Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-02 / 257. szám

1933. november 2., szombat NÍPCJ8AO 3 FENTEK a tanulásé Tegnap este városokban és falvakban az ünnepi alkalom­ra felkészített előadótermeik­ben megkezdődött a pártokta­tási év. Igaz ugyani hogy a felsőbb szintű oktatása formá­kon már néhány hete tartanak előadásokat és szemináriumo­kat, de a marxizmus—leniniz- must tanulmányozóik zöme — mintegy 13 ezer ember — im­máron hagyományként ezen a pénteken ült először „iskola­padba” s továbbra is e napo­kon hallgatják az előadásokat és adnak számot arról, meny­nyit sajátítottak el a politika tudományából. Lelkiismeretes, s hónapokig tartó előkészítő munka után kerülhetett sor a tegnap esti ünnepélyes megnyitókra. Sok gyűlés, értekedet s egyéni be­szélgetés kellett ahhoz, hogy megfelelő propagandistákat biztosítsanak és készítsenek fel az oktatási évre, hogy el­döntsék: milyen oktatási for­mákon tanuljanak az embe­rek, hogy a hallgatók lehető­leg egy helyen tanuljanak, s főképp azt, amire legjobban szükségük van. Csak így lehet biztosítani a megyei párt-vég­rehajtóbizottság határozatának megvalósulását, amely meg­szabja: „Az ez évi politikai ok­tatás segítse elő a marxizmus —leninizmus eszmei offenzí- váját. Jobban segítse a párt gyakorlati munkáját, mozgó­sítson az időszerű fedatokra. Az oktató-nevelő munka fő irányát az MSZMP Vili. kong­resszusának határozatai és az SZKP XX. kongresszusának eszméi szabják meg. Nagyobb teret kell, hogy kapjon az ok­tatásban a gazdasági kérdések­nek és korunk alapvető prob­lémáinak megértése. Javítani kell a módszereken, növelni kell az értelmi és érzelmi rá­hatást”. Nos e feladatok megoldására hivatottak a pártoktatás pén­teki napjai. Ezen a napon a párttagságnak majd a féle marxista—leninista ismeretei­nek gyarapításával foglalko­zik. Azért csak a fele, mert a többiek középiskolákon, egye­temeken tanulnak, s alig ha­ladja meg a 15 százalékot azoknak a párttagoknak a szá­ma, akik nem jelentkeztek rendszeres tanulásira. A tanulási kedv növekedését bizonyítja, hogy tavaly alig 14 ezren kezdték a pártoktatási évet, és köziben 20 ezerre nőtt azoknak a száma, akik ezeket a tanfolyamokat befejezték. Az idén 539 tanfolyamon kezdő­dött meg a tanulás. Különösen népszerűek azok a tanfolya­mok, amelyek a marxizmus’— leninizmus alapjaival ismerte­tik meg a hallgatókat, s ame­lyekre 3 ezernél is többen je­lentkeztek a megyében. Ha­sonlóképpen ' népszerűek az Időszerű kérdéseket magyará­zó előadások, amelyeken majd­nem ötezren vesznek majd részt rendszeresen, de a gaz­daságpolitikai kérdések tanul­mányozására is ezernél többen jelentkeztek, s emellett több százan tanulnak a marxizmus —leninizmus esti egyetemén és a középfokú iskolákon. Nagy érdeklődésre tarthat számot az előadásos propagan­da és a téli tanfolyam kötetlen formája is, amelyet január vé­gén és február elején tartanak 67 helyen a megyében. A pártoktatás népszerűségét megmagyarázza az a tény, hogy a részvevők olyan politi­kai és gazdasági kérdésekben kapnak tájékoztatást, amelyek közvetlenül összefüggenek na pi munkájukkal, mint például az időszerű kérdéseknél a nemzetközi helyzet aktuális problémái, a szocialista nem­zeti egység kérdései, a korsze­rű iparirányítás követelmé­nyei, a munkásosztály helyze­tének alakulása, a szocialista országok együttműködése, a mezőgazdaság vezetésének problémája, stb. Mindezek a legégetőbb kérdésekre adnak majd választ, s ösztönöznek ezreket hasznos vitára. A központilag biztosított tananyagon kívül a megyei pártbizottság néhány segítő fü­zetet is kiad, mint például: A pártmunka időszerű kérdései az iparban, a mezőgazdaság­ban, A termelőszövetkezetek anyagi ösztönzésének módsze­rei, Az árugabonatermelés po­litikai jelentősége. A munkás­osztály helyzetének alakulása 1958. után. Ezek az írásos anya­gok minden bizonnyal hozzá­segítik majd a pártoktatás részvevőit ahhoz, hogy me­gyénk viszonyaira alkalmaz­zák elméleti ismereteiket. A partoktatás színvonalának növelésére, ellenőrzésére, segí­tésére oktatási bizottságot hoz­tak létre, akik a vezető propa­gandistákkal együtt módszer­tanilag és ideológiailag is elő­segíthetik a pártok+atás ered­ményességét. K. E. Reggeli séta az egri piacon Nincs még öt óra, de már nek a pénteki piacra. Lakatos nagy terheket cipelő ásszo- Zoltánná fiával hat háti gom- nyok, férfiak igyekeznek az bát hozott, 6 pakolt ki első­egri piacra. Tejeskocsi áll a nek és már fél ötkor volt ve- oukrászműhely előtt, nagyot vője. Munkába siető háziasz- csörrenve sorakoznak a tejes- szony vitt levesbe valót. Far­kannák. Távolabb utcaseprő kas Károlyné árusít a szom- söpöi-get, csak nagy ritkán S2édós asztalon, egy ötven re akadályozza munkájában egy tartja a gomba csomóját. A gépkocsi, vagy sietős járókelő, háromnegyed hetes vonattal « «** ***** j6nnek a szarvaskő felöli gom- elott különösen hűvös a leve- , , .... gő. Helypénzszedők toporog- hások, Kormos Marton igazo­llak a huzatos utcatorkolatok- ^ ban. •— Már négykor kijöttem — mondja Pál János —,.de két egri asszony már akkor kirak­ta virágait Sok virágot hoztak, főleg krizantémot, s nagy a versen­gés az asztalokért Ipacs József, a piac másik bejáratánál pedig Hab József- né tovább szedik a hely­pénzt Százan lehetnek már a piacon, amikor megérkezik Nagy István, hélypénzellepőr. Körbejárjuk az árusokat, mi­közben kinyit a sütőipar és vendéglátóipar pavilonja. A postáról csendes járású posta­kocsi fur&kodik át a szűk ut­cán, Kísérőmnek nincs sok dolga. Nem követett el senki szabálytalanságot, a helypénz­jegyet mindenki fel tudja mu­tatni. Újabb árusok jönnek- A; gyümölcsösasztalokra almát,' birset és kevés szőlőt pakol-1 nak, a másik sorban zöldség­félék kerülnek elő a nagyhasú kosarakból. A postahivatal előtti részen megkezdték a kacsák árúsítását a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság mező- nagymihályi üzemegységének teherautójáról. Móré József üzemegységve lásokat készíti elő. Mára 40- 50 gombaárust vár. György Aladár és Fehér Jó­zsef rendőrök már másodszor érintik szolgálati útjukba a piacot. — Nem volt szabálytalanság, nyugodtan bevonulhatunk — búcsúznak. Hat óra múlt. Mindjobban megtelik a piac. p.e. Abszolút kényelem.. Heves megye és as export Poroszlói versenylovai vásárolt a svéd király — 60 ezer pulykát szállítunk Angliába — Amerikában is kedvelik a hevesi borokat Heves megye termékei mész. sze földön híresek. Borait, gyü­mölcseit, jószágait színesen vásárolják nemcsak itthon, de külföldön is. Gazdag megyénk híres termékeit mutatjuk be ezúttal olvasóinknak: Patkó József MÉK-igazgató íróasztalán jelentések feksze­nek arról,, hogy 2000 vagon zöldség- és gyümölcsfélét ex­portáltunk az idén. — Tíz-tizenkét ország keres­kedelmi szerveivel tartunk állandó kapcsolatot — mondja a MÉK igazgatója — és ti- zenhatféle árut szállítunk köz­vetlenül piacaikra. A legje­lentősebb mennyiség szőlőből volt: 530 vagonnal küldtünk exportra. Nagyobb mennyisé­get exportáltunk sárgabarack­ból, uborkából. paprikából, zöldbabból, zöldborsóból és szilvából is. Az idén először viszünk vöröshagymát Nyugat- Németországnak. Felvevő piacaink: Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ausztria, Svájc, Finnország, Svédország, Nyugat-Németország és Ang­lia. Valamennyi nálunk járt kereskedelmi megbízott kije­lentette: hazájában szeretik a Heves megyei árucikkeket, de elmondták azt is, hogy a mi­nőségre, a csomagolásra na­gyobb gondot kell fordíta­nunk. A MÉK utón . egy kevésbé ismert helyre, az Erdei Mel­léktermékbegyűjtő és Értéke­sítő Vállalathoz és az fmsz gyógynövény gyűjtő felelőséhez látogatunk el. Az fmsz az idén 58 vagon kamillát vásárolt fel, amely nyers állapotban és lepárlás utón, kék olaj formájában a világ szinte valamennyi orszá­gába eljut. Ez képezi jelenleg az egyik legjelentősebb gyógy­szer-alapanyagot. Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, de szinte valamennyi nagy külföl­di ország vásárolja a kamillát és nincs olyan mennyiség, amelyet külföldnek ne tud­nánk eladni. Mákgubóból morfium készül a tiszavasvári Alkaloida Gyár­ban. Jelentőségéről csak annyit, hogy a világpiacon egy kiló kristólymorfium 90—95 ezer dóllár. Mákgubóból megyénk­ben 2—3 ezer mázsát gyűjte­nek az idén. Erdeinkben 150 féle termé­ket, nagyrészt gyógyászati alapanyagot gyűjtenek. A vi­lágpiacon egy kiló nyers csip­kebogyó értéke egyenlő egy kiló extra minőségű csemege- szőlőével. Megyénkből mintegy 45 vagonnal szállítanak nyers állapotban főleg Svájcba, Finnországba, Svédországba, az NSZK-ba és Angliába, má­sik részét feldolgozzák a be­senyőtelki és a balmazújvárosi üzemekben és száraz csipkehús formájában értékesítik. Nagy a kereslet a hársvirág, a bodza­virág, a diólevél és a gyöngy­viráglevél iránt is. Tinezhétfajta gombát csórna, goinak külföld részére, ezek között a legjelentősebb a var­gánya, amelyből 103 mázsát értékesítenek szárítás után. Az akácosainkban, virágos rétjeinken összegyűjtött akáe- és vírágmézből 648 mázsát vá­sároltak fel a megyében. Az akácméz teljes egészében kül­földre került. Az európai pia­cokon ugyanis hazánk értéke­síti a legtöbb mézet. Az NDK, NSZK, Olaszor­szág, Franciaország, Anglia, Lengyelország és Hollandia húsz cégének szállít aprómag­vakat a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat. A fajtaborsó-, saláta-, uborka-, virág-, retek-, póréhagyma-, vöröhagyma-, paprika-, sárgarépa-, vöröshe­re- és kukoricamagvakat a ta­valyinál négy céggel tiöbb vá­sárolja, vagonszámra. A meg­rendelők képviselői gyakran látogatták a tsz-eket és elége­dettek volta a minőséggel, sőt kijelentették: jövőre is Heves megyéből vásárolnak. A Budafoki Baromfifeldol­gozó Vállalat Heves megyei Kirendeltségétől csak néhány számot: — A felvásárolt pulyka 80, a csirkének pedig 50—60 szá­zaléka került exportra. Nagy a kereslet a pulyka iránt, külö­nösen Anglia részéről, mert tavaly 10 ezer, az idén 50—60 ezer, jövőre pedig 70 ezer puly­kát szállítunk részükre, csi­béből pedig egymilliót. Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság az utol­só állomásunk, ahol a borá­szok adnak készségesen felvi­lágosítást. Elmondják, hogy a hevesi bor az amerikai konti­nenstől Afrikáig, minden or­szágban megtalálható. A gyön­gyösi és az egri szőlőhegyeken termett borok közül az egri bikavér, a debrői hárslevelű már világmárka. A központi pincészetből naponta szállítják a különféle tájjellegű borokat, a negyedik negyedévben 22,5 ezer hektolitert küldenek a MONIMPEX közvetítésével külföldre. P. E. Halié! Türelem!! Mi újság a telefonfronton? Égető kérdés a tedefoaiprob­léma Egerben. Panaszkodnak azok, akik régóta bejelentet­ték igényeiket, de mégsem kapnak telefont s panaszlkod­nak azok a ritka szerencsések, akik hozzájutnak a bűvös fe­kete készülékhez. Ezekről a panaszokról kérdeztük Tóvári Józsefet, a Miskolci Postaigaz­gatóság Egri Műszaki Fenntar­tási Üzemének vezetőjét. — Miért drágább a telefon szerelése, mint néhány évvel ezelőtt? — 1958 ápriliséig azit a gya­korlatot követte a posta — mondotta Tóvári József üzem­vezető —, hogy 200 méteren belül tarifális díjért, 200 fo­rintért kapcsoltunk be egy ál­lomást; s csak 200 méteren túl kellett az állomás „tulajdono­sának” a tényleges költséget fedeznie. Ez roppant ráfizetés­sel járt, mivel a költségek te­temes részét, a valódi érték hat-hétszeresét a posta vállal­ta magára. Most bármilyen tá­volságra is húzunk vezetéket a kábelkifejlödési ponttól, a tényleges költséget kell megfi­zetni. — Rengeteg a telefonkészü­léket igénylők száma 5 csak nagyon kevesen kaphatnak ál­lomást. Miért? — A telesfonautomata köz­pontra csak megadott számú állomásit lehet kapcsolni, mert a keresőhengerek „kapacitása” is véges. Még nyolc-tíz évig megélhet a központ, de csak — Milyen ügyben tetszett jönni? — Ellenőrizni szeretném, hogy a szövetkezet eleget tett-e az eperfaültetési kötelezettsé­gének — válaszoltam szeré­nyen egy alacsony, hajlott, ko­pasz, szemüveges bácsikának, ak,i a? Erős Tsz irodájában fo­gadott. A kisöreg bólintott, ez­ze tövéi váltunk “SóT^miköí« jelezve, Ii^gy érti aláto- ben aprópénzt számol az asz-tfat'JS9m Aztán áttessé­í kelt effV külön szobába, ahol száz pontból álló kérdőívet kilószám küldik a kérdőíveket, mi ki tudjuk tölteni? Maguk egy vacak, száz pontból álló kérdőívre nem tudnak felelni? Visszakullogtam a szobáiba, s pár perc múlva mellettem ült egy méhes ember, egy kép­ügynök, s egy patkánylrtá, aki a görényeit jött felajánlani. — Na látja, fiatalember — mondta az öreg — egész jól birja már a dolgokat. Ezzel bekötötte a szememet, s kivitt a kertbe. Ott levette rólam a kötést és felmutatott egy fára. — Tessék megmondani, hogy milyen fa ez? talra­— Hetente kétszer jövünk az egri piacra. Ma kétszáznyolc­van kacsát hoztunk, 31 forint­ért mérjük kilóját és sokan vá­sárolnak nálunk. Mellettük árusítja Kádár Beláné és Kameniczki Teréz a Nagy József termelőszövetke­zet baromfijait. Reggel 160 csir­két hoztak piacra és néhány pulykát A baromfinak 26 fo­rintért adják kilóját. Kormos Márton egészségőr­rel megyünk tovább. A piac nyomott a kezembe. •— Minden hozzá ny érkező­inek egy ilyen kérdőivet kell kitöltenie, ez az új rend — mondta és a sorsomra hagyott. Hüledezve néztem a kérdőív pontjait. Ki vagyok, honnan 'jöttem, milyen ügyben, majd a pártállásom, a katonai rend­fokozatom érdekelte a tsz-1. A \ többi pontokban aziránt érdek­lődtek, hogy voltam-e bün­tetve, ha igen, akkor miért, egy külSn“‘részét*éTpakoltók , Sikkasztottam, loptam, betör- ki a gombások. Oda megyünk. | *b. Milyen nyelveket Tizenöten % annak itt, s va- mikor e‘ M jártam lamennyien mutatják igazolá-.külföldön, van-e csaladom... saikat, a gombát leellenőriz- f.. J)^ten kerestem meg a kts- ték, nyugodtan vásárolhatnak , . ...... az egri háziasszonyok. L~ K°rT' en ß,f*hg Se A felsőtárkányiak már éj-’!oítbm ki. ítél után egy órával elindultak! — Dehogynem — mondta hazulról, hogy időben ideérje-'elnéző mosollyal. — Maguk is Szó nélkül körmölték a kérdő­ívet. Aztán újabb sereg ember jött, alig fértünk a szobában. Én lettem legelőbb kész. Ami­kor a kisöreg átvette tőlem a kérdőívet, mohón kérdeztem: — Akkor hol is találom meg az elnököt? — Lassan a testtel, fiatal­ember — nyugtatott. — Az el­nök dolgozik a határban. Ma­ginak még néhány próbán is át kell esnie. Bevitt egy másik szobába, ahol két teljes árát ültem egy széken mozdulatlanul, csak néha jutott eszembe, hogy azért mégis csinálni illenék valamit, esetleg legyeket kel­lene fogná. — Eperfa — nyögtem, de akkor már késő este volt és még mit se csináltam. Csak papírmunkával foglalkoztam. Iszonyú méreg fogott el: vég­tére is a szövetkezetben nem lehet bürokráciái Ezt mi a hi­vatalokban soklcal jobban csp- náljuk! Meg aZtán mit csinált az elnök, amíg mi a kérdőívek­kel vesződtünk1 Dolgozott? Mutyiban dolgozik, amikor mi az ellenőrzéssel fel akartuk tartani? Na ez szép dolog. — Ide figyeljen — mondtam ennek a makacs kísöregnek — maguk piti kezdők a bürokrá­ciában! Ajánlok néhány apró­ságot: 2. Minden kiküldött négy nappal az érkezése előtt je­lentse be írásban a szövetke­zetnek, hogy ekkor és ekkor érkezni szándékozik. 3. Megér­kezéskor a kérdőívhez csatol­jon egy frissen írt önéletraj­zot. 3. Az önéletrajzhoz csatol­ni kell: a) a születési anya­könyvi kivonatot, b) a házas­sági anyakönyvi kivonatot, c) a himlőújraoltási bizonyít- ’ányt, d) a vízijártassági en­gedélyt, c) a felettes hatóság 10 forintos okmánybélyeggel ellátott engedélyét a szövetke­zeti látogatáshoz, stb. Érti em­ber!? A kisöreg nem hökkent meg. először lehúnyt szemmel, lát­ható élvezettel hallgatta a ki­oktatást. Majd hirtelen papírt, ceruzát ragadva, feljegyezte a szavaimat. Erre megdöbben­tem. — Jóember! Térjen észhez! — ragadtam meg a vállait. — Hátha ilyen bürokrácia-ten­gerben fürdetik meg a tsz-be érkező szegény küldötteket, a kutya te jön többé magukhoz ellenőrizni, kérdezősködni, okoskodni! Az öreg átölelt, megcsókolt, s azt mondta: — Na látja, éppen ezt sze­retnénk elérni , . . Griff Sái.dor helyes és ésszerű állomásgaz­dálkodás mellett; ha az igé­nyeket kielégítenénk, félórá­kat, órákat kéne várni a búgó hangra. Éppen az automata központ „érdekében” rendelte el igazgatóságunk az állomás- gazdálkodásit. Ebben az évben például csak 100 állomás be­kötését engedélyezték szá­munkra ; ebben a számban ter­mészetesen a magánosok és a közületek együttesen szerepel­nek. — Kik kaphatnak telefont? — Ezt külön odaítélő bizott­ság dönti el, figyelembe véve az igény sürgősségét, fontossá­gát s az állomás bekötésének műszaki feltételeit. Állomást bekapcsolni a hálózatba példá­ul csak ott tudunk, ahol üres érpárral rendelkezünk. — Milyen módon lehetne orvosolni a teíorrnál kapcsola­tos panaszokat? — Az ikresítés sokat segíte­ne, de ez csak 200 méteres kör­zetben lehetséges, oly módon# hogy közűiteket ikresatünk magánosokkal; közületet közü­letiéi ik repíteni értelmetlen­ség s abból csak baj, nehézség származik. A legtökéletesebb orvoslás egyetlen módja: új te­lefonközpont felszerelése, léte­sítései — Mikorra várható az új központ kialakítása? — Űj postapalota épül Eger­ben, 31 milliós költséggel s ab­ban helyezik ed az automata központot is. Az objektumot a Líceum mögötti Fellner Jakab és Jókai utca közötti területen létesítik, a Kossuth Lajos ut­cán. Az építkezést a tervek szerint 1969-ben el kell kez­deni s 1972-re befejezni. Addig csak kis mértékben növelhet­jük az állomások számát, úgy, hogy a központ berendezései a terheléseket elbírhassák. A telefonálóktól azt kérjük, ad­dig, amíg a helyzet nem vál­tozik, ne sürgessék a búgó hangot, mert a gépek csak azt tehetik, amire képesek. Az Új berendezésekkel már nem lesz majd ilyen probléma. — S milyen közbeeső intéz­kedéseket tesznek a jelenlegi feszültség csökkentésére? — Csökkentjük és megszün­tetjük az egyes helyeken levő luxusállapotokat. Túlságosan nagy luxus és megengedhetet­len például az a helyzet, amely a járási tanács épületének ese­tében fennáll. Itt nem keve­sebb, mint 29 fővonal van, ho­lott egy 50-es alközpont és maximálisan 5 fővonal elegen­dő lenne az igények kielégíté­sére, A felszabaduló érpárok máshol — kevés költséggel hasznosíthatók. . <P- AJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents