Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
NÉPŰJSAtt 1964. Január 25., atöenbat A művelődési és sportpalota homlokzata. (Foto: Kovács E.) A RAVASZ BRIT OROSZLÁN — Még, hogy nem kérsz belőle, amikor en valódi angol módra tálaltam?! (Erdei Sándor rajza) Takarékossági ankétok Tarnaörsön és Tarnamérán A takarékossági hónap keretében eddig a megye nyolc takarékszövetkezetében tartottak műsoros ankétokat. Ma délután. Tarnaörsön, a községi kultúrotthonban rendez ankétet a helyi takarék- szövetkezet. A községben egy éve nyitották meg a „falusi bankot”, s a betét máris meghaladja a 200 ezer forintot A szövetkezet eddigi munkáját Tímár Károly községi tanácselnök ismerteti, majd a helyi KISZ-szervezet kultúrcsoport- ja ad színes műsort. Holnap délután Tarnamérán tartanai! műsoros ankétet. Ezen Vereb István, a községi Hazafias Népfront elnöke ismerteti a takarékszövetkezet ötéves eredményeit. A takaréK- szövetkezet öt év alatt nagyot fejlődött. Betétállományuk ma már meghaladja az egymillió forintot és a taglétszámuk a múlt évben megkétszereződött. —Sz.— Egy angol földműves nemrégiben újfajta teát fedezett fel, — mert lám, van új a nap alatt. Az ú) teának különös hatása van az emberi szervezetre: percek alatt megszünteti az ittasságot. Az újfajta tea növényét... néven ismeri majdnem mindenki. Ez a növényféleség, amelyet ... néven még a kisgyerek is ismer, a hajnalig tartó ivá- szat után is jóformán percek alatt végez az alkohollal, így ez a növény, amelynek a neve ... s amelyet tehát mindenki ismer, méltó arra, hogy népszerűvé váljék az alkohol elleni küzdelembe már kissé belefáradt hazánkban. Ennek a növénynek, amelynek leveléből a tea készül, valóban ott a helye minden becsületes, italt szerető ember házában. Hogy mi a növény neve? Teljesen felesleges megmondani, úgyis ismeri mindenki, meg egy kicsit irigy is vaA kémény, hideg tél, a nehéz körülmények között történő tájolások küjönösen próbára teszik a színészeket Egy- egy hirtelen megbetegedés pedig veszélyezteti az előadások megtartását, hiszen a színháznak mindig ltot darabot kell egyeztetnie, hogy székhelyen és tájon egyszerre tudjon előadást tartani. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az AKÖV nem mindig küld megfelelő autóbuszt, különösen kedden és szerdán, amikor is egyszerre két produkciót kell vidékre szállítani. Ilyenkor aztán' az egyik darab szereplői kénytelenek hideg, huzatos autóbuszon megtenni a néha egymásfél órás .utat és ez a művészek, főleg a színésznők egészségét komolyan veszélyezteti. Az is előfordul, hogy egyszeregyszer „lerohad” a busz — és ilyenkor a hideg éjszakában az országúton kell a nehezen érkező segítséget megvárni. Ez történt a napokban is. A Doktor úr szereplőit egy teherautó mentette meg hogy ne töltsék az egész éjszakát a szabadban, a. hideg autóbuszban. Ennek a következménye aztán Fontos Magda megbetegedése és a Gyöngyösre hirdetett két előadás, valamint a gyöngyös- oroszi tájéiőadás elmaradása. Természetesen a színház igazgatósága mindent megtesz ilyenkor az előadások megtartásáért. Ha lehet, azonnali beugrásról gondoskodik. Ha van a szerep eljátszására alkalmas szabad színész, akkor megindul a lázas munka: a rendező „kezelésbe veszi” a beugró színészt, elemzi a szituációkat, ceruzával panírra veti a színpadi állásokat, s ha lehet, legalább egy beugrópróbát biztosít a színész számára. Közben a szabótárak szabnak— varrnak, hogy időre elkészüljenek a jelmezek. Ha nincs a szerep átvételére megfelelő szabad színész, akkor megindul a színház adminisztrációs gépezete. Előkerülnek a plakátok: hol játsszák, vagy játszották a közelmúltban a darabot ... Telefon ide, telefon oda... Debrecenben éppen most játsz- szák a Doktor urat. Igen ám, de Somorjai Éva is beteg, hiszen a debreceni színház is Fontos Magdát kérte Egerből „kölcsön” néhány nappal ezelőtt. Miskolcon két évvel ezelőtt ment a darab, sajnos, Márffy Vera „foglalt”.