Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
4 RGFCJ8AO 1963. november 17., vasárnap t Népművelési gondjaink As isten kilenc zsák köve Mikor a stewardess közölte, hogy Görögország fölé értünk, s közeledünk a tengerillatú fővároshoz, Athénhez, kíváncsian tekintettünk le a repülőgép kerek ablakából. Alattunk mint megelevenedett térkép suhant el Hellász hegysora, kerek dombfűzére,, sziklás, cikcakkos tengerpartja. A táj egy régi mondabeli történetet juttatott eszembe: Amikor az isten a világot teremtette, kilenc zsá^ követ akart elteríteni az egész földön. Egy zsákkal szertehintett Európán, Ázsián, Amerikán, Afrikán és a megmaradt nyolc zsák — egyszerre szakadt el Görögország felett, s a kő mind e tájra hullt. S hogy mennyire ..komoly alapja” van e mondának, arról későbbi utazásainkon is meggyőződhetünk Hellász hegyes vidékein járva, ahol a 6zürkésfehér sziklák csupasz testét csak helyenként tudták takarni az edzett mohák és az ősz tiszteletére vörössárga színt öltött apró bokrok. Kő a hegyekben, kő a sikon, a tengerparton — kő mindenütt Görögország a kövek országa. A köveké, amelyet átkoznak, imádnak, óhajtanak, csodálnak és odább rúgnak, attól függően, hogy örömöt, vagy keserűséget hoznak-e az embereiknek. Szidott" köveket láttunk wnrületének egynegyede alkal- barátságos vendégfogadóvá más földművelésre, s ezen s alakult át rövid ott-tartóz- szikláktól „ellopkodott” ke- kodásunk idejére, s végül gyelemkenyéren él az ország azzal az ígérettel engedett lakosságának 56 százalékát kitevő földmű- m vés lakosság. v ^ Amikor az * |||^, *| isten a világot § teremtette. Hel- ♦♦ ' , m .gjP^fpIP* ccHákat ^ nek csodálatot, . Jifasl a táj harmonikus szépségét, Hazafelé a mezőről. A hegyvidéken ritka vendég a traktor. Munkáját szamarak, öszvérek * égzik, amelyek a „helyi járatot” is jelentik ezen a vidéken. csak utunkra a ház gazdája, ha Hamburgban járunk, feltétlenül megkeressük a fiát. Ki tudja, tel- jesítihetjük-e az ígéretet, de nem volt szívünk nemet mondani az. idős emberpárnak, akinek | gondolatai mind egyetlen pontba futnak í össze, miként él egyetlen fiuk messze Európában. A mükénéi dombok alatt az" Enmo csatalan, amelyek elborítják a te- romantikáját adják a szürkés- gatás sokat segíti abban hogy nyérnyi kerteket, apró parcel- fehér sziklák, de Görögország megismerhessük a görög palákat, amelyeket faekével tör lakásai számára még a kenyér- rasztok életét, akiknek jövea görög paraszt, s szamarak, ellátást sem biztosítja a föld. dehne évenként alig'" haladja öszvérek patája aprít re- S e kövek, a munkanélküliség meg a háromezer drachmát — ménytelenül immár évezredek miatt tízezrével vándorolnak amely körülbelül ugyanennyi óta. így is csak az ország te- ki a sziklaoldalakhoz tapasz- forintnak felel meg. Termétott, kúpcse- szetesen, ezek az adatok nem néppel fedett vonatkoznak az egész parasztapró házakból ságraj hiszen a sík vidéken ál- a munkabíró lami támogatással, gépállomáfiatalofc Szá- sokkal virágzó gyapot-, domuk mar meg- hány—, narancs- es mazsola ter* haladta a száz- múlást folytatnak, és egymás ezret, s évek után épülnek a vakító fehérre óta Nyugat- meszelt emberi hajlékot biztoEurópa gyári sító házak, barakkjaiban ,,, álmodoznak a rtemeter istennő nem egyp almás, olaj- formán látogatja a hellászi tűmoh ás kfk Mű S míg a hegyvidéket ÄfflS, S alig_ érinti meg bő terkűldik haza a mes^ hozó khitonja szegéjével, család, az őre- a delphoi völgyben hárommilg_ek megélhe- Hó olajfát tesz termőVé, Arteset biztosító gosz vidékén jóízű narancsot dollárokat, ép- , - —----pe n 40 milliót erlel- de ahová nem jut el, ott egy évben. is valamiféle perUdészi böl— Ebből élünk csességgel mondják a görökísmfölda terem gök: ’fények vagyunk, de — magyarázta nem érezzük annak magun- Ermo bácsi, kát”. aki. ^ idős élete s különösen akkor nem, tásti^vfrta, hoz- amikor a szellemi javakról be- e valami, érte- szötaek, s azokról a csodálatos rí test a fiáról, kövekről, amelyek az ókori vi- aká^ Nyugat- lágot elevenítik meg a szűkös b^Tl^ hegyi falvaktól kezdve a Apró házuk előtt minden érkező elé .an , ° °??, ’ márványfényes Athénig, örömmel áll fel e két idős ember, hátha fiá- A hegyalja- „ ról hoz hírt, aki Nyugat-Németországba in- ban meghúzó- ivovacs bűdre dúlt munkát keresni. dó házikójuk (Folytatjuk.) pártunk VIII. kongresz- *- szusa eszmei offenzívát hirdetett egész népünk egységes, szocialista gondolkodásának, erkölcsének, műveltségének megteremtéséért, . amelynek eredményes megvalósítása nélkül nem beszélhetünk a szocialista forradalom teljes győzelméről. E tudatátformálásí tevékenység azt is jelenti, hogy- a szocializmus építése során a gazdasági feladatok megvalósítása mellett fokozottabb mértékben előtérbe került a kulturális forradalomból adódó feladatok megvalósítása, is. Az élet is igazolja, hogy kimagasló gazdasági eredményeket, a termelékenység fokozását — iparban és mezőgazdaságban egyaránt — csak magas fokú szakképzettséggel és általános műveltséggel rendelkező, öntudatos dolgozókkal lehet elérni. A népművelési munka hatókörének bővülése lényegesen nagyobb, komplexebb feladatot jelent. Ebből az is következik, hogy ma már a pedagógusok, vagyis a szűkebb értelemben vett kultúrmunkások a követelményeknek egyedül nem tudnak megfelelni. Szélesebb társadalmi tevékenységről van szó. Előtérbe kerül a népművelési munka társadalmasításának kérdése. Ez ma még nem a függetlenített. apparátus kiküszöbölését, hanem a társadalom segítségével fokozottabb igénybevételét jelenti. A szocialista kultúra demokratizmusának biztosításához nagy segítségei) jelentene — elsősorban falun — a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek aktivitásának javulása. Községeinkben az átfogó népművelési tevékenységet az egységes népművelési tervek biztosítják. Bár a mi megyénk dz elsők között volt, ahol már több évvel ezelőtt felvetődött és megvalósult a népművelési munka megtervezése, az egységes falusi éves hépművelési tervek kidolgozása, mégis az a tapasztalatunk, hogy az elmúlt évben készült) tervek bizonyos • mértékben formálisak voltak. Bár minden terv bevezető részében megtaláltuk az elemzést, a helyi társadalmi, gazdasági és műveltségi helyzet felmérését, de az éves feladatok meghatározása nem mindig épült az elemző munkára. Pedig tudott dolog, hogy a tervezés, a feladatok megjelölése akkor jő, ha a reális és helyes igényekre épül, a fokozatosság elvének figyelembevételével. A reális tervezés elősegítése érdekében ez év tavaszán megyénk 25 községében teljes részletességgel, a többi községben 10 százalékos reprezentatív (szúrópróba) jelleggel művelődésszociológiai felmérő, kö.zvéleménykutató munkát végeztünk. A felmérést általunk ké- szített kérdőívekkel végeztük. A felmérő munka . célja az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy az elmúlt két év alatt községeinkben mennyiben változnak a műveltségi viszonyok, milyen az iskolázottság átlagos foka, és milyen igények jelentkeznek az általános műveltségben való lemaradás pótlása, az általános iskola VII— VIII. osztályának elvégzése terén, továbbá azt is igyekeztünk összegezni, hogy a lakosság közül kik azok, akik valamilyen szakmai ismeretet is szeretnének elsajátítani. A községi tanácsok vezetői és a gazdasági vezetők is jó néhány községben valóságos kis tanulmányt készítettek községük társadalmi és gazdasági viszonyairól, elemezték a^ lakosság műveltségi helyzetét, megállapították, hogy a termelésben milyen termelési ágak kerülnek előtérbe a szakosítás alkalmával, milyen szakemberekre lesz szükségük az elkövetkezendő évek folyamán. E felmérő munkában nagyon jelentős szerepet játszottak az új községi tanácstagok, akik választókerületükben a felmérés folyamán közelebbi kapcsolatba kerültek a családokkal, meglátták ezek társadalmi és műveltségi helyzetét, s ezen keresztül konkrétabban látják a kulturális munka feladatait is. Mint látható, a felmérés' sok vonatkozásban kedvező tapasztalatot hozott számunkra. Sajnos — talán a nem kellő tudatosítás következtében —: még az ez évi tervek elkészítésénél nem minden .községben használták fel a felmérés tapasztalatait. Mindössze 18—20 azon községeink száma, ahol komoly elemző munkára épül az éves program. A tervek felülvizsgálata . ' * során azt is tapasztaltuk, hogy inkább a különböző formák hangsúlyozása kerül előtérbe, s kevesebb szó esik a nevelési feladatok, pl. a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását elősegítő tevékenységről. Helyes- lenne pl. külön elemezni egyes községeinkben a munkához való helyes viszony kialakítását. Van olyan községünk, ahol sokak által jónak vélt kulturális munka folyik, s a termelőszövetkezetben a munkaszervezéssel baj van. Vagy ahol szintén „jónak” mondható mind az iskolai, mihd az iskolán kívüU nevelőmunka, sa járás területén ebben a községben legtöbb "a hittanra járók száma. Még egy-két községünkben lehetne ilyen • példákat említeni. Megjelent a társadalmi tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet végrehajtási utasítása A társadalmi tanulmányi ösztöndíj szabályozásáról szóló kormányrendelet végrehajtási utasítása szerint állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, szövetkezetek, ezek szövetségi és központjai, társadalmi szervezetek, valamint állami költség- vetési szervek főként fizikai dolgozók gyermekeinek, — elsősorban a vidéki munkahelyek szakemberszükségletének kielégítésére — társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományozhatnak. Az ösztöndíjat azok a kifogástalan magatartásé, legalább közepes tanulmányi eredményt elért hallgatók kaphatják, akiket felső- oktatási intézmény, illetőleg középiskola nappali tagozatára felvettek. Az ösztöndíj adományozásáról és az ösztöndíjjal kapcsolatos egyéb megállapodásokról az adományozó és az ösztöndíjas írásbeli szerződést köt. A szerződéshez ki kell kérni az érdekelt oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulását is. Utolsó évfolyamos, továbbá olyan hallgató (tanuló) részére, aki saját hibájából évfolyamot ismétel, vagy tanulmányait engedély nélkül megszakította, ösztöndíj nem adományozható. Nem kaphat ösztöndíjat az a középiskolai tanuló sem, akinek családjában az egy családtagra jutó havi jövedelem a 800 forintot meghaladja. Ahol az üzemi tanács működik,. az üzemi tanács, másutt az MSZMP, a KISZ és a ' szakszervezet üzemi szervezetének meghallgatásával a szerv vezetője, tanácsoknál a tanácsülés, szövetkezeteknél a közgyűlés, társadalmi szervezeteknél a határozathozatalra jogosult szerv dönt az. ösztöndíj létesítéséről. Az ösztöndíjat egy tanévre tíz hónapon át fizetik. Az adományozónak az ösztöndíjast legalább félévenként közvetlenül is be kell számoltatnia a tanulmányi munkájáról Az ösztöndíjas a szerződésben legfeljebb annyi éven át tartó munkaviszony létesítésére kötelezhető, ahány évig ösztöndíjat kapott. A végrehajtási utasítás a továbbiakban részletesen ismerteti, hogy az ösztöndíj adományozására kötött szerződés milyen esetekben bontható fel. Éppen ezek a negatív esetei vetik fel annak szükségességét, hogy fokozottabb mértékben kell foglalkozni nevelési feladatok megvalósításával és egy-egy községben a nevelőmunka hatékonyságának elemzésével. Ezt a célt szolgálja az a törekvésünk, hogy egy-egy községben — néha kiskörzeti szinten is — együtt vizsgáljuk az iskolai és iskolán kívüli nevelőmunka eredményességét és hatékonyságát. E vizsgálati módszer alapján látjuk azt, hogy a népművelés a maga eszközeivel, le hetőségeivel hogyan segíti ai iskolatörvény minél eredményesebb végrehajtását, hisz az iskolatörvény megvalósításával kapcsolatos feladatok a nevelés egységes folyamatábó" következően összefüggnek a;, iskolán kívüli népművelés: munka területeivel és feladataival. Hogy ezt mihamarab! elérjük, alkalmassá kell tenni pedagógusainkat, kultúrmun- kásainkat a kettős feladat (iskolai és iskolán kívüli) végrehajtására. Hogyan használják ki a népművelőink azokat i lehetőségeket, amelyeket ; népművelés intézményei adhatnak a nevelőmunka színesebbé, tartalmasabbá tételéhez" (Könyvtárak gyermekmunkája, gyerjnek-klubok, filmek, szakkörök és rendezvények, stb.) A vizsgálatok alapján látjuk, hogy az iskola és társadalom kapcsolata mennyire élő, milyen hatással van a felnőtt lakosság világnézeti nevelésére, vagy a kialakult jő népművelési munka (szakmai ismeretterjesztő) hatása milyen befolyással van a község termelő tevékenységére. A népművelési munka ** egyik súlypontját alkotja a felnőttoktatás, amely társadalmi szükséglet és széles körű egyéni igény. Felméréseink bizonyítják, hogy e téren még nagyon sok a tennivaló. A munkatervekben mindenütt megfogalmazzák, hogy a felnőttoktatásra való mozgósítás, az iskoláztatási agitáció társadalmi feladat. Nem fogalmazzák met viszont konkrétan azt, hog’ melyik tömegszervezet mit tegyen ennek érdekében. E terű létén is kiütközik a szemé lyekre szóló, tervkészítés hiánya. Márpedig e tekintetber is konkréttá lehetne tenni ; tömegszervezetek számán azokat a feladatokat, amelyet megvalósítása a hatókör ki szélesítését mozdítaná elő. Az általános műveltség te rületén a megyénkben jelent1 kező elmaradás még ma i; igen számottevő. Ennek fel számolása érdekében távlat tervet készítünk. Célunk az hogy 1967-ig megyénk 50 éve: korig terjedő lakossága lehetőleg elvégezze az általános iskola nyolc osztályát, A paraszti lakosság igényeinek felkeltését szolgálja az ?. törekvésünk, hogy az általános iskola elvégzését összekapcsoljuk a szakmunkásképző tanfolyamok elvégzésével. Az összevont tanfolyarríok létrehozásával reméljük, hogy az érdeklődés megnövekszik, mind az általános iskolai, mind pedig a szakmunkásképző tanfolyamok iránt. További gondunk, hogy a dolgozók általános iskolájába járók számára a népművelés fokozottabb segítséget biztosítson. A Heves megyei Népművelési Tanácsadó a közeljövőben közreadja azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyekkel a felnőttoktatás színvonalát emelni lehet. Külön gondot fordítunk a lemorzsolódás csökkentésére. rövid cikk keretében csak kiragadva lehet néhány gondunkat, problémánkat a nagy nyilvánosság elé hozni. Gondjaink elég nagyok, de népművelőink átérzik e munka fontosságát, jelentőségét és ha á helyi társadalmi szervek részéről megkapják a. kért segítséget, jelentős lépéseket tudunk tenni megyénk lakóinak — küldésen a .falusi lakos"'" máló, nevelőm: ,a érüeKeben. Dr. Csicsai József
