Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

4 ■erejsA« 1963. december S., csütílrtflfc floss» k. Bálint mestersége KUTATÁS ÉS GYAKORLAT Látogatás az egri Szőlészeti Kutató Intézetben Tanulnak a földművesszövetkezeti vezetők Város, amely túllépett önmagán Gyöngyösről van szó, méghozzá a város lakosságának és a kereskedelmi forgalomnak összefüggésében. A viszonyí­tási alap pedig a megyei „eredmény”. Mindenekelőtt: Gyöngyös lakosságának aránya a megye népességéhez viszonyítva 8.3 százalék. Ezzel szemben a me­gye élelmiszer-forgalmának 11,7 százalékát, iparcikk-for- galmának 14,1 százalékát, vendéglátóipari forgalmának pe­dig 17 százalékát bonyolítja le. A fenti arányszámok alapján Gyöngyöst úgy kell tekin­tenünk, mintha lakossága nem harmind-, hanem ötvenezer személy lenne. Gyöngyös tehát néhány kereskedelmi cikk te­kintetében már ,,túllépett’ önmagán. szövetkezetben tartanak tan­folyamokat. A megye 67 köz­ségében mintegy 266 előadás hangzik el a legfontosabb el­lenőrzési tennivalókról. A múlt évitől eltérően a tél folyamán nemcsak a központi szövetkezetekben, hanem a he­lyi szerveknél is tartanak elő­adásokat Előadókat a MÉSZÖV és a MÉK biztosít és ezek a szakemberek gyakor­lati ellenőrzési bemutatókkal kötik össze előadásaikat.: Kü­lön előadás hangzik el egyéb­ként a háztáji gazdaságok nö­vényvédelméről és a háztáji­ban termelt áruk felvásárlá­sáról. A felmérés alapján mintegy három és fél ezer földművesszövetkezeti és taka­rékszövetkezeti vezető vesz részt a hónap közepén kezdődő oktatásban. EGER DÉLI részén szeré­nyen húzódik meg a műút mellett egy igen. fontos és je­lentős intézményünk: a Szőlé­szeti Kutató Intézet kísérleti telepe, amelynek munkáját — valljuk meg — alig ismerik, pedig országos viszonylatban is kimagasló tudományos kí­sérleti munkát végeznek itt a kutatók. Azért kerestük fel az intézetet, hogy megismerjük az itt folyó legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket. Dr. I’só Andor vezető ku­tató fogad, akitől érdeklődünk az intézetben elért eredmé­nyekről. — Hosszú évekig tartó kísér­letünk zárult le és az eredmé­nyek ma már a gyakorlatba kerülhetnek, — kezdi szavait, majd megtudjuk, hogy a széles sorközű, gépi művelésre alkal­mas, egysíkú művelésmód ke­retében kipróbálást nyert és alkalmasnak bizonyult a kor­don-, légy erős és a Lenz—Mo- ser-féle művelés arra, hogy a korszerű, új telepítések már eszerint történjenek. — Megyénkben hol kerülhet sor az új módszerek alkalma­zására? — Általában a Mátra alját és Eger környékét találjuk erre alkalmasnak. Ez a műve­lési mód jelentős termésnöve­kedéssel is jár, mert amíg a régi módon művelt szőlőkben átlagban 25—30 mázsa a hol- dankénti szőlőhozam, addig a kísérleti telepen az említett módszerekkel 40—70 mázsás volt a hozam. Mi sem bizonyít­ja jobban a széles sorkö^ű művelési mód eredményét, minthogy a kísérleti intézet az egész telepet átalakítja erre a rendszerre! — A MÁSIK DOLOG, amelyben kilencévi munka után eredmény született, — mondja I’só Andor — a talaj- erőfermtartás kérdése. Tudni­való ugyanis, kevés a szerves istállótrágya és kizárólag mű­trágyával nem gazdaságos a termőerőállagot fenntartani, mert humuszban nagyon sze­gények a talajok. Olyan szer­ves pótanyagjokról kell tehát gondoskodni, amelyek teljes értékben pótolják az istálló- trágyát. Figyelmünk a lignit- por felé terelődött, amely alapjában véve fiatalkorú szén. szervesanyag-tartalorrsnal. Ha a lignitport egyidejűleg, kom­bináltan alkalmazzunk a ká­lium-, nitrogén- és foszfor­műtrágyákkal, a hatás az is­tállótrágyával vagy azonos, vagy éppen még fokozottabb is! Amikor behatolóban érdek­Ml OKOZTA A NAß/ LÉGI KATASZTRÓFÁKAT 20. A DC—8 elindul Velencei lakásának hálószo­bájában signora Balestra fel­riadt álmából. Alig jutott Id­egzethez, úgy felizgatta az iloankép, amit az imént látott: :gy repülőgép a magasból le­tódult a földre, kigyulladt, fel- •obbant és darabjai szerteszét •épültek. És az utasok között, tolt fia, Gianni... Egész nap sötét sejtelmék tóntották az asszonyt. Két lappal ezelőtt telefonon fel- íívta évekkel azelőtt Ausztrá­léba kivándorolt fiát. — Apád súlyos beteg. Az írvosolt szerint már csak né- íány napja van- hátra. Ha még átni akarod élve, gyere haza ninél előbb. Fia, Gianni Balestra, 34 éves tereskedő megígérte, hogy a egközelebbi olasz repülőgép­pel apja meglátogatására ha- iarepül. Most Sidney és Bombay kö- tótt lehet valahol — számí­totta az anyja, amikor a rossz ttomból leverten felkelt. Másnapra várta a fiát. de nem ölelhette keblére. Több órás kínos várakozás után megtudta, hogy álma beigazo­lódott: fia azon a gépen volt, amely Bombaytől kilencven kilométernyire keletre egy hegynek repült és szétzúzó­dott. Ez volt a legsúlyosabb sze­rencsétlenség az Alitalia, az olasz polgári légi forgalmi vál­lalat történetében, fennállása óta. 1962 július 7-én történt, 94 áldozata volt. Az I—DIWD jelzésű, DC—8 típusú léglökéses gép július 6-án szállt fel Sidney repülő­terén, India érintésével Róma felé. Az Alitalia vállalat 10 ilyen gépet tart forgalomban. Ez volt a vállalat egyik legjobb gépe. Csak 1962 március 31-én állították forgalomba és azóta 950 ólát töltött a levegőben. Több európai kivándorló volt az utasak között. Évekig takarékoskodtak Ausztráliá­ban. hogy ellátogathassanak szülőföldjükre, meglátogathas­sák rokonaikat. A turistaosztály utasai kö­zött volt többek között Fran­cesco Abate és a felesége. Tíz évvel ezelőtt Szicíliából ki­vándoroltak Ausztráliába, hogy ott szerencsét próbálj a­nalk, mert a szigeten nem tud­tak megélhetést találni. Az utazásra már akkor kezdtek takarékoskodni, ami­kor megérkeztek Ausztráliába és a férj munkába állt. Min­dén heti keresetéből félretett bizonyos összeget, hogy majd tíz év múlva hazalátogathas­son. Richard Dukelow ír telepes és felesége szintén elvonták szájuktól a falatot, ■ hogy más­fél évtized után egyszer haza­látogathassanak és Ausztráliá­ban született két fiuknak meg­mutassák óhazájukat. Antonio Miazzi katolikus lelkész rögtön elővette breviá­riumát, mihelyt elfoglalta he­lyét a turistaosztályon. Pá- duába utazott beteg édesanyja meglátogatására, utána néhány hónapot Rómában szándéko­zott maradni és tanulni. Zavem Kaledjin 29 éves li­banoni mérnök és 23 éves an­gol származású menyasszonya, Cecília Scott, még a repülő­gépben sem bocsátották el egy­más kezét. Nem Olaszországba igyekezték, hanem Beirutba, a férfi szüleihez, hogy bemu­tassa nekik menyasszonyát. Tulajdonképpen az öt nappal később induló gépre váltottak jegyet, de Kalejdin váratlanul előfcib kapott szabadságot és egy napot sem akartak mulasztani. Kicserélték a jegyet és- július 11 helyett a július hatodiki géppel.utaztak — a halálba. Az egyik stewardess nagy szeretettel gondoskodott a gép legfiatalabb utasáról, a 6 esz­tendős Brasch Mónikáról, aki kíséret nélkül utazott nagy­anyjához, Majna-Frankfurtba. Néhány ausztrál pilóta is volt a gépen, de nem a pilóta­fülkében, hanem az u tarok között Európában akarták töl­teni évi szabadságukat Még valaki felszállt a gépre Sidneyben: Heinrich Harrer, a neves osztrák hegymászói Részt vett egy indonéziai ex­pedícióban és útban volt haza­felé. Azonban Bangkokban — ahol a gép leszállt — meggon­dolta magát és nem utazott tovább. Elhatározta, hogy né­hány napig ottmarad és csak később folytatja útját Ennek köszönheti, • hogy el­kerülte a halált és még ma is életben vám Bangkokban kicserélték a gép személyzetét Hosszú légi vonalakon ez bevett szokás, mert a több ezer kilométeres út nagyon igénybe veszi és ki- merti a műszakiakat és a ste­wardesseket egyaránt Luigi Quattrin, a pilóta ka­pitány vette át a DC—8 veze­tését Az Alitalia veteránjai közé tartozott 51 esztendős volt, három évtized óta repült. 1948-ban lépett az Alitalia szolgálatába. Addig már ötmil­lió kilométert tett meg a leve­gőben, az Alitalia szolgálatá­ban, 15 000 órát töltött a leve­gőben, — minden baleset nél­kül. A 31 esztendős Hugó Arcan­forgalomban is érvényben ma­rad az a kedvezmény, amely szerint a régi, elavult készülé­keket becserélhetik a vásárlók új típusokra. A televízió vevőikészülékek­ből rendelkezésre álló mennyi­ség a csúcsforgalomban is jó ellátást biztosít. •, Az Álba Regiá-ból és a Ké­kes-bői lábon álló típust) is káp a kereskedelem. Megszűnt a nagy képernyős vevőkészülé­kek hiánya. Magnetofonokból nem bizto­sított a várható kereslet kielé­gítése, ugyanis a korábban gyártott Mambó és Tertia típu­sok gyártását befejezte az ipar. Az újabb, korszerűbb Koncert, Calypso és Junior készülékek szállítása viszont még nem kezdődött meg. Forgalomba kerül az Ipari Müszergyár ál­tal készített új típusú lemez­játszó is. A háztartási felszerelések közül mosógépből és porszívó­gépből minden igényt kielégí­tenek. Az edényáruk választé­kának bővítésére forgalomba kerülnek világoszöld garnitú­rák is. Az újfajta háztartási cikkek között említésre méltó­ak a karácsonyi vásárra beér­kezett külföldi hagymavágók, habverők, paradicsomszelete­lő késele, svéd, osztrák és NDK gyártmányú műanyag háztar-' tási felszereléseit. Kávéfőzőikből is több kerül forgalomba, az elektromos tí­pusokból azonban nem látszik biztosítottnak a kereslet teljes kielégítése. „Gépesített” disznótor A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint hazánkban a magánháztartások évente mintegy 2 millió hízott sértést vágnak le. A vágások megszer­vezése, a hús konzerválása — füstölése — az utóbbi években már szerte az országban prob­lémát okozott. A falvakból ugyanis eltűnteit a füstölésre alkalmas úgynevezett „nyitott kéményes” házak. Emellett a perzseléshez szükséges szalma az utóbbi években „hiánycikk­nek” bizonyult, ezért perzselő­gépekkel végzik majd a per- zselést. A perzselőgépek mellett a sertésvágáshoz szükséges esz­közök kölcsönzését is megszer­vezik a földművesszövetkeze­tek. Mind több földművesszövet­kezet teremt lehetőséget hús­füstölésre is. A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ ez évben vaslemezekből ké­szült szállítható füstölőket hói forgalomba. dói lé mindenhatósága meg­dőlt, mert a bordói lévél azo­nos hatékonyságú, üzemileg könnyebben alkalmazható, alacsony töménységű réztar­talmú, vagy éppen rézmentes szerek kiválóan beváltak! A réztartalmúak közül megemlí­tendő a Vitigrád, Cuprovit, Coprantol. a rézmentesek kö­zül pedig az Orthocid és a Tie- zene. Ma még ugyan itt-ott idegenkednek az alkalmazá­suktól, de ez minden alapot nélkülöz. Végül arról tájékoztat di\ I’só Andor tudományos vezető kutató, hogy az intézet kísérle­tekkel erősítette meg azt a tényt, hogy a vegyszeres gyomirtás kiváló hatású, sőt még 2—3 kapálást is mellőz­hetővé tesz! — További tervek? " — A külföldön sikerrel al­kalmazott öntözést szeretnénk beállítami a telepen is. — kez­detbe természetesen kisérlet- ként. így dolgozunk itt csen­des visszavonultságban, a vá­ros szélén. Egy cél lebeg előt­tünk: a szocialista mezőgaz­daság hathatós segítése és tá­mogatása a tudomány erejé­vel. AZ INTÉZET jó munkáját dicséri, hogy ma már nemcsak a megye, de az ország minden részéből felkeresik az egri ku­tatóintézetet, hogy segítsé­gükre legyen problémáikban. Sugár István lődtünk ez iránt a rendkívül jelentős és kísérletekkel alá­támasztott megállapítás iránt, azt a felvilágosítást kapjuk, hogy a lignitpor maga termé­szetesen nem trágya, de a ta­lajban egy-két év alatt hu­musszá alakul! A közben fej­lődő szénsav hatására pedig a műtrágya kémiai átalakulása gyorsabban és hatékonyabban zajlik le. — Milyen menyiségben és mi módon kell alkalmazni a lignitport? — A TÖKESOROK közötti árkokba holdanként 100—300 mázsa, műtrágyákkal kombi­nált lignitport szórunk.' amely három-négy évre fedezi a ta­laj termőerőállagát. Különös jelentőségét éppen megyénké ben az ad eredményünknek, hogy a Petőfi-bányai és gyön- gyös-visontai lignitbányáknál hatalmas, egyébre fel nem használható ilyen anyag talál­ható. A Gyöngyös-kör nyéki tsz-ek, az abasejri és a gyön­gyöspatai már évek óta hasz­nálják a lignitport, jó ered­ménnyel. — Végzett-e az intézet kí­sérleteket a peronoszpóra el­leni védekezés terén? — Igen, — kapom a határo­zott választ — A peronoszpöra elleni védekezési anyagok te­rén, amelyeket a hagyományos bordói lének a pótlására állí­tott össze a kutatóintézet Ma már ott tartunk, hogy a bor-' A vas- és műszaki kereske­delem a szakmához tartozó legtöbb cikkből bőséges áru­készlettel, gazdag választékkal várja a karácsonyi ajándék­vásárlókat A felkészülésről a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatósá­gán a következő tájékoztatást adták: A rádiókészülékekből rendelkezésre álló mennyiség és választék várhatóan kielégí­ti az igényeket Megfelelő az ellátás a közkedvelt Orionton tranzisztoros táskarádiókból is. Elegendő a lemezjátszóval egybeépített vevőkészülék, va­lamint a magnetofonnal kom­binált rádió. Kaphatók tran­zisztoros asztali, telepes rádió- készülékek és Tünde 2. jelű. Ízléses műanyagdobozba épí­tett jgebrádiókészülékek is. A gépkocsitulajdonosok vibrátor nélküli, részben tranzisztoros, Guliver elnevezésű autórádiót szerezhetnek be. A karácsonyi Hit ajánl karácsonyi ajándéknak a vas- és műszaki kereskedelem ? geli volt a másodpilóta. Fele­sége és két gyermeke várta otthon, a harmadik gyereket két hónap múlva várták. Luciano Fontana mérnök is két gyermeknek volt az apja. Valósággal sugárzott róla az életkedv. Mindig vidám és jó­kedvű volt. —- A repülés ünnepnap szá­momra — szokta mondani. — Félni? Ki hallott már olyat, hogy félni kell ilyen jó és megbízható gépben ... Luiugi Valimberti 53 éves pincér viszont mindig félve szállt a gépbe. Csak azért vál­lalt állást a repülővállalatnál, mert többet keresett, mint ott­hon, Rómában. — Legfeljebb még három évig repülök — mondta rövid­del utolsó útja előtt. — Azután megtakarított pénzemből egy kis vendéglőt veszek, megnő­sülök és majd csak megélek valahogyan, Benedetto Nanni másod­pincér felszállás előtt távira­tot küldött anyjának. Camilla Rigazio, a harmadik pincér 17 éves korában pilótavizsgát tett, mert nagyon kedvelte a repülést, altkor elhatározta, hogy inkább pincér lesz a re­pülőgépen, mert az kisebb fele­lősséggel jár. Mindannyian utoljára száll­tak a levegőbe, amikor a bangkoki repülőtéren beszáll­tak az Ausztráliából érkezett gépbe, hogy Bombay és Beirut érintésével Rómába szállítsák az utasokat. A gép sohasem érte el cél­ját... Következik: AZ EZERLÍRÁS NYOMRA VEZET. minden reggel bedöcögjön Egerbe, aztán fogja a szerszá­mot és faragjon. Aid nem csi­nálja, tán el se hiszi, hogy nem megy az mindig magá­tól... csak úgy... Ahhoz kell valamiféle belső jó érzés, ami arra sarkallja az embert, hogy szebbnél szebb mintákat vará­zsoljon a fára. Ha meg nincs hozzá kedve, akkor hiába eről­tetik. Még pénzzel is... Ezért választottam inkább ezt a mesterséget. így aztán ha van kedvem, akkor újra előkoto­rom a ládafiából a szerszámot, aztán farigcsálok. Persze, ez már csak a külföldieknek ér­dekes, itthon nem kell... HOSSÓ K. BÁLINT nem elé­gedetlenkedik, szívesen dolgo­zik az utakon, de hangjában azért ott rezeg az alkotástól elszakított ember csendes nosz­talgiája. Van is valami igaza, útőr mindenki lehet, de a me­gye utolsó guzsalykészítője tán több hasznot hajtana nép­művészetéről híres tájegysége­ink propagálásával az állam- nak. Ha már nem is használ­ják a falvakban a guzsalyt, az orsót, a rokkát, talán kicsinyí­tett mása kiszoríthatná a bel­földi piacról az idegenek nya­kába sózott giccs-emlékeket. Jó módot, találni arra, hogy Hossó k. Bálint ne felejtse el művészetét, s folytathassa mesterségét... Cs. Adám Éva most erős ortókapát, csákányt, lapátot forgat az Egerbocs— Szűcs közötti országúton. — Űtőr lettem. Nem kell már a guzsaly, se az orsó. — Igaz, változnak az idők, jobb a villany, mint á lámpa, könnyebb a vásznat is meg­venni a boltban, mint estéket tölteni a fonalakkal, eszvátá- val. Csak azért sajnálom, hogy végleg elhagyták. Olyan jó volt hallgatni téli estéken a fonók zaját. Az ember elme­rengett, idézte fiatalságát. El­múlt, no... Mélabúsan áll az országút szélén. Fején ferdére nyomva a kucsma, alatta izzadságcsep- pek árulkodnak a nehéz mun­káról. — Árkolunk most az egész vonalon, mefrt hogy tavaly olyan sok bajt okozott ez a fránya vízveszély — fordít a szón. — Nem lenne jő, ha is­mét elmosná az utakat a ta­vaszi áradás. Most még köny- nyű dolgozni, ki tudja, mikor lep meg bennünket a nagy fagy? — Hívtak engem Egerbe, már, hogy ismét a guzsalyról beszéljek... Hívtak, hogy folytassam a mesterséget. A múzeum igazgatója nagyon rajta lett volna, de úgy gon­dolom, legjobb az ilyet azem- . bemek otthon, ahol megszok­ta, ott csinálni. Nem a ma- : gamfajtának való az, hogy — MÁR MINDENT elvittek. Csak ez a fokos van meg. Gu­zsaly egy se maradt. Olyan szépeket csinált pedig ez a gyerek! — H*ssó néni büsz­kén mutat körül a faluban. — Nagyon sok lány megfont azon a guzsalyon, amit az én fiam 80 esztendő alatt elkészített! ... Hangos a falu. A heves­aranyosi lányok sikkantó ka­cagással, egymásba kapaszkod­va bukdácsolnak a fonóház fe­lé. Hol innen, hol onnan rio­gatja őket egy-egy legény, s mire elérik a világos ablakot, mire léptük nyomán beszök­ken a friss idő a nagy házba, már el is feledték minden ap­ró gondjukat, bajukat. Szemük az ajtót lesi lopva, jön-e már az, akit annyira várnak?! Közben kezük alatt egyre több kenderből sodródik szál. Ülnek a guzsaly nyelén, s pereg, pe­reg az orsó. A díszes guzsaly rangot jelent. A lányok igye­keznek úgy állítani, a lámpa felé fordítani a hosszú, fara­gott fát, hogy megcsillanjon rajta Hossó k. Bálint kézjegye. Mert ő csinálta a legszebbe­ket, keze nyomán alakult az ujjnyi vastag kecskerágó fa ága. Lehántóttá a felső héját, aztán a szép, sárga fahúsba belevágott a bicska — cifra lett a guzsaly. A választóvízbe áztatott asszonyszerszámon aztán nem esett több változtatás. Színét, faragását akár századok során is megőrzi. Peregtek a rokkák, surran­tak az orsók, a guzsalyról vi­dám tréfák, bús dalok közben egyre csavargóit a szál, hogy aztán felvetve az eszvátára, lepedővászonként sorakozzék az eladó lány szekrényében... — HOL VAN MÁR ez az idő! Rég elmúlt. Van már jó vászon, mással töltik idejüket, estéiket a lányok — mondja búsan Bálint bácsi, aki a fi­nom faragószerszám helyett A «- MÉSZÖV igazgatósága november végén tartott ülésén jóváhagyta a földművesszövet­kezeti választott vezetőségek téli oktatásának ütemtervét és eszerint valamennyi földmű­vesszövetkezetben és takarék-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents