Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
10 BTEP€ JS AG 1964. Januar 26., vasamap A Heves megyei Tanács VB és az SZMT elnökségének irányelvei az 1964. évi munkaversenyről és a tervteljesítés feltételeiről Az 1963-as év népgazdasági tervének teljesítésében megyénk ipara, ezen belül a megyei tanács hatáskörébe tartozó; vállalatok, jelentés eredményeket értek el. Ezért a megyei tanács és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki megyénk valamennyi dolgozójának, gazdasági és műszaki vezetőjének, a szakszervezeti mozgalom- tisztségviselőinek és mind- azolcnak, akik szorgalmas, áldozatos munkájukkal hozzájárultak a népgazdasági tervek teljesítéséhez. Az 1964. évi munkaverseny szerződésének feltételei Az 1964. óv a második ötéves terv negyedik éve, amely döntő szalcasz népgazdaságunk arányos fejlődésének biztosítása, a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc szempontjából. A terv célkitűzése szerint ipari termelésünket átlagosan 7 százalékkal, ezen belül a tanácsi ipar termelését 15,4 százalékkal kell emelni, hogy megvalósuljon a tervezett háromszázalékos reáljövedelem emelkedése. Egyes iparágakban szükségessé válik, különösen az építőiparban, hogy a tervteljesítés mellett behozzák az 1963. éri lemaradást is. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a termelés növekedése főleg a termelékenység növeléséből valósuljon meg, közben javuljon a minőség, és csökkenjen a termékek előállításának költsége. Ehhez a nagyszabású és fontos munkához a megyei tanács és az SZMT megyénk dolgozóinak segítségét, odaadó támogatását kéri. Amint lehetséges, azonnal, késedelem és felsőbb utasítás nélkül, minél kisebb termelési egységre bontsák le az éves tervet. A politikai és a gazdasági vezetők konkrétan határozzák meg, hogy mi a feladata az egyes üzemrészeknek és brigádoknak. Jelöljék meg a rendelkezésre álló eszközöket és ne hallgassák el a várható nehézségeket. Mondják meg világosan, hogy az egyik üzemtől főleg a minőség javítását, a másiktól a határidők pontos betartását, a harmadiktól pedig anyagtakarékosságot kérnek. Értsük meg, alapvető követelmény, hogy a dolgozók idejében megismerjék az 1964. évi tervből reájuk háruló feladatokat.. Nélkülözhetetlen mz egyéni verseny, a munka- és a szocialista brigádok kötelezettségeket, a kooperációs feladatok maradéktalan teljesítését. A vállalások segítsék elő a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a termékek minőségének és korszerűségének javítását, az igényeknek megfelelő választék biztosítását. Járul jónak hozzá a műszaki fejlesztés gyorsításához, a munkaerő- gazdálkodás, a munka- és ■üzemszervezés javításához, az anyagi eszközök, a felújítási és beruházási alap és a munkaidő ésszerű felhasználásához. A vezetők adjanak megfelelő segítséget a versenyvállalások kidolgozásán túlmenően ahhoz, hogy a tanulásra és a társadalmi feladatokra tett vállalások ne legyenek általánosak, hanem konkrétan a brigádtagok képzettségét vegyék figyelembe és egyénenként határozzák meg azt, hogy lánek, milyen oktatási rendszerben kell továbbfejlődni. Irányítsák és szervezzék úgy a továbbképzést, hogy erőteljesen segítsék a termelési feladatok megoldását. A szocialista címet elért brigádok nyújtsanak segítséget a gyengébb brigádoknak. Tegyenek vállalást a műhely, az üzemrész munkafegyelmének, munkabiztonságának javítására, kezdeményezzék és maguk is vegyenek részt a munkavédelmi őrségek feladatainak teljesítésében. Az intézkedési terv legyen az iránytű A dolgozok vállalásainak segítségére a gazdásági vezetők és a mozgalmi szervek dolgozzanak ki részletes intézkedési tervet és ebben állapítsák meg a termelés, valamint a politikai munka segítésének módját, a határidőket és a felelősöket. Jj.z intézkedési tervek foglalkozzanak a műszaki fejlesztési alap félhasználásával, mert ez döntő módon befolyásolja a termelékenység növelését, a költségek csökkentését és a termékek korszerűségét A tanácsi vállalatoknál fontos, hogy 1964-beq megfelelően hangolják össze a tanácsi erőforrásból rendelkezésre bocsátott összegeket a központi fejlesztés irányelveivel. A tanács elsőrendű feladata a javító és a szolgáltató tevékenység bővítése, a szocialista létesítmények korszerűsítése. Az újítók szava A szocialista munkaverseny szerves része az újítómozgalom. Ezért a verseny célkitűzéseibe építsék be az újítók ötleteit, eredményeit és célkitűzéseit. A szocialista brigádok tagjai vállalják, hogy az újítási feladattervben szereplő egyes pontokat megoldják. Szűnjön* meg az újítások elfogadása és bevezetése körül ma még tapasztalható vontatottság. El kell érni, hogy az elfogadott újításokat minél, előbb a gyakorlatban is hasznosítsák. Az újítók kapják meg a kellő műszaki segítséget, az erkölcsi és anyagi elismerést. A vezetők személyesen felelősek a munkaversenyért .Mindhárom versenyforma további fejlődésének feltétele és egyben hajtóereje a verseny nyilvánossága, a pontos és reális értékelés. Ez vonatkozik nemcsak a szocialista brigádokra, hanem az egyéni versenyre és a munkabrigádokra egyaránt. Előnyös és célszerű, ha a verseny értékelésére, segítésére, valamint a nyilvánosság biztosítására bizottságot hoznak létre. De ettől függetlenül a munkaversenyért az igazgató, a párt- és a szakszervezet titkára személyes felelősséggel tartozik. A kereskedelem, a vendéglátó és a szolgáltató ipar törekedjék a lakosság igényeinek jobb és kulturáltabb kielégítésére. Termel őszövetlíezeteinii- ben is általában csak ott tegyenek mennyiségi vállalást a tervek túlteljesítésére, ahol a realizálás feltételei biztosítottak. A mennyiség mellett irányítsuk figyelmünket jobban a választék és a minőség javítására. Ne fukarkodjunk a jutalommal és a dicsérettel A versenylendület fokozására és a termelőmunka javítására, ésszerűen és a legjobb körültekintéssel használjuk fel az anyagi és az erkölcsi ösztönzőket. Szűnjön meg az olcsó népszerűség, az elvtelen egyen. lősdi. A prémium, a céljutalom, a dicsérő szó és az elért eredmény nyilvános dicsérete váljék praktikus emelővé, amely segít a nehézségeken. A hibák és a nemtörődömség bátor bírálatával idejében hárítsuk el az akadályokat. A megyei tanács, és az SZMT meg van győződve arról, hogy megyénk valamennyi dolgozója lelkesedéssel és örömmel munkálkodik a maga, és egész népünk felemelkedését szolgáló 1964. évi népgazdasági terv megvalósításán, szívesen, és lelkesedéssel vesz rés# a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban. A labdarúgás leglázasabb rajongói Argentínában bizonyosra veszik! 1970-ben náluk lesz a VB Buenos Airesben van a legtöbb nagy stadion A labdarúgás Iránt érdeklődők tudják, hogy a labdarúgó-világbajnokságokat négyévenkint tartják. Aki pedig valamivel nagyobb figyelemmel kísérte ezeket a bajnokságokat, könnyen mondhatja ki a következő szabályt: A világbajnokságot kétszer egymás után Európában, harmadszor pedig Dél-Amerikában tartják meg. Ez a megfigyelés pontos, eddig valóban ez volt a szabály. Az elsőt Uraguay-ban tartották, tehát Dél- Amerikában,- azután a két követ- ■ kezőt Európában — Olaszországban és Franciaországban. A negyedik világbajnokságot Brazíliában, majd az ötödiket és a hal odikat ismét Európában — Svájcban és Svédországban. A legutóbbit ismét Dél- Amerikában kellett tartani, mert ezt így követelte a szabály, a FIFA íratlan szabálya. A nyolcadik labdarűgó-világbaj- noksagot Anglia szervezi, a következőt, a kilencediket azonban már nem európai állam! Változtattak valamit az íratlan szabályon: a FIFA tagjai megállapodtak abban, hogy a jövőben az egyik világbajnokságot Európában, a másikat pedig Európán kívül kell megtartani. A kilencedik labdarúgó-világbajnokságot Európában, a másikat pedig Európán kívül kell megtartani. A kilencedik labdarúgó-világbajnokságra két ország pályázik nagy reményekkel: Mexikó és Argentína. Alább Argentínát mutatjuk be, mert úgy véljük, ennek az országnak nagyobbak az esélyei. A labdarúgó-mámor hazája Az argentin első ligának 14 tagja- van, ezek közül 11 fővárosi csapat. Kettő az alig hatvan kilométerre fekvő Mar dél Platából való (Estudiantes és Esgrima), a 14. ligás pedig Rosario városából való (Rosario Central), amely a fővárostól 300 kilométerre van. Az ország labdarúgó-élete tehát csaknem teljes egészében Buenos Airesben zajlik le, a labdarúgóbajnokságnak csaknem nyolcvan százalékát láthatják a fővárosiak, anélkül, hogy kimozdulnának városukból. A kilencedik labdarúgó-világbajnokságnak tehát minden mérkőzését egyetlen városban lehetne megtartani, amire eddig még nem volt példa! S hisszük, hogy nagyobb sikerrel járna ez a világbajnokság, mint akármelyik előbbi. Argentína ugyanis egy olyan állam, amelyben a labdarúgás bizonyos értelemben vallásnak tekinthető, vagy ahol a labdarúgás az ország nehéziparának bármelyik ágával nyugodtan felveheti a versenyt minden tekintetben, természetesen a kifizetődés szempontjából is. Éppen ezért Argentínában a futballra, mint az állam egyik legfontosabb ügyére tekintenek, ahol a futball az élet egyik legjelentősebb értelme. • Furcsa szabályok Miért van Buenos Airesnek anynyi nagy stadionja? Mi sem természetesebb, valami rákényszerítettte a klubokat, hogy nagy stadionokat építsenek. Olyanokat, amelyeknek hatalmas lelátói vannak. Az Argentin Labdarúgó Szövetség egy régi határozatában találhatjuk m^g az alábbi sorokat: „Az első ligában csak olyan csapat szerepelhet, amelynek legalább 30 000 nézőt befogadó, saját stadionja yanl” S mivel Argentínában is elkeseredett harc folyik a helyezésekért, a felsőbb ligába jutásért, ezért a fenti határozat nemcsak az első- ligásokra vonatkozik, hanem mindazokra a csapatokra, amelyek a második ligában nagyobb sikerrel szerepelnek és abban reménykednek, hogy egykor majd bejutnak az első ligába. Ennek a határozatnak köszönheti Buenos Aires, hogy 17 fővárosi csapat építette fel eddig a 30 ezernél több nézőt befogadható saját stadionját! Egy a régiek közül Az Atlanta sosem játszott fontosabb szerepet az argentin bajnokságban, a legtöbbször a sereghajtók között küzd, és mindig egy kis szerencsével kerülj, el a kiesést. Miért kezdjük mégis az argentin klubok bemutatását éppen, az Atlantával? Azért, mert az egyik legidősebb, mert gazdag múltra tekint vissza. Kereskedők alapították, és ma is főleg azok töltenek be tisztséget a klub vezetőségében. Az Atlanta stadionja az egyik legrégibb. Fából építették — nem pedig vasbetonból, mint a modern stadionokat. Csak 35 000 nézőnek van helye fedett lelátói alatt, tehát a kisebb Buenos Aires-i stadionok közé tartozik. Éjszakai mérkőzéseket is lehet rajta játszani. Európai ember bizonyára egy labdarúg ó-pályán sem látott még valami hasonlót: a küzdőteret nem oldalt, tornyokon elhelyezett fényszórók világítják meg, hanem a jó magasban, a pálya felett kifeszített huzalokra csavart villanyégők. Tehát á legkezdetlegesebb módon oldották meg a világítást. Kemény fába vágta fejszéjét az Atlanta vezetősége: nagy stadiont épít, a lelátókon majd 90 000 szurkolónak is helye lesz, öt-hat év múlva ... San Lorenzo a másik veterán San Lorenzo sem tartozik az ismertebb argentin csapatok közé, legalábbis az utóbbi időben olvashat róla keveset az európai sportrajongó. Ez a csapat is valamikor az első világháború előtt élte fénykorát. Akkor járt Európában is, s egy alkalommal veretlenül tért vissza 14 mérkőzésből álló európai portyájáról. S mivel közvetlenül előtte győzte le a leghíresebb dél-amerikai csapatokat is, a montevideói Penarolt, a csapat szurkolói még ma Is a legszívesebben azokra a régi napokra emlékeznek vissza. San Lorenzo de Almagro — ez a csapat teljes neve — egy 55 000 nézőt befogadható stadionnal rendelkezik. Ez is fából épült, ami elárulja, hogy régen építették, és hogy ideje lenne rekonstruálni, a fagerendákat vasbetonos oszlopokkal helyettesíteni. A négy nagy után kővetkező Velez Sarsfield csapat sein sokat hallat magáról, ez is az első liga outsiderei, esélytelenebbjei köze tartozik. A múltban és napjainkban is ez a csapat mégis igen fontos szerepet játszik az argentin labdarúgásban. Elsősorban is a szövetségben elfoglalt sporpolitikai állásfoglalásával. Ennek a klubnak is nagy tervei vannak. A vezetősége elégedetlen azzal, hogy a stadion lelátóm csak 65 OOO néző foglalhat helyet. Többnek szeretne helyet adni. Az új stadion makettje már elkészült, és inkább hasonlít egy felhőkarcolóra, mint stadionra. A pályát övező épületek ugyanis 42 méter magasak lesznek, azaz csupa 12 emeletes palota övezi majd a pályát. Felépül-e ez a stadion hamarosan? Buenos Airesben senki sem kételkedik a Velez Sarsfield vezetőségének tervében. Mondjuk még el, hogy ez egy olyan vezetőség. versenye Űj feladataink megkövetelik, hogy terebélyesedjék, tartalmilag és számszerűen is növekedjék az egyéni verseny, a munkabrigádok és a szocialista brigádok versenye. A felbontott terveket és a verseny cél- kctűzéseií vitassák meg kis termelési egységenként és a dolgozók véleményével, javaslataikkal egészítsék ki a verseny célkitűzéseit. Az így bővített és konkretizált vállalásokat, ha a dolgozók elfogadták, a brigád, a műhely versenyvállalásának kell nyilvá- nítani.Ezek összesítéséről készítsen az üzem éves versenyvállalást. Egyének és brigádok külön is tehetnek — pótlólag évközben is — verseny vállalást, melyet a kollektíva felajánlásán belül külön is tartsanak; nyilván. A gazdasági és mozgalmi vezetők az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a szocialista brigádok, a szocialista üzem cím elnyeréséért folyó felajánlások kidolgozására és a versanymozgalom segítésére. Beszéljék meg a brigádokkal a verseny célkitűzéseit, hogy a vállalások az üzem, a műhely legfontosabb feladataira irányuljanak. A vállalásoknál előtérbe kell állítani az evportA MAGYAR történelmet tonulmányozva rádöbbentem, hogy az egész história és annak minden jelentős mozzanata megtalálható mai életünkben is. Nincs új a nap alatt — mondd az egykori bölcs, aki kivételesen nem én voltam. Elméletem igazolására csak néhány példát terjesztek be. Tudvalevő, hogy őseink nomádok voltak, ami azt jelentette, hogy amint egy legelőt letaroltak, tovább álltak, úja-bb vadászterületeket keresni. Hagyományaikat ma is sokan ápolják, midőn egyik üzemből a másikba portyáznak, és amint valahol felvették a munkaruhát, a fizetési előleget, a szak- szervezeti segélyt, azon nyomban újabb vadászterületek felé néznek. őseink rideg állattartásra rendezkedtek be és ennek ata- visztikus jelei ma is fellelheti tők néhány bérházban, ahol az } erkélyen kacsa-, liba- és tyúk- ' tenyészet van, nem beszélve a leleményesebbekről, akik az újévi malacot a fürdőkádban J próbálják felhizlalni. Az ősmagyarok még nem j voltak keresztények. Maguk te- \ remtette isteneiket imádták éppúgy, mint a maiak. Csak a mai bálványt nem csoda- szarvasnak, hanem Skodának Egy kis történelem hívják, de ez is csoda és épp oly nehéz utolérni. A legfőbb hadurat ma az OTP képviseli, amelynek minden jelentős lépésünk előtt áldozatot kell bemutatni. Sok család él a honfoglalás korszakában. Egy részük tanácsi végzéssel, mások hitellevéllel foglalnak hont. Az élel- mesebbje itt is a haladó hagyományokat követi és mint őseink Szvatoplukhoz, úgy ők is beköltöznek a főbérlöhöz és addig szekálják, amíg a szerencsétlen kisebbségbe, vagy az ideggyógyintézetbe kerül. Kronologikus sorrendben a kalandozások kora következik A régi kalandozásokat a törzsek szervezték, alak munka helyett portyázások útján akartak meggazdagodni. A mai kalandozásokat hasonló céllal az IBUSZ, szervezi. Törzseink eljutnak. a szomszédos országokba, ahol egy-egy IBUSZ-vonat érkezésekor kitör a pánik, a városokban félreverik a harangokat és körbehordozzák a véres téliszalámit, riadtan ordítva: ,,Mindem eldugni, megjöttek a magyarok ...” A TATÁRJÁRÁS és a mohácsi vész óvodás gyermekjáték ahhoz a csapáshoz képest, amikor lakásunkat megszállják a víz- és fűtésszerelők, vagy a cserépkályhások. Az egykor szép és békés hont vízzel árasztják el. Sáros lábaikat a bútorokra rakják, a rekamiét felperzselik a pákával. A környéket csecsemők és anyák sírása veri fel. Egyesek, hogy a megszállók haragját enyhítsék, már az előszobában kenyérrel, sóval, disznótorossal, forralt borral és jól kibélelt borítékkal kedveskednék nekik. Ez az eljárás általában békésebb indulatokra hangolja őket. Némi ízelítőt kaphatunk a középkorból is, midőn visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor egy volt az isten, egy az ő legjobb magyar tanítványa- és egy az ő prófétája, akinek neve Aczél Tamás vala, aki szerényen éldegélt az ő kis Kuczkájában és zengte a dicsérendő dicséretét. A 12 apostol státusz hiányában 11-re szűkült, akik nave: Grosits, Buzánszky, hóránd. Lantos, Bo- zsik, Za.l<ariás, Buday, Kocsis, Hidegkúti, Puslcás és Czibor vala, de többen játszottak Jú- dást. Ez időben minden rosszat a gonosznak, azaz az imperialistáknak tulajdonítottunk és azt állítottuk, hogy még az üzemi konyhán főzött, ehetetlen húslevesben is az ő kezük van. Pedig abban egyáltalán nem volt hús. Majd az iparosodás korszaka következett. Sorra alakultak a céhek, újabb és újabb iparágak születtek. Pontosan úgy, mint ma a műanyag kisipar, amelynek úttörői Qpel Recordon járnak, és amikor éppen nincsenek külföldön, vagy a hazai presszókban, akkor gyártanak vxidrágszíjat, levéltárcát, műanyag állatokat és mütyüröket, plasztikra nyomott házi áldást és ha az adólapjukra nézünk, elszomorodva állapíthatjuk meg, hogy szegények a ráfizetésből élitek. Sok helyen felfedezhetjük a polgárosodás jellemző tüneteit. Fényűző otthonokat rendeznék be, amelyekben időnként háziamelyet semmilyen rotáció sebt változtatott meg az utóbbi harminc óv alatt: a rendszer töbször is változott az országban, de a Velez Sarsfield vezetősége megmaradt a régi. Hány tábornok követett él államcsínyt! Peron is feltört, majd eltávozott, de a klub vezetősége változatlan maradt, 3 ma a legtöbb tag már tisztes korú nyugdíjas. Velez Sarsfield után a legtermészetesebb lenne, ha a Racingot mutatnák be. Elsősorban azért, mert mindenben elüt az előbbi klubtól. Hatalmas, 85 000 szurkolót befogadó stadionját 1949-ben építették az építészet legkorszerűbb követelményei álapján. Aki a stadioné tervezte és építtette, nyilván nem sajnálta a milliókat. Ki volt az illető? Buenos Airesben est mindenki tudja. Peron diktátor pénzügyminisztere. Ö engedélyezte a millió- irat, ő épített a stadion közvetlen közelében négy, mesébe illő tengeri fürdőt, a stadion alá 75 méter hosszú alagutat, és mindazt, ami valósággal lenyűgözi az embert, amikor belép a márványoszlopok: között a stadionba, amelynek lelátóin kényelmesen foglalhat helyet 100 000 szurkoló! A Racing súlyos pénzügyi válságba jutott Peron bukása után. Az adósságaiból csak úgy tudott kiúszni, hogy sorban eladta legjobb játékosait. Mashiot, Dorninguezt, Manfredinit és a többielcet. Csak száz méterrel odébb Az Independiente és a Racing stadionját csak egy utca választja el, a két stadion száz méterre fekszik egymástól. Az egyikben, a Ra- cingéban, 100 000 nézőnek van helye, ebben az utóbbiban pedig csak 65 ooo-nek. Az egyetlen szerencsés körülmény az, hogy a Racing nem volt és egy ideig nem is lesz az Independiente vetélytársa, és hogy a két csapat szurkológárdája nem néz farkasszemet egymással. Az Independiente tavaly bajnokságot nyert és nem ez volt az első eset, hogy ez a csapat hozzájutott a legtöbbre becsült címhez. Argentínában mégsem az Inden- pendiente a legnépszerűbb csapat. A népszerűség dolgában ugyanié senki sem vetélkedhet a River Plate és a Boca Juniors csapatával. A River Plate együttesét úgy is bemutatható uk, mint Sivori, az öt éve Olaszországban nagy sikerrel játszó labadarúgó anyaegyesületét. A Elver vezetősége kénytelen volt Sivorit az olaszoknak eladni, mert hatalmas stadionját csak azokból a milliókból fejezhette be. amit a torinói Juventus, vagyis a FIAT autóművek űzettek ezért a bámulatos képességű játékosért. Később azonban kitűnt, hogy a Sivoriért kapott műliók nem elegendők, és ezért még ma is befejezetlen a legnagyobb argentin stadion. S azt a sarkot, amelyet nem fejezhettek be, ma Is mindenki Sivori sarkának nevezi. S végül említsük meg a legnépszerűbb csapat nevét: ez a Bocs Juniors, amelynek az ország egész lakosságánál! 51 százaléka szurkoL Ez volt a Rómában játszó An- gelillo volt egyesülete, s ennek a csapatnak van a legfurcsább jelszava: „Aki nincs velünk, az ellenünk!** A csapat szurkolói azonban mindig elégedettek. az argentin lakos- ság többsége — saját állításuk szerint — mégis az ő pártjukon áll. bulikat rendeznek. Ez megfelel a régi journak, vagy soire-nak, amennyiben éppen az a célja, hogy a vendégek pukkadjanak meg a vendéglátó lakásában felhalmozott javak láttán: a tv-n, a frigidaire-en, magnón, padlókefélön, tranzisztoros rádión, a háziasszony danulon kisestélyién, a házigazda, kanadai házikabátján és svejci papucsán, valamint azon a tényen, hogy a gyerek külön angolt, külön balettet, zongorát tanul, jár vívni és művészi tornám, eredeti francia nevelő- nője van és egy pesti profesz- szor gyógyítja az idegbaját. Tavasszal a család Itáliába megy, mert ott szebb a május és esőbb az Orkán kabát. És vendégek elsárgulnak az irigységtől, akkor az estély sikeresnek mondható. ÖRVENDETES, hogy egyre többen lépnek be a szocializmusba való átmenetbe. Az persze kár, hogy egyesek már a kommunizmusban akarnak élni: napi két órát dolgoznak, szükségleteik szerint akarnak részesülni a mások áltál megtermelt javakból, sőt, egyesek az önkiszolgáló boltban, vagy a vendéglőben, a pénzt mint fizetési eszközt tökéletesen lel akarják kapcsolni. ősz Ferenc
