Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-28 / 302. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. december 28., szombat Egy érvénybe lépő rendelet margójára Január 1-én életbe lép az . kormányrendelet, amely ren dezi a személyi tulajdontat álló lakások és házak tulaj dánosainak felmondási jogát amennyiben a lakásra" maguk vagy egyenesagbeli rokonai! tartanak igényt, s a bérlőnél megfelelő cserelakást biztosí- tanák. A rendelet körillbelü. két hónapja látott napvilágot s bár még nem lépett hatályba, nagy a visszhangja a lakástulajdonosok és bérlők körében egyaránt; Nincs aggodalomra ok Pedig a rendelkezés nem új gyakorlatot vezet be, hiszen 1958. április 15-ig a lakástulajdonosok szintén élhettek felmondási jogukkal, ezt kö* vetően azonban — a lakás- helyzetre való tekintettel — a kormány átmenetileg felfüggesztette a felmondási jogot. Most, hogy javulnak a lakás- viszonyok s a következő években még nagyobb javulás várható, indokolt lett lehetőséget adni a lakástulajdonosoknak arra, hogy a saját lakásukba beköltözhessenek. A tulajdonosod — érthető módon — örülnek ennek, a bérlők viszont „nem tartják szerencsésnek” a rendelkezést. Érdemes megnézni, kik is ezek a tulajdonosok? Szép számmal egyszerű kásemberex, dolgozók, akik munkájuk jövedelméből vásárolták eszeket a lakásokat, családi házakat, de valamilyen oknál fogva nem tudtak beköltözni. Persze, érthető a bérlők izgalma is, hiszen ők legalább olyan kisemberek, mint a lakástulajdonosok jelentős része, s az esetele többségében. —- ilyen vagy olyan oknál fogva — megromlott a viszony köztük. Ezért most attól tartanok, hogy kiköltözésük esetéin lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnek. Persze, szó sincs erről. Először is a tulajdonos megfelelő cserelakást köteles felajánlaná a bérlőnek, s ha a bérlő ezt kifogásolja, bírósághoz fordulhatnak, s ez fogja megállapítani, úgymond, megfelelőnek tekinthető-e a cserelakás. Az már előre látható, hogy a legtöbb vita mindig akörül forog majd, vajon a felajánlott cserelakást megfelelőnek lehet-e nevezni, vágyás egyenértékű-e azzal a lakással, amit a bérlőnek el kell hagynia. A bíróságnak ezek megítélésében rendkívül körülhatárolt és szabályozott gyakorlata van. Figyelembe veszik a bérlő összes körülményeit. mind a bérelt,' mind a felajánlott lakás fekvését, a helyiségek számát, alapterületét, felszerelését, állapotát, a 7 f 'hjfórumé EPEKEDŐ SZERELMES Francia film A film pereg, s egyre csak azon gondolkodom: hogyan ke. rülhetett filmfelvevőgéphez ez a Pierre Etaix, oki még nem kész művész. Elképesztő, mennyi mindent nem emésztett még meg ez a fiatalember! Azt akarja, hogy nevessünk. Azt is akarja, hogy egy modern fabábút, a maga elképesztően okosnak, vagy ostobának szerkesztett mechanizmusában elhiggyük. Ráadásul még az is igénye hogy mindezt művészetnek ' fogjuk fel és miét a modern polgár kritikájára, önnön képünkre mutogassunk e fiimszalag adta tükörben. Túl sok ez az igény és túl szerény mindaz, amit ebből ez a francia fiatalember megvalósít. A rendező kivesz a társadalomból egy félszeg, csillagászattal, holdutazással, rakétákkal foglalkozó, középkorú tudóst, akinek szülei aggódnak az ő hosszúra nyúlt agglegénysége miatt és főként azért, nyugtalankodnak, mert módfelett közömbösnek mutatkozik, a nők iránt. A szülői figyelmeztetés megteszi a kívánt hatást: hősünk nekiered a nőknek. S itt a ruhának, amely néha mester, kélten főszereplővé lép elő. — Nem értem a filmet, nem értem a hőst, aki nem akar velem szembenézni, nem akar nekem semmit mondani; nem értem a világot, amely ezt a szánandó, állítólag értelmes figurát körülveszi, csak azt tudom, hogy ez a Pierre Etaix valami olyasmit csinált, amit nem gondolt végig: vagy azért', mert nem volt szándéka a spontán helyzetek játékát egységbe fogni, vagy nem tudta. Mint az egyszeri bűvészinas, „azt a szót” elfelejtette. Magány osnali, érzi magát ettől a filmtől az ember és szomorúnak, mint akitől elvettek két órát, — vígjáték címén. Valahogy úgy érzem: nem elég megtanulni a filmnek, mint szakmának a történetét, ismer, ni nagyjait és technikai fogásait; az alkotáshoz ennél sokkal több kell. Szellem és egészséges szív. Mintha ez hiányozna Pierre Etaix-ből. Legalábbis egyelőre. Pierre Etaix maga játssza a tudóst. Teljes fegyelmezettséggel a rendezői szándékot szolgálja — saját maga ellen. A nők közül a bájos Karin Ve- sely-t kell megemlítenünk. (farkas) 1 lakas távolságát a bérlő muh- kahelyétől, a közlekedési vi- i szonyokat, továbbá, hogy fő- bérletről, vagy. társbérletről » van-e szó, mennyi a két lakás . bére, milyenek a bérlők kere- : seti viszonyai, stb. Érvényben van a Legfelsőbb | Bíróságnak egy elvi döntése, amely szerint a felajánlott [ cserelakás úgynevezett megfelelőségét akkor is meg lehet állapítani, ha az bizonyos vonatkozásokban előnytelenebb, de ezt az eltérést kiegyenlítik a cserelakás más előnyei. Eire az elvi döntésre azért volt szükség, mert teljesen azonos, minden szempontból egyező két lakást aligha lehet találni. De ugyanez az elvi döntés ki- ■ mondja azt is, hogy a bérlőt, a lakóhelyével nem azonos helységben levő cserelakás elfogadására .altkor sem lehet kötelezni, ha a felajánlott cserelakás a bérlő munkahelyével azonos helységben van. Aztán van még egy rendkívül lényeges kitétele az elvi állásfoglalásnak: a bérlő a felmondott lakásnál nagyobb cserelakásra akkor sem tarthat igényt, ha a jogos lakásigényét a felmondott lakás nem elégítette ki. Köteles azonban kisebb cserelakást is elfogadni, ha az a jogos lakásigényének megfelel. Pártatlan szerv dönt Mindebből látható, hopy az igazság megállapításában és eldöntésében nem lesz könnyű dolguk a bíróságoknak sem. De az is nyilvánvaló, hogy egy pártatlan szervre kellett bízni annak eldöntését, érvényes-e a felmondás, avagy sem, s ez a pártatlan szerv a bíróság. A kormányrendelet persze nemcsak a tulajdonosoknak ad jogokat, hanem messzemenően védi a bérlőket is. A bérlők zaklatásának elkerülésére például kimondja, hogy ha a bíróság egy esetben érvényteleníti a felmondást, a tulajdonos két éven belül nem élhet felmondási jogával. A korábbi tapasztalatok szerint, a tulajdonosok — ha nem költözhettek be lakásukba — gyakran úgy próbáltak „beköltözhetö- vé” tenni a lakást, hogy agyonzaklatták a bérlőket. Ezek az áldatlan esetek is megszűnnek most. Az sem kétséges, hogy a bérlőknek is sokkalta jobb lesz, ha a valóban megfelelő cserelakásba költöznek és ezzel megszűnik korábbi zaklatásuk, a köztük és a tulajdonos között kialakult rossz viszony. Régen esedékes volt már Sok tízezer háztulajdonost és bérlőt" érint a. kormányrendelet, amelynek megjelenése régen esedékes volt már. Nem Jegesedé» A zord és fagyos időjárás nagy megpróbáltatásolt elé állítja a közlekedést. A vasúti forgalomban befagytak á váltók és ez bizony meglassítja a személyforgalmat is. Az automata váltók felmondták a szolgálatot és csak hosszú melegítés .után lépnek újra működésbe. A füzesabonyi vasútállomáson külön brigád benzinlámpával tartja „melegen”’ a váltókat. (Foto: Kiss Béla) jönne, a film alkotójának tiszteletre, méltó szándéka szerint a pantomimmai, jellemábrázolással, ötletekkel teli burleszk. Várjuk is az ötletek száguldását, a kiélezett és lehetetlen helyzetek gyors váltásait, kavargását valamiféle jókedvnek hívjuk, a fintorok ugrálásait, de éppen ezen a ponton „újít” rosszul a rendező: a főhős játéka görcsös ragaszkodás az ötletekhez, minuciózus ábrázolás anélkül, hogy egy pillanatra is meggyökerezne a külső történés a hős lelkében. Az arcán nyomát sem látjuk mindannak, aminek belül, az agyban és. a szívben történnie kellene. Mintha egy őrült táncost látnánk az utcán, a parketten, a cirkuszban, aki akkor twistéi, amikor a zenekar már rég keringőt játszik. A főhős szemét-arcát nem látom mozdulni akkor sem, amikor a televízióban éneklő és mindenkit megbabonázó énekessztár hatása alá kerül. Akkor sem mozdul meg a tudós .lárvaarca, és merev szeme, amikor az érzelmi és értelmi felismerés meghozza a fárasztó mozaikok végén a megoldást. Egyáltalán az arcnak ennél a főhősnél igénytelen szerep jut. Nem több, mint a lábnak, vagy A tárgyalóteremből Magánkereskedelem az fmsz-ben — Vas vili ával, kaszával Mosócsi József, a csányi földművesszövetkezet felvásárlója, 1962 február és március hónapban 210 mázsa almát vásárolt és ^állított Szabolcs megyéből Csány községbe. Ezeket a vásárlásokat saját hasznának gyarapítására használta fel: a 4—5 forintért vásárolt almát, a földműves- szövetkezetnek már 5, illetve 5,50 forintért számolta el. Utóbb már „fölhajtót” is fogadott, afci élőre beszerezte Mosóczinak az almát, ezért bizonyos összeget fizetett „alkalmazottjának”. A lazsa ellenőrzésen felbuzdulva, amikor az almaszezm lejárt, újabb üzelmékbe kezdett: 1962 márciustól júniusig baromfiszerződéseket hamisított úgy, hogy a szerződő fél által ténylegesen kivitt naposcsibék számát magasabb darabszámra írta át, és az így feinem vett előlegeket kivette a pénztárból. Később nem létező barom- fi szerződéseket állított ki és ezek után is felvette az előleA TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN most folynak a zár- számadási előkészületek. A zárszámadások gondos és szakszerű előkészítése alapos, körültekintő munkát kíván minden termelőszövetkezetben, ame- lyet sok tanácskozás, várakozás előz meg, hiszen az eredmények egyaránt érdeklik a Vezetőséget, a tagságot, a pártszervezetéket. Befejeződtek a megyei, járási zárszámadási oktatások, ahol a ■ termelőszövetkezetek szakemberéi útmutatást kaptak a zárszámadás elkészítéséie. Fontos, hogy az oktatás során hallottakat, az érvényes rendelkezéseket, tájékoztatókat mindén termelőszövetkezet vezetősége alaposan tanulmányozza, ismerje. A jó zárszámadás alapvető feltétele, hogy a valóságnak megfelelő, a közös vagyon helyzetét hűen tükröző és az egész évi gazdálkodás eredményét pontosan kimutató mérleget készítsünk. Ez viszont elképzelhetetlen a gondos leltározás, a termelőeszközök, épületek, gépek, állatok, termények, anyagok, alkatrészek, fogyóeszközök számbavétele nélkül. Hasonlóképpen nagy gondot kell fordítani a tartozások és követelések rendezésére, illetve a rendezetlen tételek pontos kimutatására is. Zárszámadásra készülünk A termelőszövetkezetekben most Jelvételre kerülő leltárakban kimutatott tényleges állomány és a könyvelés adatai közötti eltérések adják a leltárhiányokat és leltártöbbleteket. Ez a leltár értékelése. A LELTÁROZÁS MÖDJA közvetlen felvétel, közvetett felvétel és a rovancsolás. Közvetlen felvétellel leltározzák a termelőszövetkezetek az épületeket, gépeket, állatokat, stb. Közvetett felvétellel leltározzák a meg nem számolható eszközöket és forrásokat (adósok tartozásai, hitelezők követelései.) A rovancsolásnál a nyilvántartások adataira támaszkodva munkálják ki a tényleges és a könyv szerinti állapot közötti helyzetet. A leltározás minden termelőszövetkezetben december 3l-i fordulóval történik. A termelőszövetkezetekben levő pár talapszervezetek, KlSZ-szervezetek, és nőbizottságok vezetőségeinek legfontosabb feladata, hogy ezeket az előkészületi munkálatokat, segítsék. Legtöbb termelőszövetkezetben a szöx’etkezet vezetői igényelték is a pártalapszerve- zetek és a kommunisták segítségét. Közös feladatunk a termelőszövetkezetek továbbfejlődésének elősegítése, a zárszámadás alapját képező munkák lelkiismeretes, pontos elvégzése. Az elmúlt évek során előfordult, hogy nemtörődömségből, felelőtlenségből hamis zárszámadást készítettek egyes termelőszövetkezetek. Ezek a súlyos hibák lehetetlenné tették egyes termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeinek pontos megállapítását, félrevezették a termelőszövetkezeti tagságot, irreális, megalapozatlan gazdasági mutatókat adtak a következő érvi tervkészítéshez. Ezek a hibák termelőszövetkezeteink jelenlegi felkészültségeit figyelembe véve, a pártszervezetek segítségével mind elkerülhetők. A ZÁRSZÁMADÁS OLYAN szempontokat tár fel egy év gazdálkodási tapasztalatai alapján, amelyek a következő év munkáját segítik elő és biztosítják a termelőszövetkezetek egyenletes továbbfejlesztését Helytelen gyakorlat a termelőszövetkezeti vezetők részéről, hogy csak a zárszámadási közgyűlésen próbálnak magyarázatot adni a szövetkezet gazdálkodási munkájáról. A jól működő termelőszövetkezetek vezetőségei év közben is, a negyedévenként tartott közgyűléseken már részletesen értékelik a gazdálkodás menetét és ez lehetővé teszi, hogy a zár- számadási közgyűlések egyes tágok személyeskedő vitái helyett ténylegesen a szövetkezet munkáját értékelő és fejlődését elősegítő zárszámadások legyenek. A zárszámadást jó előkészítő munkának akkor lesz igazán értelme, ha a zárszámadási adatok alapján a termelőszövetkezetek tagsága vezetőikkel együtt közösen értékelik az egész évi munkát. Megállapítják, melyek voltak a fejlődést elősegítő tényezők, az eredményes üzemágak, hol mutatkoztak hiányosságok és mit kell tenni, hogy a jövő évi gazdálkodás megalapozottabb, eredményesebb legyen. Különösen nagy gondot kell fordítani a gazdaságilag még gyenge termelőszövetkezetek évi munkájának, köztük a vezetőség munkájának értékelésére, a fejlődés további feltételeinek körültekintő meghatározására. Helyes ha a termelőerők helyzetének vizsgálatánál, a munkaerőhelyzet értékelésénél a termelőszövetkezeti tagok munkában való részvételét külön értékelik a szövetkezetek. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezetben a munkához való viszony javuljon és a munkafegyelem megszilárduljon. A termelés alakulásának vizsgálata után', feltétlen helyes, ha a termelőszövetkezetek vezetői a melléktevékenységek vizsgálatára is súlyt helyeznek, Íriszen vannak olyan tapasztalatok, hogy megyénk egyes termelőszövetkezeteiben a meUébtevékenység túlzott fejlesztése a szövetkezeti bevételek jelentős részét biztosítják, s ennek következtében a Sizövefkezet mezőgazdasági termelőtevékenysége nem fejlődött megfelelően. Az ilyen módon előkészített és megtartott zárszámadási beszámoló nagymértékben segíti elő a termelőszövetkezetek további fejlődését. A ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉSEK megtartása elé bizalommal tekint megyénk szövetkezeti parasztsága, s ha jól készítjük elő ezeket a közgyűléseket, akikor . nagyban elősegítjük termelőszövetkezeteink munkáját, a közös gazdálkodás megszilárdulását Fekete Győr Endre, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke geket, így 47 esetből hamisított okiratot. Az ellenőrzés és az ezzel járó leleplezés elmaradt, Mo- sóczí tehát újabb pénzszerzési lehetőség után nézett. Termelőszövetkezetektől káposztát és sütőtököt vásárolt, de az „üzlet” annyira lekötötte, hogy a felvásárlói teendőit is elhanyagolta, így hanyagsága folytán az fmsz-nek tetemes kára keletkezett. Mosóczá József így a társadalmi tulajdonban 36 153 forint kárt öltözött. A járásbíróság bűnösnek mondatta ki a társadalmi tulajdon sérelmére üzletszerűen elkövetett csalás, 53 rendbeli magánokirathamisítás, a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezeléséber, ezért 2 év és 6 hónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte, két évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte ezenkívül, hogy az eddig meg nem térített 10 831 forintot a sértett földmű vesszövetkezetnek fizesse meg. Ügyész az ítéletet tudomásul vette, elítélt enyhítésért fellebbezett. A Lakatos és Oláh család között, akik a lőrinci cigánytelepen laknak, már régebbi idő óta ellenséges viszony alakult ki. 1963. július 16-án a büntetett előéletű Lakatos István egy vasvillát vett magához és ezzel Oláh Gáborok lakására ment, hogy ott Oláh Gábort a vasvillával megverje. Amikor az Oláh család észrevette Lakatos István közeledtét, Oláh Gábor elrejtőzött, felesége a közeledő támadását igyekezett szóval megakadályozni. Lakatos István vasvülával Oláh né bal Ivarjára ütött, — s azt eltörte. A telep lakóinak sikerült Lakatos kezéből a vasvillát kicsavarniuk, de rövid idő múlva ismét csak megjelent Oláhék udvarán egy kaszával a kezében. A jelenlevők szerencsére ismét le tudták fegyverezni, de közülük Lakatos kettőt . is megsebzett. A járásbíróság büntető tanácsa bűnösnek mondta ki Lakatos Istvánt egyrendbeli súlyos testi sértés és kétrendbeli könnyű testi sértés bűntettében, ezért őt nyolchónapi, végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélte. Ügyész az ítéletet tudomásul vette, vádlott enyhítésért fellebbezett. —ezt— valószínű, hogy ez a rendelet az emberi viszonylatok minden visszásságát kiküszöböli a tulajdonosok és bérlők kapcsolatából, mégis, alkalmas lesz arra, hogy mindketten jogorvoslatot találjanak és ne egymást marják, a szó valódi értelmében. . Mivel a bíróságok az egyedi esetelv mérlegelése, a helyszín alapos felmérése után döntenek majd arról, hogy kinek van igaza, a tulajdonosnak-e, vagy pedig a bérlőnek, sok lakástulajdonos tényleg beköltözhet a saját házába, lakásába. S ez abból a szempontból is fontos, hogy amíg a tulajdonosok korábban egyáltalán, vagy alig törődtek az épületek állagával, most gondoskodni fognak a rendszeres tatarozásról, karbantartásról. A rendelet persze, megértést tételez fel mindkét részről, a tulajdonosok és a bérlők részéről egyaránt. De feltételezi a mély humanitást, a tények alapos számbavételét, az embe- :i problémák figyelembevételét a bíróságok részéről is. Bi- mnyos, hogy ha lesznek is viták a felmondások érvényesí- :é.se körül, ezek végül is mindtót fél megelégedésére dőlnek ;1. Sz. L, I
