Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

rttiAc, proletárjai, egyesüljetek MEPUJSÄ G AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR r VASÁRNAPI iex/A/zetiink ...egy vita után íródik. A kulturális és tömegszerve­zeti vezetők vitatkoztak ar­ról, hogy a termelőszövet­kezetek milyen kulturális támogatást nyújtanak a fa­lu lakóinak — és kulturá­lis intézményeinek. Az egyik jelenlevő indulatosan kifakadt a tsz-ek ellen, mert azok — szerinte — ,,elreprezeniálják” a sz0~ ciális és kulturális alapot, „öncélú” kirándulásokra költik el azt a pénzt, amellyel az alapszabály ér­telmében a falu kultúráját kellene előbbre lendíteniük. A felszólaló előtt többen elmondták, hogy az egyik járásban a termelőszövet­kezetek eljutottak odáig, hogy belássák: nemcsak a falu kenyeréért felelősek, nemcsak a testi jólétet ké­rik számon tőlük, nekik kell patronálniok a műkedvelő mozgalmat, a könyvtárat, csakúgy, mint a bábszak­kört — hiszen a támogatást nyilvánvalóan attól várják, aki adni tud. De elhangzott egy furcsa szóbeli válasz is. — Ne be­széljünk így, ne nyilatkoz­zunk így a tsz-támogatás- ról, mert nem ez a jel­lemző. És a felszólaló ka­tegorikusan visszautasította a türelmetlen „előtte szóló” vádaskodásait, úgy­mond — nem ez a jellemző. Csakugyan — nem ez a jellemző. De jellemző-e az előbbi? Jellemző-e az az igazán dicséretes áldozat- készség, amellyel az egyik járás tsz-ei kitettek magu­kért? — Senki se mondhat­ja. És mégse „utasította vissza” senki azt, aki erről is beszélt —, mert ez az igazság, a valóság egyik ol­dala. És tegyük hozzá: nap­fényesebb oldala. Megör- vendeztetőbb, lelkesítöbb oldala. De ettől a másik ol­dal „árnyékos" és lehangoló marad. A „jellemző”, a „tipikus” nem jelent valami választó­vizet, ami megkülönbözteti azokat a dolgokat, amelyek­ről beszélni kell, azoktól, amelyeket mellőzni lehet. Beszélni kell arról is, ami ugyan „nem jellemző”, és tenni akarunk valamit azért, hogy még inkább ne legyen jellemző. Mert igaz, hogy több ter­melőszövetkezet a traktoro­soknak adta védőitalként azt a bort, amelyből a kul­turális alapot képezték — de nem ez a jellemző. Mert igaz, hogy több tsz-ben pre­mizálásra fordították a tsz- kulturális alapot —, de nem ez a jellemző. És emiatt talán nem is kellene beszélnünk ezektől az esetekről?! —zár ^ 4 1S4TQ parlamenti konferenciáján Elvetették a „sisiiltliateráiis atomerő” tervét PÁRIZS (MTI): Párizsban véget ért a NATO-országok parlamenti képviselőinek értekezlete. Az amerikai küldöttség, amelyet Fulbricht, a szenátus külügyi bizottságának elnöke vezetett, azt akarta, hogy a parlamenti képviselők néhány héttel a NATO minisztertanács ülése előtt foglaljanak állást az ed­dig csupán Bonn által elfoga­dott multilaterális atomerő terve mellett. A javaslatnak azonban a nyugatnémet CDU- képviselőkön kívül alig akadt támogatója. A NATO-parla- ment katonai és politikai bi­zottsága is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 25 Polaris rakétás hadihajóból tervezett „nemzetközi atomflotta” fe­lesleges. Ha a multilaterális atomerő az Egyesült Államok elnöke kezében marad — mu­tatott rá egy angol munkás­párti képviselő — nemzetközi jellege csak illúzió, méghozzá drága illúzió. Ha viszont az el­lenőrzés kicsúszik kezéből, sen­ki sem állítja meg az atom­fegyverek szétszóródását. A NATO parlamenti konfe­renciája csak