Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-14 / 266. szám

1963. november 14„ csütörtök W8POJ8AS s Az építő kritika és az épülő ferde fal A kritika méltat, értékéi, rombolja, hanem a hibák. Ép- legalábbis serkentőnek tekln- megállapítja a hibákat s az pen ezért nem a helytálló kri eredményeket. Éppen azért a , , , kritika egyik legfőbb követel- ^^znak, hanem a hí ménye az, hogy állításai iga­zak legyenek, kifogásai jogo­sak, s amit jónak tart, az va­lóban jó, előremutató, köve­tésre' méltó legyen. Enélkül nincs hitele, tekintélye a kri­tikának. De a jó kritikától mást is elvárnak. Azt, hogy építő jellegű legyen, ne csak megállapítsa és rögzítse a tényállást, hanem mutassa meg a helyes utat, a hibák ki­javításának módját. Ez a kötelessége a sajtónak is. Törvények, rendeletek kö­telezik az újságírót arra, hogy a választott témát minél sok­rétűbben vizsgálja, a valóság bakra irányítják a tüzet, s a hibák forrására. Az utas vagy a postai ablak előtt bosszan­kodó várakozó néha türel­metlen, bosszúságában nem is mindig a legudvariasabb: de az ingerült hangra sem érke­zett eddig olyan válasz, amely tették a kritikát. Es változtat­ni próbáltak a helyzeten. A fiatalember vádolta az újsá­got, mert „összekutyulta” a helyzetet, amiért a nem építő kritikával felbolydulást csi­nált — felborzolta a kedélye­ket. Itt talán az lett volna a he­lyes. ha szemet hunyunk a tantestület felelőssége felett, s az „egyrészt ez is igaz, más­„ részt az is tény” elve alapján a megállapításokat igyekezett kéressük a mentő körülmé­volna elbagatelizálni, s a hi- nyékét, magyarázzuk a bizo- bák helyett a kritikát hibáz- nyítványt? Itt talán az lett volna a helyénvaló, ha látva tatni. Mert ha nem túl sűrűén,— azért érkeznek ilyenek is. Egy évvel ezelőtt például cikket fényes és sötét tényeit össze- mtunk ez. egyik egri munkás­függéseiben, mélységeiben tárja fel, hogy lehetőleg min­den forrást, minden informá­ciós lehetőséget használjon fel, mindenkit, vagy minden érde­keltet kérdezzen meg — mi­előtt cikket írni leül az író­gép mellé. Ne hagyjon ki egyetlenegy lehetőséget sem, amely módosítaná az eddig ki­alakított képet, ismerje meg a szállásról, ahol nagyon mosto­ha körülmények között éltek az emberek. A felelősök nem is késtek a válasszal, s a leg­határozottabb megállapításuk az volt, hogy a cikk nem „építő kritikát” gyakorolt, a bírálat nem volt építő jellegű. A tényekkel nem vitáztak — azokkal nem lehetett szembe­szállni —, de úgy gondolták, közvélemény állásfoglalását is. az ».építő jelleg” számonkeré­Nend sok okunk van arra, hogy .túlzottan elégedettek le­gyünk' a sajtóval, de azt koc­kázat nélkül megállapíthatjuk: sével knockautolnd lehet ma­gát a kritikát is. Három évvel ezelőtt egy kultúrcsoport fur­csa magatartását tettük szóvá, amikor is a járási székhelyfa- az újságírók igyekeznek meg- luba járó együttese a rosszul felelni ezeknek a kívánalmak­nak, a cikkek is alaposabbak, nagyobb tényismereten alapul- sítményt; „Tetezik ***, fa. sikerült szereplés után így magyarázta a gyengébb telje­nak, mint eddig, éppen — tén .^szerűségükben — nehe­zebb is megtámadni őket. A g ondos munkával összegyűj tött „terfielő” adatok meggyőzőek, ltm vagyunk, falura ez is elég”. Megírtuk ezt az újság­ban, — s a csoportot felhábo­rította a kritika „nem építő ...... _ . _jellege”, mert a cikk elked­s az érintettek nagy részé mar M öntevékeny nem arra törekszik, hogy meg. 'L,...*. kísérelje megállapítani^ fekt tag]ait férői, hogy az fehér, hanem arra összpontosítják az ener­giát, hogy megszüntessék a feketeséget, a feketeség okát. A MÁV Miskolci Igazgatósága például minden vasutat, vagy postát érintő panasz ügyében nagyon gyorsan intézkedik, el­rendeli a vizsgálatot, s igyek- kezik elégtételt adni akit a sérelem ért. A 4. szá- •/kala­De mi lett volna helyesebb? Talán báto­rítani, istápolni kellett volna ezt a felfogást? X faluról riport jelent meg a télen. Bíráltuk a tantesület magatartását, mert amíg a ne­velők egymást marták, addig a falu lelkésze megszervezte annak, az énekkart. — Egy ember többet tudott tenni, mint egy egész testület. Két héttel ké­sőbb így fogadja az újságírót egyik X-ből való fiatalamber: Jöjjön ki, és nézze meg, hogy „összekutyulta” azt a falut. Megnézheti a KISZ-t is, meg mú AKÖV buszvezetői, uzai is elég sok kellemetlensé­get okoznak az utasoknak, — de a vállalat nem arra hasz­nálja fel a tekintélyét, hogy kritikátlanul, szimplán, a mundérbecsület védelmében oltalmazza a vétkeseket: ha­nem lehetőleg minél gyorsab­ban korrekt, pontos vizsgálat most már azok is és intézkedés követi a panaszt. Itt jegyezzük meg, hogy a két szervet érintő panaszos le­velek elég gyakoriak lapunk­ban, — de eddig még soha nem kaptunk egyik helyről* sem olyan választ, hogy a „kri­tika nem volt építő”, „nem segített megoldani a problé­mát”, hanem „lejáratott ben­nünket”. Mindkét helyen any- nyira természetesnek veszik, hogy a vállalatokat, az intéz­ményeket nem a hibák feltá­rása járatja le az emberek előtt hitelüket, nem a kritika az ég felé törő görbe falat, azt bizonygattuk volna, hogy igenis egyenesen, szabályosan rakják a téglát? Pár hete zajlottak a gyön­gyösi szüret ünnepségei. Cik­künkben megírtuk hogy a tánc és zenei műsor nagyor» sok kívánnivalót hagyott ma ga után. Konkrét példák emlí­tésével indokoltuk nézetünket. És megjöttek a válaszlevelek — többen is hozzászóltak. Va­lamennyien mélységesen elitél­ték — a kritikát!, mert az — úgymond — nem volt építő jellegű. Az építő kritikának talán arra kellett volna biztat­nia a gyenge tánccsoportokat, hogy „csak így tovább”? Az „építő kritika” némelyek szótárában fenntartás nélküli dicséretet jelent, elvtelen, kri- tikátlan elismerést. Az építő kritika néhány ember szóhasz­nálatában azt jelenti, hogy nem veszi észre és nem teszi szóvá az építési hibákat. Ilyen „építő” kritikára nincs szük­ség. Az ember joggal háboro­dik fel akkor, ha építő kritika gyanánt önáltatást, udvarlást követelnek. Mi az építő jelleg alapvető követelményének azt tartjuk, hogy a bírálat konk­rét tényekre támaszkodjék, hangja ne sértegesse felesle­gesen az embereket. Az építő kritika a helyzet megváltozta­tását tekinti fő céljának: _ az előremutató jelenségek istápo- lását és a maradi, visszahúzó erők leleplezését. Egy kritika akkor is lehet építő, ha csak annyit ért el, hogy az illetéke­sek elgondolkoznak a dolgon, törik a fejüket a megoldáson. A kritika akkor igazán épí­tő, ha a megbírált „kőműves” Ismerni és szeretni kell NUN KÁT a színjátszó csoportot is, mert leszáll az állványzatról, s meg­nézi, Csakugyan görbe-e a fal? S ha igen, akkor egyetlen be­csületes válasz képzelhető el: Kijavítja a hibákat. Krajczár Imre dolgoznak. Mert abban a faluban két­féleképpen lehetett reagálni a kritikára: akiket illet, meg­szervezték a műkedvelő együt­test. Ök tehát építőnek, de A fénycsövek nappallá vará­zsolták a hegyek felől húzódó hűvös alkonyatöt. A kellemes meleg, a halkan zümmögő automata gépek, az érdekes gyártási technológia valamifé­le különös, ünnepélyes érzést öltött az emberbe. Néztük a munkaasztalok mellett szor­goskodó asszonyokat, lányokat, az egyre sokasodó gyártmányo­kat és közben beszélgettünk Somlai Zoltánnal, az Egyesült Izzó Villamossági RT. gyön­gyösi dióda-üzemének egyik fiatal művezetőjével. Szavainak különössége raga­dott meg, amikor ezeket mond­ta: — Pestről jöttem ide január­ban, és már nem is vágyom vissza. Megszerettem Gyön­gyöst .. s kedves város. Meg a munkámat is szeretem, és így n-m életemet a főváros­le általában a szó- . aieozast hiányolják. Én mun­ka után szeretem a csöndet, a nyugalmat. Elhallgatott. A pillanatokat kihasználva végigfuttattam te­kintetemet a gépeken, a mun­kaasztalokon. Azok dolgoznak itt, akik alig egy évvel ezelőtt még csak hírből hallottak ezek­ről a gyártmányféleségekről, amelyekből most sok ezer da­rab kerül ki a kezük alól. — A tavasszal baj volt a mi­nőséggel ..: — kezdtem, de a szavamba vág. — Minőségi szinten már el­értük a budapesti üzemeket. Pedig ott begyakorlott törzs­gárda dolgozik. — Hogyan sikerült ezt az eredményt elérni aránylag rö­vid idő alatt? — Foglalkoztunk az embe­rekkel — feleli egyszerűen. Igen, az emberekkel való tö­rődés gyümölcsöt érlel. Ürge Lajosné rendszeresen 130 szá­A dióda-üzemben dolgozik Ürge Lajosné. A legjobb szak­munkásként emlegetik. Kiváló dolgozó, tervét 130 százalékra teljesíti. Laczik János 500 Ft-ot keresett. Ha kivülál« — Az eredmény? lók hallanak ilyesmiről, ugyan- _ Tóth Irénke azóta rend- csak rossz véleményt alkotnak szeresen teljesíti a tervét... az üzemről. Pedig a lehetőség Tao„ „„„ c„m, , meevan a karpcetre Igaza Van Somlal Zoltánnak. g . ' Az, aki szereti a munkáját, és — Es mit csinálnak az hivatásérzet fűzi szakmájához, ilyen fiatalokkal? bármennyire is megszokta a — Beszélgetünk velük, segí- fővárosi talajt, gyökeret tud zalékra teljesíti a tervét. Igaz, tünk nekik. Nemcsak abban, verni vidéken is. Törődni tud a szakértelem mellett szorga- hogy ismerjék a munkát, de környezetével, az emberekkel, lom is szükséges az ilyen dicsé- szeressék is. retes eredményhez. De igye­kezni kell, mert .teljesítmény­bérben szorosan mögötte halad a fiatal Juhász Mária is. Ám nézzük meg az érem má­sik oldalát is. — Akadnak hanyagabbak vagy gyöngébbek is? — Talán inkább a fiatalos könnyelműség rovására ír­nám, hogy Volent Ildikó pél­dául sorozatosan nem teljesíti az előirányzatot. Az .igyekezet­tel van hiba. Vagy említhet­ném Tóth Irénkét, aki csupán Korszerűsített, új típusú olajkályha A Mechanikai Művek laká­sok fűtésére gyártott olajtüze­lésű kályhája, noha előállításá­hoz megfelelő tapasztalat nél­kül láttak hozzá, jól bevált. A tetszetős külsejű első olajkály­ha elkészülte óta számos ta­pasztalatot szereztek, a tapasz­talatokat a nemrégen elkészült üj mintapéldányon valósították meg. A korszerűsített típus for­májában is különbözik a régi­től. Oldalai enyhén domború- ak és az eleje rácsozott. A szemre is csinos külső jelentős szerkezeti változásokat takar. Megváltoztatták ugyanis az égőtér méretét, s ezzel nagyobb hőhatást érnek el. A berende­zések átcsoportosításával pe­dig a kályha kezelését könnyí­tették meg. Ezenkívül tökélete­sítették az olajállásjelzőt is. Az új típusú olaj kályha so- iozatgyártását a jövő év köze­kén kezdik meg. Megkongatták a barakk sár- pATAKY DEZSŐ kánál felfüggesztett síndarabot, s a csőállvány percek alatt el­néptelenedett. A belső falazok is lerakták szerszámaikat, s egymás után tűntek el a mal- terszagú lépcsőházban. — Várj meg, ne menjek egyedül — mondta Radó, s egy téglarakásra kuporodva ba­kancsával kezdett bajlódni, dtz — Van még idő — nézett az órájára a fiú. — Érzéketlen, vad emberek­ből állt a csapat — engedte el a gúnyt a füle mellett Radó mintha kavics vagy homok- nem érdekelte azokat semmi. szem került volna a talpa alá. — Valamit mondani akarsz? — nézett rá a fiú. — De jól tudod — mosoly­gott Radó. — Gyújtsunk rá — mondta a fiú, odakínálta a dobozt, s magának is kivett egy cigaret­tát. i — Cservény, Cservény! — a Persze, nem is értettek sem­mihez, büdösnek tartották a munkát. Isten se tudja ponto­san, mint volt, hogyan volt, de tényleg gúnyt űztünk a szocia­listákból. Rájuk ragadtunk, a — Cservény, Cservény, emlé­kezz az egyezségre! Hozzám jöttél, vegyelek be a csapatba, úgy dolgozol, nem lesz hiba. — Igen, igen! — Örültem, hogy jöttél. Ti­zen is kínálkoztak, de téged választottalak... — Én... — Ne vágj közbe. Ha ma­kogsz, azt meg pláne nem sze­retem... Szóval, az egyezség! Segítség a falusi családi ház építőknek Építőanyag-megállapodás köthető a földműves** "’vetkezeti telepekkel Szerte az országban változat- tőanyag hosszú utánjárást tanul nagy az érdeklődés a igénylő beszerzése. Az e téren családiház-építési lehetőségek . . , . , , , iránt. Az építőknek azonban a mutatkozó nehezsegek elsosor­tapasztalat szerint sok gondot ban is abból az ellentétből és bosszúságot is okoz az épí- adódnak, hogy az építőanyag­ipar egész éven folyamatosan termel, az építők viszont idő­szakosan — elsősorban nyáron — jelentkeznek igényeikkel. Egyrészről a tervszerűség ér­dekében, másrészről a sok gondot és bosszúságot okozó utánjárás megszüntetésére az építkezni szándékozók a jövő­ben megállapodást köthetnek az építkezéshez szükséges anyagok biztosítására a föld­művesszövetkezeti építőanyag­telepekkel. A megállapodásban pontosan rögzítik, hogy milyen építőanyagot, milyen mennyi­Hi­nem van — mondta Radó. - bázhat minden ember, azért, de vigyázzon... A barakk sarkánál felfüg­gesztett síndarabot másodszor kongatták meg. Az állványok tövében szedelőzködtek az em­berek, ellepték újra a pallókat. Léptek hallatszottak a malter- szagú lépcsőház felől Nagy nevetés hangzott, valaki vic­cet mesélt. — Cservény, Cservény! Mi­csoda név ez? — Név — mondta a fiú. — Saját név? — Persze — mosolyodon el bokájukat tapostuk. Persze, Nézd meg azt a válaszfalat, . •»**- , j mintha a téglákat nyállal ra­“ -Már az apádat is ígv híu-|ségben és mikor kel1 a földmű' Í vesszövetkezeti telepnek átad­nia, illetve az építőnek átven- {nie. Egyes — vagontételt elérő ták? fiú. Gondolom — mondta nem azért terelték egy brigád ............ ba a favorit embereket, a párt- gasztották volna össze!1 tagokat, elismert mestermun- _ Azért mert .. .,,, ,„__ , Te ásokat, hogy mellettük bárki _ Cservény, Cservény! Gyat- jami SJ5 építőanyagokat (tégla, kő, ingatta a fejet Radó. Aztam is levegőhöz juthasson, s lepi- ra mUnka, amit csináltál. Mm% 00 0 vagv uVenJeLe> mert* ... hirtelen azt kérdezte: — Mi- pálja ezeket, ök voltak, a Zib- Semmivel se kapsz kevesebb Jiw— ow j,,— »*• ——————— » ..*» t,f,el$, fi ..rotsJcctdsúlc. s nem. —ám.» i._ ...j..... ».... <i..»nj lyen emb” _r* ta: te ni kezdtük, o<. rám, csak azt, hogy tróger- király. Azért, mert olyan em­bereket szedtem magam köré. akik nem kellettek senkinek. Lógósokat, csellengőket, szóval trógerokat. Hónapokig vékony volt a pénz, alig kerestünk va­lamit, d.e eltökéltem, olyat csi­nálunk majd, ami letöri a ffú­a protekciósok, s nem ’’■'■'főtt sok volt a priu- ' egy-két jeho- »»e akárhogy próbál­pénzt, ha rendesen közé öntöd a maltert. — Azt hittem... — Nem kell megsértődni. Ha kát, s akkor is megmutattuk, mire vagyunk képesek. — Miért mondod ezt? — kérdezte a fiú. — Hogy tudjad, milyen em­berek voltak ezek — mondta nyolódók szarvát. Egy taggyű- Radó, s lemutatott az állvá tak velünk kitolni, borsot tör- val ki injesmiérí measértődik ni az orrunk alá, káromkod- vaLakl úvesmiert megsértődik, tunk, összeszorítottuk a fogun­azoknak volt furcsa hangzásúi kavics) az építő kívánságára nevük^ ^ tés nevére, az áitala megjelölt ........... { vasútállomásra is leszállítja a Ak kor jó. De rendesebb 1. , , _ • , .. - . , nevet is választhattál volna •tlp' Ezzel az epUo Juntos magadnak. Szabót, Kovácsot, i összegű fuvarköltséget takarít­lésen majd hogy le nem tapos­tak. Gúnyt űzök a szocialista brigádokból, mondták, s szét. akarták zavarni a csapatot, más, rendesebb embereket ad­ni a kezem alá. Érdekel? — nézett a fiúra. nyok tövébe —, tudjad és be­csüld rneg magad. — De hát... — Becsületet, tisztességet váltottak ezek maguknak a két kezükkel! — De hát én... az nekem gyanús. Mert vagy hülyének hiszi a másikat, vagy érzékenykedésével akarja ta­karni a trehányságát. Egyiket se szeretem. A fiú hallgatott. — Plugor szólt, beszéljek ve­led, ha 6 mondja, biztosan rossz néven veszed. Én meg vagy mit tudom én:.. Radót. — Nem én választottam — mondta a fiú. — Persze, persze... A lépések, a nevetések már egészen közelről hallatszottak. — Na, rendben van, — mondta Radó s felemelkedett kezdd meg nem akartam szólni a többiek előtt, ne tudja mindenki, más baloldalt a úgyse látja, ketten csináljátok ezt a szárnyat. A fiú felemelte a fejét. — Szeplője mindenkinek Jhat meg. „ Az építő a megállapodásban arra vállal kötelezettséget, hogy az építőanyagot a kiszol­gáltató földművesszövetkezeti telep értesítését követő 5 na­pon belül — a megállapodás­ban kikötött határidőre — át­veszi. Az ellenérték kiegyenlí­falat. Eztítése OTP hitellevéllel, vagy meg lebontjuk és újrarakjuk. J készpénzzel történhet az ér­H,7 kongatnak, mindenki el­megy, visszajövök. Hármunk­nak megvan egy fél óra alatt: Segít Plugor is... vényben levő fogyasztói ára­kon. A megállapodások köté­sét december elején az égést országban megkezdik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents