Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-09 / 262. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK« ÄRA: 50 FII ! ÍR AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA A moszkvai díszszemle szenzációja Rakéta elhárító fegyver a Vires téren Franciaország megkezdte az atombombák sorozatgyártását (------------------------­---------­MA I jaj tfze tinik Százhatvannyolc forint értékű árut lopott az egri ifjúsági önkiszolgáló boltban egy egerbaktai, öt- ven év körüli asszony. Kristálycukrot, babapiskó­tát, lisztet s még sok egye­bet, ami éppen a keze ügyé­be esett, nem válogatott a polcokon. A sok portékát persze, nem lehet csak úgy, egyszerre, feltűnés nélkül zsebre vágni, s nem is pró­bálkozott ilyesmivel. Szüne­teket tartva, háromszor ment be a boltba; kétszer minden nehézség nélkül el­emelte a csomagokat és tá­vozott — harmadszorra az­tán nyakon csípték. Keresem az okát, miért tehette? Ha egy gyerek lop, akkor egész seregnyi ma­gyarázatot lel az ember: ta­lán helytelenül nevelik, hiányt szenved a jóban, Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója írja: A csütörtöki káprázatos díszszemlén először mutatták be a szovjet hadsereg legújabb fegyverét: a rakéták és koz­mikus támadóeszközök biztos elhárítására alkalmas, pilóta nélküli, úgynevezett „elfogó rakétát”. Amint, Moszkvában rámutatnak, ezt az ellenraké­tát nemrég kipróbálták és megállapították,. hogy a benne elhelyezett elektronikus szá­moló és irányító központ se­gítségével képes önállóan meg­keresni a célpontot, manőve­nökön fényképező nyugati ka­tonai átessék, diplomaták kö­rében. Az elfogórakéták után ha­talmas rakéták következtele, amelyekre szovjet hadianya­gokat szereltek fel. Ezek a rakéták bármely világrész bármely pontjára el . tudják juttatni a nukleáris töltete­ket.’ A stratégiai nagyrakétá- kaü nem először mutálták be, de változatlanul igen mély be­nyomást keltettek. Ilyen raké­tákkal lőtték fel a szputnyi- kokat, a Vosztok űrhajókat, ilyen rakéták találták el félel­A párt, a tanács, a tömegszervezetek és a város dolgozói • orvéi megkoszorúzzák a szovjet As emlékezés koszorúi i vagy egyszerűen csíny- tevésből, vagányságból cse­lekszik rosszat. Külön-kü- lön az egyik, s a másik ma­gyarázat is igaz lehet, vagy igaz az egész, együttesen. De miért lop egy felnőtt, gondolkodni tudó családos ember? Példának okáért az ötven körüli baktai asz- szony? Talán nem volt pén­ze? Volt, s nem is kevés! 2300 forintos panofix bun­dát cipelt a hóna alatt, amit éppen aznap a leányának vásárolt. nevetettük magunkról a rongyokat, divatos holmik­ban pompázunk. Annak a baktai asszonynak jut 2300 forintja arra, hogy panofix bundát vegyen a leányának. Szép, nagyon szép! De ugyanaz az asszony bemegy az önkiszolgáló boltba és — lop. Elmaradottsága, vérébe ivódott önzése, szellemi meztelensége átsüt minde­nen. Hiába aggatná magára á panofixet is... (kyd) rezéssel üldözőbe venni és megsemmisíteni akár a raké­ta, akár a kémszputoyik vagy más mesterséges égitest for­májában érkező támadót. Az új fegyver bemutatása a szen­záció erejével hatott a tribü­meles pontossággal a Csen­des-óceán 12 ezer kilométer tá­volságra fekvő kijelölt térsé­gét. A nyugati sajtóban T—2- nek nevezett óriásrakéták las­san, méltóságteljesen gördül­tek el a Mauzóleum előtt. A francin atoméra hatástalan, de költséges .J A Francia Nemzetgyűlés de- gaulleista többsége pénteken hajnalban megszavazta az 1964. évi katonai költségve­tést. A szavazást viharos parla­menti vita előzte meg, mert 1964-ben Franciaország az ál­lami kiadásoknak majdnem egyharmadát fordítja fegyver­kezésre, és ennek nagy részét az atomerő költségei emésztik fel. Messmer, francia hadügy­miniszter bejelentette, hogy Franciaország megkezdte az atombombák sorozatgyártását. Ezeknek pusztító hatása a hi- rosimai bomba háromszorosa. A kormány — mondotta — nem veszi figyelembe sem a belföldi bírálatot, sem pedig a külföld tiltakozásait és tovább folytatja nukleáris kísérleteit. A robbantások színhelyét 1964- től a Szaharából a polinéziai szigetekre teszik át. A katonai költségvetés elő­adójának jelentéséből kiderül, hogy a francia atomerő kiépü­léséhez még legalább 12 évre van szükség. Az atombombá­kat hordozó Mirage—4 repü­lőgépekből eddig három pél­dány készült el, a jövő év vé­géig számuk 15—20-ra emel­kedik. Hatósugaruk azonban csak 2500 kilométer, ezért a levegőből pótolják üzemanya­gukat — amerikai tartálygé- pekből. Az atomfegyvert szál­lító eszközöknek ez a fajtája azonban rövidesen elavul, ezért a francia kormány atom­tengeralattjárók és nagy hatá­sú rakéták gyártását tervezi. Jules Moch, volt miniszter- elnök, ellenzéki képviselő ki­jelentette, hogy a francia atomerő hatástalan, de költsé­ges, s emellett veszélyes és nem viszi előre a tudomány fejlődését. jelentőségét Szurdi István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, ország- gyűlési képviselő tartotta meg ünnepi beszédét. — Oroszországban 46 évvel ezelőtt a forradalmárok ki­ömlött vére nyomán új élet fakadt — mondotta beszéde elején Szurdi István. — A Szovjetunió országainak dol­gozói az októberi forradalmi felkeléstől a kommunizmus építéséig, a Téli Palota ostro­mától a világűr határtalan November 7-i ünnepségek a megyében November 6-án este hat órai ■ térségének meghódításáig kezdettel tartották meg Gyón- nagy utat tettek meg. Az gyösön, a Városi Művelődési „orpsz csoda” elkápráztatta és Ház nagytermében a Nagy elkápráztatja az emberiséget. Októberi Szocialista Forrada- Oroszország munkásainak és lom emlékünnepségét. A dísz- parasztjainak példája, akik a elnökségben helyet foglaltak a párt, a tanács, a fegyveres erők és a társadalmi szervek vezetői. Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, a járási pártbi­zottság első titkára mondott rövid bevezetőt, amelyben a győztes prpleiárferradalö.m ,zia id^lógusaina.k méltatta, majd " jóslatéira”1 emlék régi, idejét múlt rend erői el­leni harcban a hősiesség pél­dáját nyújtották, az új az élen járp társadalom létreho­zásában is lelkesítették, és lel­kesítik földünk millió és mil­lió lakóját. A továbbiakban a burzsoá- azokra a jóslatéira”1 emlékezett, ame­lyekben annyiszor megjöven­dölték a 1 szovjet hatalom pusztulását. Majd azokat az adatokat idézte, amelyek meg- cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a Szovjetunióban a leg­magasabb az átlagműveltség. Kiemelte a szovjet hatalom töretlen békeharcát, amelynek sikerét a közelmúltban Moszk­vában megkötött aíomcsend- egyezmény egyértelműen be­bizonyította. Beszélt arról, hogy a magyar nép elsőnek követte az orosz forradalom példáját, de majdnem három értized teli) el addig, amíg a ha­talom végleges birtokosa lett. Mai életünkről ezt mondotta: — Pártunk és kormányunk mindenben hűséges marad ed­dig folytatott politikájához. Döntéseinél mindig a tényle­ges helyzetből indul ki, nem kerget ábrándokat, de nem mond le arról, hogy évről év­re, kisebb, nagyobb mérték­ben ne emelje dolgozó né­pűnk életszínvonalát. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be Szurdi Ist­ván: .— A szocializmus és. kom­munizmus ügye legyőzhetet­len, mint maga az élet; győ­zedelmeskedik; övé a jövő! Az emlékünnepség további részében a MÁV Kitérőgyártó ÜV és a Városi Művelődési Ház előadói mutatták be ki­tűnő rendezésben és szuggesz- tív hatással Nem feledheted! című irodalmi összeállításu­kat, amelynek sikeréhez a mű­velődési ház énekkara is hoz­zájárult. November 7-én, délelőtt 10 órakor a .szovjet hősi emlék­műnél Bokor József alezredes emlékezett meg az új korsza­kot nyitó, Nagy Októberi Szo­cialista forradalom jelentősé­géről, majd a tanács, a KISZ, a fegyveres erők, a Hazafias Népfront, valamint a társa­dalmi szervek és intéz­mények képviselői koszorúz- ták meg a felszabadító szovjet hősök emlékművét. ★ November 6-án tartották Pétervásárán is a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom emlékünnepségét. Az ünnepsé­gen Úszta Gyula altábornagy, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője mondott beszédet— 300 részvevő előtt. Hatvanban dr. Molnár Erik akadémikus, megyénk ország­gyűlési képviselője tartotta az ünnepi beszédet a Vörösmarty Művelődési Házban. Az ün­nepséget — amelyen 450-en vettek részt — Tóth János Hatvan város tanácsának vb- titkára nyitotta meg. As Elnöki Tanács ülése Csuhaj Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának Hiúiké ünnepi beszédet mond Színházban tartott díszünnepségen. egri Gárdonyi Gém A Magyar Népköztársaság »Elnöki Tanácsa pénteken ülést ; tartott. Megtárgyalta és elfo- l gadta a testnevelési és eport­> mozgalom társadalmi irányítá- l sáról szóló törvényerejű ren­> (leletet. Az Elnöki Tanács megállapí- ; totta: szocialista társadalmunk ! fejlődésének eredményeként a ; testnevelési és a sport terüle- ; tén is létrejöttek annak felté- ; telei, hogy a testnevelési és ; sportmozgalomban közvetlenül ; érvényesüljön a társadalmi ; kezdeményezés és ellenőrzés, s ; a mozgalom egységes irányítá- ; sát és felügyeletét a jövőben ; társadalmi szervezet lássa el. Ezt az elvet érvényesíti a I törvényerejű rendelet, amely j kimondja, hogy a Magyar Testnevelési és Sporttanács feladatait az év végéig megala­kítandó Magyar Testnevelési és Sport Szövetség veszi át. Az új társadalmi szervezetnek és területi szerveinek tevékenysé­ge kiterjed a testnevelés és a sport valamennyi ágára; mű­ködését a szövetség kongresz- szusa által elfogadott alapsza­bály határozza majd meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tagjainak kö­telező kölcsönös nyugdíjbizto­sításáról szóló 1957. évi 65. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás célja, hogy a rendelkezéseket összhangba hozza a munka- viszonyban álló dolgozók tár­sadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályokkal. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. (MTflf

Next

/
Thumbnails
Contents