... Sugár István Ezzel egy időben a ciprusi Nicosia utcáit megszült .dk a fegyveresek. A leselkedő fegyverek ontják a vért. Már rengeteg a halott és a sebesült mindkét oldalon. Hol-az egyik fél, hol a másik tartoztat le elvakult embereket. Iskoláztatási rendelkezés az 1964 65-ös tanévre A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1964—65ös oktatási évre szóló iskoláztatási rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest több. figyelemreméltó új vonást tartalmaz. Az idén a rendelkezés hamarább jelenik meg, mint a múlt évben, így az iskolák a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs és tartalmi feladatok elvégzésére kellően felkészülhetnek. A miniszteri rendelkezés kimondja: a tanulmányait eredményesen folytató, s továbbtanulásra jelentkező valamennyi általános iskolás részére — a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével — lehetővé kell tenni a felvételt valamelyik középiskolába, vagy szakmunkás-tanuló (ipari tanuló) iskolába. Azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag milyen arányú lesz az idei felvétel, közöl téli: ebben a tanévben az általános iskolák 8. osztályát körülbelül 153 000 fiatal végzi él. Közülük — a tervek szerint — mintegy 78 000-ret vesznek fel a különböző középiskolák első évfolyamaiba. Ez 51 százalékos arány, szemben a jelen tanévi 46 7 s rá Zalákkal. A nyolcadikat végzett többi fiatal szakmunkás-tanuló iskolákban, gépes gyorsíró iskolákban, vagy másutt folytathatja tanulmányait. Eßvik úi vonása az iskoláztatási rendelkezésnek, hogy ez. úttal először együtt adják közire a középiskolai és a szakmunkás-tanuló iskolai felvételekre vonatkozó tennivalókat. Egyszerűsíti az iskoláztatási munkát, hogy megszüntetik a jelentkezési lapok visszaküldését az általános iskolához. Ha az első helyen megjelölt középiskola vagy szakmunkás—tanuló iskola nam tudja felvenni a diákot, akkor jelentkezési lapját közvetlenül a második helyen megnevezett intézménybe továbbítják. Ezzel egyrészt gyorsul a lébonyolítás, másrészt megkímélik a szülőket az utánjárástól. A szakmunkás-tanuló isko- ( Iákba felvételt kérők számára | új jelentkezési lapot adnak kJ Ezen ismertetik a mezőgazda- sági szakmákat, valamint azokat az ipari szakmákat, amelyek tanulóotthoni elhelyezés' is biztosítanak. A mezőgazda- sági szakmunkásképzésre ie lentkező fiatalok minden szakmában helyet kapnak tanuló- otthonban. Szóvá tették még, hogy sok gondot okoz a minisztériumnak, hogy egyes szülők azt hiszik, minden iskolatípusnak a művelődésügyi tárca a főhatósága, s a fel nem vett tanu’ók ügyében fe1 lébbezé?ükke! elfordulnak. Ezúton is felhívtok a figyelmet, bocv a technikumok a kü’önböző szakmirü«r- tériumok ható -körébe tartoznak. ilyen esetben tehát a fellebbezést — az iskola útján — az illetékes szaktárcához kell- benyújtaná, nem pedig a Művelődésügyi Minisztériumhoz. A rövid fegyverszüneteket újabb gyilkos összecsapások követik. Egy megerősített rendőrállomás épülete körül különösen vad harcok dúltok. „Vér ömlik a morék so petén” — je- lentik a nemzetközi' távirati irodák. A békeszerető emberiség mély rés'véttel f nyeli a drámai eseményeket és felháborodottan vádolja a szennyes- kezű imperial'zmust és elítéli a féktelen nacionalizmust — a épek barátságának ádáz ellenségét. Ügy ismén a világ Ciprust, mint a ■Földközi-tenger mesés szigetét. Kék ege, zöld tengere, bűbájos éghajlata, leányainak és fiainak szépsége, életvidámsága költőket, írókat, muzsikusokat ihletett meg. E sziget görög és török lakossága testvén békében élt mindaddig, amíg az angol imperializmus közéjük nem tolakodott alattomos hódítóként. A jelenkorban pedig Ciprust NATO-támaszponttá „fejlesztették” és megrakták nukleáris fegyverekkel. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a ciprusiak — teljes szabadságot és függetlenséget követelve — ki akarják ebrudalni a nukleáris borzalmat szép hazájukból E céljukra, feleletként, a NATO héípróbás ügynökei egymásra uszították a ciprusi görögöket és törököket. Azonnal fellángoltak a nacionalizmus emésztő lángjai. Athénben utcai tüntetők szidalmazták a török kormánvt.
