Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1963. december .1., vasárnap

nerc.i sag

3

Munkamódszer és szemlélet

Kilenc hónappal ezelőtt azonos címmel cikket közöltünk, amelyben bíráltuk az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának munkáját. A cikk elemezte az osztály akkori helyzetét, rámutatott, hogy sok a tervszerűtlenség és kapkodás, és általában helytelen módszerekkel végzi gazdasági irányító, szervező tevékenységét. _

A cikk megjelenése óta eltelt háromnegyed év elegendő volt arra, hogy a mezőgazda- sági osztály munkájában lényeges javulás következzék be. Kialakult a helyes szemlélet és munkastílus, amely az osztály gazdasági tevékenységének további javulását teszi lehetővé. Nem arról van szó, hogy az eltelt kilenc hónap alatt az osztály minden hibájából „kigyógyult”, hogy most már munkája tökéletes. Látni kell viszont, hogy a leglényegesebb szemléletbeli és stílusbeli fogyatékosságok eltűntek és így bizonyos garancia van a további fejlődésre.

I

Jó szívvel vett bírálat

Az újságcikk megjelenése Után az illetékesek sokat vitatkoztak, vélemények hangzottak el pró, és kontra, de végül is közös nevezőre jutottak abban, hogy a bírálat a legfőbb kérdésekben igaz, s a meglevő hibákon javítani, változtatni kell. A járási tanács elnöke, a pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és a tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói közös megbeszélést tartottak és elhatározták, hogy az akkor még új osztályvezető irányításával a pártbizottság és az egész tanácsapparátus tevékeny közreműködésével az elkövetkezendő hónapok alatt olyan helyzetet teremtenek, amely mentes lesz a korábbi hibáktól. A bírált osztálynak, a kritizált személyeknek volt erejük kimondani: változtatni kell a jelenlegi helyzeten! Jő szívvel fogadták a bírálatot és sértődöttség helyett munkához láttak.

A napokban több megyei és járási vezetővel találkoztunk, akik ismerik a mezőgazdasági osztály munkáját és valamennyiük véleménye megegyezett abban, hogy az osztály munkája az eltelt kilenc hónap alatt lényegesen javult, tekintélye erősödött, az ott dolgozó emberek mind több energiával, bátorsággal — és hadd tegyük hozzá — önállósággal végzik feladatukat és helyes viszony alakult ki a járási párt- és tanács két testvérosztálya között,

I

A leggyengébb járás az élen

Kilenc hónappal ezelőtt, ha azt kérdezték, melyik a leggyengébb járás a megyében, hol dolgozik legtöbb hibával a mezőgazdasági osztály, gondolkodás nélkül mondták: Egerben. Most kedvezőbb a helyzet, hiszen a járási tanács mezőgazdasági osztályának szervező, irányító munkája is benne van abban, hogy a megyei versenyben az egri járás adott elsőnek jelentést az őszi vetések befejezéséről és éppen egy gyenge termelőszövetkezet —- a bekőlcei tsz — jelentette a megyében elsőnek a vetés befejezését.

Tizenötére» nx

Tizenöt évvél ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézéséről és a találmányok, szerzői jog védelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Ezért ezt a napot tartják hazánkban a szervezett újítómozga- lom születésnapjának.

1957 óta ismét felélénkült az űjítókedv. 1957-ben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfogadott újítások száma még mindig jóval kisebb,

Még egyszer az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának munkájáról

Kovács Ferenc elnökhelyettes és Kellner Emil osztály- vezető elmondták, hogy a járás élen járt a betakarításban, a többi őszi munkákban is. Érdemes megemlíteni, különös tekintettel a járás kedvezőtlen domborzati viszonyaira, hogy amíg tavaly vetésterületüknek mindössze 30 százalékát vetették géppel, addig az idén már a terület 70 százalékán gépi vetés történt. Az egri járás az elsők közt feiezte be az őszi mélyszántást is és sikerült elegendő szálas takarmányt is biztosítani a jószágok téli ót- teleltetéséhez. A tavalyi 20 ezer köbméter silóval szemben az idén már 27 ezer köbméter jó minőségű silótakarmány áll a tsz-ek rendelkezésére. A gépek csoportosításával, helyes munkaszervezéssel elérték, hogy a bélapátfalvi tsz-ben három silózógép három nap alatt 800 köbméter silót készített.

