Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

4 WEPÜJSAG 1963. november 15., péntek A NA Dunai Ferenc komédiája as egri Gárdonyi Gésa Színházban es Ügy hiszem, teljesen felesle- alaphelyzete ges lenne vitatni Dunai Ferenc csattanója is. Nadrag című komédiájánaksi- . . .... herét, hiszen telt házakkal ját- A. kritikusok egyik csoportja szőtték a fővárosban, műsorra a vígjáték legnagyobb erényé- tűzte számos vidéki .színház, nek tartja a váratlan és kissé és a jókedvű .komédia meg- merész befejezést. így igazi a kezdte hódító útját külföldön: , . Keleten és Nyugaton is. S ° edia’ az előreláthatóan a siker mellett sablonos befejezés lenne. A szól az egri bemutató is. másik vélemény a drámai, er- A késői premier kritikusa kölcsi, társadalmi törvényt ké­mál* nem hagyhatja figyelmen rí számon az írótól, azt az kásainak ^fejtegetéseit^ ^mi- ^^rzetet, amely szerint a előtt a gyakorlott olvasó e so- mindig elnyeri jutalmat, a rok között felfedezné, gyorsan rossz pedig megkapja bünteíé- elárulja: elolvasott néhány ed- gét. dig megjelent kritikát, dicsé­rőt, bírálót egyaránt. Vala­mennyi kritikus — aki a Nad­rág ügyében tollat ragadott — megegyezett abban, hogy Du­nai Ferenc, a jó tollú humo­rista, első vígjátéka tehetség­ről, jó színpadismeretről vall, s az író ügyesen használja ki a helyzetek adta komikum le­hetőségeit. Ne keressük most a kétség­telenül kimutatható klasszikus ősöket, Moliere-t és a többie­ket, inkább nyugtázzuk elis­meréssel ezt a mulatságos és ötletes, mai témájú komédiát, amely ügyesen és hasznosan szórakoztat három órán ke­resztül. A kritikusok véleménye a Való igaz, még az egysze­rűbb fércműben is a rossz el­nyeri büntetését, de miért ne lehetne büntetés helyett ítél­kezni az igazgató felett? Le­het, s ezt teszi Dunai is. Egy komédiában a gúny, a nevetés is öl, s A nadrág írója pőrére vetkőzte ti előttünk az igazga­tót, megmutatja minden em­beri gyengeségét, jellemtelen- ségét. S mindezen jóízűen ne­vetünk három órán keresztül. Kinevetjük a komoly igazgatót, aki ilyen lehetetlen helyzetbe került egy nadrág miatt. Ez az ember számunkra már nem Ügyesen kifejezőek egyes gesztusai is. A • részeg­jelenet kissé harsányra sike­rült, egy árnyaltabb hangvé­tel jobban illik a vígjáték hangulatához. Tehetséges színészt nyert közönség Garay József személyében, aki be­mutatkozásként Koltait, az szb-elnököt alakította. Hang­jával, arcjátékával, sajátos mozgásával jellemző figurát rajzolt, különösen tetszett mértéktartása. Egyetlen moz­dulattal sem játszott többet, mint amit a jelenet megkí­vánt. Lenkey Edit az igazgatónő szerepében kissé kardosabb volt a kelletténél. Alakítása így is tetszett. Határozott, jól , , jellemzett figurát állított tatkozasa. Az eloadas hataro- e]<ink Radoné alakjában. Se­zott, biztos kezű rendezőre rés Lacit, a vígjáték egyik vall, aki jól érti a komédia leggyengébben megírt alakját, játékszabályait: mindent ko- Kantelei/ molyán kell csinálni. A kissé hosszúra befejezése, nak bemutatója után baloldal- alakítása tetszett. ról érte támadás. Kritikusai váltja érzelmeit, s azt kifogásolták, hogy hőse, Kurázsi mama nem fejlődött a cselekmény folyamán, nem tanul a háborúból, a. szenvedé­___ sekből, folytatja tovább régi ie azeató "bukása életét Brecht válaszolt: A ____ ig azgató bukása kísérleti nyúl sem tanul bio_ . lógiából, de az orvostudomány' annál többet. Igaz, hogy Kurá­zsi mama nem tanult a hábo­rúból, de a közönség, akinek bemutatták, az — remélem — megszívleli a történetet, sőt ta­nul belőle. — Ez jutott eszem­be A nadrág előadása után. Dunai igazgatója talán nem ta­nult a leckéből, de a közönsé­get mégiscsak elgondolkoztat­ja a történet, a groteszk hely­zetek sorozata. Bálint György rendezté a vígjátékot. Az első egri bemu­Ervin nem tudta a helyére állítani. Darabos, pó­zoló játékmodora elütött az nyújtott expozíció előadás egészétől és mai sze­után jól pergő ütemet diktált relmes fiatalember helyett és ügyesen használta ki a fel- század eleji udvarlónak vél­vonásvések szövee adta lehe- tük flgurajat' EbbGn vonasvegeK szöveg aa.a lene szetesGn a rendező is hibás. tőségeit is. Elegáns könnyed- Soltészné rövid epizódszerepé­ség jellemezte az előadást és ben Vajay Erzsi tetszett. ez elárulta egyben azt is, hogy A modern, egyszerű díszlet­dóbva, emelt igazgató, még akkor sem, ha a végjelenetben hetyken, szere- BáHnt Györgynek nem jelen- kép Vass Jenő^munkáját di- 4 i- ' " " tett nagy feladatot bemutat- cgéri. t A harmadik Dunai Ferenc komédiája . , zárójelenetében az nem nagy igényű, elmélyült vállalat haza varja Budapest- ténetnek meg nincs vege. Kar, jgazgató távozásával valamit alkotás, de jó humora szóra- rőj igazgatóját, de aki nem a hogy az egri rendezés nem sejtetni kellett volna majdani koztat s emellett van társa- feleségéhez, hanem szeretővé erősítette meg ezt az érzésűn- lebukásáról. dalmi'mondandója is. Az egri előléptetett gépírónőjéhez siet. két, mint a vígszínhazi elő- Az iga2gatót Máriáss József Gárdonyi Géza Színház han- Ott olyan helyzetbe kerül, adás, ahol a harmadik felvo- alakította. Már első bemutat- gulatos, jó előadásban vitte hogy egy nadrág miatt nem nás után megjelent a díszleten kozasab0i is látszik, hogy ma- színpadra a komédiát, tud elmenni a gyári ünnepség- a felírás: Az ügyre még visz- gaa kultúrájú, tehetséges mű­ié, pedig ő tartja az ünnepi szatérünk. vész, akivel' sokat nyert az beszédet és jön a miniszter is, Igaz, meg lehetne buktatni Ggri színház. Nagyszerűen' fel­sőt magas kitüntetés is vár az igazgatót a színpadon is. de építette szerCpét, komolyan reá. Az igazgató tehát meg- hi haltaria vegre az irai átélve adta dühét elkeseredé- „ ... . ... ,. , , iteletet? Ennek a vigjáteknas ateive adta auner, eiKeseieae csalja a íeleseaet, hivatali ha- egyet|en pozitív hőse, sőt, még sét és így ültek a poénok és vígjáték végső kicsengésén, a tőjének csókot befejező jeleneteken, a megöl- fővel távozik, A függöny kozó rendezése, dúson csap össze. Egy vidéki ugyan legördül, de ezzel a tor- feivonas Márkusz László • Kemenes Ke- f? a koponya volt az Mikor lemen Nobel-díjas fi­zikusnak azt mond­tam, hogy szép do­log a Nobel-díj, de nem ártana, ha leg­alább számolni tud­na, mert még a kis egyszeregyet sem is­meri, csak nevetett... Mikor Bendegúz Benedek írónak ki­fejtettem, hogy köny­vei alapján legfel­jebb könyvelőnek, de írónak semmikép­pen sem tarthatom — egykedvűen megrán­totta a vállát... Mikor Szépfeledi Sándor színművész­nek azt mondtam, 1 hogy Hamletjében koponya egyetlen megdöb­bentő pillanat, csak legyintett... Mikor azt mond­tam egy társaságban Kemenesnek, Ben- degúznak és Szép fe­ledinek, — mert ép­pen én voltam a ne­gyedik, hogy csak ugatják, az ultit és már sok analfabétá­val találkoztam, kö­zös erővel megver­tek. Igazuk volt: senki sem szereti, ha zse­nialitásában kétel­kednek............'.............. Ne kem is rosszul esett volna! (-ó) taimával visszaélve, féltékeny- csak egy pozitív tulajdonságo- jól érvényesült az író humora ségtői vezérelve elbocsátja, sőt leüti a gyár egyik műszaki rajzolóját, megfenyegeti az kát hordozó szereplője sincs. Az igazgató nyiltszíni megbün­tetéséhez ellenpólus kellene, de ilyen nincs Dunai vígjáté- szb elnökét, röviden: rég meg- kában. & a pozitív hős mégis érett a leváltásra. Az író azon- jelen van, kimutatható. Az író ban nemi bünteti meg hősét. A 18 -^het pozitív hős, pozitív megcsalt ieleseg megbocsát, a ján 0^^ a hibákat, sok­és elmondhatjuk: a hálás sze­rep és a rutinos színész talál­kozásából jó alakítás szüle­tett. Különösen tetszett Kottái „meggyőzése”. Berta szerepét Lőrinczy Éva játszotta. A fiatal színésznő leütött szerelmes fiatalember kalta fontosabb, mint hősének jelentős feladatot; kapott. Ber­nem tesz feljelentést, az szb jelleme. ta alakja kissé összetett: ját­belül is, s fejet hajt, az igazgató pedig a Nem szándékozom Dunait szjk a szerepen végén mégiscsak eljut, az ün- ^ hadd"a színpadon van, tsaknem há- nepségre. s minden marad a 83 ezer beutalt üdül télen a SZOT-üdülőkben A leilei Május 1.. a balaton- rodása után a SZOT két üdü- földvári Textilmunkás, a sió- lőhajója is a fővárossal ismer- foki Bányász és a Csepel Vas- kedő vidéki csoportoknak mű, valamint a balatonfüredi nyújt két-két hétre otthont. MEDOSZ, Postás és Béke üdü- A Budapest hajó a Vigadó lőben teljes az üzem a SZOT térnél, a Visegrád a margit- naptára szerint 32 héten át szigeti fedett uszoda mellett tartó téli időszakban is. Ezen- horgonyoz, kívül beutaltakkal vannak te- Természetesen az egész is­le a legszebb üdülők a Mátrá- kólái éven át, tehát télen is, ban, a Blikkben, a Mecsekben, üzemben lesz a parádi, a pa- a Duna-kanyarban és Sopron- rádsasvári, az ormándpusztei, han is. a röjtokmuzsaji, a tóalmási és Azok a vidékiek viszont, a vajtai gyermeküdülő is, akik a fővárosban kívánják, amelyekben nemcsak a kis évi pihenőjüket eltölteni, a beutaltak testi felerősítéséről, Szabadság-hegyi és a Petne- hanem oktatásáról is gondos- házy-réti üdülőkben váltják kodnak. egymást a tél folyamán. Sőt, a _ Mindent összeszámítva az jég beállta előtt, majíl eltaka- iáén a SZOT beutaló jegyei­vel összesen mintegy 83 000 ---------- 1 ■ ■ ---------------------[-felnőtt és gyermek jut egész­de hadd hívjam segítségül a nagy német drámaírót. Híres rom felvonáson keresztül, öt­régiben. Ez röviden a komédia darabjának, a Kurázsi marná- letes, színes, részletekre menő Salamoni ítélet Ibn Szaud, Szaud-Arábia uralkodójának parancsára nemrég letartóztatták Szaid Manzi udvari csillagjóst, mert a király magánrepülőgépe az Alpesekben katasztrófát szen­vedett. Nemrégen. azonban szaba­don bocsátották. Az ügyet tárgyaló bíróság ugyanis sala­moni ítéletet hozott: Szaid Manzit ártatlannak nyilvání­totta, mivel a csillag jós csak Szaud-Arábia határain belül köteles megjósolni a bekövet­kező baleseteket. (Alse) Így biztosabb.. séges, kellemes ' hez. téli üdülés­OKOZTA 5. Szemtől szembe a halállal A nyugat-európai katonai repülőtereket, ahonnan a léglö- késes gépeli szállnak fel, már régen nylonhálókkal látták el. A hálókat a megfigyelőtorony­ból kezelik. Ha a megfigyelő észreveszi, hogy a gép nem tud elválni a talajtól, megnyom egy gombot és a kifutópálya végén rugalmas nylonháló emelkedik fel. Ötven méter után a gép megáll; Éppen ilyen szolgálatot tesz­nek a nylonhálók akkor is, ha az a veszély fenyeget, hogy a leszálló gép túlfut a pályán. Nordtrop svéd gyáros, az acél-nylon hálókat gyártó vál­lalat tulajdonosa, a szerencsét­lenség utlán kijelentette, hogy hálóival megállította volna a szerencsétlenül járt gépet. Miért nem szerelik fel a pol­gári repülőtereket ilyen há­lókkal? Részben takarékossági, rész­ben pszichológiai okokból. Ugyanis attól tartanak, hogy a »élők. S' ! ' ’v •* ----■*>«•’• ta nának a léglökéses utasszál­lító gépek igénybevételétől, mert arra következtetnének, hogy a rajtolás nem egészen biztos. Azonkívül ebben az esetben át kellene építeni az utasszállító gépeket, úgy hogy az ülések a menetiránnyal el­lenkező irányban legyenek. Ugyanis, ha az utasok menet­irányban helyezkednek el, a gép hirtelen leállítása folytán előrebuknak és megsérülnek. A katonai szállító gépeket már régóta úgy építik, hogy az uta­sok a menetiránnyal ellenkező irányban ülnek. A polgári légi forgalomban azonban ma még nagyon ritka az ijyen gép. Az utasszállító gépek egyre nagyobb sebességgel közleked­nek. A nagy légiforgalmi vál­lalatok már azt tervezik, hogy a hang sebességénél gyorsabb gépeket állítanak be a polgári légi forgalomba is. A biztonsági rendszabályok­nak lépést kell tartaniuk a lé­* fejlődésével, mert egyébként a repülés egyre gyorsabb, de egyre veszélye­sebb is lesz,.. ★ 1961-ben 1200 ember vesztet­te életét repülőszerencsétlensé­gek következtében. Megdöb­bentő mérleg... — állítják egyesek — és arra vall, hogy a légi forgalomban fokozni kell a biztonsági rendszabályokat. Mások szerint ez a mérleg nem rosszabb, mint a közúti forgalom baleseti mérlege. A polgári légiforgalmi vállalatok egy év alatt 112 millió utast szállítottak gépeiken, vagyis százezer utasra jut egy ha­lott. , . Á repülőtereken, vagy köz­vetlenül a repülőterek közelé­ben történt 28 nagy katasztró­fa közül húszat el lehetett vol­na kerülni, ha a repülőtereken nagyobb lenne a kifutó, ille­tőleg leereszkedőpálya. Ezt Clarence Sayen, a repülőtéri munkások amerikai szakszer­vezetének elnöke mondta. A Párizs-Orly repülőtéren történt katasztrófa után, amely­ben 131 ember pusztult el a felrobbant Boeing—707 láng­tengerében, ez a nyilatkozat sokszorosan riasztóan hangzik. Nem ez volt az első eset, hogy az Air. France repülő vál­lalat egyik Boeing—707 típusú repülőgépe szerencsétlenül járt. Hasonló eset történt 1961. július 27rén a Hamburg— Fuhlsbüttel repülőtéren. És Jacqueline Gillé stewar­dess, aki a párizsi légi szeren­csétlenség alkalmával súlyos égési sebek árán élve meg­úszta a katasztrófát, a Ham­burgnál szerencsétlenül járt gépben is szolgálatot teljesített. Akkor nézett először szemtől szembe a halállal. ★ Aznap, vagyis 1961. júl. 27- én du. 15 óra 20 perckor az Air France vállalat Chateau de Versailles nevű Boeing—?07 típusú gépe a Hamburg—Fuhls­büttel repülőtérről Tokióba indult az Északi-sarkon ke­resztül. A gépnek 15 főnyi sze­mélyzete és 28 utasa volt. A hatalmas gép mintegy ezer métert gördült, aztán ingadoz­ni kezdett. Charles Tuduri ka­pitány, a gép főpilótája észre­vette, hogy gépe bal felé húz és le akar térni a kifutópályá­ról. Leállította a jobboldali hajtószerkezetet, hogy megma­radjon a helyes irányban, de a gép továbbra is bal felé húzott. Tuduri a jobboldali kor­mánypedálra lépett, hogy az oldalkormány működésbe he­lyezésével a helyes irányban tartsa és ebben a pillanatban megdöbbentő megállapítást tett. — Az oldalkormány nem mű­ködik! — kiáltotta a segédpi­lótának. A rajtolás nem sikerült, a gép már mintegy 200 kilomé­teres sebességgel száguldott. Vajon segítenek-e a fékek? Tuduri levette a gázt és egyúttal működésbe hozta a fé­keket. Néhány másodperc múl­va a léglökéses hajtószerkeze­tet is ellenirányba állította be. De már késő. A hatalmas Boeing balra letért a kifutó­pályáról és a repülőtér gyepén száguldott tovább. A 130 tonna súlyú gép kerekei mély baráz­dákat vágtak a puha talajba, mázsányi súlyú darabokat tép­tek ki belőle és messzire rö­pítették. Közben leszakadt a tatkerék és röviddel később a baloldali hajtómű is. A gép mind jobban balra dőlt. Bal kereke is leszakadt, baloldali szárnya a talajba ütő- dött és az egyik hajtómű letört. A -kabin üvegei csörömpölve összetörtek, a gép szárnyairól és törzséről súlyos fémdarabok váltak le. Végül a pilótakabin a talajba fúródott, a gép még egyet billent, akkor tehetetle­nül megállt. Ugyanakkor a másik balol­dali hajtóműből lángok csap­tak ki. — Ebben a pillanatban hem hittem, hogy bárki is megme­nekül a gép személyzete és* utasai közül — mondta később a szerencsétlenség egyik szem­tanúja, aki kezdettől fogva fi­gyelemmel kísérte a gép raj­tolását. Nyolcvanezer liter kerosin volt a gép hatalmas üzem­anyagtartályában. Ha ez fel­robban, semmi esély sincs az emberek megmentésére és a katasztrófa beláthatatlan kö­vetkezményekkel jár. De máris működésbe lépett a repülőtéri tűzoltóság. Most bebizonyosodott, milyen okos intézkedés, hogy a tűzoltóság egyik nagy teljesítményű mo­toros habszivattyúja minden gép indulásakor készenlétben áll a kifutópálya mellett. Mi­helyt a Boeing letért a kifutó­pályáról. elindult a tűzoltóko­csi. úgyhogy a lehető legrövi­debb idő alatt a gép mellé ért és rögtön megkezdte az oltást. Röviddel később a többi tűzol­tókocsi is csatlakozott hozzá. Valóságos csoda, hogy a sze­rencsétlenségnek nem volt ha­lálos áldozata. Az utasok és a személyzet közül kilencen meg­sérültek, köztük Tuduri főpi­lóta is. Égési sebeket, csont­törést, horzsolásokat szenved­tek, de egyiknek a sérülése sem volt életveszélyes. Mire a mentőkocsi a kórház­ba ért velük, a tűzoltóságnak sikerült eloltania a tüzet. A Lufthansa német légi köz­lekedési vállalat munkásai ha­marosan nagy ponyvákkal le­takarták a szerencsétlenül járt gépet. Géproncs a repülőtéren nagyon rossz reklám — még akkor is, ha a szerencsétlenül járt gép a konkurrens vállala­té ... Következik: A bizottság munkába kezd;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents