Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

4

WBPOISÄÖ

WM. január 26., vasárnap

fl Heves megyei TIT gäStSr

Növelni kell őkel

kálóimmal, 25 326 ember hallgatta végig a szakemberek előadásait, míg a munkásakadémiáiknak 425 előadója 10 799 ember, előtt beszelt korszerű ismeretekről. A íalusi hallgatóság érdeklődése szembeszökő, ha a számokat figyeljük.

A szabadegyetemen

egy-egy szaktudomány újabb fejezeteit, érdekesebb területeit ismertetik meg a szakemberek a hallgatósággal. Országos nevű szaktekintélyek tartanak négy nagyobb egri vállalat — a Finomszerelvénygyár, Finommechanikai Vállalat, Laka tosárugyár és a Hajtómű- gyár egri telepe — dolgozói részére előadásokat, a vállalatvezetés időszerű kérdéseirőL

Tagjaink

tudományos

tekintélyét

országos pályázatokon étert kitűnő eredmények is öregbítették: Gedeon Béla a fizika- kémiai előadások szemléltetésére kiírt pályázat első és második díját nyerte eű, míg dr. Ringelhann Béla a Természet- tudományi Közlöny pályázatán vitte el az első és második díjat

— Gondoltunk a tsz-patroná_ lásra — négy közös gazdaságot segítettünk változó sikerrel, nem feledkeztünk meg tagjaink továbbképzéséről és akadt erőnk — ha nem is sok alkalommal — nagyobb rendezvények megtartására is. Itt elsősorban az októberben lezajlott csillagászati hétre gondolunk, amit részben a Líceum toronyteraszán bonyolíthattunk le. Kirándulást rendeztünk a piszkéstetői csillagászati obszervatóriumhoz is.

— Sok egyéb eseményről: kiállításokról, ankétekről, ar_

szágjárásról és szakkörökről lehetne beszélni, de figyelmünk már

1964 terveire

összpontosuL Legfontosabb többlet-feladatnak tartjuk a múlt évihez képest a társulat belső szervezeti életének javítását Sokkal eredményesebb lehetne az ismeretterjesztés, ha klubestek, rendezvények, szakosztályi esték hangulatot vinnének a komolyan vett munka folyamatába.

Ha már a kluboknál tartunk, elmondhatjuk, hogy Egerben sincs a TIT-nek megfelelő helyisége. Egyetlen irodában dolgozik beszorítva a megyei titkár, a két megyei szaktitfkár, a városi titkár, megyei gazdasági vezetők. A klub is kicsi a tagok létszámához képest. A megye másik két városában és a járásoknál sem sokkal jobb a helyzet.

— A TIT-hez méltó, reprezentatív rendezvényekre is gondolunk. Ilyen lesz például február 7-én, a Galilei születésének 400. évfordulójáról való megemlékezés. Március 15-én lesznek a városi és járási plenáris ülések, április 15-ig a megyei szakosztályok plenáris' ülései, május elején a megyei küldöttgyűlés, júniusban az országos küldöttgyűlés.

F. A.

cA kit szo mszéd qqár

4 Mirelité Lám- gyár és a Hősu- .rzó Gyertya- zem kooperációja özismerten kitű- ó volt és ez a özismert kitűnő- ég, ha lehet, ma aég kitűnőbb. Nemcsak azért, nert egymás mellé épült a két üzem, nemcsak azért, mert a Mi- ■elite Lámpagyár bál kéménye srég uizavé állt a, Hősugárzó Gyertya- üzem jobb kéményével, sőt még azért sem, mert ugyanaz a darab ég borult rájuk és az előttük elhúzódó közös járdára, valamint úttestre.

Ó, korántsem azért! A kooperáció nagyszerűségének, a barátság mélységének az alapja, hogy semmiféle kooperáció nem volt közöttük, csak pusztán és egyszerűen, tisztán és igazul: barátság.

Igaz barátság! őszinte barátság1 Segítőkészséget

S

ió barátság!

_ jtovább barátság!

A Mirelité Lámpagyár igazgatója, például áttelefo- nált a minap a Hősugárzó Gyertyaüzem igazgatójának9

*» Kérlek, a feleségemet, ha fel tudnád venni... Megköszönném!

Megköszönte!

A Hösugárzó Gyertyaüzem igazgatója aztán áttelefonált egy másnap a Mirelité Lámpagyár igazgatójának:

— Az öcsémet, kérlek, ha fel tudnád venni... Megköszönném! ...

Ö is megköszönte!

A Mirelité Lámpagyár személyzeti osztályának új vezetője, aki természetesen a Hősugárzó Gyertyaüzem igazgatójának az öccse, áttelefonált a Hósugárzó Gyertyaüzem személyzetisének, aki természetesen a Mirelité Lámpagyár igazgatójának a régi felesége:

— Kérem, elv- társnő, a feleségemet, ha fel tudná venni, akkor én...

... és megköszönte, amelyért cserébe két nap múlva a Mirelité Lámpagyár igazgatójának a felesége, aki ugye a Hősugárzó Gyertyaüzem személyzetise, mondott köszönetét öccsé- nek elhelyezéséért, aki mint termelési osztályvezető másnap már telefonált és köszönetét mondott, hogy neki is telefonáljanak és köszönetét mondjanak...

Fél év alatt a Mirelité Lámpagyár vezető kollektívájának valamennyi és legközelebbi hozzátartozója kivétel nélkül a Hősugárzó Gyertyaüzem vezető kollektíváját alkotta és viszont. •

Lapzárta után érkezett. Felborult a mély és példamutató megértés a két szomszéd gyár között és veszélyben a kooperáció ... Illetékes hely tudni véli, hogy a Hősugárzó

Gyertyaüzem

igazgatójának unokaöccse megpofozta a feleségét, mert tetten érte, amint éppen nem volt mirelit. A feleség, a Mirelité Lámpagyár meo- osztályának a vezetője, emiatt feljelentést tett a másik gyár személyzetisénél, aki viszont ennek a gyárnak az igazgatói székében ülő férfinek a felesége és...

Jaj, vizet1

(egri)

í-'*—--------------------------------P. L BATOV:

Égő földek,

lángoló folyók

A 65. szovjet hadsereg harcainak története elevenedik meg ebben a rendkívül érdekesen, szinte a történelmi regé nyék stílusában megirt könyv- ben.

Első fejezetei a németek súlyos moszkvai vereségének és az első nagy szovjet győzelem nyitotta távlatok lelkes hangulatát idézik. A szerző egyéni életének mozzanataival szoros összefüggésben ismerjük meg a szovjet—német arcvonal déli szakaszának katonai eseményeit, a 65. hadsereg születésének történetét és védelmi harcait a Don kis kanyarjában.

Ezután még számtalan folyó következett, mígnem az Odera nyugati partján véget ért a hadsereg dicső útja.

(Zrínyi Katonai Kiadó)

A BEKVA-VÖLGYBEN széles. nagy kőkatlan tátong. Jókora hegy is elférne benne, de helyette csípős hideg üli meg, délelőtt mínusz 17 fokot mértek. Ügy tűnik, hogy a Holt- ember-tetőről, a Bélkőről és a Bükk széles fennsíkjáról minden hideg ide lopakodott. Bevette magát a kőkatiamba és eszeveszett dühöngéssel a kő- bányászoknak esik, mintha bosszút állna a hegyért, amelyet immár tíz éve fejtenek az embereüc.

Kovács Zoltán nem sokat hederít a bosszúálló télre. Kiska- bátban dolgozik, szétgombolt ingnyaka alól elővillan barna bőre. Inas, vékony ember Kovács Zoltán, válla sem araszos, inkább kissé hajlott. Arca csontos, szája szögletébe mély ráncokat gyűrt az élet Tekintete nyílt, de kemény. Kemény és szigorú mint a kő, amivel dolgozik.

A csille túlsó oldalán álltam és apránként lestem el Kovács Zoltán arcvonásait észrevétlen figyeltem mozdulatait Nem kapkodva dolgozik, hanem szívós tempóssággal. Lábát szétveti. biztos egyensúlyt keres, mint hullámzó vízen a hajós. Lehajlik, csupasz kézzel megmarkolja az 50—60 kilós szikladarabot és elképesztő könnyedséggel emeli mellmagasságba. A csípő és a váll egyetlen mozdulatával a csillébe dobja súlyos terhét És hajol a következő kőért CsuKováes Zoltánt most ismertem meg igaxán

— Nekünk 20 foknál kezdődik a hideg, olyan meg tartósan tíz éve egyszer volt, 1956- baru Nagyobb ellenségünk nekünk a nyári forróság, 40—50 fokot is mutat itt a hőmérő. Télen az olvadás veszélyes. Kisüt a nap, vagy megenyhül az idő és a fagy elengedi a meddőtől a követ Akkor aztán minden pillanatban megindulhat fentről egy-egy jókora kőgörgeteg. Az életveszélyes. Ám Hegedűs Istvánban megbízhatunk. ö a sziklafigyelő. Félkarú ember, de nagy gyakorlata és jó szeme van. Apró kő- pergésről is észreveszi, hogy veszély fenyeget. Figyelmeztet bennünket, mert hát a munkától mi nemigen tekingethetünk felfelé, a meredek sziklaoldalra.

pasz kézzel, nyolc órám át és 17 fokos hidegben markolja a sziklát, a könyörtelen hideg követ, kisebbeket és súlyosabbakat, míg el nem fogy körülötte az anyag. Akkor aztán megragadja a nagykalapácsot és lesújt vele a több tonnás szikladarabra. Mint a gumilabda, úgy pattan vissza a bunkózó kalapács. De megszokott útja van annak. Kovács Zoltán feje fölött megforgatja és a második ütés még erősebb, aztán a harmadik, a tizedik pörölycsapás és a tömör sziklából jókora darab kiszakad. A bunkózást folytatja, aztán a szikla helyén csak jókora kődarabok maradnak.

MEGTELT A CSILLE, Juhász Sdimon elébe akasztotta a hámfát és a ló biztatás nélkül nekifeszült a nehéz tehernek.

— Az a baj. hogy nincs vagon, nem tudunk szállítani. Harmati Kálmánék már napok óta depóznak a bányaudvaran — mondta Kovács Zoltán, felhasználva azt a rövid szünetet, amíg az üres csillét elvontatták.

— Feltétlenül szükséges, hogy ilyen • komisz időben is dolgozzanak?

Kovács Zoltán már újabb csillét rakott, csak akkor váltottunk néhány szót, amikor a bunkózó kalapácsért nyúlt, vagy kicsit odább lépiett, amint a munka diktálta. Nem is tőle. hanem Kovács József műszakvezető aknásztól tudom, hogy Kovács Zoltán féléves átlag szerint napxmta 240 mázsa követ bunkóz és rak csillébe. Tíz éve dolgozik a bervai kőbányában. Tíz éve birkózik a kővel' és az időjárással. Váltott műszakiban, egyszer napijai, máskor éjszaka és mindig a szabadban. Nyolc órán át csupasz kézzel rakja a követ.. o

— Hát a gyerekek? — kérdeztem.

— Jóska fiam már második éve a siroki sárban dolgozik, Tmk-lakatos. Évente emelték a bérét, már nősülhet. De a Pista gyerek is szakmát szerez. Harmadik éves mezőgazdasági gépszerelő Klementinán ... —* mondta és a kemény ráncok büszke mosollyá rendeződtek arcán, szigorú szeme jókedvűen csillant.

Kovács Zoltán újabb szikladarabokat markolt, nagyokat puffant, csörrent a csille vasoldala.

— Több mint 17 ezer tonna lemaradást hoztak be az elmúlt év végére ezek a bányászok. A többségük domoszlói. Évek óta egy brigádban dolgoznak. Köztük is a legkiválóbb Kovács Zoltán. Háromszoros kiváló dolgozó és kormánykitüntetéses. A Parlamentben Munkaérdemérmet nyújtottak át ennek a kőbányásznak. Aki ezt a munkát 10 éve állja és ilven szorgalommal végzi, megérdemli — summázta egy munkás élettörténetét az aknász.

GYEREKKORA ÖTA ismerem, de csak most, a munkahelyén ismertem meg igazán

Kovács Zoltánt.

*>r Fazekas László

«

micsövet. — Meg kell szívni. Vegye a szájába, a másik leiét meg nyomja az üvegbe.

Nincs szerencséje. Máién kitátotta a száját, a slag beleesett az üvegbe.

— Nem tesz semmit, majd segítünk — udvariaskodik a kékzakós, és felemeli újra a demizsont. Az- öreg is segédkezik: az üveg nyakát fogja, hogy el ne mozduljon a vendég szájáról.

— Jó kis bor, istenemre mondom, jó kis bor. — Milyent szívta#:, csávók? Mert a cigarettám is ottmaradt! Nna, mondom én, hogy rendes csávók ezek, csak egy kicsit romák. Rendes egy család.

A GYEREK megint sír, a? asszony kiviszi.

— Mert mi sem vagyunk állatok,- ugye?

— Ti rendes csávók vagytok, az anyátok roma petromát.

Hogyne lennétek emberek’ Akinek ilyen jó kis piája van, haj, hja, az persze, hogy ember. Lehet is ettől ereje meg jókedve! Nem igaz? Van közietek rendes csávó is. Te is a? vagy. Igaz? Csak nevelni kell benneteket.

Megint ittak. A demizsos már lötyögött. Bejött az asa- szony. A festékes megpaskolja a hátát. — így lehet is. Ilyen borral. Meg kell adni, rendes emberek vagytok. így esztek, meg isztok... És megint ivott. Most már nem mohón, egyenletesen. A cigány tartotta az üveget, s úgy érezte, minden egyes korttyal méteréket nő az útitárs szemében.

— Keleti pályaudvar következik — jön be a kalauz, s az emberek öltözködni kezdenek. A festékes megfogja az üveget, nem engedi elvenni. Tempósa» szívja. Rákos körül elengedi.

— Fain csávók vagytok... — motyogja. És két perccel kó, sőbb: Mint az állatok. Olyanok ezek, mint az állatok... Rongyosak ... Jő Ids boruk van. Szaporodnak, mint a nyulak...

—- Állatok ezek a romák.

A KÉT CIGÁNY segítette Is a vonatról, leültették a váróteremben,

ÍK. I )

nészi pályára

aonyftványt, középiskolai ta= nulmányi értesítőt, életrajzolj harminc napnál nem régebbi orvosi bizonyítványt, az iskola- bizottság, vagy a munkahely ajánlását. Beküldési határidős 1964. március 31. Cím: Színház» és Filmművészeti Főiskola tanulmányi osztálya, Budapest, VIIL, Vas utca 2/c,

— Mennyi idős a kicsi?

— Kétéves. De még nem szokott el az anyjától.

— Mint az állatok, olyanok ezek — ismételgeti az iparos külsejű férfi.

— Hol vették a bort?

— Gyöngyösön. Háznál. Ez házi bor. Én értek hozzá. Tíz évig dolgoztam a palackozóban. De most is megvan a napi liter borom. Ha nem ingyen, akkor veszem. Aki erőset dolgozik, annak kell. Szódavízzel nem lehet emelgetni a vasat a MÉH-telepen.

A család bólogat és iszik.

— Jó kis borocska lehet, ugye?

— Megkóstolja? És odatartja az üveget. A férfi felteszi a parányi Ids asztalra, s jót húz belőle.

— Jó kis bor volt! Isten bizony, ha lenne nálam pénz, vennék belőle, az anyátok szentségit, csávók! Jópofa romák vagytok, az úristenteket! Jól esztek, isztok, attól van ez a sok gyerek is, igaz-e, vagy nektek úgyis mindegy.

A FIATALOK nem sértődnék meg, a férj kontráz is.

— Ezt becsülöm az emberben, hogy elfogadja a cigánytól is. Mert az is ember, meg aztán én is ember vagyok, mert aki dolgozik, meg eszik, az ember.

— Én is most jövök a munkából, de azért jó yolt ez a kis bor. Jó piátok van, csávók, mert az nagyon fontos. Hogy a pia jó legyen. Meg a kaja, mert a munka csak: akkor megy.

— Enne is valamit? —- kínálja a férj.

Megijed egy pillanatra, hogy abbamarad az ivás, inkább nem kér. — De ez a kis bor príma. Mennyiért vettétek?

— Húszért. Húzzon csak belőle, ha jólesik. Ne fiéljen, ettől nem fázik.

Fogja is a demizsont, de nem tudja feltenni az asztallapra. Ketten tartják neki, akkor meg a száját nem találja meg az üveg végével.

— Majd így könnyebb lesz — nyúl a belső zsebébe a férfi. Először kivesz egy koszos zsebkendőt, utána egy vékony gur-------------------Felvétel a szí

A Színház- és Filmművészed Főiskola igazgatósága színészi szakra felvételt hirdet az 1964 —65-ös tanévre. Felvételre kizárólag érettségizett, vagy az 1963—-64-es tanévben érettségiző, 18—22 éves fiatalok jelentkezhetnék.

A jelentkezés írásban történik, amelyhez mellékelni kell: felvételi kérelmet, érettségi hiLEÜLTEK a két szembenézi ülésre. Mocskosak voltak, £ törzsőrmester, aki Miskolcná' letelepedett az ablak mellé közelebb húzódott az üveghez A férfi harmincöt lehetett csizmában volt, sötétkék, egy- gombos zakója majdnem a térdéig leért. Az asszony harmincnak nézett ki, huszonnégy volt Gyereket tartott a karjában Az öregember arcát kétnapos vörösesszőke szakáll takarta az asszony olcsó cigarettát szívott.

Nagyon sok csomagot hoztak A tizenöt literes demizsont bú ülések közé tették, a hátizsákot, amiben félakós hordó volt fel a csomagtartóra. Meg a kosarakat is.

— Mint az állatok — hajó' a katonához az úti társa. Kél állomással odébb szállt fel, festékes ruhában, szájából ki- gomolygó borszaggal. Az őrmester kelletlenül válaszolga- tott. — Mint az állatok, olyanok ezek a cigányok. Esznek, meg..; szaporodnak. Mert ugye, kérem szépen — dől közelebb, s a szegletes fejű katona elhúzódik tőle, közel a cigányasszonyhoz. Az asszony éppen levetette ’gumicsizmáját.

— Szeg ment bele — mondja, és az ura késével feszegeti.

— Olyanok ezek, mint az állatok, mert nézze, kérem, mit gondol, hány gyereke van ennek az asszonynak? Biztosan nem a második van a hasában, mert ezek olyanok, hogy már gyerekkorukban.. ?

A KATONA kedvetlenül hallgatja, nem figyel, legszívesebben felkelne, odébb menne, de negyvennyolc órája talpon van, inkább marad.

Az öregember kivette a szeget a csizmából. Foggal. Megharapta a fejét.

A festőforma férfi kiköpött.

Az öreg ölébe vette a demizsont és meghúzta. A fiatal is, s amíg az asszonyok ittak, s a férfiak tartották az üveget. Megtörölték a száját, s letették újra.

— Jólesett! — mondja a

férj, s kalapját is felteszi a csomagtartóra.

— Én meg is dógoztam érte. — És odébb ült, majdnem a kisfiú fejére. A katona odakap, arrébb tolja a férfit

A kicsi sírni kezdj

— Sokat evett a gyerek. Nem szabad annyit etetni. Mondtam az asszonynak, hogy ne adja oda a kolbászt is a libamáj után. Minek harminc dekára való húst adni egy gyereknek?

Az öregasszony közbevág —

Szopni kék’ neki.

Körbejár megint a demizson, a gyerek még jobban sir, Neki is odatartják.

— A gyereknek is? — szörnyülködik a katona.

— Most már éllesz szopás nélkül a rokonokig.

A Tudományos Ismerettel’, jesztő Társulat munkája behálózza az egész országot: az ismeretterjesztésnek csaknen húsz ágában terjesztik a tudó Hiányt, a korszerű ismereteket

E fontos szerepe miatt látó gattunk el a TIT Heves megyei titkárságára megkérdezni mit végzett a megyei értelmiség serege: tanárok, jogászok, közgazdászok, agronómusok, orvosok és mérnökök, — a TII élőadógárdája. Kérdéseinkre Darvas Andomé megyei titkár és Krakkó Endre szaktitkár vá. laszol tak:

— Nem akarunk a számok bűvöletébe esni és ezért az éves statisztikából csak a legfontosabb számokat soroljuk fél: A megyében a TIT rendezésében, 1963-ban 3591 előadás hangzott d, 187 828 hallgató előtt A társadalomtudományi ■szakosztályok közül az irodai, mi szakosztály élőadásai állnak az élen, mennyiség és látogatottság tekintetében is: 279 alkalommal álltak a tanárok az előadói emelvényen és 13 441 felnőtt volt kíváncsi az ismeretterjesztők gondolataira. A üerrrrészettudományi szakosztályok lényegesen nagyobb érdeklődést váltottak ki a hallgatóságból, mert például az agronómia! szakosztály 369 előadást tartott, 24 593 hallgató előtt, míg a földrajz szakosa, tály 290 előadására 17 365 érdeklődő volt kíváncsi Nem elhanyagolandó az a hatás sem, amit a műszaki osztály 141 előadása váltott ki 5182 hallgatóból. A filozófiai szakosztály 176 előadást tartott, 9779 hallgató előtt.

1963 legigényesebb feladatainak

akadémiák szervezése biao- ^ ült a termelőszövetkezetéken és az üzemekben. Az afea- ómiák rendszerét meg kellett ttlárdítani, az ilyen irányú nmfcát tervszerűbbé és célsze- jbbé kellett tenni. A mező- azdasőgi akadémiákon 410 al-