Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
6 weröjsAo 1964. január 19., vasárnap A csillagászat legújabb eredményei A Nap testvérei Találmányok, felfedezések, hipotézisek Az ultrahang megváltoztatja a fémeket Sok olyan fém van, amelyből eddig a megszokott módszerekkel nem sikerült ötvözetet nyerni, pedig sajátosságaik egyesítése útján értékes tulajdonságokkal rendelkező új anyagokat kaphatnánk. Az aluminium például, amely — mint ismeretes — könnyű, lágy fém, rendkívül kemény, nem fémes anyagokkal ötvözték. Hogy ezeknek az anyagoknak a részecskéit be tudják vinni az alumíniumba, az utóbbit ultrahanggal kellett felolvasztani és megmunkálni. Ennek eredményeképpen a rendkívüli keménységű anyag részecskéi egyenletesen szétoszlottak a fémben, és új tulajdonságokat kölcsönöztek neki. Egy ilyen alumínium darabbal üvegeit is lehet vágni. Az új eljárás lehetővé tette, hogy kidolgozzák a mesterséges anyagok előállításának módszerét, amely lehetővé teszi a különböző tulajdonságok társítását. A képen: kísérleti olvasztás ultrahanggal. Fagyasztott tejszín A Német Szövetségi Köztársaságban sok helyen már csaknem egy év óta új eljárást alkalmaznak a tejszín tárolására. Ez ugyanis igen kényes jeladat, mert a tejszín kitűnő táptalaj mindenféle baktériumnak. Az új eljárás szerint a tejgazdaságokból begyűjtött tejszínt lapos műanyagzsákokba töltik, majd fémlapok közé rakva gyorsan lehűtik, és — 40 C fokos hőmérsékletű hűtőraktárakban tárolják. A hir- telenül fagyasztott és ilyen alacsony hőmérsékleten tartott tejszínt a szükségleteknek megfelelően dolgozzák fel. Az így hűtött tejszín minősége a vizsgálatok szerint hosszabb tárolás utó» mub romlik. mechanika és az elefctroniSat sikerei lehetővé tették, he— a tudományokat felhasználjuk egész sor orvosi kérdés megoldására — jelentette ki Ar- tobolevszkij. — 1963-ban számos speciális berendezés készült a megbetegedések tüneteinek tanulmányozására, az emberi szervezet fiziológiai és orvosi elemzésére.” Vajon min dolgoznak a tudósok a kardiológia területén, mire vágynak? Erre a kérdésre Alekszandr Bakulev akadémikus válaszolt: „Arra vágynak, hogy végre lehessen hajtani a szív „nagyjavítását”, legfőbb „alkatrészeinek” cseréjét. Arra is vágynak, hogy e cél érdekében a szívet hosszú időre, 1—2, sőt talán több napra is meg tudják állítani, hogy aztán ismét helyére tegyék és üzembe helyezzék.” Norajr Szí szakján akadémikusnak, a jeles biokémikusnak meggyőződése, hogy „a fehérje mesterséges szintézise, amely a természettudósok számos nemzedékének vágya volt, a közeljövőben feltétlenül megvalósul.” Alekszandr Petrov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a kibernetika vasúti alkalmazásával foglalkozik, úgy véli, hogy a közeljövőben elektronikus gépek fogják irányítani a vonatok haladását, az állomások munkáját és az összes szállításokat. Lengyel hideokopter A gdanszki hajójavítóban szerkesztették és próbálták ki nemrégiben az első lengyel hidrokoptert, a víz alatti munkálatok megkönnyítésére szerkesztett berendezést. A hidrokopter henger alakú acélszerkezet, ameljmek súlya teljes felszereléssel együtt 3650 kilogramm. A berendezés felső részén a légmentesen lezárható bejáratot és a megvilágítható megfigyelőnyílásokat helyezték el. A hidrokoptert a henger két oldalán levő teljesen zárt, akkumulátorokkal táplált motorok segítségével vezérlik a búvárok, tetszés szerinti irányba forgatják, irányítják, sőt egy helyben „lebegtetik” a szerkezetet. A megfigyelő kamrában oxigénpalackok biztosítják a szükséges oxigént és elszívó berendezések gondoskodnak a széndioxid eltávolításáról. A hidrokoptert a mélyen fekvő roncsok kiemelésére, a víz alatti hajórészek és építmények megfigyelésére használják fel. A tudósok a jövőbe tekintenek Szintetikus élelmiszerek, az életkor meghosszabbítása és az elektronikus gépek fontosabb tudományos problé- : mák közé sorolja az élelmiszerek szintetikus előállítását. „Ebben az irányban 1963. nagy < eredményeket hozott — jelen- , tette ki a tudós. — Nálunk és külföldön technikailag (kísérleti ipari berendezésekben) • megoldódott az olaj szénhid- i rogénjeiből származó teljes ( értékű fehérjék bioszintézisé- , nek kérdése Ezek a fehérjék, minőségüket tekintve, nem ( maradnak el a „húsfehérjék” mögött Nyikolaj Szemjonov, a Szov- J jet Tudományos Akadémia al- elnöke, elégedett azzal, hogy , „a kémiának a népgazdaság valamennyi ágába való behatolását nálunk úgy tekintik, mint a kommunizmus felépítésének egyik legfontosabb feltételét. Szemjonov két problémát nevez meg, amellyel neki személyesen foglalkoznia kell: új módszerek, bevezetése a formaldehid földgázból való elő- ! állítására és a formaldehidből : készülő polimer anyag, k kor- í szerű gyártási technológiájá- i nak kidolgozása. Ivan' Artobolevszkij akadé- 1 mikus korunk egyik legfontosabb problémáiénak tekinti, „az' emberek életének meghosszabbítását és az emberiség megszaba. ását sok súlyos be- ■ tegségtől.” Szerinte e probléma megoldásához nemcsak az . orvostudomány dolgozói fog- : nak hozzájárulni. „ A mete- 1 matika, a fizika, a kémia, a A szovjet tudomány neves képviselői válaszolnak a Szov- jetszkaja Rosszija és a Kom- szomolszkaja Pravda című lapokban feltett alábbi kérdésekre: „Mit ért el eddig a tudomány? Mit kell a jövőben elérnie?” Mark Farberov professzor az emberiség szempontjából a leglagvilág pigmeusait nemrégiben fedezték fel. Csillagrendszerünknek a Tejútrendszernek 100—150 milliárd csillaga közűi talán fél százaiéit tartozhat ezeknek az elfajult csillagoknak a kategóriájába. Törpe csillagokat eddig is ismertünk. A Nap is törpe, a maga 1,4 millió kilométeres átmérőjével, ha a nála több százszor nagyobb átmérőjű csillagóriésokhoz viszonyítjuk. Az igazi szupersűrű fehér törpe ‘ csillagok általában földméretűek, mégis annyi anyag zsúfolódik össze bennük, mint a Napban. Ezeknek a sűrűsége a vízének 50—100 ezerszerese. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen csillag 50—100 ezerszer nehezebb, mint az ugyanilyen méretű, de vízzel töltött gömb. A legsűrűbb anyagú törpét az elmúlt évtized elején fedezték fel, ennek sűrűsége két és fél milliószor haladta meg a víz sűrűségét. Sokáig ezt tekintették sűrűségi rekordnak. Legutóbb több olyan csillagot fedeztek fél, amelyek átmérője legfejebb 2000 kilométer lehet s mégis annyi anyagot tartalmaznak, akár a Nap. Kiszámíthatjuk, hogy (sűrűségük 250 milliószorosan haladja meg a víz sűrűségét. Ennek az elfajult állapotban levő hidrogénnek minden köbcentimétere 250 tonnát nyomna, többet, mint száz család téli tüzelője. Az ilyen pigmeus törpe csillagok anyagából egy gyufásdöboznyi- nak az elszállításához egész vonatszerelvényt kellene igénybe venni, nem kevesebbet, mint 625 vagont! A csillagok világába egyre mélyebben hatoló ember ezerarcú anyagot csak most kezdi igazán megismerni. Gauser Károly a budapesti Planetáriuma vezetője Alkoholt a takarmányba ? Nem új fölfedezés, hogy a tehenek szeretik az alkoholt. Angliában a mezőgazdasági kiállítások alkalmával a szarvasmarha-tenyésztők már néhány évszázad óta egy palacki! vi sört kevernek a tehenek takarmányába, mégpedig egy nappal mielőtt az állatok a bíráló bizottság elé kerülnének. A farmén* azt állítják, hogy ez a kis aörmennyiség igen jól hat a tehenekre. A takarmányhoz kevert alkohol valódi hatását és értékességét azonban csak nemrég kezdték tudományosan is vizsgálni. A kísérletek és megfigyelési eredmények azt mutatják, hogy a tehenek és általában a szarvasmarhák szervezetébe juttatott alkohol elősegíti a szalma és más, sok cellulózt tartalmazó takarmány emésztésénél közreműködő enzimek hatását N. Keneszárin üzbég tudós első pillantásra különösnek látszó feltevése szerint a sótartalmú földterületek keletkezése, a talaj élszikesedése valamiképpen összefügg a napfolttevékenységgel. A kutató felfigyelt arra, hogy a talajvizek maximális felemelkedése, amellyel együtt jár a talajok nagymérvű párolgása és elsri- kesedése is, rendszeresen, 11 évenként ismétlődik. Mint ismeretes. ugyanilyen periodikusan váltörik meg a napsugárzás aktivitása is. Vajon véletlennek tulajdonítható-e ez az egyezés? Ennek megvizsgálásához évekre volt szükség. Keneszárin gondosan tanulmányozta és összehasonlította a csillagászati táblázatokat Közép-Ázsia, Kazahsztán és Közép-Oroszország földstatisztikai adataival. Az eredmények igazolták a feltevést, Kutatásainak eredményeiről mostanában számolt be a iaskenti nemzetközi hidrogeológiai szimpóziumon. Ha a feltevés helyesnek bizonyul, akkor a hosszabb időre szóló időjárási prognózisok alapján a jelenlegi ralajjavítási módszerekkel' idejében megelőzhető a talaj fokozott elsri- kesedése, amely a minimális napfolttevékenység éveiben megy végbe. lóságos lángtengerbe borítja környezetüket, s ha egy ilyen kitörés nem is éri el a körülötte keringő bolygókat, mégis — éppen a sugárzási egyensúly felborulása — lehetetlenné teszi az élet fejlődését, sőt, talán megszületését is. A legközelebbi bolygórendszer tehát alighanem élettelen. Lítium a csillagokban Ha a világegyetem bennünket környező részének anyagát egyszer „leltároznák” elemek szerint, hamar kitűnne, hogy tételek 92 százaléka hidrogén, hét százalék jut a második legkönnyebb elemre, a héliumra, míg a többi közel száz elem összesen egy százalékot képvisel az univerzum anyagából. Ebből legfontosabbnak az oxigén, nitrogén, neon és a fémek közül a vas és lítium. Ez utóbbiról sohasem hitték volna, hogy kulcsszerepet fog játszani a csillagvilág titkainak megfejtésében. Néhány évvel ezelőtt ugyanis felfedezték, hogy a fiatal csillagokban a lítium kereken százszor gyakoribb, mint a középkorú csillagokban, például a Napban. Talán úgy is mondhatnánk: minél fiatalabb egy csillag, annál több benne & litium. A rohamosan fejlődő csillagokban lejátszódó atomfizikai folyamatok során ez a fém fokozatosan elfogy, elbomlik könnyebb elemekre — és közben múlnak az évek milliói. A csillagászok most roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy megtalálják a csillagok kora és litiumtartal- ma közötti összefüggés skáláját, mert végeredményben minél kevesebb a litium a csillagban, annál idősebb. Ez a felfedezés végre a kezünkbe adná az időbeli tájékozódás egyik legfontosabb eszközét Ez az érdekes felismerés mindenesetre újabb és szinte döntő bizonyítéka annak, hogy a csillagok nem egyidősek, hanem különböző korúak és ami a legfontosabb: napjainkban is folyamatosan keletkeznek. Pigmeusok « törpék világában A törpe emberek között is akadnak „szupertörpék”, akik mindenkinél alacsonyabbak, például a pigmeusok. A csilAz égbolton sziporkázó csillagok, e lassan égő hidrogénbombák, emberi mércékkel mérve, végtelen távolságban vannak tőlünk. Ha a jelenkor eddigi leggyorsabb rakétáját, a szovjet bolygóközi állomást a hozzánk legközelebb eső csillaghoz irányították volna, senki sem tudná kivárni megérkezését. Másodpercenként 11,5 ki. lométeres sebesség esetén is 90 ezer évig tartana az odautazás! Mégis számítani kell arra, hogy ami napjainkban csak álom, az a jövőben valósággá válik. Az ember elhagyja a naprendszert és felkeresd a legközelebbi csillagot. A legközelebbi naprendszer Az első csillagköri űrutazás célpontja minden bizonnyal a legközelebbi csillag lesz, amely tőlünk sohasem látható. Az égbolt déli félgömbjén ragyog, Egyiptomtól már jól látható. Htot a csillagot alpha Cen- tauri-nak — a Centaurus álfájának — nevezik, s tőlünk, több mint 40 billió kilométerre (4,25 fényévre) van. A csillag valójában hármas rendszer: két nagyjából egyforma, napméretű, sárgafényű csillagot kísér egy jóval kisebb harmadik, egy vörösfényű, hi- hidegebb felszínű törpecsillag, amelyet — mivei a három közül ez van pillanatnyilag hozzánk a legközelebb — Pro- ximának (latinul: legközelebbi) nevezzük. Az idegen csillagok bolygó- rendszereit úgy kell tekintenünk, mint az élet alapfeltételeit Sokáig úgy gondolták, hogy a Proxima bolygóin is kialakulhatott valamiféle élet. Sajnos, e feltevésünkben csalódni kellett. A legutóbbi hőnapokban összesen több mint 500 órán át figyelték ezt a csillagot optikai műszerekkel és rádiótávcsövekkel egyaránt Azt tapasztalták, hogy a Proxima nem közönséges égitest, hanem az úgynevezett fler (fellobbanó) csillagok kategóriájába tartozik. Ezek az ördöngős csillagok szabálytalan időközökben felvillannak* színük vörösről hirtelen sárgára változik, hőmérsékletük 3 ezer fokról 6 ezer fokra növekszik. Egy-egy kitörésük va-
