Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1963. december .1., vasárnap nerc.i sag 3 Munkamódszer és szemlélet Kilenc hónappal ezelőtt azonos címmel cikket közöl­tünk, amelyben bíráltuk az Egri Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának munkáját. A cikk elemezte az osztály ak­kori helyzetét, rámutatott, hogy sok a tervszerűtlenség és kapkodás, és általában hely­telen módszerekkel végzi gaz­dasági irányító, szervező te­vékenységét. _ A cikk megjelenése óta el­telt háromnegyed év elegendő volt arra, hogy a mezőgazda- sági osztály munkájában lé­nyeges javulás következzék be. Kialakult a helyes szemlélet és munkastílus, amely az osztály gazdasági tevékenységének to­vábbi javulását teszi lehetővé. Nem arról van szó, hogy az eltelt kilenc hónap alatt az osztály minden hibájából „ki­gyógyult”, hogy most már munkája tökéletes. Látni kell viszont, hogy a leglényege­sebb szemléletbeli és stílusbeli fogyatékosságok eltűntek és így bizonyos garancia van a további fejlődésre. I Jó szívvel vett bírálat Az újságcikk megjelenése Után az illetékesek sokat vi­tatkoztak, vélemények hang­zottak el pró, és kontra, de végül is közös nevezőre jutot­tak abban, hogy a bírálat a legfőbb kérdésekben igaz, s a meglevő hibákon javítani, változtatni kell. A járási ta­nács elnöke, a pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és a tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói közös megbeszélést tartottak és el­határozták, hogy az akkor még új osztályvezető irányítá­sával a pártbizottság és az egész tanácsapparátus tevé­keny közreműködésével az el­következendő hónapok alatt olyan helyzetet teremtenek, amely mentes lesz a korábbi hibáktól. A bírált osztálynak, a kritizált személyeknek volt erejük kimondani: változtatni kell a jelenlegi helyzeten! Jő szívvel fogadták a bírálatot és sértődöttség helyett munkához láttak. A napokban több megyei és járási vezetővel találkoztunk, akik ismerik a mezőgazdasági osztály munkáját és vala­mennyiük véleménye meg­egyezett abban, hogy az osz­tály munkája az eltelt kilenc hónap alatt lényegesen javult, tekintélye erősödött, az ott dolgozó emberek mind több energiával, bátorsággal — és hadd tegyük hozzá — önálló­sággal végzik feladatukat és helyes viszony alakult ki a já­rási párt- és tanács két test­vérosztálya között, I A leggyengébb járás az élen Kilenc hónappal ezelőtt, ha azt kérdezték, melyik a leg­gyengébb járás a megyében, hol dolgozik legtöbb hibával a mezőgazdasági osztály, gon­dolkodás nélkül mondták: Egerben. Most kedvezőbb a helyzet, hiszen a járási tanács mezőgazdasági osztályának szervező, irányító munkája is benne van abban, hogy a me­gyei versenyben az egri járás adott elsőnek jelentést az őszi vetések befejezéséről és éppen egy gyenge termelőszövetkezet —- a bekőlcei tsz — jelentette a megyében elsőnek a vetés befejezését. Tizenötére» nx Tizenöt évvél ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézésé­ről és a találmányok, szerzői jog védelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Ezért ezt a napot tartják hazánk­ban a szervezett újítómozga- lom születésnapjának. 1957 óta ismét felélénkült az űjítókedv. 1957-ben 68 000, ta­valy pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfogadott újítások száma még mindig jóval kisebb, Még egyszer az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának munkájáról Kovács Ferenc elnökhelyet­tes és Kellner Emil osztály- vezető elmondták, hogy a já­rás élen járt a betakarításban, a többi őszi munkákban is. Érdemes megemlíteni, különös tekintettel a járás kedvezőtlen domborzati viszonyaira, hogy amíg tavaly vetésterületüknek mindössze 30 százalékát vetet­ték géppel, addig az idén már a terület 70 százalékán gépi vetés történt. Az egri járás az elsők közt feiezte be az őszi mélyszántást is és sikerült ele­gendő szálas takarmányt is biztosítani a jószágok téli ót- teleltetéséhez. A tavalyi 20 ezer köbméter silóval szem­ben az idén már 27 ezer köb­méter jó minőségű silótakar­mány áll a tsz-ek rendelkezé­sére. A gépek csoportosításá­val, helyes munkaszervezéssel elérték, hogy a bélapátfalvi tsz-ben három silózógép há­rom nap alatt 800 köbméter silót készített. Figyelmet érdemel a talaj­erő-utánpótlással kapcsolatos kezdeményezés is. Ma már eb­ben a vonatkozásban is az eg­ri járás termelőszövetkezeteit az Egri Járási Tanács mező- gazdasági osztályának szerve­zőmunkáját lehet példaként a többi járás elé állítani. Érde­mes szólni arról, hogy a járás termelőszövetkezetei az el­múlt hónapokban közel tíz­ezer hold rét és legelő javítá­sát végezték el, amely már része annak a céltudatos, elő­relátó tevékenységnek, ame­lyet a Járás feladatul tűzött maga elé. A korábbitól elté­rően a mezőgazdasági osztály­nak ma már vannak saját el­képzelései, jó ötletei, sőt kí­sérletei is, amelyek a szövet­kezetek gazdálkodását segítik. Öntözési programjuk része­ként a megyei tanács segítsé­gével már a közeljövőben megépül a novajl és ostoros! víztároló. Eredményre vezet­tek azok a kísérletek, ame­lyeket a mezőgazdasági osztály az északi fekvésű tsz-ekben folytatott a rövid tenyészidejű kukoricával. Mindezek aztmu. tátják, hogy az osztály ma már nemcsak kiutat lát a hibákból, de olyan feladatokat is tűzhet maga élé, amelyek rővidebb, vagy hosszabb távon a ter­melőszövetkezetek megszilár­dulását szolgálják. Az őszi munkáikat említve elismeréssel kell 6zólni az Eg­ri Gépállomásról. A gépállo­más különösen a gyenge tiz­eknek nyújtott hathatós tá­mogatást, s ennek a segítség­nek következményeként a gyenge termelőszövetkezetek, amelyek máskor többnyire az utolsó helyen kullogtak, az idén élen jártak az őszi szán­tás-vetésben, de nem marad­tak el a betakarítással sem. Igaz, a munka dandárjában több bírálat is hangzott el a gépállomásról. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egri Gépállomás az utóbbi évben több mint száz trakto­rost adott át a tsz-eknék és új munkásgárdája kialakítása közben nyújtott maximális segítséget a vetés idején. I Ú' munkosttlus A járási pártbizottság és a tanács mezőgazdasági osztá­lyainak helyes és jól értelme­újí iómoxgalom mint például 1954-ben, a gaz­dasági eredmény annál jóval nagyobb, 1962-ben a 108 000 elfogadott újítás segítségével 2,3 mllliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újítási ja­vaslatot fogadtak el. Ebből másfél milliót vezettek be, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a 16,3 milliárd fo­rintot. Az újítóknak 15 eszten­dő alatt kereken egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki. zeit kapcsolata elengedhetet­len feltétel egy járás jó szer­vező, irányító munkájához. A már említett cikk bírálta ezt a kapcsolatot. Az eltelt kilenc hónap viszont itt hozta a leg­nagyobb . változást. Megnőtt a járási tanács mezőgazdasági osztályának önállósága, az egyes szakvezetők és előadók felelősségteljesebben végzik munkájukat és ez jelentősen megnövelte az osztály tekinté­lyét is. A pártbizottság igyek­szik a legnagyobb támogatást adni az osztálynak és minden lényeges kérdésben közös ne­vezőre jutnak az intézkedések előtt. A két mezőeazö-cáei osztály gondos felmérő mun­kát végzett az elmúlt hóna­pokban. Több gyenge termelő­szövetkezetet vizsgáltak meg, így Noszvajt, Egerszólátot és Felsötárkányt is. A kapcsolat a két osztály között elvtársi és baráti maradt, ugyanakkor felelősséggel és önállóan végzi ki-ld a maga dolgát. A meg­csorbult tekintélyt a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya szorgalmas munkával több fe­lelősségvállalással iparkodott visszaállítani és csak örülni lehet annak, hogy erről éppen a járási pártbizottság beszél a legnagyobb megelégedés hang­ján. I Tovább tart az aktadömping A szemlélet és munkastílus megváltoztatása olyan sikere­ket hozott, amelyek kézzelfog­ható, konkrét gazdasági ered­ményekben mérhetők le. Az eltelt háromnegyed év azon­ban mégis kevés volt arra, hogy az osztály minden hibá­ját kijavítsa. Sajnos, nem tör­tént változás az „akták biro­dalmában” sem, sőt még rosz- szabb a helyzet a korábbinál. Amíg 1962-ben 1882 ügydarab­ja volt az osztálynak, addig 1963 november 20-ig mór há­romezernél több aktát iktat­tak. Ez a hallatlan mennyiségű papír szinte tehetetlenségre kárhoztatja a legjobb szándék mellett is az osztály dolgozóit és csak nagy erőfeszítéssel tudnak heti három napot a termelőszövetkezetekben gya­korlati munkán tölteni. Helyes lenne, ha az „aktaügyben” a felettes szervek is hathatósan intézkednének. Kovács Ferenc elnökhelyet­tes véleménye szerint — aki az eltelt kilenc hónapban szin­tén sokat tett, hogy az osztály munkája lényegesen javuljon — továbbra is gyenge az osz­tály szakpropagandája. A pro­pagandamunkát az osztály dolgozói bizonyos mértékig le­becsülik. Előfordul, hogy egy- egy tsz kimagasló eredményei­ről, helyes és új módszerekről, mit sem tud a járás többi ter­melőszövetkezete. Az új osztályvezető, aki már világosan látja az osztályára váró feladatokat, talán még mindig sok olyan munkát vál­lal, amelynek elvégzése eset­leg a főagronómus, vagy az előadók feladata lenne. Az osztályvezető fő tevékenysége elsősorban a szakirányítás, nem pedig az apró-cseprő fela­datok megoldása. Az osztály dolgozóinak — bár önállósá­guk, felelősségérzetük sokat javult — még mindig több határozottsággal és bátorság­gal kellene kiállniuk egy-egy új módszer, elgondolás, vagy határozat mellett. A feladatok, amelyek az el­következendő időben az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályára várnak, nem lebe- csülendőek, hiszen a megye 22 gyenge termelőszövetkezetéből, kilenc ebben a járásban van. A figyelmet tehát mindenek­előtt a ma még gyenge, de mór fejlődésben lévő termelő- szövetkezetek megerősítésére kell fordítani. Ide kell a leg­több szakmai, politikai, gazda­sági segítség. Ezeknek a fela­datoknak az elvégzésére csalt egy jól dolgozó, munkáját, fe­ladatait világosan ismerő osz­tály vállalkozhat. A mezőgazdasági osztály mostani összetétele mellett ké­pes arra, hogy sokat tegyen a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséért, a járás mező- gazdasági munkájának előbb­re viteléért, bölcs előrelátás­sal, szorgalmas munkával min­den feltétel megvan ahhoz, hogy a háromnegyed évvel ez­előtt komolyan megbírált me­zőgazdasági osztály rövidesen a megye egyik legjobban dol­gozó mezőgazdasági apparátu­sává váljék. Szalay István Assxonyi veszekedés miatt \ésy vádlott — kilenc bűntett — Huszonkét hónap szabadságvesztés — Tízhónapos javító-nevelő munka N. BARNABASNÉ és F. Ist­vánná leánykori barátnők voltak. Ez a barátság férjhez- menetelük után is tartott, úgyannyira, hogy egymáshoz közel építették fel mindketten a családi házat is. 1959-ben összevesztek és ettől folyt a két asszony között a háború­ság. F. Istvánná két ízben is feljelentette N. Barnabásnét. A második veszekedés bírósá­gi lezárása azzal végződött, hogy durva becsületsértés mi­att a füzesabonyi járásbíróság N. Barnabásnét 300 forint pénzbüntetésre ítélte, de ar­ra is kötelezte, hogy képvise­leti és bélyegilleték címén 200 forintot fizessen meg F. Ist- vánnénak.v N. Barnabásné a 300 forint pénzbüntetést ki is fizette, de a 200 forintos perköltség ki­fizetéséről — a gyűlölt egy­kori barátnőnek! — hallani sem akart. Ekkor F. Istvánná a jogerős bírói ítélet alapján végrehaj­tási eljárást indított N. Bar­nabásné ellen. Ebben az eljá­rásban N. Barnabásné először tagadta fizetési kötelezettségét, majd részletfizetési enged­ményt kért Az egyik rokon asszonnyal — utcai találkozás alkalmával — N. Barnabásné megbeszél­te, hogyan lehetne kifogni F. Istvánnén. A sok morfondíro- zás eredményeként megszüle­tett a hamis írásbeli nyilatko­zat, amely szerint F. Istvánná átvette volna a 200 forintot. Ezt az írást N. Barnabásné szerkesztette és N. Alfréddal, F. Sándoméval alá is íratta. Egy héttel később — ugyan­csak L. Jánosné oktatására — újabb és most már elfogadha­tóbbnak tűnő igazolást szer­kesztett. N. Barnabásné; gra­fitpor segítségével már „hite­les” aláírást vittek rá a pa­pírra F. Istvánná keze írása helyett. E „jobb” igazolás bir­tokában a végrehajtási eljárás megszüntetése iránt nyújtott be keresetet N. Barnabásné, s ebben a perben F. Sándomé és N. Alfréd a megbeszélés­nek megfelelően hamis tanú- vallomást tettek. Ennek elle­nére a szakértői vélemény alapján N. Barnabásné kere­setét a bíróság elutasította. EZ ÜGYBEN fellebbezést nyújtott be a nyugtalan vérű N. Barnabásné. N. Hermannét arra akarta rávenni: vallja a tárgyaláson azt, hogy F. Ist­vánná mondotta: azért írta az átvételi elismervényre elfer­dítve az aláírást, hogy azt N. Barnabásné ne tudja felhasz­nálni ellene és hamisításnak tűnjék. A fellebbezési tárgyalás«» az ötletekből kifogyni nem akaró N. Barnabásné ügyvéd­je bemutatott egy levelet* amely Gyöngyösről jött N. Bamabásnénak és egy másik névtelen levelet, amely az ügyvédnek szólt. Ezeket az iratokat N. Barnabásné fiatal gyerekekkel íratta. Mindezek a mesterkedések nem vezet­ték félre az igazságügyi szer­veket, az ügyészségi nyomo­zószervek kibogozták az. asz- szonyi bosszúvágyból Indult, furfangosan kieszelt és nem mindennapi bűncselekmény szálait. A füzesabonyi járásbíróság dr. Nyíri tanácsa N. Bama- básnét bűnösnek mondotta ki kétrendbeli polgári ügyben elkövetett hamis tanúzásban* mint felbujtó, egyrendbeli magánokirat-hamisításban, egy rendbeli, polgári perben hamis tanúzásra rábírásban, egyrendbeli hamis vád bűntet­tében, L. Jánosnét egyrendbeli ha­mis vád bűntettében és ma­gánokirat-hamisításban, mint felbujtó, N. Alfrédot egyrendbeli ha­mis tanúzásban, F. Sándomét egyrendbeli hamis tanúzásban, s ezért a bíróság N. Barnabásnét halmazati büntetésül egyévi szabadság- vesztésre és a közügyektől há­rom évi eltiltásra, mint mel­lékbüntetésre, L. Jánosnét nyolchónapi sza­badságvesztésre és két évi közügyektől való eltiltásra, mint mellékbüntetésre, N. Alfrédot 10 százalékos bércsökkent ás3el tízhónapi ja­vító-nevelő munkára, és F. Sándornét héthőnapi szabadságvesztésre és mellék- büntetésül 1000 forint pénz- büntetésre Ítélte. F. Sándorné esetében a szabadságvesztés­büntetést háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Az Ítélet nem jogerős. A VÁDLOTTAK által kifi­zetendő bűnügyi költségek a veszekedés tárgyát képező két­száz forint többszörösét teszik ki. <t. a.) látnivalót, amelytől könnyű lesz a lélek, vidám a szív és nehéz a fej, de még nehezebb a másnapi felkelés. Na és azok a romantikus őszi délutánok, amikor az ember az imádott kedvessel sétál a ter­mészet hallgatag, ünnepi csar­nokában. Közben szemetel az a gyönyörű őszi eső és az ember­nek a hátán végigcsordogál a hidea víz. Ez olyan szép, hogy beleborsódzik a hát. A híg őszi sár megkeresi a cipő legrejtet­tebb hajszálrepedését és beha­tol, hogy teljes legyen az a szép őszi hangulat. Otthon pe­dig hideg van, mert a TÜZÉP nem szállította a tüzelőt, a kályhás még nem csinálta meg a kályhát, de különben is a ké­mény is rossz. Ez edzi a férfit férfivé, a nőt nővé, a csecsemőt csecsemővé. Nem is beszéltem még a cso­dálatos őszi illatokról. Mert mi van a tavaszi akác. vagy orgo­naillatban? Ma már vegyileg is előállítják és bárki megvásárcd. hatja. De az ősz eredeti és utá­nozhatatlan Hlalai csak egy reggeli buszon érezhetők. Min­dent átjár a nßftalin, a törköly és a fokhagymás kolbász cso­dálatos illata, ez a kellemes lí­rai őszi illatkeverék, amelytől az ember úgy meghatódik, hogy könnybelábad a szeme. Az sem utolsó szempont, hogy vége a női hiú* ság vásárának, Kabátban egyenlőbbek lesznek a nÖÜ Megszűnt a nagy kirakodó- vásár, meg­szűnt a csábí­tás, a bűnre ve­zető alkalom. Annál is in­kább, mert az esős idő beáll­tával vége a kiránduló idénynek. A2 ősznek ezt az előnyét főleg a csúnya nők és i feleségek mél­tányolják. Remélem, érveim meggyőző­ek voltak az ősz szépségének bizonyítására, hogy áz a feno­menális radar ... Bocsánat, el­ragadott a lelkesedés heve. Mert akárhogy is nézzük, én szeretem az őszt, pedig sem ro­kona, sem ismerőse nem va­gyok. ősz Ferenc hekbe öltözött őszi erdő, amely­re lassan rátelepszik a köd? A bús, borongás, bánatos bú­csú billanata, bar dón, pillana­ta ez, amelyben elmerülni gyö­nyörűség. És a fenséges termé­szet fejedelmi búcsúzóját szem­lélve az ember elmerenghet az élet múlandóságán is. És hogy ez a méla elrévedés még töké­letesebb legyen, abban is segít az ősz. Tudniillik a tűnődés közben az ember kap egy ala­pos náthát, így konkréten is foglalkozhat az elmúlással. Vi­szont ha ő nem múlik el, el­múlik a dátha és az ember za­vartalanul élvezheti mindazt a sok jót és szépet, amit az ősz nyújt, gazdag bőségszarujából. Jön a szüret ... istenkém, a szüret. Aranysárga fürtökből piszkosszürkén csorran az édes must, amelyből én, persze, nem iszom, mert jobban szeretem a murcit. A finom murcit, amely­től az embernek repülni lenne kedve, ne járni sem tud, leg­feljebb ha sokat és sokszor be- murcízik, akkor a vállalatától repül. Ó, te kedves murci, te kü­lönleges szemmel ajándékozod meg az embert és színesebben látja az amúgy is színes őszt. Megkétszerezed a sok szép őszi Végre itt van az ősz. Ilyenkor szeretnék költő lenni, hogy ih­letett tollal megénekeljem a természet fenséges búcsúját... Jelzem, ez költői volt. Fog ez menni. Ez az ihletett tollal va­ló éneklés egy igazi költőre vall, csak még túl érthető. Sajnos, az őszt sokan szidják. Persze csak azért, mert elfogul­tak, mert nincsen érzékük az igazi szépségek iránt. Pedig higgyék el, hogy legszebb év­szak az ősz, hogy a ménkű csapjon bele ... mármint abba a pocsolyába, amelybe őszi me­rengésem közben b eletoccsan- tam. A nyáron mit káli zabolni?- Olcsó hatásvadász trükkjeivel olyan mint egy rossz rlpacs. Mi van a nyárban szépség? Süt a nap! Na bumm! Süt! Azért nap, hogy süssön! Ettől meleg van, az embernek kilóg a nyel­ve, izzad a talpa és seho\ nem lehet egy jeges italt kapni. Lám, ősszel mindig léhet. Ezért is szép. Mert az ősz finom lelkű, ér­zékeny művész, aki nem olcsó rutintrükökkel dolgozik, hanem a művészet igazi, lágy húrjait pengeti. Kerüli a vásári har­sogást, a rikító színeket. Hát van szebb, mint a pasztellszí-

Next

/
Thumbnails
Contents