Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

1963. november 16., vasárnap KÉPÚJSÁG S A bírálat Jogán... Gondolatok a zárszámadások előtt Részt vettem a tarnabodiak e ,?-két dologkerülő vegye ót a akik kötelességszerűen hozzá legutóbbi zárszámadásán. Az prímet, anélkül, hogy saját írni- is szólnak a beszámolókhoz. A elnök beszámolt az elért ered- lasztásairól, hibáiról egyetlen zárszámadást a szövetkezeti ta- ményekről és őszintén, kerte- szót is szólna, és „bírálja” azo- gok csinálják saját maguknak, lés nélkül mondta el a hibákat kát, akik a mindennapok szór- ahol a falu ügyeiről, az ő éle- is. A mozi, — ahol a közgyű- galmas munkája során követ- tűkről van szó. Beszéljenek te­lest tartották — tömve volt, tek el ilyen, vagy olyan mu- hát itt elsősorban ők, mondják sőt még a folyosón is szorong- lasztást. Mi legyen az ilyen fe- el véleményüket az évi mun­tak. A hozzászólók is elmond- csegőkkel? Erre a tarnabodi káról és hallgassák meg azt'a ták véleményüket, dicsérték, esetet tudom felhozni, ahol vendéget is, aki a megye, vagy bírálták a vezetőséget. Egyszer csattanós választ adtak arra a a járás küldötte, hiszen a tag- kintről egy borízű hang bekia- kérdésre is: ki beszélhet jogo- Sgg, a vezetőség arra is kiván- bált és szidni kezdte a brigád- san a bírálat hangján? Csi, mit tartanak róluk a me­vezetőket. ' A zárszámadási közgyűlések gyei, vagy a járási vezetők. — Nekem jogom van bírál- előtt nem árt szólni arról, hogy a pétervásári járás egyik ni! — hangoskodott, majd ar- a közgyűlések nem az egyedüli zárszámadásán a „kiküldött” ra kérték, jöjjön és mondja el lehetőséget nyújtják arra, hogy idebent véleményét. Az elnök ez elnök, vagy a tsz-vezetőség szemmel láthatóan restellke- tájékoztassa a tagokat a gaz- dett egy kicsit, a kiérdemelt daság életéről. Súlyos hiba, ha selyemzászló is az asztalon a tagság kizárólag a zárszám- volt már, amikor egy asszony adáson értesül a vezetőség év közbeszólt. közben hozott fontos döntései­— Mennyi munkaegysége ről, a beruházásokról, s ha azt van magának? az elnököt, aki egész éven át Egy pillanat alatt csend tá- nemcsak hirdette, de tartotta madt. is magát ahhoz, hogy a szövet­— Ki vele! Azt kérdeztem, kezet gazdája a tagság és en­ftány munkaegységet teljesített nek megfelelően rendszeresen az idén? tájékoztatta minden — Nyolcvannyolcat... — A fontosabb ügyben az em- teremben halk moraj hallat- bereket, nem érheti „meglepe- szott, többen nevetni kezdtek, tés” a zárszámadáson. Azok a — Akkor meg miért nem sa- vezetők viszont, akik ezt elmu­fát magán kezdte meg a bíró- lasztják, kénytelenek számolni latot? — hallottam megint az azzal, hogy a zárszámadás egy- asszony hangját. A kiabáló el- ben a meglepetések és az élénk esendesedett, a többiek pedig szócsaták, a felelősségre voná- utat engedtek neki a kijárat sok helye is lesz. Félreértés ne felé... essék, nem arról van szó, hogy Az utóbbi évek tapasztalata, az a jó zárszámadási közgyű- hogy a zárszámadásokon sok lés, ahol a tagok a beszámoló léseket alaposan előkészítsék, helyes bírálat hangzik el és a hallatára megértőén bólogat- pontos és alapos tájékoztatást termelőszövetkezet gazdái nak, de helyeteden, ha a szövet- nyújtsanak a tagságnak, őszintén megmondják, ami a kezet gazdái kizárólag ezalka- , részvevő vi­szívükön fekszik. A tarnabodi lommal értesülnek az év köz- amelyből mindem részvevő vi­eset mégis gondolatokat éb- ben történt eseményekről, reszt: Vajon joga van-e bírál- A harmadik gondolat, amely ni a vezetők hibáit, a tagok szintén a zárszámadásokkal mulasztását olyan embernek, kapcsolatos, már inkább a köz­aki a dolgos hétköznapokon gyűlésen részt vevő vendége- hátat fordított a szövetkezet- két érinti. A példák egész so- nek, mulasztásaival kárt oko- rát lehetne hozni arra, hogy zott a gazdaságnak és úgy gon- egy-egy zárszámadási közgyű­dolja, hogy az ünnepi közgyű- lésen a kiküldöttek szinte egy- betöltik hivatásukat, lésen hangoskodásával pótol- más szájából veszik ki a szót, hatja a mulasztottakat? He- szép beszédeket tartanak, csak lyes, ha a szövetkezeti tagok ez éppen a tagok hallgatnak na- alkalommal is őszintén bírál- gyokat és sok esetben nehezen ják hibáikat, sőt az is helyén*- várják, mikor lehet már az ün- való, ha az esetleges eredmény- népi asztal mellé ülni. Helyes ha a megyétől vagy a járástól kint levő dolgozók egyike fog­lal csak helyet az elnökségben, és nehéz egyetérteni azzal, hogy a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlés elnöksé­ge csupa idegenekből álljon, jégkárbecslő nyugtalanul mozgott mellettem. Amikor megkérdeztem, mi baja, kije­lentette: úgy érzem, fel kell szólalni, elvégre nekem is kö­zöm van a szövetkezethez. Mi­után lebeszélni nem sikerült, így ő volt ez alkalommal a hatodik járási szónok. Kinek lehet kifogása az el­len,. ha egy járási dolgozót egy szövetkezet meghív a zár­számadásra? Egy ilyen köz­gyűlésen sok tapasztalatot le­het gyűjteni, s nem utolsósor­ban a tagok hozzászólásából lehet véleményt alkotni. Eb­ből azonban nem következik, hogy minden meghívóit ven­dégnek kötelessége felszólalni az ünnepi közgyűlésen. Termelőszövetkezeteink újra a zárszámadások előtt állnak. Még mindig van idő arra, hogy a zárszámadási közgyű­lágosan és könnyen lemérheti az eredményeket, láthatja a bajokat is. Ha a szövetkezeti tagok szót kapnak a zárszám­adási közgyűléseken, akkor ezek a tanácskozások valóban a tagság fórumává válnak és Szalay István ^ •• •• I •• rr Gyümölcsöző kapcsolatok A magyar és külföldi egye­temek, főiskolák között egyre több formája honosodik meg az együttműködésnek, a közös munkálkodásnak. Á miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem például már három külföldi intézménnyel — a freiburgi, a magdeburgi és a krakkói egye­temmel — kötött szerződést a professzori kar tagjainak és a diákok egy-egy csoportjának rendszeres cseréjére. Az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem a bukaresti és a liégei egye­temmel tart szoros baráti kap­csolatot. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem töb­bek között a lublini Curie- Sklodowska Tudományegye­temmel és a Jasi-i tudomány- egyetemmel írt alá megállapo­dást tapasztalatcserére, együtt­működésre. A közelmúltban írták aló a gödöllői és a varsói agrártu­dományi egyetem szerződését, amelynek értelmében a két felsőoktatási intézmény a cse­relátogatásokon kívül megtár­gyalja és egyezteti kutatási terveit. A Szegedi Tanárképző Főiskola és az uzsgorodi tudo­mányegyetem közötti barátsá­gi megállapodásban azt is rög­zítették, hogy a következő két évben egyhónapos időtartam­ra előadókat cserélnek. Éjszakai repülés címen mutatja be a Magyar Televízió első operaváltozatát, amely Luigi Dallapicola egyfelvonásos- operájából készült. A tv-opera egyik főszerepét — Pallerin pilótáét — Simándy József énekli. „Olajra lépnek“ a hibák, A demjéni pártházban ter­melési tanácskozást tartanak. Lehetnek vagy százan. Olaj­munkások mind. A Nagyalföl­di Kőolajtermelő Vállalat egri telepének dolgozói. A beszá­molót a szolnoki központ ki­küldött mérnöke tartja; csupa ismert, általános dolgot ismé­tel, elmondja még egyszer az országgyűlést. Szavára alig fi­gyel valaki, mert a rádiót ők is hallgatták, meg újságot is olvastak, vannak, akik filmet is láttak róla a tv képernyő­jén. Néhány mondatot szentel DE MIKOR? Tanulságos tanácskozás eső, befúj a csepeg rajta az szél. — Nehézkes az anyagszállí­tás. Miért nem adnak csörlős kocsit? És sorolhatnánk még to­vább. De hát minek? A tény Selenségek kivizsgálásánál ép­pen a vezetőség mutat rá a tagság, egyes brigádok, munka­csapatok, vagy személyek mu­lasztásaira. Semmiképpen sem helyénvaló azonban, hogy a zárszámadó közgyűléseken Háromezer művészeti, 1500 »port-, 1250 természettudományos szakkör az általános iskolákban A Művelődésügyi Miniszté- >ium és a Magyar Üttörők Szövetségének illetékesei el­mondották, hogy a legutóbbi adatok szerint az iskolai szak­körök száma már meghaladja a 9500-at, a tagok száma pe­dig közel jár a 230 000-hez. A gyermekek sokirányú ér­deklődésére jellemző, hogy az iskolákban több mint hatvan­féle szakkör működik. Több­ségük — körülbelül 3000 — a művészetek különböző ágaival foglalkozik, 1500 sport-, 1250 természettudományos-, 1060 technikai-, 400 irodalmi-, 360 mezőgazdasági, 200 nyelvész, 1600 pedig egyéb szakkör. MAKACS EMBER PLASZTIKAI sebészet (Balázs Piri Balázs rajza) ■WWWWWVWSVtfVVVVVWVVVWVWVWWtfWVWsVIrtlWWWVWVtfWVVyVVVV^^ FIATAL TANÁRRAL be­szélgettünk a boconádi iskola nevelői szobájában. — Fel kellene építeni a kul- túrotthont, anélkül itt minden halálra van ítélve, — mond­ja, és magyarázza, hogy jelen­leg nem tud próbálni a zene­kar, mert zavarná a mozi kö­zönségét, vagy az iskolás diá­kokat, a pár négyzetméternyi klubszoba szűkös falai pedig nem tudnak helyet adni an­nak a tettvágynak, igyekezet­a „Szép is lenne, ha nem mi kezdeményeznénk!” nek, ami a kultúra munkásait , fűti: itt kellene készülniük a színjátszóknak, a táncosoknak. sem jár különösebb felelősség- gyarapítására. A könyvtárhe­gei, hiszen nem nagyon lehet lyiség ezzel szemben szűkös, bármit is csinálni. hideg, barátságtalan, alig fér­— Nekünk akkor is dolgoznunk nek él benne a polcok, — és kell. Szép is lenne, ha nem mi azok a gyerekek, akik nyitás- kezdeményeznénk — válaszol, kor beözönlenek. Azért csak em- gyerekekről beszélünk, mert berek jönnének hozzánk, akik- a 242 olvasó közül csak 57 szá­nek vezetni kell őket. Szép is mit felnőttnek, s közülük hat — kellene helv a kosárfonó lenne, ha csak ők törnék afe- ember neve mellett áll, a fog­a« jüket, ha ők jönnének a ja- lalkozást jelölő rubrikában ez Restaurálni kellene a vasiatokkal, ha ők rpegelőzné- a szó, hogy „paraszt”. Több jo^ sOTsíaérdemes kastélyt nek bennünket...- fakad ki keserűen -, vagy ÉS JÁRJÁK a falut, tervet ha restaurálásról nincs szó, dolgoztak ki a felnőttek bei»- J“^**®* V®. akkor építsék újjá, javítsák ki! kolázására, műkedvelő cső- Nem nyerünk annyit azzal a portjaik arany és ezüst okle- jg®* ^ kastéllyal húsz év múlva, ha vetet szereztek a kulturális ®Laz eredeti pompájában áll majd szemleken — s maguk többet |*y annak az intézménynek a ren- bosszankodnak a mostoha kö- delkezésére, amelyiket bele- rülmények miatt, mint ameny- költöztetik, mint amennyit ve- nyit örülni tudnak az eredmé- szítünk azzal, hogy nincs ele- nyéknek. gendő hely a népművelési De dolgoznak, törekednek, munkához. mert „szép is volna, ha nem _ És mégis próbálkoznak, ők kezdeményeznének...” mé gis szervezik a könyvtári Zagyvaszántón jutott eszem- olvasókat, a műkedvelőket, be ez a beszélgetés, amikor a mégis akarnak valamit... — könyvtárossal lapozgattuk az vetem közbe bátortalanul, egy idei statisztikát. A községi kicsit azzal a gyanúval, hogy könyvtár 1300 kötettel rendel- lehet itt igyekezni, az „objek- kezik, s- az idén hatezer fo­a parasztolvasók alacsony szá­ma súlyos helyzetről beszél, hiszen ha ebben e jelentős társadalmi rétegben Zagyva- szántón alig találni néhány embert, aki barátkozgat a be­tűvel, „ahol súlyos a helyzet”. — Hogyan lehetne segíteni a helyzeten? Mit kellene ten­ni? — Kicsi a hely — hangzik a válasz. — És ha nagyobb könyvtárhelyiség épül, akkor is nehezen boldogulok a jelen­legi olvasókkal is... üj helyiséget kap a községi könyvtár. De lehet-e változ­tatni a siralmas helyzeten egyedül a helyiséggel? Lesz-e változás, ha a körülmények javulását nem követi céltuda­tosabb, ambíciózusabb mun­ka? Ha a falak tágulását nem követi a lehetőségek és a tel­jesítmények „tágulása”? Ha a lehetőségek bővülésével nem tart lépést a kultúrális mun­ka? Mert kétségkívüli lemara­dásról van szó, — ha még ter­vek, elképzelések sincs.ennejj a dísznek is kevés hat pa- emelé­tív nehézségek” miatt ez úgy- rintot költöttek mezőgazdasági tárgyú könyv talált olvasóra — egy diák vitte el... A MIÉRTEKRE egyetlen válasz ismétlődik: kicsi a hely, ml is lenne, ha több ol- rasztolvasó számának vasóm lenne, nem tudnám sére? fogadni őket?! A FIATAL BOCONÁDI ta­Csakugyan, ebben a szűkös nárra gondoltam, aki azt könyvtárszobában nagyon ne- mondta: „Szép is lenne ha, héz dolgozni. De néhánnyal nem mi kezdeményeznenk... ’ több „parasztolvasó nem je- ۧy éreztem, Zagyvaszántón lentene olyan munkatöbbletet, a kezdeményezés kényszeré- olyan zsúfoltságot, ami tovább nek érzete hiányzik. könyvek súlyosbítaná a helyzetet. Mert (Krajczár) az 'egri olajmező problémái- marad\ “ ** °?aj­nak is: nagy a lemaradás, 31 mezőnek nem ott kellene tar­ezer tonna olaj. Ez a néhány f*olKg**** ^ P*' nutív és botrányos körűimé­mondat már érdekli az embe­reket, ezek a mondatok már róluk, az ő munkájukról szól­nak. Mikor a termelési tanácsko­zás vezetője szabadot int a nyék akadályozzák a munkát) szinte alig érzik az emberek) hogy törődnének gondjainkkal) s azon lennének az illetékesek) hogy megoldják egy-kettőre. Igaz, valamit javítottak a %?a^áSQtalaiC’ ,a helyzeten, de sokkal keveseb­bet, mint an\ennyit lehetett és kellett volna segíteni. No, de volt még egy-két ér­dekessége ennek a termelési tanácskozásnak. Az adott vá­fétafutásban az apró bot, egy­mástól veszik át a szót az em­berek. S aki az elején még számolta: hányán szólnak hoz­zá, a negyedik embernél abba­hagyja az egészet, mert oda . , , ., . , , kell figyelnie a beszédre, min- £*«*' a munkaruha-gon­dén szóra dókról beszelt, megkapta a _ , ‘ , , , , magáét. Ilyenformán: „Nekem Sok dolgozó már másfél az az érzésem, hogy a hibát éve nem kapott bakancsot, maga másra akarja kenni. Az Nincs pufajka, pedig jön a a gyanúm, hogy az elvtárs él­tél. Ígérgetések vannak, de at­tól még megfázhatnak az em­berek. — Negyvenkilenc emberem sutyorogja a munkaruhá­kat! Mit gondol, miért kapja V. elvtárs a fizetést, hogy su­tyorogjon?!” Akadt volna még hozzászó­van, s ebből már 13 megbete- ló, de a zsilipet lehúzták a pa- gedett! nászok csatornáján. Egyszerű) , .... demagóg odamondással: „min­Kérték, hogy jelentsük, denki csak a maga baját mond- mennyi bronzszerszamra van ja de a termelésröl alig esett igényünk. Jelentettük... és szó, Pedl elvtársak> a terme. küldtek egy bronzkalapácsot! Us a iegf(mtosabhr AztÁn — A havi anyagigényléseket ugyanez a demagóg odamon- minden hónap 18-ig elküldjük dás variáltan: „Ne a hibákat a központba. De mintha meg sem néznék a listát, azt külde­nek a ralctárból, ami éppen a kezük ügyébe akad. — A kazánfűtőnek 48 órás munkahét után nem tudok egy keressük, elvtársak, ne az oko­kat nyomozzuk arra, miért nem termelünk úgy, ahogyan kell. Ne ezen törjük a fejün­ket, hanem azon, hogy miképp lehet teljesíteni jobban a kí- .. _, __ . vánt feladato/t!" És sorolni le­pi henő napot biztosítani, mert hetne a szokás0s ieiszó-mon­nincs váltótársa. Beteg. Pedig datokat: szervezésről, munka- a pihenőnap törvény szerint Jegyelemről, fel nem tárt belső jár annak az embernek! tartalékokról. Egyszóval: aZ . ,. , . olyan mellébeszelesről van itt — A szeparátorok rosszak, szó amit tanítanl sem kell, is­emiatt sok az olajbeömlés. De kol3. nélkül elsajátítottuk mán már szólni se merek, mert azt Pedig a mellébeszélők is jól mondják, ellensége vagyok az Jutják: az emberi kapcsolata­óinak Podíe «r a, ói rosszabb kon- az emberek munkafelte- ujnak. Pedig ez az uj rosszabb, teZein> munkakörülményein mint a régi „új”!! áll, vagy bukik minden — a — Szandálban, félcipőben termelésben. nem dolgozhatnak ez embe- Ideig-óráig az ígérgetésekkel! danám ezeknek, menjenek a mondásokkal megszelidíthe- bódéba és kártyázzanak, mert tik az embereket, elcsitíthat- nem ők tehetnek arról, hogy ják panaszaikat. De ez nem nincs kellő felszerelésük. De a bódéba is hiába küldeném T Slkernek pedlg egy* őket Mert bódénk sincs. általán nem nevezhető. Az enw — Szolnokon, az irodában heri gondokon, problémákon már harmadszor cserélték ki a segíteni kell. A jobb későn, bútorokat, de a mi bódéinkra mint soha mondás itt nem ér- nincs pénz! Miért nincs?! Ami- vényes. De mikor fogják ezt ben meg-meghúzhatjuk 'na- meghallani és megérteni az il* gunkat, azt csúfolni sem lehet letékes fülek és agyak? bódénak. Tűzveszélyes és be- (pataky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents