Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
1063. november 7., csütörtök NCrOjSAO 3 GYURKÖ GÉZA: ... ezért vagyunk Voltak, mindig voltak szép egyébként'bölcs Pascaltól in- Adyt és ez a száj aló szemét le- számmal politikusok, akik dúlt útjára e játék —: mi lett tagadta Józseí Attilát és Rad- vagy mert kétségbeejtően os- volna, ha... Ha valami más- nótit, börtönbe, lágerba zárat- tobák voltak és ezért meggyő- képp történt volna. Mondani ta és elpusztította tudományos ződéssel, vagy mert nagyon is sem kell, hogy a társadalom és művészeti életünk legjobb- okosan gazemberek voltak, te- fejlődésének törvényei fittyet jait. háTakufZ, tíéle, tÖrténel; S Európa szemében és a viel mindenkor es mindenütt a mesdi játéknak, ám annyit lág szemében a nagy „megnap' magyar bánatot, — egye- pörgessünk meg mi is ezt a mentés.. eredményeképpen dúl .vagyunk Voltak költők es polgári bugocsigát, hogy egy Magyarország tós szürke folt tudósok, akik közül a koltocs- pillanatra eljátsszunk ezze a maradt valahol a világ térké- kék es a tudosfík jajongva pa- gondolattal. De csak egy pilla- é s megfosztatott attól a naszolták, — egyedül vagyunk, natra, mert a játék irtoztato jogitól amely egyben szent Mármint a magyar nép, ez a lenne! Az lenne: ami volt. köteles’sége is iett volna> ha gyakorolhatta volna, hogy kinhogy kis nép, a nagy Európa szívé- Csak miután a világ ben, akiket senki sem ismer, még a kapitalizmus is „demok- cseit dtadja a világnak s ha ismer, félreismer akik ratizálódott”, az ellentét még cserébe megkapja a világ Tg7z játékszerei a történelemnek, szörnyűbb, a nyomor meg ki- kincseit sőt a sorsnak, s ebből csak egy bírhatatlanabb, a szellemi mo- . a menekvés, ha hozzá kötjük Csár még bűzösebb, s a nem- volt. szekerünk rúdját a Habsbur- zetközi undor táplálta „ma- Egy rövid hírt olvasok: „Az gok echójához, vagy a nácik gyár magány” még mélyebb! Editeurs Francais Réunis vi- Tigriseihez, miközben az isten- Igaz, ki is vitatná, hogy a lágirodalmi folyóirata, az Ellnek és Máriának ajánljuk sor- magyar költészet, amely rep- rope július—augusztusi kettős sunkat, hazánkat, jövőnket. rezentánsaiban mindig prog- számát ezúttal a magyar iroTörténelmi tragédiánk, resszív volt, sajátod és megka- dalomnak szenteli." S eszembe ugyanakkor természetesen tár- pd módon formálta át, alkotta jut egy másik, egy harmadik sadalmi törvényszerűség is, valami újjá, nemzetivé a leg- és a tizedik hír, hol és hány hogy ezek a máriás lovagok különbözőbb irányzatokat? ezer példányban jelennek ama kevesek elszánt, de vér- Hogy képzőművészetünk hal- meg magyar írók, költők műbe, vagy csak száműzetésbe latlan erőfeszítésekkel, de ma- vei és eszembe jutnak a sze- fojtott tiltakozása ellenére gabiztos „ecsetkezeléssel”, mé- mélyes emlékek, a megható ta- olyan liftbe kényszerítették az iyen humánus szemlélettel lálkozások. Moszkvában maországot, amely az alagsornál kapcsolódott a világ vérkerin- gyár tudósok, a kirakatban is lejjebb, a kriptáig zuhant és gégébe? Móricz, Mikszáth, Arany, Petőkétségkívül odakerültünk vol- Hogy nem kevés tudósunk, or- fi Szófiában magyar mező- na mi magunk is, ha nincs két vosunk, mérnökünk, fiziku- gazdasági szakemberek és történelmi dátuma modern ko- sunk volt, — akikről tudták, magyar képzőművészeti kiállí- runknak, — egy novemberi és hogy vannak, csak nem tud- tás... egy nem távoli áprilisi.' ták, hogy magyarok voltak... Persze, ama kétségbeesett siránkozásnak volt is történél- s A Keleti-tenger partján apró ajándékboltban Goda Gá- i,... s most magány vagyok bor és magyar képzőművészek új magányra mag” — sőiiajt reprodukciói... És Párizsban mi és társadalmi alapja egy fel rezignálta« Szabó Lőrinc is, a Szajna-parton is Petőfi és olyan országban, amely veze- 1929-ben, finom, stilizált óva- a most kiadott József Attila, tői jóvoltából, éppen „Európa tossággal ..........Adj emberséget és az UNESCO bizottságaiban sz ívében” gyarmat volt a javá- az embernek, adj magyarságot magyar ^delegátusok^... És ból, ahol meg lehetett találni a magyarnak, hogy mi ' a dzsungel sötétségét éppen- gyünk német gyarmat" úgy, mint a liánok fojtogató- £ltja sorosai fülébe József At- kai kutatásokban, az emberi- . -1 -I i — t-rim * t r e _ 1 _ 1 í-frrArVirtéAa \rr\rrrsc Vl o rn óKon O ne le- nemzetkifei politikában, a tu- ki- dományos életben, a magfizi gyógyítás közös harcában, a világ minden sarkán ott találni a magyar tudóst, költőt, írót, szakembert... Nincs kis nemzet, csak közös sát, amelyhez a tam-tam üte- tilá, s a házfalakról csörgő mét a csendőr és náci csizmák „vöröslő fájdaloméról jajdul dobaja, s a paraszti portákon £el Radnóti Miklós már 1944- felpergő dob adta meg, — ben. mint a halálba menendők gú- Mert, ha volt magány, mert __________________________ ny os requiemje. Olyan ország Volt, akkor ezt azok teremtet- és nagy eszmék vannak. Nincs volt, ahol a tisztesség tisztesség- £ék meg és próbálták konzer- magány, de van nemzeti lét, telenségnek, a becsület becste- válni, akik szemforgató mó- nemzeti öntudat, nemzeti mű- lenségnek számított, s az igaz- don a nemzeti lét „megmenté- vészét, — a nemzetköziség daj- ságról beszélni árulást jelen- s£n” fáradoztak, a német gyár- káló, óvó méhében. Ha nincs tett,, bár, ebben kétségtelen ma£ megteremtésén, s azon, ama két dátum, az első, a novolt valami, jnár ami ferenc- hogy a házfalakon és a Don- vembéri, s a második, az áp- józsefí, vagy a szegedi- rémes „ál, a bori rézbányákban és a rilisi: a magyarságnak ma gondolatot illeti. __ városok peremén még vasta- sincs magyarsága. Csak Így, a Ilyen körülmények között gabban csorogjon a vörös fáj- nagy és testvéri közösségen mindaz, ami érték volt, mert dalom. , „ belül, a nagy eszmelángoló és volt, az aligha juthatott túl a magyarság megmentéséről soha ki nem hűlő melegében az ország határain, míg az or- beszéltek, s közben a rémült nyílhatott ki igazán nemzeti goványi vérrel fényesre szidó- örültek szadista kitartásával létünk, igaz függetlenségünk, lozott fokosok messzire villog- irtották a magyarságot, mint Ma már tudják, hogy hol van tak, mint egyetlen fényei a- progresszív szellemet, s mint Magyarország, elmondhatjuk nagy magyar éjszakának, és az alkotni tudó embert is. A ma- mi magunk, s elmondják bará- isten kalapjára hazudott, meg- gyár nemzeti kultúra megmen- taink. Ma már tudják, mit tépett bokréta háromszínű kö- téséről fecsegtek, miközben az adott a világ népeinek és mit telessége volt, hogy a nyomor Uber alles túlharsogta Bartók akar még adni, mert adhat, ázását szalonképesre szubli- és Kodály muzsikáját, a nyi- málja. Polgári történészek las szemét elöntötte és szinte kedvenc játéka — talán az megfojtotta Petőfit, Aranyt, mert tud adni, a magyar nép. Nem vagyunk egyedül, s ezért vagyunk! NAPONTA sok ezerszer ugyanazt Mire gondol a lány és az asszony nyolc óra alatt a félautomata előtt ? A gép, az ügyes, okos gép: az ember szolgája. És az ember a gép mellett, az ezerszer és ezerszer megismételt azonos mozdulatok következtében nem gépiesedik el? Nem válik ő maga is érzéketlen, fásult automatává? A választ, néhány évtizeddel ezelőtt, már József Attila is megkereste. Emlékszünk? A szövőnők omló álmait szövik a gépek. Omló álmok ... Hiábavaló álmodozások ... És ma? A válaszért az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető üzemébe mentem el. • ★ A nevem: Király Klára. 1962-ben érettségiztem. Itt az üzemben alapító tagnak számítok. Pesten tanultam meg a teendőit is ellátom. Mindez együtt nem is olyan kevés. És ami most a legjobban foglalkoztat: a KISZ vezetőségébe is beválasztottak. Nem tudom, meg tudok-e felelni ennek a bizalomnak? Nagyon sokat gondolkozom ezen. Sok minden egyéb is eszembe jut a nyolc óra alatt. Van rá lehetőségem. Ennek a félautomata gépnek a kiszolgálása már annyira belém idegző- dött, hogy a mozdulatokra alig kell ügyelnem. Nemcsak a munka, a különböző megbízatások jó elvégzése köti le gondolataimat. Ez is, természetesen. Szeretnék úgy dolgozni, hogy mindig elégedettek miért? szór megfordult bennem a gondolat: nem vagyok — a terhűkre? Valóban önzetlen, testvéri szeretetből áldoznak értem annyit? Ma már tudom, érzem, hogy a válasz egyértelmű: igen. Ezt szeretném nekik valahogy viszonozni. Mindennel, ami csak telik tőlem. A másik pedig... Igen, a család, az én családom! Komoly udvarlóm van, igaz, a házasságról még nem beszéltünk. De már most tervezgetem, mint lesz, hogy lesz, ha majd...! Ne haragudjon, erről nem tudok többet mondani. Ez már csak a kettőnk ügye. Megérti? Végeredményben boldog és legyenek velem. Hogy elégedett vagyok. Vannak Mert a megbecsülés gondjaim, de azok nem keserídióda szerelését. Az üze~> mű- újabb erőt ad, tovább serkent tenek el, mert tudom, hogy ködösének kezdetétől itt va gyök. Nyolctagú brigádnak a jó munkára. Tudja, én nagyon megoldásuk rajtam múlik, tőörülök lem függ. Nemcsak a jelenem vagyok a vezetője. November minden jó szónak. Nem volt Megnyugtató, hanem a jövőru 1-től a szocialista brigád címének elnyeréséért fogtunk ösz- sze. A szakszervezeti bizalmi könnyű gyerekkorom. Szüleim ls biztató, meghaltak, a nővéreim neveltek fel. ök iskoláztattak. SokÖSZ3 NAPSÜTÉSBEN forintom van rá. poharat, s a sugarak ills' B"»»* ÍJ ^ nehezebb. A JÁSZSÁG SZÉLÉN állók. Távolabb tőlem, mint fényes kígyó kanyarog a folyó, két partján a széles tanyavilág. Itt is, amott Is házcsoport, körülöttük fák, mesz- sziről nézve mint parányi oázisok az Alföld szélén. Homok-tanya, Horgos-tanya, Viske-tanya, ezek a közelebbiek, a távoli háztetőket csak tenyérnyinek látom, n falu felé néznek a tanyák mondom, de Antal László, a ideig gondolkodik, aztán meg- lélegzet A tanyai ember ész- lesz, ahogyan hallom — szól? tanyasi ember, makacsul ráz- szólal: reveszi talán tűnődésemet za a fejét. — ötvenhat tanya volt itt a arcomig emeli fejét: — Nincs itt ünnep, vagy va- Jászság szélén, Tamaőrs ha- — Ilyenkor szép a tanya A már sámap. Látja, meg se borot- tárában. Amióta megalakult a távoli nézést, a friss, romlatválkoztam, ünneplőbe se öl- szövetkezet, a tanyák megin- lan levegőt a világért nem „.«-A, Elvált asszony vagyok. Van egy gyerekem. Az édesanyámnál lakunk. A nevem: Kelemen Sándorné. Elégedett ember vagyok, jól érzem magam. A munkám nem nehéz. Szívesen végzem, már megszoktam. Arra is van időm a gép mellett, hogy néha egy-egy szót váltsak a munkatársaimmal. Persze, vannak olyanok is, akik szeretnek beszélgetni* kicsit lazítanak, de általában jó a munkafegyelem nálunk. Néha ugyan előfordul egy kis vita, de az hol nincs? Meg* tudja, a nők szeretnek pletykálni is. Engem az nem érdekel. Van, amikor én is ideges vagyok, mert a gépem elromlik, vagy a szerelés nehezebb* mert rossz a tű a diódában* esetleg a kis üveggyöngy nagy rajta. Ilyenkor nehezebben végzem a munkám, izgat, hogy a napi 4200 darab diódát néni tudom összeszerelni. Nézze, nem mindegy, hogy mennyi lesz a forint a borítékban! Nem, anyagi gondjaim nincsenek. Rendszeresen megkapom a gyerektartást is. Az is nagy könnyebbség, hogy együtt élünk édesanyámmal. Arra is jut így időm, hogy kedvenc íróim könyveit elolvassam. Más szórakozásom nincs. Mostanában sokat foglalkoztat két dolog. Az egyik, a bútorvásárlás a könnyebb. Már Sze. éretném karácsonyra kicserélni . sh var-* a régi bútoromat, ványfényben játszanak az: . . üveg oldalán. ? A “mar . u .. , ..... , , , , El találta: arról van szó, hogy köz«iAíí0lfaiIfbbS+ fruwBt éfí£ér.Jhez menjek-e másodszor is. közela 9Í* kiépítik a^Tudja, én egyszer már csalódtanyat Köves ut, villany is?tanij egyszer már megjártain, es megint egy kortyantó* után“ <’Az is igaz’ hogy nagyon ren' édes ember ez a mostani kérőm. Figyelem ezt a csontos ar-*Tiszaszederkényben gépész- cu, keménykötésű embert.mérnök. És itt van ez is: Ti- Jasznak vallotta magát . az*szaszecjerkény ,.j El kellene Két kilométerre innen a fa- töztem. A disznó, a tehén- dúltak a falu felé. Tizennyolc adnám, és mi mégis szabadul- Gyöngyösről, pedig .„x x—— —■ «V----1- j-----~ u. „ <■-!.. Kimonanatauan erő sugarzaK.*^ nagy0n jól érzem magam. lu : Tamaőrs. Vasárnap van, meg a többi jószág dolgot ad tanyát lebontottak, éppen ni akarunk innen, be a falu- ott ünnepelnek, de itt kint a mindig. A feleségem ugyan ügy, mint én ezt a régi házat ba, emberek közé. A gyereke- tanyán úgy tűnik, dermedt ma éppen ünnepel. Bement a Bent van dolgunk a faluban, két már elküldtem JászdózsáItt él a tanyán, ahol már apja*Látja, milyen bonyolult dolog is született, száz és ezer em-.:.ez; Gondolhatja, hogy éppen ran van Úgy XUniK, uermt-uu ma eppen ünnepei. -Deinem, a Dem, vcui um&umA et tcuuuöu, ajcu illojl cmuiutcm üdaoiua>CL- 1'1_ k/vH hiÍ77fl «0-70 Hía C70 l mozdulatlanságban áll min- faluba, virágot vitt az öregek aztán divatja múlta mór a ra, a nagymamához. Járjanak $elég gondot okoz nekem. Mun___ A -1 " 1 t z. tnnimrl A *4- t^Aer {/Ia. 4 ota-s-vl á tv« 4nn,<lian «Aitr- «a IJcKJUini oJvaX mefc>TS (X fügl ,1,a IrAvyHívn OvoVron OCVftmKl de n. A határi dűlőút szürke sírjára, homokjában galambok fiiröd- nek. Az őszi nap búcsúsugarakat küld a földre, s a ragyogás az ő örömük is.^ Már a palánk előtt állok, amikor két komondor éktelen lármával rágni kezdi a kerítést. Sehol egy lélek. Néhány pillanatig körülnézek. Egy tetejétől megfosztott ház négy csuonsz fala mered az égnek, mellette kisebb épület, azt is TA ház me^nt Pénzem kerül zem az új házat. A KERÍTÉSRŐL agyonszikkadt CZÉTNÉZÜNK A ^ NYAN. Az öreg végéig tart tulajdonképpen Antalék portája. Négyszáz öl az egész, úgyszólván kőhají- ^ d kezembe tasra vannak egymástól a karók. Túl a mezsgyén a szövetkezet földjei. Frissen kelt búzavetések, felszántott tarlók, ameddig csak elér a tekintet. Belépünk a félig lebontott, tanyasi élet. A telet még ide- ott iskolába, tanuljanak, ne kint töltöm, de tavasszal, ha kelljen itt taposniuk, minden- befeje- nap a sarat. Ha eljön a ta- ' vasz, az asszonnyal mi magunk is itthagyjuk örökre a EGY görbebot tanyát. — Talán még Többen vannak, aikik megelőztek minket. Fodor Já- a nagyapámé nos, meg a többiek, már a favolt — mosolyog a tanyasi em- luban laknak, ök voltak az bér. — Elkopott a sok menés- elsők, akik a falu felé néztek. tői, nem csoda, hogy gazdája akik hátuk mögött hagyták a is hamar a földbe került Ha messzi világot. lakóháznak látom. Az eresz tető nélküli házba, amelynek alatt koszorúba font sárga ku- koricafűzérek, az udvaron ki- vénhedt gémeskút, amelynek bejön az esős világ, sártenger itt minden. Sok helyen a gé- ig, aztán beinvitál meskutakban felfakad a vad- Bort hoz a pincéből, víz és kilométerekről kell hor- rak az asztalra. földjét bizony felverte már gaz. — Én ebben a házban szü- dani az innivalót. Ha beteg szabadon hagyott ostorán té- lettem —. áll elém a tanyasi ■galaki, százszor is meghalhat tován himbálódzik a faveder, ember. — Az apám is itt szü- míg esőben, hóban kiér az or- Néhány lépéssel odébb egy letett, de én most mégis le- vos. A postás is csak néhamásik ház, nádteteje szinte az bontottam a házat. A faluban napján jár erre, akkor hozza ablakig ér. építettem másikat, cseréptető- a levelet... A veszett ugatásra negyven vei, nagy ablakokkal. Az öreg A fekete szántásokról varkörüli férfi jön elő. Hátra pa- ház tetőanyagából tudtam júkárogást hallok. Innen az rancsolja a kutyákat, kinyitja használni valamit, a többit udvar közepéről messze, előttem a kaput. megeszi majd az idő. Itt ez a kilométerre ellát az ember s — A iószág körül bajlódtam fal. Sárból készült, azt mond- templomtoronyban, vagy ép— köszön szabadkozva. ják, van már százesztendős. pen gémeskútban akad meg a — Itt kint a tanyán, ezeknek — Itt hagyják hát a tanyát? tekintet. Kimondhatatlan, kü* rabia az ember, A tanyasi ember rám néz, lönös világ ez. A szél szaba— Most vasárnap van — tiszta, nyílt tekintettel, egy dón nyargal, hasítja a tüdőt a él«ÓL CUMsrs szétverte a sárból épített apaiyd mi , házat azért, hogy újat építsen? ’ , bent a faluban kőből és téglá-é « bóL Itt él még a tanyán, de? Gépek, okos gépek: az em- feleségét, gyermekeit már az?bér szolgái. És az ember a gép új szobákban álmodja. ? mellett, az ezerszer és ezerszer — A gyerekek miatt. — igy?tnegismételt azonos mozdula- mondta az előbb. - Nekik?tok ellenére is sokszínű, érző kell iskola, villany, televízió,érzékeny, gondolkodó és ál- embericíb élet... *modozó lény maradt. A petróleumlámpa még itt* Nem omló álmokat dédelget himbálódzik a falon, amely-fma ,már a S®P zümmögő zenepoharat nek pislákoló fénye elől me-?]®’ hanem értelmet és célt adó nélkül a tanyasi ember. törekvéseket, még ha összetet— Magam termeltem — ki- — Ha gyűlés megbeszél és ?ten és bonyo^ultan is bukkannál és tovább mesél. van a szövetkezében, ki megy?^^ lehetőségeink- Az építkezésnél sokat se- be ugyan este a tanyáról? _.:,reautasat lelzlkgftett rajtam a szövetkezet, szögezi nekem a kérdést és? Ix.az, József Attila megfigye- Az építőbrigád húzta fel a fa- szemében elszántan lobog azí.iése, ráérzése óta alaposan lakat, vállalta a fő dolgot, a akarat. ...megváltoztatta az okos gépesegédmunkát inkább a rokon- . _ ?ket megteremtő és kezelő emság adta. A kőművesek mun- M a ,no?"?ber az őt körülvevő világot* sok káját én dolgoztam le munka- áldást aztan elbucsu-,; nem csoda ha vele együtt egységre, így nem került pén- za™- A kutyák ugatva klser:’:;megváltozott maga az ember zemben ez sem. nek a kaP«i& de a tanyasi,:.is Beszélgetünk még egy ide- a gazda. ^ BOR MÉG NEM tisz- ember, kezében felejtett ka-.;. tűit le esészen de már lappal, meg sokáig néz a falu ,a vaitoz, ,,, xu M egészén, ae mar *> emunkanknak. látszik a színe. A tanyasi em- lele • • • Ez a változás ad értelmet bér a világosság félé tartja a Szalay István ő G. Molnár Ferenc
