Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
6 NÉPÚJSÁG TC63. november K., vasára» Biológia és kibernetika A tudomány a vakok szolgálatában — Diagnózist ad az elektronikus gép. A rovarok évgyűrűi E. Braverman mérnök gépi megismeréssel végzett kísérleteinek vázlatai. A számok különböző körvonalait elemeire bontja és „betáplálja” a gépbe. A gépnek meg kell ismernie a számot, általában figyelmen kívül hagyva körvonalának részleteit. A tudósok alkalmazzák a vegyi elemzés klasszikus módszereit és a • • • code-elméletet is! Ügy dolgoznak, mint egy titkosszolgálat ügynökei. A természet titkosírását még nem fejtették meg teljesen, de azt már tudják, hogy titka a programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a gépnek, hogy azokat a betűkörvonalakat is megismerje, amelyeket először „lát”. A „tanítók” türelme már eredményre vezetett: a legutolsó vizsgán a nyolcszáz felViktor Gurfinkel orvos eg mérnökökből és rádiótechn kusokból álló csoporttal kai öltve nem kevésbé merész fe adatot old meg. Gyakorlatik bebizonyította, hogy csupa az ember akaratával, óhajávt Dr. Neville,' a koppenhágai egyetem zoológus professzora felfedezte, hogy számos rovar kutikulájában — szilárd belső vázában — a fák évgyűrűihez hasonló, napi növekedési gyűrű mutatható ki. A sáskák esetében például ezek a növekedési rétegek világosan felismerhetők mind rideg kutikulájukban, mind pedig a számyizületek most felfedezett gumiszerű kutikulájában. Ibolyántúli fényben szemlélve, a gumiszerű kutikula növekedési rétegei széles, fényesen fluoreszkáló Zónaként és keskeny, halványan fluoreszkáló zónaként jelennek meg. A két zóna együttesen 24 órás növekedési ciklusnak felel meg, az előbbi éjszaka, az utóbbi pedig nappal rakódik le. Hasonló fluoreszkáló rétegek mutathatók ki a szilárd külső vázban is. Még nem tudni, miért fényesebb az egyik zóna, mint a másik. Valószínű, hogy az egyik csak kevesebb aminosavat tartalmaz. Az új felfedezésnek jelentős gyakorlati értéke is van: egyebek között pontosan meghatározható az egyes rovarok kora, ugyanakkor segítséget nyújthat a vázszerkezet növekedésének tisztázásához, a rovarsereg gyógyulása, mechanizmusának és regenerálódásának tisztázásához is. Automata benzinkút Nemrégen megnyílt Zürichben az első automatizált benzinkút. Az autós bedob egy ötfrankost, az automata viszont kidob egy ötliteres ben- zínlcannát, megtöltik a tankot és visszateszik az üres kannát. Erre az automata gépből kihull 2,50 frank, mint a kanna betétdíja. Érdekes, hogy a kannát már több alka'ommal elvitték, bár f,r.:,.>ni u-a alig 2 frank. A biológusok megmagyaráz- nukleinsavak molekuláinak ták, miben különbözik az élő felépítésében rejlik, világ az élettelentől. A filozó- Egy másik, nem kevésbé ti- fusok feltárták a minden élő- tokzatos objektum, amely lényre érvényes általános tör- vonzza a kibernetikusokat — A. Visnyevszkij, ismert szovjet sebész műtét előtt konzultál a diagnózist felállító elektronikus géppel. vényeket. A kibernetika pedig, ez a fiatal tudományág, azzal a felismeréssel gazdagította az emberi gondolatot, hogy az „élet?’ a természetben levő sokkai szélesebb j^örű „automatikus” folyamatok csoportjának egy sajátos esete. A fi- ziológusck behatolnak a matematikai logika képleteibe, a mérnökök és rádiómechanikusok- az idegsejtek preparátuaz emberi agy. A kutatók érdeklődését az agynak különösen az a képessége keltette fel, hogy a sok felesleges információból ki tudja választani azt ami új és érdekes. Hogyan történik ez? Az emberi agy szürkeállományának több évtizedes mikroszkopikus vizsgálata e kérdésre csak kis mértékben tudott választ adni. Megoldásának körvonalai egy adott betűből a gép mindösz- sze négy betűt azonosított hibásan. Braverman programja univerzális: nemcsak a betűk felismerésére szolgál, hanem a : apasztalat- és ismeretszerzés úyan általános sémáját is tar- almazza, amelyet matematikai képlettel fejeztek ki és kísérleti úton igazoltak. Igaz. hogy ezt a kísérletet elektronikus számítógépen és nem az agyon végezték el. A moszkvai egyetemen azonban Leo- nyid Krusinszkij fiziológus olyan megfigyeléseket tett, amelyek azt mutatják, hogy általában az állatok is szereznek hasonló módon tapasztalatokat. A feltételes 'reflex klasszikus sémáját egészítették ki, amikor feltárták, hogy az állatok és a madarak egyes vonatkozásokban olyan képességgel rendelkeznek, amellyel előre érzékelik az egyes jelenségek bekövetkezését és ennek megfelelően megváltoztatják viselkedésüket. A kibernetika elméletei azonban már ma is új eredményekhez segítik a gyakorlatot. így például az absztrakciók létrehozása a gépekben a gépi logika új rendszeréhez vezet, amely a valószínűségszámításon épül fél, és amelyet „valószínűség-logikának” neveznek. Egyszerűbben megfogalmazva, a gép nemcsak az „igen”-t és a „nam”-est bizonyítja, hanem kikövetkeztet feltételezéseket, kételkedik bennük, növeli vagy csökkenti azok hitelességét. A „valószínűség-logika” egyik rendszerét már alkalmazzák abban az elektronikus számítógépben, is lehet gépet vezérelni. Hí szén az akarat, mielőtt az izmok mozgásával valóra válni- az idegrendszeren végigfutó jelekben jut kifejezésre, ezek pedig elektromos jelek, amelyeket fel lehet fogni, ki lehet erősítem, s a gép vezérlőasztalához lehet irányítani. És ekkor az ember mozgásba hozhatja a gép karjait ugyanúgy, mint a sajátját — ösztönösen, magabiztosan. Az ember és a gép viszonyának új elvét egységes rendszerben először a kéz bioelektromos protézisénél alkalmazták, de lehetőségei sokkal tágabbak. Moszkvában, a Politechnikai Múzeumban bemutattak égi modéllt, kis villamos mozdonyt, amely játóksíneker. szalad ‘előre, hátra és megáll. A mozdonyt egy laboránslány irányítja rádióval. — Először buzgón hajlítgat- tam a kezem, hogy a jelek idegrendszeremből rádiócsatornán a villamos mozdony, vezórlőszerkezetéhez jussanak. De ma már elég akarnom azt, hogy a villamos mozdony megálljon, és akkor megáll. A kis játékban megtalálhatjuk a jövő kibernetikai berendezéseinek tulajdonságait. Hiszen végeredményben a tudósok elérik majd azt, hogy a gépek, még ha képesek lesznek is működésük önálló tökéletesítésére, az ember akaratának engedelmes végrehajtód legyenek. A matematikai és a műszaki elméletek gazdagítják az élő természet kutatásait, felBioelektromos jelek segítik a sebészt annak megállapítására, megsérült-e az epilepsziás beteg agyában a káros rezgéseket gerjesztő központ. maira kacsingatnak, az orvo- egészen más ismeretágban — amely a Visnyevszkij sebészeik pedig az elektronikus az olvasógép kidolgozása so- ti intézetben a szívmegbetege- számi tógépekhez^ fordulnak ta- rán tárultak fel a Szovjet Tu- déseket határozza meg. A nácsert. A tudásra szomjazó dományos Akadémia automa- szimptomák összesítése után a emberi elme óriási erejű tá- tikai és távvezérlési kutatóin- gép diagnózist állít fel, amely madása az ismeretlenség terű- tézetében. Emmanuil Braver- előrelátásával néha még a lete ellen íme, ez a kibeme- man mérnök az eléktronikus legtapasztaltabb sebészeket is Hka. számítógép részére olyan megdöbbenti. A szem összesíti a látott kép pontjait. A kép felső részén: hernyó, ahogyan az ember látja és lent: ahogy a méh látja. A biológia és a kibernetika együttműködése új távlatoka! nyitott a tudomány és a gyakorlat előtt. Például jelátalakító szerkezet segítségével lehetővé teszi a vakok számára a látás részleges helyettesítését. Az ötletes szerkezet segítségével a képen látható fiatalember számára a gép hanggá alakította át a fényjeleket, a tudomány így pótolja hang útján szeme világát. tárják a szervezetekben a matematikai összefüggéseket és a jövő gépeinek körvonalait. A szovjet tudósok a világűrt kutatják, a legfiatalabb tudományág, a kibernetika fel- használásával új utakat nyitnak a sebészetben, és a gyógyítás különböző területén. A dolgozó emberek, az egész emberiség ügyét szolgálják.