félhivatalos ta­nácsadó szerve az Atlanti Szö­vetségnek, határozatai senkit sem köteleznek. A kérdés elő­reláthatóan újra napirendre kerül a NATO miniszterta­nácsának decemberi párizsi ülésén. A francia kormánypárti kép­viselők az amerikai hegemó- < nia ellen intéztek támadást a; parlamenti értekezleten és aj NATO revízióját követelték.; Billotte tábornok ismét felve- < tette De Gaulle régi tervét ■ a nagyhatalmak direktóriu- J mát —, azzal a módosítással,; hogy az Egyesült Államok, J Anglia és Franciaország mel-J lett most már Nyugat-Német- < ország is kapjon helyet ebben! a csúcsszervben, melynek fő- 5 feladata a közös atomstratégia ; kidolgozása lenne. A terv tér-; mészetesen élénk ellenállást; váltott ki nemcsak az Egye-; sült Államok, hanem Olasz­ország és a kis NATO-államok J képviselőinél is. (MTI) Japánt sryás*o! Két tőmefszerenesétlenség fcgpűsibem TOKIO (MTI): Japán gyászol. Szombaton, nyolc óra leforgása alatt két, egymástól teljesen független katasztrófa következtében, ed­digi adatok szerint, 269 ember vesztette életét az országban. Az egyik tömegszerencsétlen­séget bányarobbanás, a mási­kat példátlan hármas vasúti összeütközés okozta.. Százheivenog? halott a szénbányában Japán legnagyobb bányavál­lalata, a MITSUI M1IKE bá­nyavállalat KUSU szigetén (Dél-Japán) levő hármas bá­nyakomplexuma MIKAWA ne­vű bányájában, amelyet föld .alatti folyosók kötnék össze két másik bányával — helyi idő szerint szombaton délután hatalmas robbanás történt. A detonáció ereje olyan nagy volt, hogy egy kilométerrel fel­jebb, a felszínen, romhalmaz­zá változott az aknatorony, sa két másik bánya szellőzőnyílá­sain, lejáratán is sűrű füstosz­lop tört a magasba. A bánya­igazgatóság szerint gáz- és szénporrobbanás okozta a sze­rencsétlenséget, s a robbanást, mint feltételezik, vagy egy elektromos berendezésiből, vagy egy csillemozdonyból kipattant szikra idézte elő. A bányafolyosókat mérges gáz töltötte meg. Perceken belül háromezer főnyi mentőosztagot irányítot­tak a helyszínre. A mentést a terjengő „bányalég” nagyon megnehezítette, a robbanás ugyanis a szellőztető berende­zéseket is tönkretette. Egymás után hozták a felszínre a se­besülteket és a holttesteket. A bányatelep környéke szörnyű látványt nyújt. Magyar idő szerint szombaton gz esti órák­ban érkezett hírek 171 halálos áldozatról szólnak. Kétszáz em­ber sorsa, akik a bányában.re­kedtek — ismeretlen. Vasúti katasztrófa 88 halálos áldozattal Ezer kilométerre Kiusintól északra, alig nyolc órával ké­sőbb, példátlan, hármas vasúti > összeütközés történt a Yóko-; hama és Tokió közötti fővonal < egyik csomópontján. Először j kisiklott egy három kocsis te- < hervonat, majd a vágányokon; tehetetlenül veszteglő szerel- < vénybe, két különböző irány-; ból, belerohant a Yokosukába < tartó, valamint a városból nem ; sokkal korábban elindult sze- < mélyvonat. A rendőrség közié- I se szerint 98 ember meghalt. Újabb hányaomlás Lengédében LENGEDE (Reuter): A nyugat-németországi Len­gédében újabb bányaszeren­csétlenség történt pénteken. Tizenkét kilométerre attól a tárnától, amelyből csütörtö­kön mentettek ki 11 bányászt, akik két hétig el voltak zárva a külvilágtól, föld alatti kő­omlás történt. Két bányász éppen dinamit- töltetet helyezett el robbantás­hoz, amikor az omlás bekövet­kezett. A közelben tartózkodó < bányásztársaik a kezük ügyé- • ben levő szerszámokkal, sőt < puszta kézzel láttak a két sze- « rencsétlenül járt kiásásához. < Megfeszített munkával sikerült é is a két bányászt a kőtömeg< alól kiszabadítani. Súlyos sé- < rü lésekkel szállították őket < kórházba, de remélni lehet, < hogy életben maradnak. f Átadta megbízólevelét az Iráni Császárság új magyarországi követe Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton fogadta Massoud Foroughi rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, az Iráni Császárság új magyaror­szági követét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadása után < az Elnöki Tanács elnöke szívé- < lyesen elbeszélgetett a követ­tel. Massoud Foroughi követ < megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a hősi emlékművet. Markhót emlék-előadás a Heves megyei orvosi napok záróünnepségén .! \ o'? ’ " - mmmm­Sztrájkoló közületi alkalmazottak {elvonulása Saint Denis utcáin. A Markhot emlék előaadással zárult a Heves megyei orvos­napok programja. Dr. Zoltán Imre professzor, az orvostu­dományok doktora, a Buda­pesti Orvostudományi Egye­tem dékánja, a II. számú Női Klinika igazgatója, a Modern orvostudomány eredményeinek hatása a szűlészet-nögyógyá- szatra címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért elő­adását. A szülészet és nőgyó­gyászat nemzetközi viszony­latban is elismert úttörője, dr. Zoltán Imre ezen az estén vet­te át dr. Osváth Gábortól, a Megyei Kórház igazgató-főor­vosától a Markhot-eanlékér- me*. A Markhot-emlékérmet 1961-ben alapította az egri kórház orvosi kara, annak em­lékére, hogy az 1720-as évek­ben Markhot Ferenc Heves vármegyei főorvos hozta létre az első magyarországi orvosi főiskolát, amelynek egyik épü­letrésze a mai egri I. számú kórházban még megtalálható. 1961 óta most harmadízben adták ki az emlékérmet. A későbbi években is azok kap­ják majd, akik kutatásaikkal hozzájárulnak az orvostudo­mány előrehaladásához, és se­gítséget nyújtanak az egri kórház orvosainak gyógyító munkájába«. Magyarországon tanuló afrikai diákok értekezlete TÍZPERCBEM Megszólal a csengő és az iskolákban pillanatok alatt be­népesül a még percekkel előbb üres folyosó. Jólesik egy kis felfrissítés óra előtt, megnézni még. mi is volt a mai lecke. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium új iskolarészében örö­kítettük meg ezt a pillanatot is, ahol Szabó Erzsébet és Be- senyei Béla, Hl. osztályosok „bebiztosítják magukat” a fe­Iplé&ra Persze van, aki a tízóraiját fogyasztja. Bizonyára a kör vetkező árától nincs félnivalója. (Fotó: Kiss Béla) WVWWWWVWWWVWVWíWVWWWVUWA^AaWA'AWAW./.'Wi A budapesti Műszaki Egye­temen értekezletet tartottak a hazánkban tanuló afrikai diá­kok. A szombaton véget ért háromnapos tanácskozáson, amelyen megjelentek a DÍVSZ, a KISZ és a Művelődésügyi minisztérium képviselői, s részt vettek más külföldi or­szágok diákjainak küldöttei is, — szó volt az afrikai államokat líitoti időszerű kérdésekről. Több határozatot is hoztak, s ezekben az afrikai fiatalok til­takoznak a dél-afrikai és az amerikai fáj üldözés ellen. Szo­lidaritásukat fejezik ki a kü­lönböző országokban működő demokratikus ifjúsági és diák- szervezetekkel, s mindazokkal a haladó mozgalmakkal, ame­lyek támogatják az afrikai né­peknek a függetlenségért, * gyarmatosítás felszámolásáért vívott küzdelmét. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents