Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

I9S3, november 13., szerda N8POJ8AO 8 Szaktudással a többtermelésért Agrárértekezleten ismertette dr. Dimény Imre, az MSZMP KB. mezőgazdasági osztályvezetője a mezőgazdaság soron levő feladatait Nagy jelentőségű előadás a növekvő népességnek élelmi, színhelye volt tegnap délelőtt szerigénye is növekvő, ugyan­az, egri Szakszervezeti Székház akkor a dolgozók száma jelen­nagyterme. A Hazafias Nép- tősen csökken a magyar mező­front megyei bizottságának gazdaságban. E mególlapításo- rendezésében került sor a me- kát összehasonlító számokkal gye mezőgazdasági szakembe- bizonyította, majd a tapaszta- reinek agrárértekezletére és a latokat leszűrve megállapítot- Magyar Agrártudományi Egye- ta, hogy ezeknek az adatoknak sülét Heves megyei Szervezeté- összefüggésében kell szemlél­nek újjáalakítására, vezetősé- nünk a mezőgazdasággal kap- gének megválasztására. __ csolatos teendőinket és felada- Az ünnepélyesen feldíszített fáinkat, tribünön helyet foglalt dr. Di- Hangsúlyozta, hogy a mező­jó fejlődését, készüljünk fel idejében a fejtrágy - _u£>xcL, 3L vegyszeres gyomirtásra, a ta­karékosságra, a műtrágya he­lyes, s kellő mennyiségű ada­golásához, mert csak így ér­hető el 1964-ben az ország ke­nyerének saját erőből történő biztosítása. Ezek után a mezőgazdasági termelés más területének problémáival, feladataival fog­lalkozott az előadó. Hangsú­lyozta a szántás mielőbbi, mény Imre elvtárs, az MSZMP £gazdasági termelés, termelési gyors elvégzését az istállóira­TT-sr _____J* 1-» •___ ____» rtlA a _ I , Bi zottsága mező- szerkezet 1963-ban általában a osztályvezetője, terveknek megfelelően alakult. Tovább növekedett az értéke­sebb kultúrák aránya, sikeres volt a szőlő, és gyümölcstele- pités, és az állatállomány növekedett, habár nem kielé­gítő mértékben. Ezután azokat a probléma Központi gazdasági György Károly, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület főtit­kárhelyettese, Tamás László, a megyei pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője, Molek Jenő, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Sályi János, a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának titkára és gya helyes kezelését, a háztáji trágya felhasználását, a ter­mőképesség fokozását, az állat- tenyésztés növelését, az építke­zések meggyorsítását, és a rét- és legelőgazdálkodás javítását. Mint mondotta: a trágyakeze­lés, a rétek szakszerű ápolása nélkül állattenyésztés fejlesz­Vajda László, a megyei tanács idén jelentős volt a kenyér- kori^ é* a cukor^éM aabona-termeleshen ipl.pn.tUer.ő Korca es a cukorrépa mezőgazdasági osztályvezetője, Sályi János elvtárs megnyi­kat taglalta, amelyek akadá- tés~ a teS es rna P hozamok növelése nem képzel­vábbi gyorsabb fejlődésünk- ^ető el nek. Elmondotta, hogy az ,, „ .. Külön szólt az előadó a ku­gabona-termelésben jelentkező KOr'ca a cukorrépa ter- kiesés. Ennek objektív ténye- vesztés jelentőségéről is. E zőkön kívül voltak más okai a népgazdasag szem' tója után dr. Dimény Imre, az is, mint például az, hogy ké- Pontjából _ a jövedelmezőséget —........... són és keveset vetettek, hogy ®eSífik elő elsősorban, de ki­a t alajelőkészítés nem volt jó, natassal van a devizaforint- hogy indokolatlanul takarékos- naegtakaritásban is. kodták a vetőmaggal és a mű- Az előadó végezetül a pre- trágyával. E tapasztalatok fi- mizálás, a gyenge termelőszö- „ gyelembevételével már az idén vetkezetek megsegítése, és a Bevezetőben az idei gazda- sokkal jobban, szervezettebben mezőgazdaság műszaki, anyagi sági év tapasztalataival foglal- végeztük el az ősziek vetését, ellátottságának problémájával, kozott. Elmondotta, hogy az Most az a teendő, hogy bizto- s helyzetével foglalkozott. Mint 1957 óta folytatott, a VIII. sítsuk a kenyérgabona további mondotta: kongresszus által megerősített gazdaságpolitikánk ebben az ■ » . ,. ,. ., időszakban is eredményes volt. tlGVeS megye mindig élen JOtt wSts&mt SS& « >* «“**<“« megoldásában és általában jól kidolgozásában és alkalmazásában, ösztönözte őket a termelési célkitűzések végrehajtására. A de tovább kell lépni, tovább parasztság munkakedve ja- ^jj fejleszteni, hiszen vult, egyre többen látják meg- ,. ólh oiSeiilr hiyfrus •frurrnttn.i- n CtSZCl* MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője tartott előadást a mezőgazda­ság soron levő és időszerű fel­adatairól címmel. « ez a élhetésük biztos forrását a 0 •mdaXizmus építé­szövetkezeti gazdálkodásban, sének teljes időszakára meg- Annak ellenére, hogy a mező- marad. A gyenge tsz-ekkel gazdasági előirányzatot sem kapcsolatosan teljesítettük, mégis megálla- ket ™™rjtík. El­pítható, hogy a fiatal szociális- sőhöz tartoznak azok, ahol a ta mezőgazdasági nagyüzeme- természeti adottságok rosszak, ink jól vizsgáztak, és ebben a. másikhoz pedig azok, ahol a tsz helyes agrárpolitika, paraszt­ságunk szorgalma, és az egyre vezetésében, irányításában van­javüló műszaki-anyagi megála- mik hibák. Az elsőt lassan, a pozottság játszott döntő szere- másodikat gyorsabban lehet peí‘ ,, _ megoldani. A tapasztalatok kiÄpÄltteS bizonyítják, hogy a rossz veze­Céltudatos, szorgalmas munká­val, a kemizálással, a modem módszerek bátrabb alkalmazá­sával nemcsak könnyebbé le­het tenni a mezőgazdasági ter­melést, hanem jövedelmezőbbé megjegyezte, ís- S ezt senkinek nem szabad feledni. Az előadás után került sor az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének vezetőségfelújító ülésére. Ezt megelőzően György Károly, a Magyar Agrártudományi Egye­sület főtitkárhelyettese ismer­tette a jelenlevők előtt az egyesület célkitűzéseit. Az Agrártudományi Egye­vált az a követk^ő Ínetóilanításo- töséS leváltása, új és jó veze- fület Heves megyei szervezeté- kővetkező megallapitaso- megválasztása egyik ^ be 21 vezetőségi tagot kőzet­ről - mi-iw tuk egy elnököt, egy titkárt es roi a másikra nagy változást három elnökhelyettest válasz­hoz. A mezőgazdaság géppel tottak. Elnök lett Tamás Lász­való ellátottságáról szólva el- 1°, a megyei pártbizottság osz- mondotta, hogy ma a mezőgaz- tólyvezetője, aletaökök: dr Es- , , , , tók Barnabas foisk. tanszékve­dasag a népgazdaság beruhá- zető Horváth Ferenc> a zásának 25 százalékát kapja, megyei tanács mezőgazdasági Ma már 55 ezer traktor dolgo- állandó bizottságának elnöke zik a földeken és még több tíz- tf ?zalai pVör9V, a Kompolti ezer munkagép. Az aratás és a ^tatomtézetesa Füzesabonyi szántás már majdnem teljes ^ ^ egészében gépesített, de hama- Gézát a Ha­, zafias Népfront megyei mun­rosan sorra kerül a többi mun- . . ... . kafolyamat is. Ehhez viszont katarsat> mezőgazdasági mér­nököt választották. A délutáni órákban az ve a kát tette: — Általánossá szemlélet, hogy a mezőgazdasági termelés növelése össznépi feladattá vált, hogy a mezőgazdaság szerepe népgazdaságunkban igen je­lentős, hogy a mezőgazdasági termelés növelése a következő időszakban is fő kérdése tár­sadalmi fejlődésünknek. E megállapításokat azzal a i.o. Az Országos Találmányi Hi­vatalhoz 1963. szeptember 21- én szabadalmi bejelentés ér­kezett. T. O.—634. szám alatt jegyezték be. A csomagnak is beillő levél Egerből érkezett. A rajzokat, fotókópiákat és a részletes műszaki leírásokat, kor ez kevés volt. kölcsönt vett fel az OTP-tői. Tóth Sándor munkahelyén délután 2-ig dolgozik. Aztán otthon következik a tanulás. Rajzok és számítások, hosszas töprengések. Sikerül, beválik? Tóth Sándor nem. elgondolásá­vaiammt a- számít ásókat Tóth nalc tmlyoss-óse hanem az egy- Sándor, a 4. sz. Autóközleke- £ves határidő miatt aggódik., dési Vállalat szerelőműhelyé- Ugyanis a haza beielentéstől nek csoportvezetője küldte. A sz&rit0it egy év alatt kel! megszokott és az eddig ismert k^rni a külföldi szabadalmat, autómotoroktól teljesen elté­rőt javasol. Ha a tervek kivi­telezése sikerül, az .forradalmi újítást jelent a robbanómoto­rok történetében. Tótih Sándornak eddig há­rom szabadalmazott találmá­nya van, de ő azt mondotta, a most születő negyedik lesz az igazi. Véleménye szerint ennek szabr-tetemtárában jelentősége lényegesen na- megoldás ne legyen, gyobb az előzőeknél. Ki ez a Tóth Sándor? Nem mérnök. Még technikumi vég­zettséggel sem büszkélkedhe- tik. De motorszerelőként és lakatosként 40 évet töltött' el a szakmában. Nemcsak talál­mányai, de rengeteg újítása is tanúskodik kivételes tech­nikai érzékéről, szorgalmáról és akaraterejéről. — A gépek szerelmese. A motorok megszállottja * — mondják róla munkatársai és felettesei. Előző találmányát, a szalagfűrész hajtogatót Nagy­kanizsán gyártják. Évi hat­— Amerikában és Nyugat- Németországban gázturbinás és Wankel-motoros autókkal kísérleteznek — említettem beszélgetés közben. — Természetesen, a szaba­dalom előfeltétele. hogy állja az úidooság-vizsgát, a világ azonos Üjat és kivitele-he‘őt, a szokványos motoroknál korszerűt tet és olyat akarok megvalósítani, amely elődeinél kevesebbet fogyaszt. Ehhez egészen új megoldást kellett választani a dugattyú mozgására, a löket- hosszra ... A technikai megoldás rész­leteinek titkát ma még pán­célszekrény őrzi. Csupán a leglényegesebb adat álljon itt: 150 kilogramm súlyú motorral 2200-as fordulatnál 120 lóerőt kíván elérni a találmány, lé­nyeges üzemanyag-megtakarí­tással. (Az ugyancsak 120 ló­ezer forint szabadalmi díjat/erős Ikarus autóbusz motorjá- kap érte. De ezt mind a mos- nak súlya 8,5 mázsa.) tani találmányába ölte. Ami- Ám a munka neheze most következik. Bizonyítani kell* hogy a kitűzött célt az új rendszerű motor teljesíteni képes. De ehhez egy-két kí­sérleti darabot kellene gyárta­ni. De előbb az illetékeseknek érdemben kell dönteniük. A műszaki egyetem? A Talál­mányi Hivatal, vagy a Kohó- és Gépipari Minisztérium? Vajon hol és mikor mondják ki a döntő szót? Tóth Sándor tanácstalanul tárja szét karját. Több mint három év megfeszített mun­káját és egy emberöltő ta­pasztalatát öntötte javaslatá­ba. Tanácsban és biztatásban nincs hiány. De az ügy sokkal többet követel. Munkaadó vállalata segíti: szolgálati jegyet adnak a buszra, valahányszor Pestre kell utaznia. Május óta leg­alább 15 alkalommal járt sza­badalma ügyében a miniszté­riumban, a Találmányi Hiva­talban és a különböző intéze­teknél, hatóságoknál. Sok a felelős, de nehéz megtalálni azt, aki valóban felelősséget vállal, aki való­ban akar és tud is intézkedni; De felelősséggel tartozik az is, aki halogatja és elmulasztja a döntést Felelősséggel tarto­zik a munkásfeltalálónak és államunknak, mert ha meg­valósítható a javaslat, a szel­lemi kincs gazdája: a mun­kás és államunk. Tehát dön­teni kell, teljes felelősséggel és időben; Dr. Fazekas László igazolta, hogy hazánkban is az kell, hogy időben gondol egyre növekszik a népesség, s junk a szakmunkásképzésre. Síú..q.afm eÁtíiak Hallgatom a rá­dióban a sláger­énekesek 92. heti nagy fesztiválját. Azt énekli valaki éppen, hogy: — Peng a hárs­falevél Éppen te levél velem... amikor megjegy­zem: — Kellemes hangja van ennek a Fuszuly Jenő­nek ... — Ostoba — mondja szakértő barátom —, ez nem a Fuszuly. Ez a Kóbor Tamás... Hallgatom a rá­dióban a sláger­fesztivált, amint éppen ezt énekli valaki, hogy: — Csók, mók, bók csak hajtű és csati... amikor megjegy­zem ... — Ez is o Kó­bor Tamás, ugye? — Micsoda fü­led van . neked, hallod — indigná- lódik a barátom. Ez a Fuszuly Je­női Aztán hallgatom a következő dalt, s felcsillan a fü­lem: — Ahá, ezt már akkor ismerem ... Ez már tényleg a Kóbor megint — nézek diadalitta­san körül, hogy lássa, megisme­rem én azért jel­legzetes hangjuk­ról a magyar slá­gerénekeseket. Le­sújtó pillantással találkozom. — Műveletlen fajankó vagy, öre­gem... Ez Pick- vick Ödön volt... Most már hall­gatok, nehogy Omló Olgáról ki­derüljön, hogy Réz Jolán és megfor­dítva, vagy hogy nem Csini Baby énekel, hanem Bé­bi Évi. Aki nem ért hozzá, az hall­gasson! Közben véletlenül, csak úgy véletlenül, to­vább csavarom a keresőgombot a készüléken, isme­retlen állomás, is­merős hang, nem tudom megállni, hogy meg ne szó­laljak: — Akármi le­gyek, ha ez nem Modugno! — Jellemző, hogy te milyen vagy — háborog müértő barátom. — A nyugatiakat bezzeg ismered, mi? Átkozott koz- mopolitizmus! (egri) egri II. számú általános iskolában folytatta munkáját az értekez­let. Itt a felvetett kérdésekre, problémákra adott választ dr. Dimény Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője.- f. i. ­A tizennégyes szoba AZ ÉPÜLET mellett naponta Csak úgy megnézem, mit esi- kedvességük még a nagybete- elsétál, elsiet, vagy elszáguld nálnak... mert hiányzik ám gek arcára is mosolyt csal; több ezer ember, s vajon hány az embernek, amit megszokott. — Na. Tenki bácsi, hogy gondol arra közülük, hogy oda- — Én is régen voltam már van? — kérdezi a főorvos, bent valaki az életért küzd, lent — mondta Utasi János, a — Jobban, doktor úr, de a más megadással vár, és ismét csehi bányász. — Pedig most hasam még érzem, más boldogan mosolyog, mert lenne munka bőven... Van-e — Nagyszerűen javul, maga a nagy viziten a főorvos azt maguknál hidraulikus acéltám? lesz az osztály büszkesége! mondja: „Haza mehet...” _ — Nincs ott, csak víz. (Tenki bácsi már nagyon régen Az ablak alatt járkál a hét- — Nálunk csináltak, pedig fekszik bent. igen súlyos álla­köznap, „belehuhukol” a mar- sokan ellenezték. pótban hozták be. Műtété is kába, mert már hideg van, s — Pedig jó az. Én mondom, volt. S most ragyog az arca az lehelete ködöt küld a házak emberek, hogy az újat érdé- örömtől, érzi, nemsokára haza­közé. Odakint friss, viháncoló mes elfogadni... — Tenki bá- mehet, nemsokára vége. min- a levegő, de idebent megszedi- esi most abbahagyta a fejtege- den szenvedésnek. Mert ez ne­dűi, s a folyosón, meg a tér- tést és barátságosan nézett a ki bőven jutott.) A szobában mekben ölébe veszi az orvos- kezében injekcióval feléje kő- csend van, a betegek kissé fé- ságok kipárolgását és mozdu- zeledő Koncz Gábor doktorra, lénkén, kissé reménykedően lattanul szemléli a fehér ágya- a kezelőorvosra, aki Anika nő- nézik az orvosokat, akik hal­kat. vér közreműködésével hamar kan beszélgetnek, sok-sok latin Nagy a forgalom az egri I. végzett. szó segítségével, amely még ti­sz. kórház belosztályán, új be- — Ügy össze vagyok szúr- tokzatosabbá teszi az orvostu- tegek jönnek, gyógyultan távoz- kálva;.. de csak szurkáljanak. dományt előttük. Megvizsgál­nak — és olyanok is, akik ott- Attól javul az ember — mond- ják az új beteget, kérdezik, hon akarják bevárni a halált... ta, amikor újra magunkra ma- hogy hol dolgozik. A kórház minden zugát a Vá- radtunk. — A földalatti építésén, Pes­rakozás tölti be. A FOLYOSÓN a lábadozó és ten — válaszolja Király Imre. A 14-es szobában négyen va- a „könnyebb” betegek sétálgat- — nem fejezték be „án­gyunk: két bányász, az egyik nak, cigarettáznak, beszélget- nak idején?” szarvaskői, már nyugdíjas, a nek, vagy szótlanul nézik az ~ Nem bizony. Már nagyon fiatalabb Istenmezején lakik, utcán robogó autókat (nem le- s°kat haladtunk előre. Mi dol- az Egercsehi Bányaüzemnél hét pihenni tőlük), és a siető goztunk az Astoriánál is. dolgozik. A harmadik bükk- embereket. A vizitnek vége, dr. Czirner szenterzsébeti ember, ő már — Hogy aludtak? — néz be József kiadta az utasításokat, hazafelé készül — saját kéré- az ajtón Sebestyén Mátyás, aki A tizennégyes szobában sokáig sére engedi ki dr. Czirner Jó- „epeügyben” tartózkodik a tartott a csend. Nem akarta zsef főorvos. Pedig még kezel- kórházban. zavarni senki a besurrant, me­nj kellene. De ő hazavágyik... — Gondolhatja... a vidám Ie§ tekintetű Reményt. Csak az A beszélgetésekben már lezár- magyar gondoskodott az ál- ebédnél jegyezte meg Tenki tuk a betegség-témát, most a matlanságról. bácsi, hogy ő annak idején munkáról esik szó, főképpen a Szinte mindennap hoznak eSF ültő helyében megevett bányáról, hiszen a szoba „fele” be ilyen „vidám magyart”, né- e2F kiló kenyeret, harminc de- ott dolgozik — illetve dolgozott, ha többet is egy kis józanító ka szalonnával és a vele ará- — Én mondom, emberek — koffein-injekcióra és gyomor- ny°s mennyiségű paprikával, jelentette ki Tenki bácsi, a mosásra. Néha még nőt is. — Amikor a tejbegrízt lá- szarvaskői bányász, aki sok Undorító hangoskodásuk ide- tóm, mindig honvágyam van — vérátömlesztést kapott —, ha gesítő. Minden „eset” után ki- jelentette ki és szomorúan még egyszer sikerül hazamén- fejtik részletes véleményüket a nézte a diétás ebédet. — De, ni, végigjárom a bányát... betegek, ho»" mit kellene esi- emberek, javulásra szolgál, nálni az ilyen emberekkel. higgyék el... A nagyvizit a késő délelőtti Az új beteg még beszél a órákban kezdődik. Mellettem földalatti építéséről, aztán már egy új beteg fekszik, Ki- lassan mindenki elszendere- rály Imre poroszlói ember, dik, csak a megrögzött beszél- Ködmön bácsit hazavitték a getők hangját hallani a folyo- délelőtt. Négy napja nem evett sóról. j egy falatot sem. • PIHENNEK A BETEGEK, BELÉP A FŐORVOS, a ke- s amikor egy-egy orvos, vagy ’ zelőorvos, a diétás-nővér, és a ápolónő siet el a folyosón az betegek kedvencei, a három ajtó előtt, az otthonra, az kis tanuló nővér.: Rózsika, Ér- egészségre gondolnak, zsike és Trudi. Vidámságuk, Kátai Gábor ELÉGEDETTSÉG Szeretem, amikor fűrészelés zajától hangos az erdő.. (Szegő Gizi rajza) Befejeződött a pszichológus nagygyűlés Kétnapos tanácskozás után tások szinte valamennyi jelen- kedden a Magyar Tudományos tős területét felölelték. A ta- Akadémián befejeződött a Ma- nácskozás középpontjában a gyár Pszichológiai Tudomá- szocialista ifjúság nevelésének nyos Társaság és az akadémia pszichológiai megalapozása, pszichológiai bizottságának el- valamint azok az alapkutatá- ső tudományos nagygyűlése. A sok álltak, amelyek pszichikus nagygyűlésen 30 előadás és jelenségek idegrendszeri számos hozzászólás hangzott el, mechanizmu- igyekeznek amelyek a pszichológiai kuca- tisztám''

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents