Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

1963. december 24., kedd NßPÜJSÄG 1! Az iskolai szünidő éj a kisdiák Sok program* vidám szórakozás a szünidő alatt Karácsonyi szokások SZILVESZTERRE ■Í ':\ . * CsipkebeáUitásii taftruha, princessz vonallal. Az embereket gondjaiktól, i nyomorúságuktól megszaba­dító fiúgyermek születése szá­mos régi vallás legendaköré­ben ismert. Ugyancsak ősidők óta megünnepelték a téli nap­fordulót, vagyis a nappalok december 22-vel kezdődő hosz- szabbodását, a napisten újjá­születését, a tavasz közeledtét Ez’ a két mozzanat forrt egybe a kereszténység ' karácsonyá­ban, s é napok szokásai, babo­nái is természetszerűen más vallások és pogánykori örök­ség elemeivel vegyültek. Nem kell, messzire mennünk példákért: A BETtiEHEM-JÄRÄS ÉS REGÖLÉS hazai összefonódása tisztán mutatja a folyamatot Az ősi regőlés — történeti regék és varázsigék elmondása a téli napfordulón — a heródesi gyermekgyilkosság, a betlehe­mi születés, a háromkirályok legendáival keveredett. Béké­sen megfértek egymás mellett: a nép a hagyományok tovább- 1 élésével, az egyház a vallásos : körítéssel volt elégedett A regősök — betlehemesek — régen lármát csapó eszkö­zökkel és hangszerekkel (lán­cos bottal, dudával) járták a falusi utcákat Ez a szintén ősrégi szokás abban a naiv el­képzelésben gyökerezett, hogy A ZAJ ELŰZI A GONOSZ SZELLEMEKET és helyet ad, szállást csinál a jónak. A karácsonyesti trom­bitálás, ostordurrogatás, lövöl­dözés később úgy élt a nép tu­datában, mint az öröm kifeje­zése. Ez mindenesetre reáli­sabb felfogás a réginél, s azt mutatja, hogy lassan halvá­ny, üt a hit az „ártó szellemek­ben". Ide sorolhatjuk azt a szo­kást is, hogy régen a hosszú két is, amelyekkel a, közeli ki­állításra készülnek. Ezek a programok — bár nem tudtuk mind felsorolni — azt bizonyítják, hogy esemény­dús lesz ez a téli szünidő is. .. Hajrá, pajtások! Teljesítse­tek vállalásaitokat és szórakoz­zatok jól a téli szünidőben! Sok szem között: Csapatriportereínk jelentik RECEPTEK HÁJAS TÉSZTA: Kétes tésztát készítünk: Va liszthez teszünk két egész tojást, négy kanál tejfelt, kis sót. egy Icánál cukrot, két kanál borecetet, és annyi tejet, vagy vizet, hogy rendes rétestészta keménységű le­gyen. Jól kidolgozzuk, két cipóba vágva letakarjuk, egy órán át pi­henni hagyjuk. Fél kg lekapart há- jat ecetes vízben, utána tiszta víz­ben megmosunk, kendőben megszá­rítunk, 12 és fél deka liszttel össze­gyúrjuk, és fél óráig pihenni hagy­juk. Az egyik cipót kinyújtjuk, a hajat /rákenjük; aztán a másik’ ci­pót is kinyújtjuk, rátesszük a háj­ra és a tészta szélét jól körülnyom­kodjuk. Hogy a nyújtásnál ki ne folyjon a háj. Nagyon vékonyra kinyújtjuk, aztán négy rétre hajt­juk. Háromszor nyújtjuk ki, köz­ben háromnegyed óráig mindig pi­hentétjük. Utoljára fél ujjnyi vas­tagra nyújtjuk, meleg késsel koc-. kákra vágjuk, közepébe lekvárt te­szünk, és egymásra hajtjuk. A tésztát legjobb egy nappal a sütés előtt készíteni. A kis táskákat to­jással megkenjük, s fo*rő sütőbe tesszük, hogy felhúzza. NARANCSBÓLÉt Egy citrom és két narancs héját lereszeljük, meghintjük 25 deka porcukorral, tört fahéjjal, ráön­tünk egy negyed liter rumot, fél liter fehér bort, és fél liter vörös bort. Az egészet forrásig hevítjük, kihűtjük, batisztruhán átszűrjük, majd beledobjuk két narancs kari­kára vágott belét. Jégbe hűtve kí­náljuk. • SONKÁS KIFLI: Húsz dkg. vajat összedolgozunk 5— 6 deka liszttel és hideg helyre tesz- szük. 20 deka liszthez két tojás sárgáját, késhegynyi sót és annyi tejfelt veszünk, hogy közepes ke­ménységű tésztát kapjunk. Jól ki­dolgozva fél órát pihenni hagyjuk. Utána éppen úgy állítjuk össze, . mint a hájas tésztát. Háromszor kinyújtjuk, közben 20 percig min­dig pihenni hagyjuk. Negyedszer késfok vastagságúra nyújtjuk. Aleg- nagyobb fánkvágóval kiszaggat­juk, finomra vágott tejfeles sonká­val megtöltjük, és összesodorjuk kifli alakúra. Felvert, tojással meg­kenjük,, forró sütőben szép piros­ra sütjük. Vaj helyett friss marga­rin* is használhatunk. FAZEKAS ANNA: líaráe&onyj'a Karácsonyfádra díszeket, ezüstös csillagot, csiklandós angyalhaj-köpenyt, cukorkát aggatok. Az ágak végén jégcsapok szikráznak. Házikó leng hosszú szálon, és ragyog a sok arany dió. A házikóban négy baba, — szülök és két gyerek — karácsonyfáját díszíti, és csókot dob neked. 1922-ben hazatért, sokat szen­vedett a csendőröktől, akik üldözték és verték. Czifra Má­ria Andomaktályáról viszont egész más témával keresett fel bennünket. Arról írt, hogy csapatuk sokat segített az idén a helybeli tsz-nek. Mint ki­számították, mintegy 2160 órát dolgoztak a közösségnek. Egy vagon paprikát szedtek le és letörtek 9,5 hold kukoricát. A pajtások elhatározták, hogy máskor is segítenek a tsz-nek, ha erre szükség mutatkozik. Még egyszer szólnunk kell Varga György pétervásári leve­lezőnkről. Számtalan leyéle kö­zül nagyon kedves volt az is,1 amelyben a Hajnal Gábor köl­tővel .való találkozását írta meg. író—olvasó találkozó ke­retében látta meg először a költőt, aki sokat mesélt életé­ről, munkájáról. Ivády Izabella Ivódról, Zsá- kai László Tarnaörsről és a he­f vesi pajtások is­kolai életük, több, kedves momentumát ír­ták meg leve­lükben. A he­vesi pajtások a Télapó-ünnep­ségről, Ivády pajtás az ügye­letes őrsök mun­kájáról, Zsákai pajtás pedig az alsó osztályosok megajándéko­zásáról is írt nekünk. Végül, de nem utoljára szól­ni kell Tankó András noszvaji pajtás két leveléről is. Első le­velében egy teadélután törté­neteit mondta el, a másikban pedig a novaji pajtásokkal ví­vott izgalmas labdarúgó-mér­kőzésről számolt be. Ennek a mérkőzésnek egy érdekessége volt. A noszvajiak győzhettek volna, ha nem rúgnak két ön­gólt. így a mérkőzés 2:2 lett, s mind a négy gólt ők rúgták. De hát — mint írja is — ilyen a foci! Igaza van! MI A VERS CÍME? Ez a játék igen egyszerű, csupán egy iskolai tábla, és egy, a rajzolás tudományában jártas fiatalember kell hozzá. A táblára még vetélkedő előtt felrajzolunk néhány olyan ké­pet, amelyekről feltétlenül egy-egy vers jut az eszünkbe, (Ládán sétáló tyúk: „Anvánt tyúkja”. Griff madár nyakán lova'goló huszár: „János vi­téz.”) A táblát letakarjuk, s a rajzokat csak a versenyszám kezdetén mutatjuk meg a já­tékosoknak. Ki kell találniuk, mely versekre emlékeztetnek a rajzok. A kitalált verseiméi;, arányában kell pontozni a jé-* tokosokat. héz életéről és könnyes sze­mekkel mond köszönetét a fi­gyelmességért. Pelyhe Anna ezenkívül úttörőcsapatuk vas­gyűjtéséről is eleven riport­ban számolt be. Megírta, hogy rengeteg vasat, hulladékot gyűjtöttek, s valamennyien örültek a sikeres munkának. De ugyanilyen hangon szólha­tunk Varga György Pétervásá­ri tudósítónk leveleiről is.'Sok tudósítása közül a mi figyel­münket az expedíciós túrák ragadták meg leginkább. De­cember első heteiben például riadólánc segítségével össze­gyűlt az őrs és látogatást tet­tek a gépészképző szakiskolá­ba. Először a tantermekét lá­togatták végig, majd pedig a mezőgazdasági gépeket nézték meg. Mint írta is, itt látták meg azt, hogy az első Magyar Gépgyár készítményeitől kezd­ve, mennyi és hányfajta gépet készítettek már a mezőgazda- sági munkák megkönnyítésére. Nekik különösen a szovjet gépóriások tetszettek legjob­ban. Ha már az expedíciós hírek­nél tartunk, érdemes megem­líteni Csikós István, Szűcs László hevesi, Tatár Mária halmajugrai, Erdélyi Ágnes hatvani, Schvartc Zsuzsa mát- raderecskei, a rózsaszentmár- toni II. Lenin raj tagjait, Lá­nyi Zsuzsa hatvani, Tóth Má­ria tenki és Vass Ágnes bala­toni pajtások leveleit is, akik csapatuk, őrsük expedíciós munkájáról adtak hírt szer­kesztőségünknek. Erdélyi Ág­nes például a hatvani MÁV- állomáson tett látogatásukat írta meg. A nagy forgalmú állomásról megtudták, hogy hamarosan modern aluljárót építenek majd itt, hogy gátat vessenek a gyakori balesetek­nek. Ügy gondoljuk, nem lesz ér­demtelen megemlíteni Puskás Anikó egri paj- tás nevét sem. ö azt írta meg mm kedvesen, hogy milyen megle- /ßggg \ petés érte őket L&L az egyik törté- nelemórán, ami- kor éppen a Nagy Októberi jt;W/ Szocialista For­radalomról ta­nultak az isko­lában. Egy régi veterán, Kiss lejoS elvtárs látogatta meg őket, aki részt vett az 1917-es forradalomban és a pajtások ; előtt most saját szavaival me- ; sélte el, hogyan i* történt i oaindax. Kiás elvtárs, amikor Az elmúlt két hétben az Út­törőélet szerkesztősége ismét sok levelet kapott. Különösen csapatriportereink voltak ele­mében, akik számtalan levél­ben küldték el hozzánk tudó­sításaikat iskolájuk, rajuk, őr­sük megmozdulásairól, öröm­mel tapasztaltuk, hogy a leve­lek nagy százaléka az Üttörő- expedíció a jövőbe mozgalom híreit, eseményeit közli ve­lünk. A levelek olvasása közben nagyon tetszett például Pely­he Anna, egerszalóki tudósí­tónk levele, aki első rajgyűlé­sükről számolt be, sőt; egy másik levelében arról értesített bennünket, hogy őrsük véd­nökséget vállalt egy magányo­san élő, öreg néni felett, és tFu) minden két hét­ben megláío- JálLx-x gatják őt és d seSítenek neki munkájában. Fái, vágnak, fel- söprik az ud- vart, a konyhát, üy- segítenek bevá­sárolni és a né­niké ilyenkor szíves szóval mesél a régi időkről, az ő ne­án és 29-én pedig sor kerül a/ expedíciós őrsök vetélkedőjé­nek városi döntőjére is. Az itt elsők között végző őrsök tovább jutnál!: és részt vesznek majd a megyei döntőn, amelynek lebonyolítására a jövő évben kerül sor. A szünidei programhoz tar­tozik az egynapos, nagy mát­rai kirándulás is, amelyen a vaugyűjtésben kiváló ered­ményt elért őrsök és pajtások vesznek részt január harmadi­kén.» Ezen a napom reggel in­dulnak a pajtások Egerből és autóval végigjárják a Mátra hí­rességeit, s több helyen ren­deznek majd hócsatározást is. Ezenkívül ródli- és síverseny­re, őrsvezetők találkozására is sor kerül a legtöbb helyen. A szünidő nagy lehetőséget nyújt az expedíciós őrsöknek arra is. hogv a mozgalom követelmé­nyeit teljesítsék, több hasznos és vidám kotatást rendez­zenek városukban, vagy köz­ségükben. Szó van arról is, hogy ezek az őrsök a szünidő alatt elkészítik őrsi naplójukat és azokat a szakköri.készítménye» ■ Pajtások! Itt a téli szünidő. Igaz, nem olyan sokáig tart majd, mint ahogy ti szeretné­tek — csupán december 22-től január 5-ig —, mégis úgy gon­doljuk, emlékezetes marad majd valamennyiőtök számára. A szünidő ideje alatt ugyanis a megye összes úttörőcsapata különböző összejöveteleket, ve­télkedőket, találkozásokat, ver­senyeket rendez részetekre, amelyekre mint hallottuk is, már a múlt héten megkezdték a felkészülést. Az egri pajtások sok rendez­vény közül válogathatnak. Mint Szabó István, az Egri Üttörőház igazgatója elmon­dotta. az »Egri Üttörőházban a szokásos szakköri foglalkozá­sokon túl már december 22-én megkezdődött a „zsúfolt” prog­ram. Ugyanis ekkor került sor a város legjobb expedíciós munkát végző úttörőinek rész­vételével a karácsonyi ünnep­ségre, ahol vidám műsor szó­rakoztatta a megjelenteket. Természetesei, ezzel nem ért véget , a program, mert minden szerdán és pénteken filmvetí­tést is tartanaik, december 28­sen — más-más mértékben. A diák. akár kicsiny, akár nagy, mindenkor végezzen valamiféle házi munkát, segítse a család: közösséget. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házi munka kedvéért a tanulmányi munka ne szoruljon a háttérbe. . A téli szünet kiválóan alkal­mas arra, hogy a diák maga fabrikáljon ajándékozásra al­kalmas apró tárgyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyes­séget igénylő apró munka, amit a diák .elvégezhet. Az arany vakáció a modem diák életében olyan pihenő, mint a hegycsúcsra törekvő tu­ristáé útközben. Jó megállni néhány pillanatra, de közben felfelé nézni és előre, a csúcs­ra, amelyet el kell érni... Dr. D. P. vég nélküli szórakozás, vagy éppen az üres semmittevés Idő­szaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkalmasak ar­ra, hogy a diák egy kissé for­gassa tankönyveit, rendezze fü­zeteit, rendet teremtsep fiók­jában, karban tártsa haszná­lati tárgyait. Ami pedig az esetleges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyet­len diákot sem terhel meg az sem, ha a kötelező olvasmá­nyokat előre elolvassa. Célsze­rű és szórakoztató egy-egy mú­zeumlátogatás, a könnyed spor­tolás & kirándulás is. Nemcsak a szünidőben, ha­nem az egész iskolaév idején is, a házi munka nemcsak kí­vánatos, hanem szükséges is. Más-más időben — természete­Megérkezett a régen várt té­li szünet. Szüksége van erre a diáknak. Négyhónapi megfeszí­tett munka után hagyományos „jutalom” ez a pihenő. Persze, nem egy-orma ér­demmel kezdik meg a téli szü­netet a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg a helyét, odaadással, jól és sokat ta­nult Egy másik részük azon­ban csak tengett-lengett az is­kolában. Melyik diák miként töltse tehát a szünidőt? Általában a szülők két nagy táborba sorolhatók. Vannak, akik ‘ úgy vélik, hogy a vakáció a teljés munkaszünetet jelenti. Közülük sokan így beszélnek: „Szegény gyerek, hadd pihen­jen”. Az ilyen és ehhez hason­ló mondatokat a helytelen sze­retet mondatja 'a szülővel. Ez a felfogás a diák kényeztetésé­hez vezet. Akadnak persze olyan szü­lők is, akik a téli szünetben vasszigort alkalmazva kénysze­rítik a gyermeküket a még fo­kozottabb tanulásra. Art mon­dogatják: „Most nagyon ráérsz, még iskolába sem kell menned, most aztán előre megtanulha­tod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz”. Nagyon káros szemlélet ez. Megfosztja a gyereket a pihe­néstől, csökkenti érdeklődését a jövőbeli munka iránt, stb. Egyik véglet sem helyes. Per­sze, az „arany középút” sem ajánlatos. Minden egyes kis­diák egy-egy külön eset Meg kell keresni a neki legjobban megfelelő módszert és arányt. Abból kell kiindulni, hogy a téli szünet valamelyes kikap­csolódás a munkából. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával tovább pihen, többet játszik, önfeledtebben szórakozik. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a éjszakákat, a „rosszat” jelké­pező szalmabábot, fatuskót égettek el karácsonykor; ez a mágikus szartartás az idők fo­lyamán gyertyagyújtogatássá szelídült. Ugyanígy a karácso­nyi ajándékozás az ősi engesz­telő áldozatok maradványa, v Ma annyira az ünnep tarto­zéka A KARÁCSONYFA, hogy legtöbben ősrégi, lénye­ges szokásnak tartják. Erről szó sincs. A feldíszített kará­csonyi fenyő Németországban terjedt el, a XIX. században: Nálunk Podmaniczky Frigyes említi először, százötven évvel ezelőtt, hogy egy rokonánál lá­tott ilyet. A karácsonyfa leg­főbb dísze kezdetben a betle­hemi csillag, a gyertya és az alma. Ez utóbbi a bibliai le­gendára utál: minden baj az­zal kezdődött a Földön, hogy Éva adott Ádámnak a tiltott gyümölcsből... A babonák lassan kivesz­nek. A béke és" a szeretet ün­nepének szokásai — karácsony­fa, gyertyagyújtás, ajándék­adás babonáktól mentesen, új és reális tartalommal telítőd­ve élnek tovább. Gyenes István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents