Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

1964. január 28., kedd NfiPOJSAO Politika értelem nélkül és az értelem ellen A gondolkodó Amerikát és az aggódó emberiséget egy­aránt nyugtalanítja az a ve­szély, amelyet az amerikai jobboldal erősödése jelent. Ult­rareakciós elnökjelöltet állíta­nak a köztársaságiak, — vagy olyan politikus kéri majd a vá­lasztók bizalmát, aki a józan­ságban, a nemzetközi problé­mák iránti érzékenységben versenyez a demokrata jelölt­tel? Néha „piacra kerül” egy- egy új név, de a legnagyobb veszély a legegyértelműbb tá­madás a mai nem túl demokra­tikus Amerika ellen is egy névvel kötődik össze. Gold- water nevével. Öt támogatják a jobboldali társaságok, mö­götte sorakozik fel a nagytő­ke — és ő hivatkozik a legde­magógabb szofizmákkal az amerikai haladó hagyomá­nyokra. Most a jobboldali kurzus egyik szembetűnő sajátosságá­ról lesz szó: ez elszánt antiin- tellektualizmusról. A jobboldal hangadó csopor­tosulása, a John Byrch társa­ság gyakran büszkélkedik az­zal, hogy hány milliomos, hány nagyiparos, bankvezetés, tá­bornok és bártulajdonos támo­gatja, de eddig egyetlenegy in­tellektuális tekintélyt, alkotó értelmiségit nem tudtak meg­nevezni, aki közéjük állt vol­na. Reace Me Gee, azt írja ró­luk a The Nation-ban, hogy „kevés olyan akad köztük, akik tudományos foglalkozást űz­nek. A tagok közt szereplő szellemi foglalkozásúak első­sorban az orvosi szakmát, a könyvvitelt, a katonaságot, a gépészmérnököket és a műve­letlen alsópapságot képviselik: kevés ügyvéd, tanár, író van közöttük. John Byrch hivei nem éget­nék még könyvet: nincs,, rá szükség, nem is forgatnak olyan munkákat, amelyek va­lamiképpen is veszélyeztetnék azt az európai ember számára 1964-ben már szinte elképzel­hetetlen jobboldali elfogultsá­got, ami jellemzi őket. Egy­előre nincs is szükség könyv­égetésre: a könyvek nem lé­teznek e díszes társaság szá­mára, — hamuvá égtek, mielőtt kinyitotta volna bármelyikük is. Nem lobognak a náci könyv; máglyák, a kimondottan tech­nikai, technológiai, szakmai érdeklődésű — nem értelmisé­gi, csak szellemi foglalkozású — réteg texasi stílusú gondol­kodásmódját nem befolyásol­ ll nák úgysem. (Texasi stílus: szimpla probléma-látás, dog­matikus együgyűség Valami vagy egyérielműen jó, vagy egyértelműen rossz. Valami vagy „kommunista”, vagy ve­szetten kommunistaellenes.) Dallasban van egy szervezet, amely a Kennedy Gyűlölet Kultuszának nevezi magát. A végzetes látogatás előtt ez a szervezet osztogatta az elnök fényképét, ezzel a felirattal: „Árulásért körözve.” A primi­tív fogás, a bántóan propagan- disztikus ötlet nemcsak a tö­megek politikai, kulturális színvonalára jellemző, amelye­ket így akarnak „megfőzni” — vall ez arról a „konyháról” is, ahol ezeket a propaganda-éte­leket főzik. Az európai történelem tanú­sága szerint valamennyi jelen­tősebb tehetség, művész, író, filozófus kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal: egyet­lenegy valamirevaló író, mű­vész és tudós egyéniséget sem tud velük szembeállítani a jobboldal. A meddő, politikai síkra is kivetítődé antiintel- lektualizmus azokat is elriaszt­ja, akik meggyőződéses hívei a polgári társadalomnak. Az in­tellektus teljes kikapcsolása mccartista idők rémét idézi fel, s azt a félelmet terjeszti, hogy a hidegháború utóvédharcai helyett melegebb háborúra kell számítani. Értelmes, gondolkodó főt ilyen eszméknek nemcsak — Európában, Amerikában sem könnyű megnyerni. Kikből áll akkor a jobbol­dal? A munkások, a névtelen millió nem jöhetnek szóba. A liberális beállítottságú polgá­rok sem, mint ahogy a de­mokratikus hagyományokhoz inkább ragaszkodó burzsoázia sem. — Ámbár — mint a té­nyek mutatják — kellő meg­bízhatóság esetén tőlük sem irtóznának. Ha proletárról lenne szó, az is jöhetne —. mi­után végrehajtotta magán a szellemi kasztrációt, és a poli­tikában körülbelül azzal a tu­datossággal vesz részt, mint van der Lubbe. A demokrata polgárt is meg­tűrik: ha a demokráciát úgy értelmezi, mint ők. A liberális burzsujt is megtűrik: ha a li­beralizmust úgy értelmezi, mint óik. Ha a fajgyűlölők de­mokráciájáért, a hidrogénbom­bával hadonászó forrófejűek liberalizmusáért emel szót. Csak az értelmet nem tűrik. A szellemi munka a legrosz- szabb ajánlólevél, a szellemi teljesítmény itt kizáró ok. Az intellektuális gondolkozású po­litikai közvélemény — őket is kizárná a közéletiből. De ők gondoskodnak arról, hogy a közvéleményt ne „fertőzzék” meg akadékoskodó értelmisé­giek. Az értelmiségieket kizárják a közvélemény formálói közül. Krajczár Imre „Hadat üzentek" Már a nyári munkák előkészítésén dolgoznak a Heves megyei épitők A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jelentős in­tézkedéseket tett arra, hogy a téli hidegben is foglalkoztassa az építőmunkásokat. Mivel a tapasztalatok szerint az utóbbi években a téli hónapokban je­lentős kiesések keletkeztek az éves tervek teljesítésében, így olyan munkalehetőségek léte­sítését vették tervbe, amelyek­kel már bizonyos mértékig a nyáron folyó építkezéseket se­gítik majd elő. Szerkezeti elemeket ugyanis már a tél folyamán elő tudnak készíteni a nyári építkezések­hez, megfelelő környezet meg­teremtésével. Hatalmas téli csarnokot építettek, ahol a ké­sőbbi építkezésekhez előre gyártanak építési elemeket, és megfelelő hőmérséklet biztosí­tása mellett a legnagyobb hi­degben is tudnak dolgozni. Az elemgyártó csarnokban a hé­ten megkezdték a munkát és a hideg idő megszűnéséig itt a munkásoknak jelentős részét tudják foglalkoztatni váltott műszakban. Január 10-től az erős hideg miatt a dolgozók mintegy hatvan százalékát kel­lett ugyanis elbocsátani fagy­szabadságra, amelynek most csaknem felét visszarendelték, és rendszeresen foglalkoztat­ják. A tervek szerint, mintegy négyezer darab kerítésoszlopot, nagy mennyiségű betoncsövet és egyéb előre gyártható ele­meket készítenek a soron lévő építkezéshez. (kovács) Heves megye gazdasági és társadalmi szerveinek 1963 évi tevékenysége A KSH Heves megyei Igazgatóságának jelentése Heves megye gazdasági, egészségügyi, szociális és kul­turális szervei, intézményei tevékenysége 1963. évben tovább fejlődött. A fejlődést segítette a népgazdasági beru­házásból felhasznált több mint 600 millió forint, amelynek nagy részét a termelés fejlesz­tésére fordítottak. Az egyes ágazatok tevékenységét — elő­zetes adatok szerint — az aláb­biak jellemzik: Ipar építőipar ll elvről. Mondjon el róla min­dent, elejétől kezdve. Csak rö­viden — mondta Likov. — Értettem. — Csisztov egy nagyot köhintett a tenyerébe, s elkezdte. — Fél évvel ez­előtt tudomásunkra jutott, hogy az RSHA-ból igen fon­tos utasítást küldtek szét a Gestapo, az Abwehr, az SD és az SA valamennyi szervezeté­nek. Maga Heinrich Himmler SS-Reichsf(ihrer írta alá. Az utasítás előírja ezeknek a szer­vezeteknek, valamint az Alge- meine-SS, a Waffen-SS, a Ver­fügungstruppen- és a „Toten- kopf” kötelékeinek is: köves­senek el mindent, hogy archí­vumaik sértetlenül megmarad­janak, és semmilyen körülmé­nyek között se kerüljenek az ellenség kezébe. A Keletről való evakuálás esetén az arc­hívumokat szigorú őrizet mel­lett a meghatározott pontokra kell szállítani, ahol azokat rendszerezik és speciális fém­ládákban átadják titkos meg­őrzésre. Azt, hogy hol, milyen pontokon és kinek a vezetésé­vel hozták létre ezeket a rej­tekhelyeket, mennyi a számuk és tulajdonképpen milyenek ezek, ezt eddig még nem tud­tuk megállapítani. — Csak vagy két és fél hó­napja kaptunk bizonyos infor­mációt — szólt közbe Likov. — De mindössze egyetlen rejtek­helyről, pedig bizonyos, hogy jóval több van. — Ostburgban? — kérdezte Aszker. — Ostburg? — Csisztov ezre­des elcsodálkozott. — Nem Egy másik helység­ről van szó. — Nem Ostburgban — mond­ta maga elé Likov tábornok, mintha hangosan gondolkodna. Aszker hangtalanul mozgo­lódni kezdett a helyén. — Ez a város Hamburg alatt, az Elba partján van — folytat­ta Csisztov. — Melyik partján? — kér dezte vissza Aszker. — A bal partján, vagyis a nyugati felén. Pontosabban nem magán a folyóparton, ha­nem valamivel arrébb tőle. — A város neve? —• Karlsluste, — mondta Csisztov. — Feltételezhető, hogy a városka közelében, az erdőben, valahol a folyónál egy föld alatti rejtekhelyen vannak azok az iratok, ame­lyekről szó van. Pontosabban: egy része ezeknek az iratok­nak. A rejtekhelyét azzal a céllal létesítették, hogy meg­őrizzék ezeket az archívumokat akkor is, ha Németország el­veszti a háborút, s megszáll­ják a területét. — Engedje meg, tábornok elvtárs. — Aszker felállt a he­lyéről. — Megkérdezhetem, milyen forrásból szerzett tudo­mást az ezredes elvtárs az archívumokról és a rejtek­helyekről? — Tessék. — Likov Csisztov- ra nézett. — Válaszoljon Keri­mov őrnagynak. — A forrás — felelte Csisz­tov — az egyik felderítőnk, aki a környéken tevékenyke­dik. Aszker felállt, odament az Európa-térképhez, amely a szoba egyik falát teljesen hosszában befedte. Vonalzót tett rá az egyik ponton, s mé­ricskélt valamit. Aztán visz- szament a helyére. — Mindössze százötven kilo­méter — mondta. — Csak any- nyi választja el Ostburgot Karlslusttól. Az egyik a bal, a másik a jobb partján van a folyónak. A többi mind meg­egyezik a rejtekhelyek elhe­lyezése, berendezése, az őrzés módja, a csomagolás. — Igen, még a csomagolás is egyezik — bólintott Likov. Csisztov hallgatott. Ö fegyel­mezett volt, s nem adott fel kérdéseket. Likov tábornok megmond majd mindent, ami szükséges. — Két rejtekhely két szom­széd városban... — Aszker megtörölte a homlokát. — Kü­lönös. — Hallgassuk tovább Csisz­tov ezredest — mondta Likov. Aszker leült. Csisztov folytatta: — A rejtekhelyei egy speciá­lis csoport keresi. Működési körlete Karlslusteban van. Ügyesen, nagy aktivitással dol­gozik. Eddig sikerült meghatá­rozni, melyik körzetben van az objektum. Ennyi az egész. Ettől egy lépéssel sem tud to­vább haladni a csoport. Nehe­zen hihető, hogy a kémélhárí- tók még nem szereztek tudo­mást róla. Ott most maximális óvatossággal dolgoznak a mieink. A legkisebb mellé­fogás katasztrófához vezethet. — Bocsásson meg, ez ‘ mi­kor történt? — Aszker nyug­talanul mozgolódott a széken. — Azt kérdezi, mikor lett ilyen bonyolult a helyzet, s mióta szaglásznak jobban utá­nuk a németek? — kérdezte vissza az ezredes. — Igen. — Vagy negyven nappal ez­előtt... — No és — tette fel a kér­dést Aszker —, gondolja, hogy nehéz lenne elszállítani onnan az iratokat és valami más he­lyen egy új rejtekhelyét épí­teni? — Számolunk ezzel a lehe­tőséggel is és keressük a meg­Megyénkben a szocialista ipar termelési tevékenységé­nek tovább fejlődését mutatja, hogy az önálló minisztériumi iparvállalatok mintegy másfél, az állami helyi ipari vállalatok közel 10. a kisipari szövetke­zetek pedig 6 százalékkal nö­velték termelési értéküket. Teljes termelési tervét a meg­figyelt minisztériumi vállala­tok és az állami helyi ipar túl­teljesítette, míg a termelőszö­vetkezetek fél százalékkal ter­meltek kevesebbet a tervezett­nél. Az önálló minisztériumi Vállalatok közel 6, az állami helyi ipari vállalatok több mint 6 százalékkal nagyobb termelési értéket értek el a tervezettnél. A kiemelt cikkek zöméből többet termeltek, mint 1962. évben. így pl. lignitből 3,5, kő­olajból 6,5, nyers bentcínitból 12, főzelékkonzervből 24,6, tisztiből 10,6, kenyérből 6,8 szá­zalékkal nőtt a termelés. A ter­melés növekedésének nagyobb része a termelékenység növe­kedéséből ered. Az iparban átlagosan 31 ezer főt foglalkoztattak, a fog­lalkoztatottak száma, lényege­sen nem változott. A munka- fegyelem rosszabb volt, mint 1962-ben, az igazolatlanul mu­lasztott munkanaipok aránya az állami iparban magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari vállalatok jelentős része magasabb költségszinttel ter­melt, mint 1962. évben. Az állami építőipari vállala­tok munkája is javult. Az épí­tőipari termelés értéke 12 szá­zalékkal volt magasabb az 1962. évinél. A koncentráltság javulásának is bizonyos jelei mutatkoztak. Éves tervét azon­ban az ÉM. Építőipari Vállalat oldást a megfelelő szállítóesz­közre. De ezek az archívumok, amelyekről szó van, mennyi­ségre is meglehetősen teteme­seik. Több száz nagy ládából állnak. A német titkos szolgá­lat állandóan abban a körzet­ben szaglászik és speciálisan a rejtekhely iránt gyanúsan ér­deklődőkre vadászik. Aligha valószínű, hogy észrevétlenül el lehet az orruk előtt halad­ni egy akkora autókaravánnal, mint amekkorát az az óriási iratmennyiség igényelne. A németek okosabbak lettek, nem úgy dolgoznak már, mint a háború első szakaszában. Tá­vol állnak tőle, hogy lebecsül­jék a szovjet felderítés erejét és lehetőségeit. • A tábornok megköszönte Csisztovnak a jelentést. Az ezredes köszönt, s távozott. — Nos — mondta Likov, amikor egyedül maradt Asz- kérrel —, mi a véleménye az egészről. Aszker hallgatott. — Beszéljen csak' — m06o- lyodott el Likov. Aszker felállt, s megfogta a szék támláját — És én mindennek ellené­re hiszek abban, amit Ho­rn arm mond — szólalt meg csendesen, de igen határozott hangsúllyal Aszker. Likov nem válaszolt — Hiszek neki — folytatta Aszker — és nem tudok elle­ne semmit sem felhozni. Ami­kor beszélek vele, egyenesen a szemembe néz, kérdéseimre nyugodt, magabiztos hangon válaszol, elmond részletesen mindent, amit arról az ügyről tud. Érzem: Homann igazat mond. (Folytatjuk) Erre csörög a dió ... Erre meg a mogyoró... Tsz-erő- sítő játék... (Szegő Gizi rajzaf és az Egri Közúti Üzemi Vál- 1 lalat nem teljesítette. Az álla- ! mi építőiparban mind a terve- í zettnél, mind az 1962. évinéi í kevesebb munkás dolgozott. \ Hiány volt szakmunkásokból j (kőműves, szobafestő, parket- ; tás, stb.) és ugyanakkor az év ; folyamán a munkások kéthar- ; mada kicserélődött. (!) 1 ,Wí'íŐ{f«í(fcSBíf A megyében 1963. évben ke­nyérgabonából 30, takarmány- , gabonából 28 százalékkal ke- ' vesebb, kukoricából viszont ■ 53, szénafélékből 15, burgo- i nyából és cukorrépából 70—70 ; százalékkal több termett az előző évinél. I Néhány fontosabb növény termésátlaga 1962 1963 évben q/kh Búza 10,6 7,8 Árpa 12,9 10,6 Kukorica 11,4 16,5 Burgonya 36,1 51,2 Cukorrépa 98,7 169,4 Jelentősen nagyobb volt a zöldségfélék termése is. Zöld­paprikából és paradicsomból 500—500, uborkából 380, zöld­borsóból 44, görögdinnyéből 710 vagonnal többet takarítot­tak be a tavalyinál. A szőlő­termés 70 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A kedvezőbb termés következté­ben — a termékek zöméből — az előző évinél többet vásá­roltak fel a kereskedelmi szer­vek. 1963. őszén a termelőszö­vetkezetek 5 százalékkal túl­teljesítették t kenyérgabona- vetéstervüket. A mezőgazdasági eredmé­nyek elérését Jelentősen elő­segítette a gépesítés és a szak­emberellátás növekedése, vala­mint a korszerű termelési eljá­rások terjedése. A termelő­szövetkezeték és gépállomá­sok tarktorállománya az év fo­lyamán mintegy 20 százalékkal növekedett. Munkagépállomá­nyúk is jelentősen nagyobb volt, mint 1962. évben. A me­zőgazdasági üzemekben az egyetemi, főiskolai és középis­kolai végzettséggel rendelke­zők száma tovább nőtt, és meghaladja az ezer főt. 1963. évben 10 600 fch szántóföldön folytattak a megyében öntözé­ses gazdálkodást. Az öntözött terület 30 százalékán takar­mánynövényt, 36 százalékán rizst, valamint kapás és ipa­ri növényeket és 31 százalé­kán zöldségfélét termeltek. A termésátlagok növelését előse­gítette a növdkvő műtrágya- felhasználás is. A sertésállomány 1963. év végén valamivel nagyobb, a szarvasmarha-állomány vala­mivel kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az anyaállo­mány aránya viszont mind­kettőnél nagyobb. Az egy te­hénre jutó tejtermelés 1963. Ívbe ív 2 százalékkal volt több az előző évinél. A tanácsi szek­torban az éves hízott sertés felvásárlási tervet 101,1 szá­zalékra, a vágómarháét 96, a tejét 121, a tojásét 102,4, és a baromfiét 123,1 százalékra teljesítették. ✓ Áruforgalom A megye kiskereskedelmi áruforgalma több mint 8 szá­zalékkal meghaladta az 1962. évit. A növekedés megegyezik az országos átlaggal. A ven* déglátó forgalmának növeke* dése nagyobb, mint a bolti kiskereskedelemé. A bolti kis­kereskedelmen belül legna­gyobb mértékben a vegyes­iparcikkek forgalma nőtt. Kultúra Az általános iskolákban a tanév elején 47 898 tanuló irat­kozott be, 244 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első évesek száma közel 900-zal kisebb az előző évinél. A középiskolai tanulók szá­ma 5536 fő, 703 fővel több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi években megnyilvánuló igények kielégítésére Füzes­abonyban és Selypen — az ál­talános iskolák keretén belül — megnyíltak a gimnáziumok 1. osztályai. Igen nagy az ér­deklődés a szakközépiskolák iránt. Tanulóik száma az elő­ző évhez viszonyítva, több mint 2 és félszeresére nőtt. Gyakor­lati oktatásban 4285 gimnáziu­mi tanuló részesül, csaknem 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A középiskolák le­velező tagozatain 58,2, esti ta­gozatain 51,3 százalékkal töb­ben vizsgáztak sikeresen, mint 1961—62. tanév végén. Egészségügy Heves megyében az orvosok száma 1963. év végén 419 fő, 23-mal több, mint egy évvel korábban volt. A megye terü­letén hét gyógyintézet műkö­dik, 3168 ággyal. A működő szakorvosi órák napi átlaga 25,5 órával több volt, mint egy évvel korábban. A körzeti or­vosi hiány — az előző évekhez hasonlóan — még mindig igen nagy. Év végén a 112 orvosi körzetből 13 volt betöltetlen. A közúti balesetek száma 340 volt, az 1962. évi 299-cel szem­ben. Népm osga lom 1963. évben a megye terüle­tén 2524 házasságkötés, 4212 születés és 3207 halálozás volt. A halálozások száma, 1962. évhez viszonyítva. 12,5 száza­lékkal csökkent, a születések és házasságkötések száma lé­nyegesen nem változott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents