Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
10 NÉPÜJSAG 1963. december 31., Kedd Sportmozgalmunk néhány kérdése az átszervezés után Eseményekben gazdag esztendőt hagytunk magunk mögött. Kiszélesedett, megerősödött tömegsportunk, amelynek keretében rendszeressé váltak a körzeti és alapfokú versenyek,, bajnokságok, egyre növekszik a Kilián-jelvényesek száma, kirándulók, túrázók ezrei járják a természetet. Pezseg az élet, szélesedik a sportmozgalom. Versenysportunk fejlődését országos bajnokságok, sikeres nemzetközi szereplések fémjelzik. Sport- feladataink megoldásával párhuzamosan dolgoztunk az új sport- tömegszervezet létrehozásán. Megalakult a Magyar Testnevelési . és Sportszövetség, létrejött sportmozgalmunk egységes társadalmi szerkezete. amelyben a vezetést és az Irányítást — az egyesületektől az országos tanácsig — választott testületek látják el. Megyénkben is — mint mindenütt az országban — nagy várakozás előzi meg az. új szervezet működését. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy egy szervezeti keret önmagában még nem old meg semmit, legfeljebb kedvezőbb feltételeket biztosít. Ezeknek a szervezeti. kereteknek tartalommal való megtöltése attól függ, hogy a sportvezetők, sportolók és a Sportot támogatók nagy tömegei menynyivel dolgoznak majd többet és jobban, mint eddig. A sportemberekben rejlő alkotóerő most szabadon érvényesülhet. A sportszervezetek munkájának egységes irányítása és a mozgalom demokratizmusának megteremtése gazdag lehetőséget nyújt sportéle- tünk arányosabb fejlesztésére és az anyagi lehetőségek jobb kihasználására« Nálunk a sportemberek többsége az egyesületekben tevékenykedik. Ebből következik, hogy sportéletünk fellendülése elsősorban az itt folyó munkától függ. Minél színesebb, tartalmasabb eporfcmunkát végeznek az egyesületekben, annál megalapozottabbá válik egész sportmozgalmunk, és annál inkább emelkednek sportolóink eredményei is. Ehhez azonban az szükséges, hogy sportegyesületeinket igazi társadalmi egyesületekké fejlesszük ki, ahol a sportkedvelő emberek széles tömegei nemcsak sportolási. igényeikéi: elégítik ki, hanem társadalmi életet is élnek és ahol második otthonra találnak. Ha a játékosok, versenyzők, csak a közvetlen hozzátartozóikat, barátaikat nyerik meg a sportmozgalom számára és bekapcsolják őket a munkába, már akkor is Itiaia- kíthatják a társadalmi együttélés szabályainak megfelelő szakosztályi életet, amelynek továbbfejlesztése a sportág fejlődését, népszerűsítését is magával hozza, A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos kongresszusa megszabta a soron következő feladatokat. Ezek végrehajtása megyénk területén is nagy munkát ró valamennyi sportszervezetre. Az .VITS területi szervei az eddiginél Kokkal nagyobb önállóságot hozlak és éppen ezért fokozottabb gonddal és felelősséggel kell dolgoznunk területünk testnevelési és sportéletének fejlesztésén. Reméljük, hogy a szakember- képzés fokozása meggyorsítja majd minőségi sportunk fejlődésének ütemét. Az elmúlt évben versenysportunk fejlődésének félreérthetetlen jelei mutatkoztak. Az úszósport mellett, amely megyénk legfejlettebb sportága, kifejlődött az ökölvívás és e sportág történetében először került a bajnoki dm vidéki csapat, a Gyöngyösi Honvéd Zalka birtokába. Sokat javult labdarúgásunk színvonala is. NB-s csapataink megerősödtek. Az Egri Dózsa NB n-ben, a Gyöngyösi Honvéd pedig az NB m-ban bajnokságot nyert. A többi csapat is a táblázat első felében végzett. Feltörőben van és további fejlődés várható a kosárlabdázóktól, asztaliteniszezőktől és a vívóktól is. Vízilabdázóink változatlanul az élvonalban vannak és komoly játékerőt képviselnek. Természetjárásban és sportlövészetben OB I. osztályú csapatokkal rendelkezünk. Katona József és Pécsik Dénes mellett új tehetségek kerültek az országos élvonalba. Ali Csaba úszó, Klenovics Ferenc ökölvívó, Dómány István súlyemelő, Hart Géza asztaliteni- szezö és még sokan,a fiatalok közül. akik rövidesen az élvonalba kerülhetnek. Biztosítani akarjuk ezeknek a tehetséges sportolóknak a zavartalan felkészülést, mert szeretnénk, ha a tokiói olimpián Heves megyei versenyzők is képviselnék Magyarország színeit. , Minőségi sport A minőségi sport fellendülése mindig elősegíti a tömegsport fejlődését is. A bajnokságok, a nemzetközi sikerek vonzó hatást gyakorolnak a tömegekre. Ezt a kedvező hatást fel kell használnunk a Kilián testnevelési mozgalom népszerűsítésére, fejlődési ütemének meggyorsítására. Ezzel a mozgalommal szemben fennálló előítéleteket át kell tömünk, mert célkitűzéseiben és hatásában rendkívül alkalmas sportolási forma. Sokkal tágabb kereteket biztosít a tömegek számára, mint a sportegyesületek. A sok helyütt elért kitűnő eredmények azt bizonyítják, hogy ezzel a mozgalommal nagyobb gonddal és felelősséggel kell a jövőben sportszervezeteinknek: foglalkozniuk. Sportmozgalmunk társadalmasítása megköveteli a nem verseny- szerű sportolási formák népszerűsítését és szervezését is. Ilyenek a tetrmészetjárás és táborozás, a hét végi pihenés . megszervezése is. Ezek a formák, is alkalmasak a tömegeknek a sportkörök köré való tömörítésére. Változatlanul feladatunknak tekintjük az alapfokú üzemi, házi és körzeti bajnokságok és versenyek megrendezését és kiszélesítését, mint a tömegsport hasznos kereteit. Falusi sportegyesül eteinkben a sportmunka megszilárdult. Eredményes működésüknek néhány akadályát azonban el kell távoli- tanunk, hogy gyorsabb fejlődésük biztosítható legyen. Ilyen akadály a közlekedési lehetőségek hiánya. Községeink 65 százalékának nincs vasútállomása, MÁVAUT-járat vasárnap, amikor a versenyeket rendezik, nincs. Különjárat igénybevétele pedig 2—3 esetben már felemészti az egész költségvetést. A termelőszövetkezetek saját gépkocsijaikkal szívesen lebonyolítják a szállítást, csak szállítási engedélyt nem kannak. Az eddigi tárgyalások azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a szállítási engedélyt a közeljövőben megadják az illetékes szervek. újításának üteme is, nem tudjuk teljes mértékben pótolni a lemaradást. Különösen nagy á hiány a fedett létesítményekben, hiszen ilyennel a megye területén nem is rendelkezünk. Ha számításba vesz- szük, hogy az új egységes bajnoki rendszer arra épül fel, hogy az alapozás, a jövő évre történő felkészülés valamennyi sportágban télen történik, akkor látnunk kell, hogy a legégetőbb probléma a fedett létesítmények építése, örvendetes viszont, hogy az egri fedett uszoda építése ez év folyamán megkezdődik. Az MTS megyei tanácsa a gyöngyösi zsidótemplom sportcsarnokká való átalakítására félmillió forintot irányzott elő. Elkészült a mátraházi síugrósánc rekonstrukciós munkája is, amely Közép-Európa egyik legnagyobb ugrósánca lett. VA múlt évi pálya- építési mozgalom is sikeresen zárult. a műszaki átvételek most folynak, A sportmozgalom átszervezése a gazdasági és pénzügyi munkában is jelentős változást hozott. Kialakult az egységes, önálló pénzügyi gazdálkodás. Ebből az is következik, hogy sokkal nagyobb gonddal és körültekintéssel kell foglalkoznunk az anyagi erők előteremtésével és felhasználásával. Az állami támogatás összege ebben az évben még nem emelkedik. Saját forrású bevételek növelésére azonban megvan a lehetőség. A tagdíjakat nemcsak bevételi forrásnak tekintjük, hanem mint a sportszervezetekhez való tartozás és azok tevékenységében való részvétel bizonyítékát is. Hangsúlyozni szeretnénk,- hogy egyesületeinktől az eddiginél takarékosabb!) gazdálkodást várunk és kérjük, hogy lépjenek fel a pazarlás ellen és akadályozzák meg a jogtalan költségek! fedezését. Az M64. évi költségvetések már elkészültek. A felülvizsgálatnál szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az előirányzatok most sóikkal reálisabbak, mint az előző éviek voltak A szakosztályi bontásokban azonban még aránytalanságok tapasztalhatók, különösen a labdarúgás javára. Ezeket folyamatosan fel fogjuk számolni. Az egységes pénzgazdálkodás megteremtésével most első fóben kapunk átfogó képet megyénk sportmozgalmának anyagi helyzetéről . Egyszerűbb, áttekinthetőbb lett a pénzügyi munka és ennek egyenes következménye lesz a helyesebb. körültekintőbb elosztás. Sok és nehéz feladat vár valamennyi sportvezetőre az új esztendőben. Reméljük, hogy a mozgalomban rejlő hatalmas társadalmi - erő, az egy cél érdekében végzett közös munka, a testületi vezetés, sportolóink tehetsége és akarata az új keretek között meghozza majd megyénk sportéletének fellendülését. PUSZTAI LÁSZLÓ mu MTS megyei elnöke ÉT Bozsik József életregénye # XX. Haza... Haza... Dél-Amerikába! Dél-Amerikába! Végre! Fel a repülőgépre! Milánó, Zürich, Madrid, Li- szabon, Dakar, Reiice és végre, végre Rió! Csodaszép és csoda piszkos. Ragyogó és ijesztő. Perzselő napfény, félelmetes hegy és végtelen tenger, bársonyos homokpart talán száz mérföldön át __és százezer kölyök rajta, me zítláb és félmeztelen labdát rúg és labdát rúg és megint csak labdát rúg, holnaptól estig. Hát ez volna ez!? ... ★ Hárman ültek együtt a szálló hetedik emeletének 718-as szó''-1' 'ábar. Csendesen ultizva. — Én se megyek ... Kotász menten csatlakozott hozzájuk. — Én is maradok. Egy jó kis ultiparti többet ér, mint a kék. fény és zöldgőz. , Eleinte csak hárman voltak a „különcök”. Hárman üldögéltek a szálló szobájában, kár. tyázgaiva — és emlékezve. — Rég nem bosszankodtam ennyit, mint akkor Bécsben. Azt a Hasenkopfot képtelen voltam lefutni. Fogtam hát magam, s amint nekiiramodtam, rögtön le is álltam... Szegény osztrák rekord-sebességgel elrohant mellettem, képtelen volt megállni, én meg szépen betáncoltam centerbe ... — részlet Sándor „dumájából”. — Mégis Cucu volt ott is a legjobb! — Kotász visszatérő megállapításai, csendben, minden irigység nélkül. Lantos, Szednek, Sándor e, Szusza egészítette ki. Eleinte csak otthon veszekedtek, a pályán még egységgé tudott forrni a so.v „különutas" j átélios. Sőt, határozottan remekül játszottak! A január 16-i, első Flamengo-meccset elvesztették v -an, de nagvota mutatós játék után1, 4:6-ra, s ® sajtó nem fukarkodott a dicséretekkel. — 45 fok meleg volt árnyékban! — emlékezik vissiza Bozsik. — A meleg vert meg bennünket, no meg Czibor a folytonos okvetetlenkedéseivel. Minket megtapsoltak — őt kifütyülték. Utána megérttettei» a veszekedőkikel, hogy ez így nem mehet tovább. Nem élég. hogy a pályán összeszedték magukat. Meddig bírják így? A jugosziávok ellen 2:0-ra győztes válogatottunk: Bozsik, Grosits, Kotász, Mátrai Tichy, Szigeti, Machos, Vasas, Fenyvesi, Sándor, Sípos. Bozsik, Sándor és Kotász. Hát a többiek? A többit bizony elkapta az amerikai „gépszíj”. Mit lehet itt látni? Nézzük meg a kirakatokat! Mit lehet itt venni? Merre van a korzó? Melyik a legdivatosabb lokál? Hol lehet jól táncolni? Én még nem láttam Rock and Rollt! (Akkor tört ki a Rock and Roll-láz.) Milyenek a még újabb táncok? Milyen is az a híres brazil népünnepély? Táncoló város... Ezek voltak a szavak és ürügyek, a gondolatok és mondatok. Először Bozsik sem vonta lei magát. Elment a többiekkel egy lokálba. Ott volt, látott, megelégelte. Másnap már kijelentette: — Otthon maradok. Minek menjek? Ugyanezt láthatom a világ bármely nagyvárosában. Én láttam, nekem ez nem keli, nem érdekel, untat, sőt, bántó! Akkor lépett hozzá, váratlanul Sándor Csikar. Azután az afrikai, egyiptomi, szudáni emlékek! De jó is volt ott járná Alexandriában, Kairóban, Kartumban és — onnan hazatérni... (Mindig ez a legjobb!) Napokon át... emlék és emlék ... mi van otthon... otthon ... Eleinte még hárman, Rákóczi, Dudás és Bányai csatlakoztak a „hármakhoz”, azután egyre többen. Mire ész- bekaptak, mintha teljesen ketté hasadt volna az „amerikai Honvéd”, Kialakult a Bozsik- tábor és a Czibor-kompánia. Az első jelszava az volt: „Eleget tenni a brazil szerződésnek, s azután haza, haza!...” A másiké: „Lekötni még annyi meccset, amennyit csak lehet, itt maradni, amíg csak hagynak, s azután Európában', Spanyolban, Olaszban eladni magunkat annyiért, amennyiért csak lehet Tizenheten érkeztek ide ki. A Honvéd-játékosokat Grosics, Tessék edzeni, tessék felhagyni a lokálozással és a dvako- dásokkaiL Egy kicsit észre is tértek mindannyian. 33-án a válogatottjaival megerősített Botafogo ellen álltunk ki és 4:2-es győzelmeit arattunk. Két nap múlva pedig következett a nagy visszavágó a Flamengo ellen. De nem a pokoli meleg Rióban, hanem Sao Padlóban. Pontosan visszavágtunk. 6:4-re győztünk. — Utolsó brazil meccsünkét megint Rióban játszottuk, de nem a tűző napon, hanem villanyfényben. Csak hát a villany kialudt, félórán át lődörögtünk és izgultunk, s miié újra kigyúlt a reflektor-sor, a Flamengo—Botafogo kombinált, a válogatottal is felérő ellenfél felülkerekedett. 6:2-re kikaptunk. (Folytatása következik) A szakmai munka fontossága A szervezeti keretek kiépítését is megszilárdítását továbbra is feladatunknak tekintjük, de most már előre kell lépnünk a sportmozgalom tartalmi, szakmai munkájának megjavításában is. A sportszervezetek szakmai munkájának megjavítása ugyanis néhány egyéb feltétel biztosítása mellett elsősorban az irányítás határozottságától és az ellenőrzéstől függ. Társadalmi üggyé kell tennünk a jobb eredményekre törekvő, szervezettebb foglalkoztatást Igénylő és követelő szakmai munkát. Elsősorban a felkészülésben, az edzéseken végzett célszerű, tervszerű munkát fogjuk számon kérni, szakembereinktől. Ez ugyanis a további fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele. Ebben az időszakban valamennyi sportágban folyik a felkészülés. Sokkal alaposabban, sokkal gondosabban, mint az előző években. A felkészülés, az alapozás időtartania is megnövekedett. Az egységes bajnoki rendszer bevezetésével most készülnek először valamennyi sportágban a tavaszi-őszi fordulóban lebonyolítandó versenyekre, mérkőzésekre. A hosszú felkészülési idő módot és lehetőséget- ad az alapos felkészülésre és ez biztosíték lehet a jobb, a nagyobb eredmények elérésére. A jobb eredmények elérését' azonban csak jól képzett, a legkorszerűbb módszereket ismerő és alkalmazó edzők, oktatók, testnevelő tanárok közreműködésével tudjuk megoldani. Olyanokkal, akik az egyes sportágak oktatásához, gyakorlásához szükséges ismeretek mellett a spoitolók nevelésére is nagy gondot fordítanak. A másik akadály, ami a falusi sportkörök fejlődését gátolja, a termelőszövetkezetek anyagi támogatásának bizonytalan volta. A költségvetésileg betervezett összegeknek csak egy részét adják át a sportegyesületeknek és ezzel megnehezítik a sportkörök működését. Sportvezetőinknek meg kell győzniük a termelőszövetkezeteket arról, hogy saját érdekük a sport- egyesület zavartalan működése és hogy az új sporttömegszervezetben feladatuk is annak anyagi és erkölcsi támogatása. Az MTS megyei tanácsa ezen a területen hatékony segítséget fog nyújtani. Az iskolai sport fejlődése az utóbbi időben rheggyorsult, azonban mégis alapfokú sportolás maradt, amelynek célja a testnevelési órák kiegészítése, a gyermekek sokoldalú fizikai képzése, nem pedig versenysportolók és az utánpótlás nevelése. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy azok a fiatalok, akik szorgalmukkal, tehetségükkel kiemelkednek társaik közül, az egyesületekben jussanak sportolási lehetőségekhez. Az Iskolák részéről ezen a területen még találkozunk meg nem értéssel. Foglalkoznunk kell az utánpótlás nevelésének a problémájával is. Nem várhatjuk meg, hogy a fiatalok maguktól nőjenek fel. Segítenünk kell őket, rendszeres, módszeres foglalkoztatást kell biztosítani számukra, hogy tehetségük kir E feltétélek biztosítása érdekében a szakszövetségek valamennyi sportágban edzőképző és továbbképző, valamint játékvezető, túravezető- és versenybíró-tanfoiyamot szerveznek. A testnevelési és sportmozgalomban részvevők szakmai, politikai nevelésének elősegítése érdekében a szocialista nevelési céloknak megfelelően előadássorozatokat és élménybeszámolókat tartunk. El Szeretnénk érni. hogy sportvezetőink megismerkedjenek az MTS szervezés:!, működési alapelveivel és módszereivel, hogy edzőink tájékozódjanak a korszerű edzés- módszerekkel összefüggő szakmai, pedagógiai, lélektani kérdésekről és hogy a sportköri tagságin felÍ eltsük a testnevelés és sport •ánti érdeklődést. bontakozhassék. Ezért ebben az évben is megrendezzük a 14—15 évesek kéthetes megyei edzőtáborát, ahol négy sportágban a megye legtehetségesebb sportolói kapnak majd helyet. Megrendezzük a tavaly igen jól sikerült kéthónapos sportnapközit is. Sportlétesítményeink helyzete Megyénkben a sportlétesítmények helyzete nem a legkedvezőbb. ] A sportmozgalom. különösen a - részvevők r- j44 :»kintvé. ^T^y«i-.iJ ÍC'U i ’ ’ .'*• a lóiesiv--. ANGLIAI HÁZIBULIN 1 2 3 4 5 6 V 7 8 nujjH 9 •55:3: 10 . I ii 12 II 13 14 15 16 17 18 19 :::::::: 20 21 22 11 f 23 :::::::: 24 25 26HHíH: 27 28 Endrődi István rajza 29 30 Pirii 31 P| 32 33 34 35 36 37 :::::: 3Ö 39 40 41 42 45 :::::::: :::::::: 44 45 46 iiiiiíü 47 jjHIiij 48 11 49 50 51 :::::::: 52 53 54 P Ünn 55 56 11 57 58 :::::::: 59 60 61 62 Hifiin 63 64 iülfs 65 111 66 67 68 69 i-HiHi 70 71 III 72 73 üiiüii || 74 75 76 — osjí:; hHüü 77 78 79 80 »1 c:::ns 82 83 dául a Balatonnál töltötte. 24. SM* 25. Női név. 20. Időbatáxozó. 27. Émelyítően kedveskedik. 29. OF* 31. Ford.: folyó Bulgáriában. 32. Főzést végző alkalmazottja. (Az első kockában kettős betű.) 38. Kerti szerszám. 41, Férfinév. 44. Még használható hulladék. 45. Női név.46. Lendület. 47. Az egyik, szü* lő, becézve. 48. Állatlakás. 49. Kistermeit terület az erdőn. 50. Rendetlen, nem használt eszközökkel teli. 52. Asztalterítő. 54. A MÁV közlekedteti. 55. Idegen férfinév. 57. Csonkának készített emberi alakot ábrázoló szobor. 58. Helyrag. 59. Ford.: A Nana szerzője. 61. Dobpergés hangja. 63. ÉJpületmaraű- vány. 65. Ételízesítő. 66. Község Tolna megyében. 68. Mesterember. 69. Mint a 65. szám. 70. Férfinév. 72. Skálahang. 74. Női név. 76. Sü. 77. Németül: mint (Ford.) 78. Lent elterülő, mélyebben fekvő. 82. Igekötő. FÜGGŐLEGES: 1. Végtag. 2. Igavonó állat. 3. .. .Mari, színésznőnk. (Az első kockába kettős betű) 4. Két szó: á. (Kecses erdei állat; b.) Az egyik évszakba való. 5. Birtokos rag. 6. Számnév. 9. Nagy nyári munkát végzők. 11. Régi erősségbe való! 12. A vízszintes 1. folytatása. 14. Régies. 16. Többször lehajol érte. 19. Elkergette vabu 22. Értékesít. 24. Németül: csillag. 26. Bogoz.* 28. EAM. 30. A trójai híres. 32. Sók fogy ma éjjel ebből a tokaji hírességből. (Az első kockába kettős betű.) 33. Régi hosszmérték. 34. KA. 35. Állami bevétel. 36. Kitűzött végpont. 37. Sajátkezűleg. 38. Tőle, vele. 39. Mindent áruló kereskedő volt. 40. Volt algériai neoko- lonialista terrorszervezet rövidítése. 42. Világító eszköz. 43. Névelővel: direkt termő szőlőfaj. (Fon.) #4. A Tisza mellékfolyója. 45. Idegen női név. 47. MBT. 49. IO. 51. Lopakodik. 53. Berlin állatkertje. 54. Folyó Jugoszláviában. 56. Eltulajdonít. 58. Női nyakba való szőrme. 60. Község a kisvárdai járásban. 62. RO. 64. Keverte: ezen a napon. 67. AÉ. 70. Nem ül, nem fekszik, nem is guggol. 71. Római számmal :551. 73. OTS. 75. Talál. 77. Mint a vízszintes. 69. sz. 79. AN. 80. Névelő. 81. Egymást követő betűk az ábécében. 83. LN. 15. Kötőszó. 17. Halgazdaságokban van ilyen tó. 18. LZE. 20. Levele- met körmölöm. 21. Budapest egyik pályaudvara. 23. Szabadságát péltesialkatú. 9. A koponyában van, (Az utolsó kockába kettős betű). 10. Minden respublika így kezdődik. H. Időmérő. 13. Verset mond. VÍZSZINTES: 1. Az illusztráció á írása. »Folytatása a függőleges . szán* íüa.tt.) 7. A hosszú magán-, dis/íti. 8. Alacsony, erős
