Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

4 NEPOJSA© IMS. november 21., csütörtök Reggel óta keressük okét akv oszd ködben. — Itt voltaik. — Arra mentek. Heves—B oconácl—Tarnabod az útirányunk és mind ez ide­ig csak a hírükkel találkoz­tunk a hevesi Nimród Vadász- társaság foglyószainak. Végül a tamabodi szövetkezet ta­nyaközpontja mögött találunk rájuk. ★ Háromszáz méter hosszan és hat méter magasan dagad a szélben az alig látható . mű­anyagháló. Harminc-harrmnc­kifeszátjük a hálót. Négyszer is változtatunk egy nap helyet, csak így lehetünk biztosak a szerencsében. A vadásztársaságot most csak hárman képviselik, a va­dászmester, Forgács Ferenc vadőr és Sallai Sándor tsz-tag. A többiek segítők. Tízen van­nak összesen a lovas kocsinál. Pakolnak és minden mozdula­tuk tükrözi a nagy hozzáértést, a begyakoroltságot. Az előbb még feszesen álló háló már összegöngyölve he­vei- a gumikerekű kocsi plató­ján, ide kerül sorjában a töb­két materenként magas, kico- vefcelt oszlop tartja a szél­lökésék ellen. Megriadt fo- golycsapait tart feléje. Nem veszik észre a ködben rájuk váró veszedelmet és az alig a föld felett repdeső, csirke nagyságú állatkák tehetetlenül vergődnék a háló fogságában. Embereket még nem látunk a környéken. A háló, mintha pók szőtte volna a legyeknek, egyre több rabot ejt, minden idegén beavatkozás nélkül szedi áldozatait. Hárman jön­nek most és vászonnal fedett kosarakba rakják a „tasak” tartalmát. Szófián szemlélői vagyunk a fogoflyvadászat fur- csá változatának, de már csak percekig. A háló egyik végén enged a húzás, öten-hatan tekerik egy fadobra a vékony zsineget. Nagy Lajos vadász- mester irányítja a műveletet. Ott van az oszlopbontásnál, ő maga is segít a háló feltekerí- tésében. Elégedetlen. — Fene vinné el ezt a sze­let — bosszankodik haHható­meg és így hálóink „tarsolya” ritkán ad gazdag zsákmányt. A múlt hét szombatján fog­tunk 120-at, összesen pedig nem sokkal többet ötszáznál. Váltakozó a szerencse, de a darabonkénti hatvan forintos átvételi ár kifizeti a fáradozá- ,sunkat. December közepén felcserél­jük a hálóikat, tíz-tizenöt na­pig nyúlra vadászunk. Ez már komolyabb munkát jelent, mert a háló 120 centi magas, csak. de a hossza másfél kilo­méter. Valóságos csapda-erő­döt képezünk, többsoros há­an is. Felettünk süvítve, vitorla­ként dagasztja a hálót a szél. Erre mutat. — Annyira feszes a hálónk, hogy a foglyot vagy lefejezi, vagy egyéb komoly kárt okoz benne, vagy visszadobja és akkor hiába volt minden igye- kezelünk, elmenekül. Ezért vagyunk kénytelenek abba­hagyni a foglyászást, pedig most van az ideje. — Hajnalban keltünk és tói négykor már kocsira ültünk, ugyanis a fcglyászáshoz korán ki kell feszíteni a hálót. Ami­kor kivirrad, rendszerint ak­kor kíséri szerencse a mun­kánkat — kapjuk a választ. — A mai napnak még az elején vagyunk, harminc fo- godyt őriznek a kosarak, de ha eláll a szél, más helyen újra Hozzáértő kezek bontják ki a háló fogságából az éli foglyokat, és azok a gondos szállítás után sértetlenül jutnál cl rendeltetési helyükre. Foto: Kiss. bi felszerelés is. Közben be­szélgetünk a területről, a ter­vekről. — Ez mind a vadásztársa­sághoz tartozik — öleli át te­kintetével Nagy Lajos a sík földet — harmincezer höld. Hevestől, Boconád, Tarnabod, Tarnamérán keresztül egészen Pusztaiogacsi k és Tamaörs ál­jáig miénk a határ. Mi a helyzet az éüővad- fogásban? — A foglyászásban novem­ber 1-től tart a szezon és már eddig megállapítottuk, hogy a tavalyi tél nagy kárt tett a vadállományban. Becslésem szerint a foglyoknak csak mintegy 60 százaléka maradt lóinkból nem menekülhet a tapsifüles. A hajtáshoz és egyéb befogási munkához leg­alább 100 emberre van szük­ség. A megyében élőnyúl fogás­sal csak három vadásztársaság foglalkozik, éppen ezért. Az élővadak útját valameny- nyien ismerik és mert tud­ják, hogy külföldre megy' az ő szállítmányuk is, fokozott gondossággal kezelik a rabul ejtett kdsvadakat. A pakolás befejeződött, a vadászmester is vállára teszi addig heverő kétcsövű puskáját és elköszön. Üj helyre mennek, hogy a ha­talmas háló segítségével ismét megkíséreljék szerencséjüket. (P- e ) A TITOK Itt volt például a Profumo- ügy is, de ezt hagyjuk, min­denki ismeri... A szigetország­ban örülnek, hogy a birodalom legdrágább leánya elhagyta szülőföldjét. De most illusztris vendég érkezik Albionba: a francoista tájékoztatási miniszter. Egye­lőre senki se tudja, — az el­lenzék is ezután akarja meg­kérdezni, —, hogy a kormány miért hívta meg a kompromit­tált és Nyugaton is népszerűt­len diktatúra egyik vezetőjét... dehát ez a gondviselés,, és a brit kormány ügye. „Látatlanban” kto. ilyenek lesznek az első hivatalos vála­szok: 1. A vendég turistaként ér­kezett Angliába. 2. Szerelmi .bánatában uta­zott el Madridból. 3. Az orvos levegőváltozást ajánlott neki ... És, ha, az égből egy politikai Keeler • kisasszony „pottyan” a Munkáspárt segítségére — ta­lán egy angol tory miniszter is „kibukik” a bársonyszék­ből... (zár) Öcsi szerelmes. Tisz­tán, fesztelenül, egy kis illedelmes píron- kodással, ahogyan ezt érzi, meg ahogyan ezt illik is tenni. Sze­relmének tárgya azaz hogy alanya, éppen olyan koros, mint ő, s tízéves szerelmük tele van kérdésekkel, ame­lyeket gondosan le is írnak és meg is külde­nek egymásnak.. A kérdések és a válaszok olyan aprólékosak, hogy egy régi káderes is megirigyel­hetné, a szülők nevé­től, a testvérek szá­máig, a szülők foglal­kozásától, a tanulási érdemjegyekig min­denre kitérnek. Hát igen: helyesírási hibák is akadnak a kérdést és választ tai'~ talmazó levelekben, amelyek ha nem is homályositják él a sze­relmet, de legalábbis a felnőttek számára mu­latságossá teszik. A hibákat természetesen kijavítják, egyik a má­sikénak, ahogyan ez ugyancsak illik. Nézem, olvasom' a levelet, s egy kicsit összeszorul a torkom: hogy mindig ilyen tiszta legyén öcsi sze­relme, és soha ne csökösödjek meg én, hogy ne lássam tisztá­nak azt, ami tiszta. Hiába, fiam, ez a mi ügyünkl Meg a többi tízezer Öcsié és szülőé! (-6) As egri Gárdonyi Gésa Szín hasban t Szoíoklész: Aiosz Arisztofanész: Nőuralom Hetek óta folynak a próbák, s pénteken az egri Gárdonyi Géza Színház barokk temp­lomépületében felhangzanak Szoíoklész Araszának tömör mondatai, hogy megismétlődjék a színpadon Arasznak, a kivá­ló férfiúnak, a Tróját megvívó görög hősök egyikének a tra­gédiája. Aiasz testi és lelki adottsá­gait tekintve az emberek fölé magasodik. Erő, indulat, bátor, ság, harci szenvedély és nemes elszántság hevíti, de az istenek nem kedvelik, nem segítik őt: a trójai háborúban elesett Ak­hilleusz fegyvereiért folyó ver­sengésben alulmaradt Odüsz- szeüsszel szemben is. A meg­sértett önérzet lázad az igaz­ságtalanság ellen. Aiasz úgy érzi, folt esett becsületén, de nem tehet semmit, mert „az embereknek nem lehet nagyabb baják, mint kényszerítő végzetük”. Hogyan is panaszkodik Tek- méssza, Aiasz hitvese és gyer­mekének anyja: „Én is szabad szülőktől származom, s atyám A frigek közt hatalmas volt és gazdag úr; S rabszolganő vagyok most.” Hogyan is figyelmezteti Athé­né Odüsszeüszt: ..egy szót se mondj az istenekre gőgösen, s ne bízz nagyon magadban, hogyha többet ér erős kezed a többieknél, vagy ha kincsed súlyosabb. Egy nap lesújt a földre minden emberit S fölállít újra; pártolják az istenek A józan embert, s gyűlölnek minden gonoszt.” Ez az Athéné nevetve bo­csát vakságot, hományosan lá­tást a háborgó Aiaszra és be­tölti rajta a vak végzettet. A klasszikus drámában az istenek segítik kedvéltjeiket, mint itt Pállasz Athéné éppen Odüsszeüszt. Titkát és hatal­mát megosztja kedvelt hősével, s csaknem emberi módon, de isteni méretekben rászedi azt, akit sújtani akar. Ebben az egyenlőtlen küzde­lemben el kell buknia a hős­nek, meg kell adnia magát a reménytelenné alakult) küzde­lemben, a tragédia kioltja az emberi életet. De a halál nem üres pusztulás itt; A kar, a nép nevében jelenlevő öregek figyelik ezt a harcot, s tanul­ságait levonják: Aiasz lázadá­sa,, intenektől rábocsátott őr­jöngése nagy, de hiúságában; haragjában elvakult képessé­gei vesztét okozzák. A belső törvény, a hős belső sebe tra­gédiává bomlik és nemesedik. Oda nem figyelni nem lehet Szofoklész mondataira: „...pár­tolják az istenek a józan em­bert, s gyűlölnek minden go­noszt.” Arisztofanész, a görög iroda­lom nevető színpadi szerzője manapság reneszánszát éli ná­lunk. Az egri színház a Nő­uralom című vígjátékét mu­tatja be közönségének. Arisz- tofanész szereti a nőket, azok ravaszságát a színpadon íéfcg isteni magaslatra helyezni; vagy legalábbis azt áJfitarw, úgy magyarázni a dolgot), hogy az asszonyi főkötő alatt állam­férfiak és hadvezérek szelle­me munkál. Itt mm példának Praxagora. Mindkét darabot Gvrhcz Má­tyás rendezi. Az Aiasz főbb szerepeit Kovács Mária, Si­mon György, BáHnt György, Garay József, Huszár László, Mendelényi Vilmos, Dariday Róbert és a vendég Felföldi László, míg a Kőuralom kitű­nő szerepeit Demeter Hedvig, Felföldi László, Garay József, Dariday Róbert, Vajap Erzsé­bet, Lenkey Edit, Kanalas László, Mikes Emma, Mende­lényi Vilmos és Kórody Ildikó játsszák. tfcar&jK) ereszkedik le, a repülőtéren észak-keleti szél fúj, 15 cso­mós sebességgel. Az alsó-felső hátúi- 500 láb. Könnyű hó esik. Néhány másodperc múlva William Smith utasította a pi­lótát, hogy csökkentse a gép sebességét, ereszkedjen 5000 lábnyira és kanyarodjon a le­ereszkedőpálya felé. Tíz óra harminckét perckor Smith váratlanul még egy pett a Super Constellation pi­lótájával. ' — Egy bejelentetlen gép kö­zeledik jobbfelől. A távolság mintegy hat mérföld: — Megértettem — válaszol­ta a gép pilótája nyugodtan. Negyven másodperc múlva William Smith izgatottan újra érintkezésbe lépett a pilótád val: — Ügy látszik, léglökéses A bejelentés nyilván nem nyugtalanította a pilótát, meri tudta, hogy a radarkezelő tiszt­viselő pontosan látja a két re­pülőgép irányát és távolságát, de a képernyőről nem tudja megkülönböztetni a magassági különbséget. Nem tartotta va­lószínűnek, hogy a másik gép ugyanolyan magasságban re­pül, mint ő. Ez csak igazán a legszerencsétlenebb esetben Két fénylő pont a radar képernyőjén A radarkezelőt nem terheli felélősség. Pontosan betartotta az utasításokat. Ezt a vizsgáló bizottság is megállapította. És mégis William L. Smith, a New York-i Guardia repülőtér radarkezelője élete végéig nem felejti el azt a pillanatot, ami­kor a polgári légiforgalom egyik legnagyobb katasztrófá­ja történt. 1960. december 16. Havas eső esett New York-ban. A három nagy repülőtér, Idlewild, La Guardia és Newark a rossz idő ellenére is teljes üzemben van. 1960-ban az idlewildi re­pülőtérről naponta 680, a La Guardia repülőtérről 536 és Newarkból 447 gép szállt fel, vagy ereszkedett le. Léglökéses gépóriások és légcsavaros gépék zúgnak szüntelenül a New York-i ház­rengeteg felett. Szinte úgy tű­nik, hogy nincs elég hely a levegőben a nagy forgalom le­bonyolítására. Azonban pon­tosan kidolgozott műszaki rendszer gondoskodik arról, hogy a levegőben se következ­hessen be szerencsétlenség. Még akkor sem, ha a sűrű fel­hőkben a pilóták „vakon’) re­pülnek. És nem is történik semmi egészen 1960. december 16-ig. Ezen a napon William L. Smidth teljesített szolgálatot a La Guardia repülőtér radar­készüléke előtt. Délelőtt 10 óra 26 perckor átvette a Trans Airlines Super Constellation u tasszállító gépének irányítását. A gép fehér pontként buikkant fel a radarkészülék képernyő­jén, a pont néha felvillant és lassan vándorolt a képernyőn; A gép Ohio államiban, Day- tonban rajtolt. Columbusban leszállt, majd néhány perc múlva folytatta útját a La Guardia, repülőtér felé. ötfő­nyi személyzet és 39 utas volt a gépben. Délelőtt 10 óra 27 perckor William Smith a következő 1 üiilill i ' . v.xvävx-xvi: A DC—8 a világ egyik legnagyobb léglökéses utasszállító gépe. Szárnytávolsága 43,41, hossza 55,87. magassága 12,91 méter, önsúlya 12,91 tonna, legn agyobb megengedett súlya raj­toláskor 142,8 tonna, hasznos terhe 9513 kg, rajtpályája 3020 méter, rajtolási sebessége 290 kilométer/óra, maximális sebessége 1073 kilométer/óra, közlekedési sebessége 952 kilométer/ óra, maximális magassága 15 850 méter, üzemanyag-tartályának űrtartalma 87 360 liter, óránkénti üzemanyag-fogyasztása 8715 liter, maximális hatósugara 8715 kilométer, ülőhe­lyeinek száma 105, de csekély átalakítással 176 utast szállíthat. Ára 6 250 000 dollár. 1962 elején 27 légiforgalmi társaság 160 ilyen gépet tartott üzemben. A polgári légiforgalom­ban a Boeing—707 típusú gép legerősebb versenytársa. utasítást adta a gép pilótájá- fénylő pontot pillantott meg gép közeledik. Most már csak nak: radarkészülékénefc képernyő- egy mérföldnyi távolságban — A 4-es számé pályán jén. Rögtön érintkezésbe lé­történhet meg. William Smith tovább fi­gyelte a képernyőt, és azt lát­ta, hogy a két pont egymáshoz ér, egymásba olvad. — Kanyarodjon balra! — ki­áltotta -a mikrofonba a Super Constellation pilótájának. Felszólítására azonban nem kapott választ Néhány másod­percig furcsa zaj hallatszott a készülékből, akikor minden ej­csendesedett. Az egyik pont eltűnt a kép­ernyőről. A másik néhány pil­lanatig még tovább vándorolt, azután szintén eltűnt. William Smith kővé der­medjen állt a készülék előtt. Tudta, hogv borzalmas ka­tasztrófa történt. 1960. december 16-án dél­előtt 10 óra 31 perckor New York fölött, a sűrű felhőkben összeütközött két utasszállító gép, a Trans World Airlines Super Comstellatöan típusú gé­pe összeütközött az Uniter Airlines DC—8 típusú léglö­késes gépével. A két gépen összese« 129 személy volt. Következik: Tüzes „gömb” Hem York lelett.

Next

/
Thumbnails
Contents