Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

3 19G3. december 10., kedd NÉPÚJSÁG Most kell előkészíteni az év eie|i folyamatos munkát KGST-tanácsftozás Berlinben Berlinben befejeződött a KGST-országok polgári repü­lésügyi szervezetei képviselői­nek háromnapos tanácskozása, amelyen megfigyelőként Ju­goszlávia képviselője is jelen volt. Az értekezlet részt vevői — amint azt az ADN hírszolgá­lati iroda jelenti — megvitat­ták a KGST-országok főváro­sa közötti légijáratok megja­vításával kapcsolatos kérdése­ket. Az emberi jogok napján Leszerelt a 99 A lénykép már a múlté, az emlékeké... Pedig néhány nap. ja készült csak. Nemrég hozta a posta Somogyországból, pár. soros levélkével az egykoH parancsnoktól, elvtársaktól n mostaniaknak, Vas János mun Jcahelyére, Gyöngyösre .. „Mint felderítő rajparancsno­kot, a kétévi katonai szolgá lat alatt, igen becsületes elv­társnak ismer­tük meg, aki végig ifjú kom munistához mél­tó módon élt és dolgozott... Az 1962—63-as ki­képzési évben, kiváló eredmé­nyéért elnyerte a Magyar Nép hadsereg kiváP katonája büszke kitüntetést... megszerezte a KHT arany fokozatának jelvényét... Mint KlSZ-bizoltsági tag, kultúrfelelősként dolgo­zott egységünknél, és kultúr- csoportjával szép eredményeket ért el... Vas elvtársat lefény­képeztük csapatzászlónk előtt és fényképét egységünk Dicső­ségkönyvébe helyezzük... le­szerelése után is alakulatunk ' -iHdaképe ma- ■ad.. .** Kitelt a ka­nnáidé — le­szerelt a fiú. Civillel cse­rélte fel az egyenruhát, ne­ve után ezentúl az „őrmester” szó helyett, új­ra azt írják: technológus... Megvált a fegy­verektől, körző­vel, vonalzóval, logarléccel „ha­dakozik” tovább régi munkahe­lyén, a Heves megyei Malom­ipari és Ter­ményforgalmi Vállalatnál, — rajzokba, szá­mításokba, ter­vekbe és kimu­tatásokba feled­kezve, mint bevonulása előtt. Csak most már komolyab­ban, érettebb fővel, mint ahogy íz a tagjelölthöz, a katonavi- ielt felnőtthöz illik... (gyóni) ■ .... ■ . f ■ Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlésén a törté­nelem első olyan nemzetközi okmánya született, amely kinyilvánítja: minden em­bert, bárminő fatájú, bőrszí­nű, nemű, vallású, politikai meggyőződésű legyen is, egy­forma jogok illetnek meg s a törvény előtt mindenki egyenlő. Azóta ünnepeljük ezen a napon az emberi jo­gok napját. Van tehát ilyen nemzetközi érvényű nyilatkozat s ez ak­kor Is nagy jelentőségű az egész emberiség számára, ha a jogok biztosítékairól nem is szól, ha az ilyen biztosíté­kok — mindenekelőtt a pol­gári, politikai, gazdasági, szo­ciális és kulturális biztosíté­kok összessége — egyelőre a maguk teljességében csak a szocialista országokban van­nak meg. Az emberi jogok napja a világ sok-sok országában te­hát harei nap is — éppen az ünnepélyes nyilatkozatok el­veinek és harminc cikkelybe foglalt szavainak érvényre juttatásáért. Elég csak néhány pillan­tást vetni napjaink és az el­múlt tizenöt esztendő törté­netére, hogy megértsük: az emberi jogokról szóló nem­zetközi nyilatkozat teljes megvalósulása még távoli do­log. A kiáltvány bevezetője azt fejtegeti: azért szükséges az emberi jogok összefogla­lása, mert a fasizmus évei­ben barbár módon sárba ti­porták azokat. S azóta? Bár­minő bőrszínű, fajtájú ember egyforma jogai — vajon az úgynevezett szabad világ ve­zető hatalma, az Egyesült Államok földjén a négerek számára fenntartott különle­ges .autóbuszok és meglincsclt fekete bőrű állampolgárok nem az emberi