Figyelmet érdemel a talajerő-utánpótlással kapcsolatos kezdeményezés is. Ma már ebben a vonatkozásban is az egri járás termelőszövetkezeteit az Egri Járási Tanács mező- gazdasági osztályának szervezőmunkáját lehet példaként a többi járás elé állítani. Érdemes szólni arról, hogy a járás termelőszövetkezetei az elmúlt hónapokban közel tízezer hold rét és legelő javítását végezték el, amely már része annak a céltudatos, előrelátó tevékenységnek, amelyet a Járás feladatul tűzött maga elé. A korábbitól eltérően a mezőgazdasági osztálynak ma már vannak saját elképzelései, jó ötletei, sőt kísérletei is, amelyek a szövetkezetek gazdálkodását segítik. Öntözési programjuk részeként a megyei tanács segítségével már a közeljövőben megépül a novajl és ostoros! víztároló. Eredményre vezettek azok a kísérletek, amelyeket a mezőgazdasági osztály az északi fekvésű tsz-ekben folytatott a rövid tenyészidejű kukoricával. Mindezek aztmu. tátják, hogy az osztály ma már nemcsak kiutat lát a hibákból, de olyan feladatokat is tűzhet maga élé, amelyek rővidebb, vagy hosszabb távon a termelőszövetkezetek megszilárdulását szolgálják.

Az őszi munkáikat említve elismeréssel kell 6zólni az Egri Gépállomásról. A gépállomás különösen a gyenge tizeknek nyújtott hathatós támogatást, s ennek a segítségnek következményeként a gyenge termelőszövetkezetek, amelyek máskor többnyire az utolsó helyen kullogtak, az idén élen jártak az őszi szántás-vetésben, de nem maradtak el a betakarítással sem. Igaz, a munka dandárjában több bírálat is hangzott el a gépállomásról. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egri Gépállomás az utóbbi évben több mint száz traktorost adott át a tsz-eknék és új munkásgárdája kialakítása közben nyújtott maximális segítséget a vetés idején.

I Ú'

munkosttlus

A járási pártbizottság és a tanács mezőgazdasági osztályainak helyes és jól értelmeújí iómoxgalom

mint például 1954-ben, a gazdasági eredmény annál jóval nagyobb, 1962-ben a 108 000 elfogadott újítás segítségével

2,3 mllliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el. Ebből másfél milliót vezettek be, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a 16,3 milliárd forintot. Az újítóknak 15 esztendő alatt kereken egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki.

zeit kapcsolata elengedhetetlen feltétel egy járás jó szervező, irányító munkájához. A már említett cikk bírálta ezt a kapcsolatot. Az eltelt kilenc hónap viszont itt hozta a legnagyobb . változást. Megnőtt a járási tanács mezőgazdasági osztályának önállósága, az egyes szakvezetők és előadók felelősségteljesebben végzik munkájukat és ez jelentősen megnövelte az osztály tekintélyét is. A pártbizottság igyekszik a legnagyobb támogatást adni az osztálynak és minden lényeges kérdésben közös nevezőre jutnak az intézkedések előtt. A két mezőeazö-cáei osztály gondos felmérő munkát végzett az elmúlt hónapokban. Több gyenge termelőszövetkezetet vizsgáltak meg, így Noszvajt, Egerszólátot és Felsötárkányt is. A kapcsolat a két osztály között elvtársi és baráti maradt, ugyanakkor felelősséggel és önállóan végzi ki-ld a maga dolgát. A megcsorbult tekintélyt a járási tanács mezőgazdasági osztálya szorgalmas munkával több felelősségvállalással iparkodott visszaállítani és csak örülni lehet annak, hogy erről éppen a járási pártbizottság beszél a legnagyobb megelégedés hangján.

I Tovább tart

az aktadömping

A szemlélet és munkastílus megváltoztatása olyan sikereket hozott, amelyek kézzelfogható, konkrét gazdasági eredményekben mérhetők le. Az eltelt háromnegyed év azonban mégis kevés volt arra, hogy az osztály minden hibáját kijavítsa. Sajnos, nem történt változás az „akták birodalmában” sem, sőt még rosz- szabb a helyzet a korábbinál. Amíg 1962-ben 1882 ügydarabja volt az osztálynak, addig 1963 november 20-ig mór háromezernél több aktát iktattak. Ez a hallatlan mennyiségű papír szinte tehetetlenségre kárhoztatja a legjobb szándék mellett is az osztály dolgozóit és csak nagy erőfeszítéssel tudnak heti három napot a termelőszövetkezetekben gyakorlati munkán tölteni. Helyes lenne, ha az „aktaügyben” a felettes szervek is hathatósan intézkednének.

Kovács Ferenc elnökhelyettes véleménye szerint — aki az eltelt kilenc hónapban szintén sokat tett, hogy az osztály munkája lényegesen javuljon — továbbra is gyenge az osztály szakpropagandája. A propagandamunkát az osztály dolgozói bizonyos mértékig lebecsülik. Előfordul, hogy egy- egy tsz kimagasló eredményeiről, helyes és új módszerekről, mit sem tud a járás többi termelőszövetkezete.

Az új osztályvezető, aki már világosan látja az osztályára váró feladatokat, talán még mindig sok olyan munkát vállal, amelynek elvégzése esetleg a főagronómus, vagy az előadók feladata lenne. Az osztályvezető fő tevékenysége elsősorban a szakirányítás, nem pedig az apró-cseprő feladatok megoldása. Az osztály dolgozóinak — bár önállóságuk, felelősségérzetük sokat javult — még mindig több határozottsággal és bátorsággal kellene kiállniuk egy-egy új módszer, elgondolás, vagy határozat mellett.

A feladatok, amelyek az elkövetkezendő időben az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályára várnak, nem lebe- csülendőek, hiszen a megye 22 gyenge termelőszövetkezetéből, kilenc ebben a járásban van. A figyelmet tehát mindenekelőtt a ma még gyenge, de mór fejlődésben lévő termelő- szövetkezetek megerősítésére kell fordítani. Ide kell a legtöbb szakmai, politikai, gazdasági segítség. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére csalt egy jól dolgozó, munkáját, feladatait világosan ismerő osztály vállalkozhat.

A mezőgazdasági osztály mostani összetétele mellett képes arra, hogy sokat tegyen a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséért, a járás mező- gazdasági munkájának előbbre viteléért, bölcs előrelátással, szorgalmas munkával minden feltétel megvan ahhoz, hogy a háromnegyed évvel ezelőtt komolyan megbírált mezőgazdasági osztály rövidesen a megye egyik legjobban dolgozó mezőgazdasági apparátusává váljék.

Szalay István

Assxonyi veszekedés miatt

\ésy vádlott — kilenc bűntett — Huszonkét hónap szabadságvesztés — Tízhónapos javító-nevelő munka

N. BARNABASNÉ és F. Istvánná leánykori barátnők voltak. Ez a barátság férjhez- menetelük után is tartott, úgyannyira, hogy egymáshoz közel építették fel mindketten a családi házat is. 1959-ben összevesztek és ettől folyt a két asszony között a háborúság. F. Istvánná két ízben is feljelentette N. Barnabásnét. A második veszekedés bírósági lezárása azzal végződött, hogy durva becsületsértés miatt a füzesabonyi járásbíróság N. Barnabásnét 300 forint pénzbüntetésre ítélte, de arra is kötelezte, hogy képviseleti és bélyegilleték címén 200 forintot fizessen meg F. Ist- vánnénak.v

N. Barnabásné a 300 forint pénzbüntetést ki is fizette, de a 200 forintos perköltség kifizetéséről — a gyűlölt egykori barátnőnek! — hallani sem akart.

Ekkor F. Istvánná a jogerős bírói ítélet alapján végrehajtási eljárást indított N. Barnabásné ellen. Ebben az eljárásban N. Barnabásné először tagadta fizetési kötelezettségét, majd részletfizetési engedményt kért

Az egyik rokon asszonnyal

— utcai találkozás alkalmával

— N. Barnabásné megbeszélte, hogyan lehetne kifogni F. Istvánnén. A sok morfondíro- zás eredményeként megszületett a hamis írásbeli nyilatkozat, amely szerint F. Istvánná átvette volna a 200 forintot. Ezt az írást N. Barnabásné szerkesztette és N. Alfréddal, F. Sándoméval alá is íratta. Egy héttel később — ugyancsak L. Jánosné oktatására — újabb és most már elfogadhatóbbnak tűnő igazolást szerkesztett. N. Barnabásné; grafitpor segítségével már „hiteles” aláírást vittek rá a papírra F. Istvánná keze írása helyett. E „jobb” igazolás birtokában a végrehajtási eljárás megszüntetése iránt nyújtott be keresetet N. Barnabásné, s ebben a perben F. Sándomé és N. Alfréd a megbeszélésnek megfelelően hamis tanú- vallomást tettek. Ennek ellenére a szakértői vélemény alapján N. Barnabásné keresetét a bíróság elutasította.

EZ ÜGYBEN fellebbezést nyújtott be a nyugtalan vérű N. Barnabásné. N. Hermannét arra akarta rávenni: vallja a tárgyaláson azt, hogy F. Istvánná mondotta: azért írta az

átvételi elismervényre elferdítve az aláírást, hogy azt N. Barnabásné ne tudja felhasználni ellene és hamisításnak

tűnjék.

A fellebbezési tárgyalás«» az ötletekből kifogyni nem akaró N. Barnabásné ügyvédje bemutatott egy levelet* amely Gyöngyösről jött N. Bamabásnénak és egy másik névtelen levelet, amely az ügyvédnek szólt. Ezeket az iratokat N. Barnabásné fiatal gyerekekkel íratta. Mindezek a mesterkedések nem vezették félre az igazságügyi szerveket, az ügyészségi nyomozószervek kibogozták az. asz- szonyi bosszúvágyból Indult, furfangosan kieszelt és nem mindennapi bűncselekmény szálait.

A füzesabonyi járásbíróság dr. Nyíri tanácsa N. Bama- básnét bűnösnek mondotta ki kétrendbeli polgári ügyben elkövetett hamis tanúzásban* mint felbujtó, egyrendbeli

magánokirat-hamisításban, egy rendbeli, polgári perben hamis tanúzásra rábírásban, egyrendbeli hamis vád bűntettében,

L. Jánosnét egyrendbeli hamis vád bűntettében és magánokirat-hamisításban, mint felbujtó,

N. Alfrédot egyrendbeli hamis tanúzásban,

F. Sándomét egyrendbeli hamis tanúzásban, s ezért a

bíróság

N. Barnabásnét halmazati büntetésül egyévi szabadság- vesztésre és a közügyektől három évi eltiltásra, mint mellékbüntetésre,

L. Jánosnét nyolchónapi szabadságvesztésre és két évi közügyektől való eltiltásra, mint mellékbüntetésre,

N. Alfrédot 10 százalékos bércsökkent ás3el tízhónapi javító-nevelő munkára,

és F. Sándornét héthőnapi szabadságvesztésre és mellék- büntetésül 1000 forint pénz- büntetésre Ítélte. F. Sándorné esetében a szabadságvesztésbüntetést háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság.

Az Ítélet nem jogerős.

A VÁDLOTTAK által kifizetendő bűnügyi költségek a veszekedés tárgyát képező kétszáz forint többszörösét teszik ki.

<t. a.)

látnivalót, amelytől könnyű lesz a lélek, vidám a szív és nehéz a fej, de még nehezebb a másnapi felkelés.

Na és azok a romantikus őszi délutánok, amikor az ember az imádott kedvessel sétál a természet hallgatag, ünnepi csarnokában. Közben szemetel az a gyönyörű őszi eső és az embernek a hátán végigcsordogál a hidea víz. Ez olyan szép, hogy beleborsódzik a hát. A híg őszi sár megkeresi a cipő legrejtettebb hajszálrepedését és behatol, hogy teljes legyen az a

szép őszi hangulat. Otthon pedig hideg van, mert a TÜZÉP nem szállította a tüzelőt, a kályhás még nem csinálta meg a kályhát, de különben is a kémény is rossz. Ez edzi a férfit férfivé, a nőt nővé, a csecsemőt csecsemővé.

Nem is beszéltem még a csodálatos őszi illatokról. Mert mi van a tavaszi akác. vagy orgonaillatban? Ma már vegyileg is előállítják és bárki megvásárcd. hatja. De az ősz eredeti és utánozhatatlan Hlalai csak egy reggeli buszon érezhetők. Mindent átjár a nßftalin, a törköly és a fokhagymás kolbász csodálatos illata, ez a kellemes lírai őszi illatkeverék, amelytől az ember úgy meghatódik, hogy könnybelábad a szeme.

Az sem utolsó szempont, hogy vége a női hiú* ság vásárának, Kabátban egyenlőbbek lesznek a nÖÜ Megszűnt a

nagy kirakodó- vásár, megszűnt a csábítás, a bűnre vezető alkalom. Annál is inkább, mert az esős idő beálltával vége a kiránduló idénynek. A2 ősznek ezt az előnyét főleg a csúnya nők és i feleségek méltányolják.

Remélem, érveim meggyőzőek voltak az ősz szépségének bizonyítására, hogy áz a fenomenális radar ... Bocsánat, elragadott a lelkesedés heve.

Mert akárhogy is nézzük, én szeretem az őszt, pedig sem rokona, sem ismerőse nem vagyok. ősz Ferenc

hekbe öltözött őszi erdő, amelyre lassan rátelepszik a köd?

A bús, borongás, bánatos búcsú billanata, bar dón, pillanata ez, amelyben elmerülni gyönyörűség. És a fenséges természet fejedelmi búcsúzóját szemlélve az ember elmerenghet az élet múlandóságán is. És hogy ez a méla elrévedés még tökéletesebb legyen, abban is segít az ősz. Tudniillik a tűnődés közben az ember kap egy alapos náthát, így konkréten is foglalkozhat az elmúlással. Viszont ha ő nem múlik el, elmúlik a dátha és az ember zavartalanul élvezheti mindazt a sok jót és szépet, amit az ősz nyújt, gazdag bőségszarujából.

Jön a szüret ... istenkém, a szüret. Aranysárga fürtökből piszkosszürkén csorran az édes must, amelyből én, persze, nem iszom, mert jobban szeretem a murcit. A finom murcit, amelytől az embernek repülni lenne kedve, ne járni sem tud, legfeljebb ha sokat és sokszor be- murcízik, akkor a vállalatától repül.

Ó, te kedves murci, te különleges szemmel ajándékozod meg az embert és színesebben látja az amúgy is színes őszt. Megkétszerezed a sok szép őszi

Végre itt van az ősz. Ilyenkor szeretnék költő lenni, hogy ihletett tollal megénekeljem a természet fenséges búcsúját... Jelzem, ez költői volt. Fog ez menni. Ez az ihletett tollal való éneklés egy igazi költőre vall, csak még túl érthető.

Sajnos, az őszt sokan szidják. Persze csak azért, mert elfogultak, mert nincsen érzékük az igazi szépségek iránt. Pedig higgyék el, hogy legszebb évszak az ősz, hogy a ménkű csapjon bele ... mármint abba a pocsolyába, amelybe őszi merengésem közben b eletoccsan- tam.

A nyáron mit káli zabolni?- Olcsó hatásvadász trükkjeivel olyan mint egy rossz rlpacs. Mi van a nyárban szépség? Süt a nap! Na bumm! Süt! Azért nap, hogy süssön! Ettől meleg van, az embernek kilóg a nyelve, izzad a talpa és seho\ nem lehet egy jeges italt kapni. Lám, ősszel mindig léhet. Ezért is szép.

Mert az ősz finom lelkű, érzékeny művész, aki nem olcsó rutintrükökkel dolgozik, hanem a művészet igazi, lágy húrjait pengeti. Kerüli a vásári harsogást, a rikító színeket. Hát van szebb, mint a pasztellszí-