Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

I9«S. október 17., csütörtök. ntpcjsüo Ölyan a határ, mintha meg- a pincegazdaság ámyékszalai Ez alá áll az éppen beérke- gjmjtottto volna. A fák, a bök- feldolgozó üzemébe. Már mész- ző fogat, s ezen keresztül szi­sárgán, barnán játszanak az szirő1 P«25®0 éIet fo§ad- vattyuzzák a motorok nagy őszi széllel. A hegyoldalakon Az idén kétmillió forintból erővel és sebességgel a szőlőt fejkendős asszonyok, lányok új gépekkel szerelték fel a a tartályokba, ahonnét azt ÄÜ a ulnCw e^et; M!gkérjük különböző eljárási után a ^zolőt, szüretelik a hegy tüzes borsky Györgyöt, a gazdaság . . ^ 1-Vét. - főmérnökét, kalauzoljon végi! borizontál-présekbe szállítják. Az Eger-Gyöngyösvidéki Ä1- a nagy csarnokon, a gépek la- Húsz hektolitert 9 perc alatt l smi Pincegazdaság egedl birintusában. ürítenek ki, amíg emberi erő­vel egy órát is igénybe venne. — A vákuumfelszívóból a garaton keresztül a bogyőzóba kerül a termés — hallom a fő­mérnök magyarázatát az iszo­nyatos zajban. — A leválasztó tartályokon keresztül jut a szőlő a hori­zon tál-présekbe, amelyekből három van, s amelyekkel ^óránként 28—30 mázsa ter­mést préselnek ki. Tegnap 100 mázsa szőlőt dolgozott fel ez a három nagy teljesítmé­nyű gép. A gépteremben három ha­talmas, vajszínű présgép dol­gozik. A vízszintes fekvésű gépek előtt emberek állnak, akik az automaták gombjait kezelik és közben a jelzőlám­pák piros-fehér-zöld jelzéseit figyelik. A gépek emberi kéz érintése nélkül végzik mun­kájukat. Egy gombnyomásra forog a nagy tengely és prése- lődik a szőlő. Amíg törköly lesz belőle, addig 8—10-szer is préselik öt és fél atmoszféra mellett Követjük a szőlő, most már pontosabban a must útját Az édes nedűt attól függően hogy milyen fajtájú szőlőből állították elő, különböző hor­dókba teszik. A bikavérnek, medoknak valót előbb 6—8 napig erjesztik (színnyerés miatt), s csak aztán dolgozzák fel. Itt a pincészetben 214 000 hektoliternyi a tárolóhely, s üzemegységében Is szeptember a főmérnök egy „derékig" 02 valószínűleg meg is telik óta folyik a munka: a szüret, csempézett, fehér épületbe ve- bikavérrel, medokkal, rizling- Amint a hegyoldalra kapasz- 2et, amelynek első emeleti Bel, leánykával, kadarkával, kódunk SzaJai Imre űzemgaz- magasságából két elefántor- hárslevelűvel, furminttal, dásszal, megtudom, hogy a mányra emlékeztető, hatalmas hogy forrás után útnak indul- gazd as ágban 500 ember fog- gumihenger csüng alá. Ez a í°n világhódító útjára az eg- lalkozik ezzel a munkával, s szívóka, egész pontosan a riek aranyérmekkel kitünte- itt a legnagyobb üzemegység- vákuumfelszívó berendezés büszkesége: az egri bor!! ben Is bőven van mit szüretel- gumitömlője Fazekas István Horizontális prés. Ez a neve a képen Is látható újfajta gépóriásnak, amely óránként 28-30 mázsa szőlőt tud feldol­gozni. A gép automata működésű, a kezelők gombnyomással tudják irányítani. A szőlőt öt és fél atmoszféra nyomással préselik. Petőfibányai változások: • « • Társadalmi életünk Ha munkára szólít a KISZ hogy mindinkább Halaikul a helyi ügyintézés, nagyobb sze­repet kapnak benne a társa­Nemréa értesültek a hatvani dalmi szervek- Megyénkben a Nemrég értesültek a natvam társadalc>rribiztositási tanácsok száma eléri a 130-at és ezek­ben a tanácsokban mintegy 1500 önkéntes ügyintéző segíti a nyugdíjjogosultak kérelmei­nek intézését. társadalmasításá­járás fiataljai a KISZ Közpon­ti Bizottsága titkárságának ha­tározatáról, amely arra kéri őket, hogy vegyenek részt a szállítások gyorsításában, se­gítsenek a vagonok, gépkocsik rakodásánál. A munkára hívó E munka Uj állomások egy üzem álján Egymást érik a teherautók Am nemcsak a hadseregnyi üzem; s ami a legfontosabb —• az úton, egymást hajtják a munkás jelenti az üzem nagy- a költségszint is a tervezett 9® szénnel telt csillék a levegő- -ságát, hanem az is, hogy míg százalék alatt maradt, ben. A gépek — hornyotok, korábban csak műszaki veze- Az emberek fegyelmezettek fahántotók és fűrészek — za- tök irányították a munkákat, a munkában. Bizonyíték, hogy ját felkapja, szétszabdalja a addig most ezeket a teendőket a III. negyedévben csökkent a szél. A „máglyák” között búj- két (gépészeti és építészeti) fő- balesetek száma, káló, Vagonokat vonszoló moz- mérnök látja el. A változás te- A kezdeti lépések tehát biz- dony is mintha fázna — kövér, hát műszaki szinten is — mi- tatóak. Az üzem fő feladata — vattás párát lehel. Váltözáso- nőségi! a bányák kiszolgálása. A bé­kát — a megszokott kép és Az átszervezés hullámai már nyák eddig sem szenvedtek hangulat mögött — álig fedez- elültek, s nyugodtan mondhat- hiányt semmiben. És ez nem hét fel az ember Petőfibányán. juk: az űj „hadállások” kiépí- kis dolog, amikor bányásza- Pedig Változás akad bőven, tése sikerrel járt. A harmadik inktól terven felül egymillió Véget ért az átszervezés; új negyedévi termelési értéktervét tonna szenet vár az ország, .hadállások” épültek. A Kül- jelentősen túlszárnyalta az (p. d.) színi Szénbányászati Vállalat __________,_____________________ me gszűnt, beleolvadt a Mátra aljí Szénbányászati Tröszt frontvonalába. Milyen szerke­zeti változásokat jelent ez pél­dául a szállító és szolgáltató üzem életében? A legszembeötlő változás — az új név! Szállító-szolgáltató és Anyagellátó Üzem — ezt a nevet kapták másodkereszte- lékkor. Anyagellátó... Mit jelent az üzem nevében ez az egy szó? — Több mint százmilliót — mondja Wämser Gyula üzem­vezető. — Korábbi 30 milliós anyag- készletünk ugyanis négy-ötszö­rös értékkel gyarapodott. A gyarapodás nemcsak érték szerint érzékelhető. Térben is nőt, terebélyesedett az üzem. Ide tartozik most már az osz­tályozó és a kötélpálya körle­te, a szalagosműhely, az anyag- vizsgáló laboratórium, a ka­zánház, a minőségi ellenőrzési csoport, a bányamozdonyszál- lítás; s az üzemnek kell gon­doskodnia arról is, hogy az Ecsétíet és Petőfibányát össze­kötő ötkilométeres fő szállító­szalag rendben működjék. A szállító- és szolgáltató­üzem, bár jelentős és sokrétű feladatokat teljesített, sosem tartozott a nagy üzemek sorá­ba. Az év első hat hónapjában pl. még átlagosan csak 401 munkás foglalkoztatott — ez a létszám sem volt állandó, a munkaerő szeszélyes hullám­zása, a vándorlások erősen rá­nyomták bélyegeiket a teljesít­ményekre, az emberek folyton cserélődtek. Most mindez meg­szűnt: a szállító-szolgáltató es anyagellátó üzem munkásainak száma 1049: s erre a munkás­gárdára már nyugodtan ter­vezhetnek, számíthatnak. A vi­lágosan körvonalazott, meg­szabott feladatok, az üzem fej­lődésének távlata szilárd és biztos „hullámtörő”. szó kedvező visszhangra talált nak új vonásait jelentik a a selypi iparmedence fiatat- nyugdijelőkészítők és a törvé­SÄ“, ■ -•»*>«** nál segédkeztek. A Selypi Cu- lyek eredményesebbé teszik a korgyárban az MTH- és a helyi ügyintézést és ellenőr- KlSZ-brigád többek között 85 2ést. vagon cukorrépát, 20 vagon mészkövet, 170 mázsa papír­zsákot rakott ki, a hatvani vasútállomáson a szén, a be­tonelemek és az élelmiszerek kirakásában számíthattak a fiatalok segítségére. A kon­zervgyárban .is ott tevékeny­kedtek az önkéntes brigádok és az AKÖV gépkocsijainak rakodásánál is, ahol a diákfia­Jelentés az atersta levél* enységről Az egri járás két üzemében, az egercsehi bányaüzemnél, a Bélapátfalvi Cement- ésMész- műnél és több községben, köz­tük Mikófalván, Ostoroson, ke Tsz-nél is. tál ok a horti Petőfi Tsz-ből 5 Noszvajon, Kerecsenden, vagon gabonát szállítottak el s Egerbaktán, több hetes mun- ugyancsak a termésszállításnál ... , g segítettek a herédi Mátravidé- kaval vlzsgíUjak me® az, “f” Járási Pártbizottság brigádjai, hogy a párt- és társadalmi szervek miként törődnek az ateista felvilágosító munká­val, milyen elképzeléseket akarnak megvalósítani a téli Nyugdíjintézés társadalmi alapokon A nyugdíjaknál az utóbbi időben jelentősen javult az ügyintézés. Ezt bizonyítja az a hónapokban a munkások és tény, hogy a korábbi 38 nap- szövetkezeti gazdák