jogok megtip- rásáról beszélnek? A Nyu- gat-Németországban az el­múlt esztendőben mélységes és nemzetközi felháborodást kiváltó Spiegel-botrány va­jon nem azt mutatja-e, hogy a különböző felfogású állam­polgárok véleménynyilvání­tási szabadságról szóló nyi­latkozatot papírrongynak iekintik? A nyugati világban nagyhangúan reklámozott terrorista dél-vietnami-rend- szer a békés polgárok ellen irtóhadjáratában az elmúl: hónapokban a buddhisták!", irányított sortüzekben jeles­kedett: mintegy figyelme* tetve „a különböző vallásúa! egyforma jogaira”... A vég telenségig lehetne folytatni barbár gyilkosságok Dél-Af rikában, népirtás Angolában rabszolgakereskedelem arai sejkségekben, stb. S hány ország van még r tőkés világban, ahol ner ezekkel a véres, szörnyű te( tckkel sértik meg a nemzet közi nyilatkozatot, haner úgynevezett „finom eszközök kel!” Ahol a nőknek nine választójoga, ahol szinte tői vényes, hogy az asszony az< nos munkáért alacsonyak bért kap — vajon nem a nr mek egyenlőségének elvi • csapják arcul? A nyilatkozat bevezetője fasizmus vad éveinek ga tetteire hivatkozik. Am ; nyugati világ nem egy orsz. gában nyíltan újjáélednek fasizmus erői — az embe szabadságjogok legkonokafc és legdurvább megsemmis tői, a demokrácia, a béke, szocialista gondolat barb; ellenségei. Az ünnep figyelmeztet« is: az emberi jogok megvált sulásának teljessége hat kérdése is. Harc a jogokér azok valódi biztosítékaiért: ;■ szocialista országok, a gyár mati sorból a függetlenségr már elért népek és a tőké világ demokratikus tömegei nek közös harca azért, hog az ünnepélyes nyilatkoza tizenöt esztendős szavai bó; mindenütt valóság legyen. ben mintegy százhetven tele­fonbeszélgetés folytatása lehet, séges csak. Az első napokban., az újdonság miatt, nagyon so­kan akarnak majd tárcsázni, s egyszerűen nem kapnak majd „búgó hangot”, a túlterhelés miatt. De nyugtasson meg min- denkit, hogy az új központra való átkötés már megkezdő­dött, amiatt zökkenő nem lesz, az ünnepélyes átadás pillana­tától mindenki már az auto­mata központot veheti igénybe. Még az előfizetői névsorról annyit, hogy a gyöngyösi új névsort december 10-től kezdik kézbesíteni, mindenki új, négy­jegyű telefonszámot kap, tehát ezt kell használnia a tárcsázás- kor. Néhány fu rcsa adat Abban még semmi furcsaság nincs, hogy Pillér László főmű­vezető felsőbb és Láng Károly művezető helyi irányításával Gyöngyösön 20 szerelő dolgo­zik. Az már érdekesebb, hogy a Beloiannisz 235 szerelője kö­zül most is VP'-’"-' - - .'h- -r- 1 Kubában, Argentínában. Uru- guayban és Szíriában. A gyön­gyösivel azonos főközpontot Ázsia, Dél-Amerika több orszá­gába exportálunk^ A gyöngyösi pedig jubiláns: ez a huszonötödik, amit vi­déken ebből a típusból felállí­tanak. Megtudtam azonban még, né­hány furcsa adatot. Például azt, hogy 450 000 méter kapcsoló kábelt és még ennél is több, úgynevezett egyéni vezetéket építettek be itt. Gyöngyösön. Az összes vezetékvégeik rögzí­téséhez mintegy tízmillió for­rasztást kellett kézzel elvégez­ni! Ha öt másodpercet számí­tunk egy forrasztásra, akkor összesen 13 889 órára, azaz 578 napra volt szükSég ennek az egyetlen munkarésznek az el­végzéséhez. Végeredménykép­pen több mint másfél évre! Ha egy ember megállás nélkül csak ezt csinálta volna. ★ A gyöngyösieknek — ha min­den jól megy — szép karácso­nyi ajándékra van kilátásuk. G. Molnár Ferenc Ellesett párbeszéd: — Szervusz! — Szervusz... — Hideg van, mi? — Hideg. Decem­ber. — Júliusban mi­lyen meleg volt... — Júliusban igen, akkor meleg volt... — De hát te mond­tad, hogy most de­cember van... — Én. Ezért is van hideg. Bár január­ban is az lesz, azért január. Nem igaz? — De. Igazad van. Azért január. Kü­lönben, szervusz. — Szervusz. Örü­lök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk... — Én is örülök. Valóban, nem árt néha egy kis üdítő beszélgetés... (—é) / lelő termelést irányoztak-e elő 1964 első hónapjaira, gondos­kod tak-e a zavartalan és folya­matos munka feltételeiről, mert mindez nemcsak az évkezdet eredményeit, hanem az 1964-es tervfeladatok egyenletes telje­sítését is megalapozza. Garamvölgyi István az üzemi pártszervezeteknek kell szorgalrnazniok. A termelés zavartalansága és ütemessége az új év kezdetén nem egyes vezetők egyéni óha­ja, hanem mindannyiunk kö­zös érdeke. Kezdjük azzal, hogy a társadalom szükségletei folyamatosak, s azokat üteme­sen kell kielégíteni. A terme­lés és készárukibocsátás év eleji túlzott visszaesése azon­ban nemcsak a szükségletek fo­lyamatos kielégítését befolyá­solja és gátolja; kárt okoz az üzemeknek is. Az iparvállala­tok létszáma a termelés felfu­tásával párhuzamosan az év harmadik negyedében tetőzik s a megnövekedett létszámmal folytatódik az új év elején az előző év átlagánál alacsonyabb szintű termelés. Ez természete­sen elkerülhetetlenül rontja a termelékenységet és a gyártás gazdaságosságát s ennek hátrá­nyos következményeit az év fo­lyamán legfeljebb csökkenteni — de végképp eltüntetni már nem lehet. Természetesen az sem kedvez a vállalati gazdál­kodás éves eredményességének, hogy a január—februári vissza­esés következtében nemcsak a munkaerőt, hanem a termelési kapacitásokat — a gépeket és a technológiai berendezéseket — is gazdaságtalanul használják ki, — amit a későbbi túlterhe­lés annál kevésbé ellensúlyoz, mert rontja a termékek minő­ségét s annak ára — a hibák kijavítása és a kötbér -»ismét csak a vállalati jövedelmet csökkenti. Az elmondottak korántsem elvont, vagy megfoghatatlan igazságok. 1961-ben az állami ipar össztermelésének minden 100 forintjára 14,5 forint üzemi eredmény, nyereség jutott, ám 1962. I. negyedében, amikor a termelés visszaesett, csupán 14 forint Az idei év első felében — noha a termelés meghaladta az előző esztendő első felének színvonalát, a 100 forint terme­lésre jutó üzemi eredmény 40 fillérrel alacsonyabb volt, mint 1962. I. felében. Ezek az adatok arra figyel­meztetnek: az év eleji gyenge kezdés, a termelés túlzott és elfogadhatatlan mértékű visz- szaesése igen sokba kerül a népgazdaságnak, holott mind­ez — a termelékenység és a gazdaságosság ideiglenes rom­lása — nem törvényszerű, mert az év eleji termelés folyama­tosságának körültekintő előké­szítésével — a szükséges anyag, alkatrész, félkészáru biztosítá­sával — jórészt elkerülhető. Ép­pen ezért az év utolsó heteiben a tervteljesités támogatása mellett a jövő év eleji folya­matos és egyenletes termelés anyagi—műszaki előkészítésé­nek figyelemmel kísérése a ter­melés pártellenőrzésének leg­időszerűbb feladata. Az Üzemi pártszervezetek most — tehát még idejében — ellenőrizzék, vajon a gazdasági vezetők a jö­vő évi tervfeladatoknak megfe­Még néhány hév és az 1963-as esztendő, a második ötéves terv harmadik éve elérkezik utolsó napjához. Kétségtelen, hogy sok függ e néhány hátra levő héttől. Népgazdasági szinten a következő hetekben elvégzen­dő munkától függ az idei terv teljesítésének mértéke, az ipar- vállalatok pedig mostani erő­feszítéseikkel az éves gazdál­kodás mérlegének végleges adatait „dolgozzák ki”. S mint­hogy az év utolsó heteinek je­lentősége vállalati szempont­ból nagyon is jelentős, hisz de­cember 31-ével eldől az üzem nyereségrészesedésének nagy­sága, a gazdasági és műszaki vezetők prémiuma, a figyelem igen sok vállalatnál kizárólag az idei év minél eredménye­sebb lezárására irányul. Az 1963-as terv teljesítésére minden tőlünk telhetőt meg­tenni — helyes és szükséges is. A jól gazdálkodó műszaki és gazdasági vezetőknek azonban eközben is legalább egyik sze­műikkel előre kell tekinteniük és gondoskodni az új tervesz­tendő — s azon belül is — az év eleji folyamatos munka elő- készitéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai, sajnos, azt tanú­sítják. hogy minden új észtén- ' dő kisebb-nagyobb zökkenők­kel indul, a termelés görbéje januárban hirtelen és igen nagy mértékben visszaesik, s legyen ■ a téli időjárás rendkívüli, vagy ' a sok évi átlagnak megfelelő, 1 az új esztendő első havában 1 az üzemek alig akadnak hazai, 1 vagy külföldi igényeket kielé- 1 gítő készárut a népgazdaság­nak. ' , Mindenekelőtt azt kell hang- i súlyoznunk, hogy az év eleji : termelésvisszaesés nem termé- ( szeli csapás, s ez a jelenség nem függ össze a termelés sa- ■ ját osságaival, példának okáért az ipartermékek átfutási idejé­vel. A termelés indokolatlan , csökkenésének okai viszonyul* ' nak az anyagi ösztönzőkig — j a nyereségrészesedésig és a pró- • miumig, — amelyek ugyan hasznosan segítik iparunk fej­lődését, de az év vége közeled- ] tével túlságosan rányomják bé- 1 lyegüket az üzemek vezetésére ' és a gazdálkodásra. A gyakor- ! latban ez abban nyilvánul meg. 1 hogy az év utolsó heteiben az < iparvállalatok csaknem kizá- j rólag készárut termelnek, fel- j élik alkatrész- és félkészáru- készleteiíket s ennek követkéz- 1 tőben az új esztendő elején hi- I ányoznak a folyamatos terme- ( lesi anyagi—műszaki feltété- lei. Gyakran esik szó a gazdasági vezetés színvonalának emelésé- 1 séről. Ez a követelmény koránt- t sem elvont fogalom. Jelen eset- , ben . pádéul a színvonalasabb gazdasági vezetés konkrét fel­tétele: az 1964. évi termelési ‘ terv egyenletes végrehajtásának i megalapozása. S minthogy az i anyagi ösztönzők fogyatékossá- i gai nem erre mozgósítják a ve- ] zetőket, a népgazdasági érdek j érvényesítését — segítéssel. 1 irányítással és ellenőrzéssel — 1 vezetőjének, aki a gyöngyösi munka „főfelelőse”? — Már babonából sem szí­vesen mondok határidőt. De... karácsonyig szeretnénk befe­jezni. Megmondom: minden a túlórától függ. Ha az iparigaz­gatóság engedélyez újabb túl­óra-felhasználást, akkor... kész leszünk. Miért van szükség túlórára? Erre a kérdésre Molnár Ernő, értékesítési csoportvezető vá­laszol: — Sajnos, a Csepeli Fémmű, vek késedelmesen szállította le a pakíon-lemezeket, amelyek­ből mi az alkatrészeket készít­jük Emiatt van lemaradá­sunk, amit csák túlórával tu­dunk behozni. Csak egyetlen számot: mintegy húszezer kap­csolót és jelfogót építettünk itt be, s ezeknek anyaga fő­ként a pakfon-lemez. Tehát: p túlóra... A* nzemellető a — jövőről Koczka Antal, hivatalvezető már az új automata telefonköz. pont jövőjéről beszélt. — Mi, a posta dolgozói, na­gyon örülünk az új központ­nak, mert ettől várjuk a szol­gáltatásunk javulását. Azt a létszámot, amit idáig a kézi kapcsolású helyi központban foglalkoztattunk, az interurbán. ra telepítjük át, tehát a váro­sok közötti beszélgetések vo­natkozásában is nagy javulást remélünk. És az sem közöm­bös, hogy a felszabaduló helyi­ségeket végre a legszüksége­sebb szociális intézmények megteremtésére tudjuk fel­használni, dolgozóink jobb munkakörülményeinek bizto­sítására. Az új központ azonban nem old meg mindent azonnal. Pél­dául: tudni kell, hogy egy idő­tiás miatt váltják ki bennem a furcsa hasonlatot. Két nap alatt a két koronán ezerkét­száz eret forrasztott le. A számokkal jelölt rajz alapján. A 22-es például azt jelöli, hogy í piros szín mellé a sárgát kell beforrasztania. Ha a há­romszázas koronán mondjuk a kilencedik forrasztást elrontja, akkor az utána következő két- százkilencvenegy mind rossz lesz már, egy sem működik rendesen. Ez a „titokzatosság” érződik mindenütt itt, a teremben; a hozzá nem értő ember, a lai­kus csák bólogat, és tisztelettel néz fel a forrasztópákával dol­gozó nőkre és férfiakra. A tervező — a műről Szerencsém volt. Ennek a Rotary-típusú 7—DU-rendszerű főközpontnak tervező mérnöke, Nemes Gyula is „bekukkan­tott”, a munkálatok menetét megnézni, tehát felvilágosítást kérhettem tőle. — Ezt a típust általában tíz­ezer előfizető kiszolgálására használják — kezdte Nemes Gyula a tájékoztatást. — Egyelőre itt csak ezemégyszáz távbeszélő állomás működik majd. Pillanatnyilag a szerelés úgy kilencvennyolc százalékra kész. A főközpont keretekre van szerelve, minden keret dolgozik egy-egy beszélgetés­nél. Természetesen a keretek különböző funkciót töltenek be. Hasonlíthatnánk a kiberne­tikához: az impulzus alapján információt kapnak, majd az utasítást végrehajtják. És erről a munkáról, erről a szerelésről mi a véleménye Mi- kulovszky Vladimírnak, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gépgyár értékesítési osztálya Ki Itt belépsz, hagyj fel min­den reménnyel! Nem tehetek róla, ez jutott az eszembe, ami­kor a gyöngyösi posta szerelés alatt álló, új automata telefon­központjának ajtaját benyi­tottam. Emberek nyüzsögtek a fémállványokra szerelt, sok- sok alkatrész között, hideg fé­nyű tengelyek forogtak züm­mögve, ezer és ezer huzal be­kötését mutató sündisznószerű képződmények mindenütt, be­kötési tervek lilás rajzai leb- bennek meg a fémállványok között — a kívülállónak tehát furcsa érzése támad, kicsit kao­tikusnak tűnő kavarodást lát maga körül, hogy szinte szédül belé. Hogy lesz ebből automata telefonközpont? És mikorra lesz? Próbáljuk meg „kinyo­mozni”! Színek és forrasztások Számokkal teleírt bekötési terv fölé hajolva dolgozik az egyik asztalnál Lány Lajosné. Itt aránylag csend van, figye­lem tehát, mit csinál. Kis kar­tonlapokra ír be különböző el­helyezésű mezőkbe egy-egy szá­mot. Majdnem úgy, mintha lottószelvényt töltene ki. Ki­derül, hogy tulajdonképpen a kapcsolás módját rögzíti, hogy majd az esetleges hiba kijaví­tását tegye ezzel könnyebbé a szerelők részére, ha már üze­mel az új központ. Mert ezen a kartonon és a tervrajzon is egy-egy szám mindig egy-egy huzalt, drótot, vagy ahogy ők mondják: madzagot jelez. És minden huzal, ér: más-más színű. Az ellenőrző asztal beköté­sén Lévay Éva dolgozik. Azo­kat a bizonyos sündisznóra em. lékeztető, .koronának” neve­zett bekötési gócokat készíti, amelyek a rengeteg forrasz­ÁTADÁS ELŐTT az automata telefonközpontban Számok, amelyek színeket jelentenek — Tökéletes összhang Minden a túlórától függ - Mérték: milliók és százezrek

Next

/
Thumbnails
Contents