- Pécs: olyan régen játszottál! a darabot, hogy a művésznő nem mer már beugrást vállalni a szerepből . és így megy ez színházról színházra... Nincs megoldás, az előadást le kell mondani. De egy újabb ötlet: Pesten is fut a darab a Vidám Színpadon, ki is játssza a Sárkány- nét? Madaras Vilma... Telefon a lakására .., Nincs otthon ... Hívják a színházat... igen, játszik, de éppen színpadon van. Üzenet; hívja fél a Gárdonyi Géza Színház titkárságét azonnal... Következnek a várakozás feszült percei. Végre jelentkezik a művésznő.. Sajnos, holnap foglalt, de holnapután szívesen. A színhzáz igazgatósága mindent megtett, sajnos, három előadást mégis le kellett mondania és másnap megjelenik az újságban egy rövid hír: „Madaras Vilma, a budapesti Vidám Színpad tagja játszotta tegnap este Detken vendégként a Doktor úr Sárkányáé szerepét a megbetegedett Fontos Magda helyett« És akik a hírt olvassák, bizonyára nem gondolnak arra, hogy mennyi izgalom, munka van e rövidke hír mögött. (— czy? Rendkívüli megelégedéssel töltött el mindig az a szerénység, amely mind nagyobb tömegeket hódít meg az újságírás bérlteiben., — s ez a kezdőbetűs aláírás. Egyáltalában nem a fantázia világába tartozna egy ilyen találkozás: — Jó napot, kedves kolléga, engedje meg, hogy bemutatkozzam: Gy. G. vagyok. — örvendek. H. F. — Mondja, mit szól T. K. cikkéhez az M. N-ben? T. K.? Ki is az? Ja, tudom már, közepes tehetségű ember az... En inkább L. J.-t szeretem az N-ből, annak olyan találó hasonlatai vannak. Múltkor is, amikor vitázott S. P.-vel, milyen finom iróniával jelezte, hogy vitapartnerének fogalma sincs az m. 1. tanításairól és voltaképpen az a..., k.. .-vonalat képviseli a nagy kérdések mély elemzésében. Természetesen ezt a szerénységet ki lehet és ki is kell terjeszteni családi vonatkozásban is, mert minden szerénység any- nyit ér, amennyit a feleség és a gyermekek is magukévá tesznek belőle. Mert például mily éri jól hangzana a következő párbeszéd: — Jó napot kívánok, S. K.-né unt- gyök ... — A, jó napot, kedvesem, a híres publicista felesége, ugye? Én meg M. T.-né vagyok... — Igen? örülök, hogy végre találkozhattam a nagy ripor“tér feleségével... Avagy: — Velem te ne szemtelenkedj, az én apukám J. J., a neves közíró! — Az is valami... • Az én apukám meg Ss. S., aki mindig azokat a vezércikkeket szokta írni. amelyeket a szemináriumokban ki szoktak jegyzetelni... — Nem is szoktak, hazudsz és h. vagy ... — Igenis nem hazu- dok, és ha én h. vagyok, akkor meg te m. és nem is kis m., hanem nagy M. vagy... ...és otthon: — Apu, tényleg olyan hires bácsi az SZ. S? — Kicsoda? Az? Ugyan, kisfiam, a Szomori Sanyi bácsi még a nagybetűt sem ismeri... — De apu, te ismered, ugye? Múltkor is láttam egy cikked, amit így írtál alá: Gy. G.! _ (egri) Ahol 700 egri dolgozó ebédje fő... ÍNYCSIKLANDÓ illatok fogadnak a konyhában. Hatalmas tepsikben, bő zsírban ser- cegnek a hússzeletek. Két- és háromszáz literes gőzüstökben készül a főzelék és a leves. Délelőtt fél tizenegy van, s most a legnagyobb a nyüzsgés a konyhában, de mindenütt ragyogó tisztaság és példás rend. — Hétszáz dolgozó részére főz a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatnak az Egri Városi Tanács épületében levő üzemi konyhája — tájékoztat Csordás Ferencné, az étterem vezetője. Jászberényi Miklősné főszakácsnőtől a mai étrend iránt érdeklődöm. — Zöldborsóleves, serpenyős burgonya sült hússal, vagy kolbászt® lecsó, s végül mirelitmálna. Egyébként mindennap biztosítjuk a választékot. — Hallhatnánk néhány más nap étrendjéből? — Zöldségleves, zöldbabfőzelék sertéssülttel, vagy rakott kel és mogyorós tészta. Minden válogatás nélkül, itt egy másik „menü”: Csontleves, sertéspörkölt kagylótésztával, vagy borsos szelet zsíros burgonyával és alma. Csordásáétól megtudjuk, hogy harmadik fogásként a gyümölcs helyett különböző édes sütemény, vagy pedig üdítő gyümölcslé szerepel az étlapon. Nem mellőzik a menüből a baromfihúst sem, de előszeretettel használják a különböző mirelit mélyhűtött áruféleséget is, mint a zöldborsót, zöldbabot, főzőtököt, ♦ö’tött paprikát, vagy éppen a málnát. A HÁZIASSZONYOK bizonyára tudják értékelni, hogy milyen gondot jelenthet natnd ■»-.+?} 700 oboc különböző igényű dolgozó részére, a főzés mellett, az étlap összeállítása. — Három hétre előre elkészíti a főszakácsnő az étlap tervezetét — mondja Csordás Ferencné — és annak megfelelően, már jó előre gondoskodunk a szükséges anyagokról Az üzemi étterem munkáját megkönnyíti, hogy a süteményeket egy saját vállalati sütő de készíti, a húst pedig csont nélkül, ugyancsak a vállalat egy másik nagy egységétől kapjuk. A korszerűen berendezett étterembe lassan megérkeznek az első vendégek. Mindenekelőtt a városi tanács dolgozói, beleértve a város pedagógusait is, az Állami Áruház, az OTP, a Sütőipar, a MEGYE- VILL, a Gyógyszertári Központ, az ÉM Építőipari Vállalat és még egy egész sor más vállalat dolgozói. Gyorsan, gördülékenyen halad a kiszolgálás, illetve az ön- kiszolgálás. A pult előtt elhaladva, mindenki maga választja ki azt az ételt, amelyet fogyasztani óhajt, levesből, húsból, süteményből... A vállalatvezetés, ’igen helyes előrelátással, maga neveli az utánpótlást. Most is két szakácstanulója van a város — tagadhatatlan — legjobb üzemi étterme konyhájának. Jó kezekben vannak, jó kollektívába kerültek. Mind az étterem vezetője, mind a főszakácsnője a vállalat kiváló dolgozója, sőt Jászberényi Mik- lósné főszakácsnő a közelmúltban kapta meg a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntető címet is. AMIKOR TÁVOZOM, az étterem m4r majdnem -megtelt és egymás után érkeznek ar újabb csoportok. Sugár Istvá* Csendes Savaria s a Népszabadságból majd húszezer példányt „fogyasztanak”. Eljutottunk az olvasópresz- szóba, ahol a magyar és idegen- nyelvű újságoktól kezdve a népszerű tudományos folyóira- ■ tokig, könyvekig minden megkapható, s ráadásul még kötelező fogyasztás sincs, mert — mint mondták — azért várják ide az embereket, hogy az élet eseményeivel, az irodalommal ismerkedjenek.' A népszerű, szeszes italokat nem árusító ifjúsági presszóban is azok az eredménytelen csatározások jutottak az ember eszébe, amelyeket itthon kell folytatni a „minden áron való tervteljesívoít a két és fél ezer dalos találkozójának. De a pécsi ifjúsági dzsessz- klubnak is sikere volt, nem beszélve a pécsi balettről. De sorolhatnám az ifjúsági bérletek előadásait is, ahol a legkiválóbb művészek Básti Lajos,, Bessenyei Ferenc, Kohut Magda, magyar és külföldi írók műveiből adnak elő. — Milyen elgondolás vezérelte a kultúrpalota vezetőit a program összeállításakor? — Társadalmi bizottság segít bennünket, akik jól isméink a közönség igényét. így sikerül csak összehangolni a színjátszók, az Erkel-kórus, az irodalmi színpad, a szimfoniAfiö néhány évvel ezelőtt • járt a nyugati „végvárként" szereplő Szombathelyen, ugyancsak elcsodálkozhatott a tavasszal ' még a földeken veszteglő töretlfen kukorica láttán, s az ötvenezernél is több lakosú tárosban is azt tapasztalhatta: csendeskén .lépeget előre itt a gyáripar, a gazdasági élet fejlődése, s ami ezzel együtt jár a kulturális felemelkedés is. Ügy is nevezték: csendes Savaria. A szállodában mindig kapott helyet a vendég, oly kicsiny volt a város idegenforgalma, építkezések zaja is alig- alig verte fel a csendet. A római kori emlékek békésen szunnyadtak a Romkert- lyen; az Alpokból ide görgetett sziklákból rótt hadiút, s templomok maradványai, az ízisz-szentély oszlopai, a múzeum kőtárának Icthcsei. amelyet csak egykéi odavetődő idegen, s a városbeliek háborgattak. Am néhány év óta a végeken is pezsdítő lett az élet ritmusa, csendes Savaria is hűtlen lett nevéhez, s a viss zafojtott életritmust ugrásszerű fejlődés követté. A város új .gyárakat kapott. a Remix- et, fűrésztelepet, a régi cipőgyárat korszerűsítették, s már több mint háromezer szoanbathelyi és környékbeli lakosnak ad munkát országos és Európa-hírűvé téve a Savaria-cipőket S ezenkívül még jó néhány gyár bővüli, s a lakásépítési terv megvalósításával 2500 új otthonba költözhetnek be a mostoha körülmények között lakó szombathelyiek. A gyárak, lakások mellé gyógyfürdőt is építtettek, ügyes turistaszállókat, s a város büszkeségét: a művelődési és sportpalotát. Számunkra is tanulságos lehetne a csendes Savaria felébredéséből, milyen eleven kulturális életet teremtettek a lehetőségek ügyes, ésszerű fel- használásávaL A város kulturális centruma az augusztus 20-i avatóünnep-, ség óta a 22 és fél millió köit-f seggel épített több mint 1100 nézőt befogadó művelődési és sportpalota. Városszerte dicsért nagy önállósággal és szervezőképességgel megáldott igazgatója, Nagy Árpád, nem lehetett segítségünkre a kalauzolásnál, de Zsámbéki Eriiül, aki másfél évtizedet játszott a világot jelentő deszkákon —, e most a művelődés palotájának egyik dolgozója — készséges felvilágosítással szolgált. Elsősorban arra voltunk 'kiváncsiak, miként lehetséges ennek az univerzális palotának félhasználása sport- és művelődési célokra egyaránt — : Nagyon egyszerűen. A színpad is így épült Az ores esz tér előtti részen elmozdítható,., székek vannak, s itt kiváló helyet kapnák a terem- sportok, — mutat a tükörsima parketton fehér festékkel kialakított „sportpályára”. — Itt játszották a lengyel—magyar hői röplabda-mérkőzést, s ebben a, palotában érték el világrekordjaikat az ország súlyemelői is. A sportemberek és a nézők egyaránt elragadtatással szólták az épületről, mint sportpalotáról. — S mint kulturális palotáról? — Úgyis nagy a varázsa. Nagy sikere volt a Bánk bánnak, a Varázsfuvolának, amelyet eredetileg az írisz-szentélynél akartunk bemutatni. A plakát még szinte ki sem került az utcákra és már elkapkodták a jegyeket. Arra törekszünk. — mondotta —, hogy minden réteg megtalálja itt Szórakozását. Februárban a Vidám Színpadot várjuk. Előadásokat tart itt a Déryné Színház is. sok nézője kus zenekar, a beszédművészeti stúdió és az egyéb műsorok időpontját Rövid sétát téve az öltözőkkel, a sportolók számára zuhanyozókkal. klubhelyiségekkel, presszóval és kiállítási előcsarnokkal „megáldott” palotában. nyugodt lelki ismerettel állapíthattuk meg: e falakba beépített milliók nagyon hamar, s nagyon busásan térülnek meg erkölcsi, kulturális értékek formájában. S a város kulturális életével ismerkedve — két kiállítás és a nagy forgalmú könyvtár megtekintése után — kissé irigykedve olvastuk a statisztikát hogy e vidéken minden negyedik ember könyvbarát, s hogy egyetlen . napon, csak Szombathelyen a Vas Népéből, . tés” ellen, s az már egri szemmel nézve szinte hihetetlen volt, hogy milyen kulturáltan, családiasán lehet szórakozni a cukrászdákban, éttermekben. A cukrászdákban ... ahová a fiatalok elviszik a kedvenc táncszámaikat őrző magnetofonszalagjaikat s azt közösen hallgatva, baráti légkörben szórakoznak, s a vendéglátó iparnak ettől nem hogy égnek állna a haja szála, sőt támogatják az ilyen kezdeményezéseket, hogy minél jobban érezzék magukat a fiatalok. így zajlik az élet az egykoron csendes Savariában. s mi tagadás, akár tanulni is lehetne ebbőj a felpezsdült kulturális életből. Kovács Endre