világnéze­ti,2.7 napfa’ s°l. a, nyugdij~ tőnek formálásában, előkészítő bizottságok megszer- . . , vezésével 10 napra csökkent A vizsgálatról jelentest ké- ez az idő. Ilyen bizottságok szítenek a járási pártbizott- már 50 helyen működnek a ságnák, amely ennek alapján megyében, s egyre jobban jel- tárgyalja majd az ateista fel- lemzőjeve válik e munkának, ni. Valamikor az Eged oldalról t indúlt el világhódító útjára az egri bikavér és az egri medok. Sajnos az 1870-es flloxéra ki­pusztította az eged! szőlőket, de a mi gazdaságunk 1957-58- ban újra betelepítette — már nagyüzemi művelés követelmé­nyeinek megfelelően —, hogy újra visszaszerezzük, sőt öreg­bítsük az egri borok hírnevét. Dicséretes szándék, derék munka volt ez a pincegazda­ság dolgozóitól, akik sokat fá­radoztak , amíg termőre for­dult munkájuk gyümölcse. Amíg beszélgetünk, gyönyör­ködünk a tájban, észre sem vesszük, hogy máris nagy tá­volságot hagytunk magunk mö­gött, á szüretelők közé értünk. Az asszonyok, lányok, a put- tonyozó férfiakat kiáltják, mert sűrűn, gyakran telik a veder. —- Gyönyörű — kiált fel az egyik asszony egy szőlőtőke előtt. — Ezt nézzétek meg! Egy pillanatig mindenki oda­figyel. A hatalmas szőlőtőkén fürtök tömege látható. Alig J fémek egymástól a duzzadó, 1 egészséges szemek. Járjuk a sorokat, beszélge-» A hivatalban hamar megutálták Barlang- fit, az összeférhetetlen embert. Már a bemu­tatkozása is elfuserált volt. Bugrishoz Ülő, iAomtalam, undok. A hölgyeknek nem kö­szönt kezitcsókolorn- mal, csupán egy szür­ke jó reggeltet meke- gett, visszataszító krumpli orrán agyon­ütötte az iroda egyet­len legyét és már az első nap hibát talált a bérlemények összesí­tett kimutatáséiban. Nehéz lesz vele ki­jönni — állapították meg többen is, sóhajt­va emlegetve elődjét, a jó Kázmér Bandit, akit kifúrtak, mert eladta a gépkapcsokat és elsik­kasztotta a KST pén­zét. Már az, hogy Bar- langfi nem kávézott, igazi rettenet volt. Tüntetőén itta a hideg vizet és azt állította, hogy a kávé árt a szí­vének. ‘— Ennek nincs Is szive — állapította meg Erna, a nagyszívű adminisztrátor, mi­után mutatta Barlang- finak, hogy vasárnap a szigeten hol csípte meg a szúnyog. Az már egyenesen pofátlan­ság volt, hogy az ősz­cÁz zetféi'hetetleu mihez. tünk, tréfálkozunk, mint Ilyen-J tály értekezleten a férfiak* bírál<a az a terudK^ mert nagynéniét hozta alfönököt, kor szokás. Közben nyulat fogtak valahonnét, az-* b™ kisegítő"'gépirónák zal ugratják a lányokat, akiké Azt emlegette viszont másképpen tréfálják $ meg a csínytevóket. J Később az egyik fogat nyo-j mába szegődünk és bekísérjük* Bar­Uingfi, hogy Snapszné nem is tud gépelni, a azért túlzás, hogy a tu­lajdon főneveket kis­betűvel Írja és a múlt idő második t-jérőt rendszeresen elfeled­kezik. Snapszné, a min­denki által egy csapás­ra megszeretett Szidó­nia, fuldokló zokogás közben slvitotta: — Ilyen légkörben én igenis, nem tudok gépelni — és kijelen­tette: 6 egyéniség, aki fütyül az akadémiára, és lassú viz partot mos, megmondta már Kos­suth Lajos is. — Milyen intelligens — néztek össze többen is, mla Barlangfi le- sútjva, megvetve gu- bózott be a.z egyik sa­rokba, a kályhapucoló, meg a kifutógyerek között. Ráadásul ismét szót kért. Mindenfelől kuncogás hallatszott — ugyan, mit tud az a majom még összehe­begni? Ahogy ezt töb­ben állították, valószí­nűleg mégis, előzőleg pálinkát ivott, hogy ennyire megjött a bá­torsága, mert elég fo­lyékonyan szónokolt, nyilván otthon betaní­totta a kisfia. Áz őszinteségről, köteles­ségről beszélt, meg, hogy ő a maga részéről felajánlja: a Kavics és Sóder Vállalat kész­pénzutalványait há­rom nappal a határidő előtt besorolja a beso- rolandók közé. Pfúj, piha stréber — sziszegett Csáb Lilla, a kisfőnök sakkpartnere, de hiszen ez megőrült. Sajnos, a nagyfőnök­nek, aki ezúttal indisz­ponált volt, hiába rug­dosta titkárnője a bo­káját, helyesléssel fo­gadta a tervet és kissé csukladozva a repre­zentációs konyaktól, áldását adta « tervre. Sőt, ami a leggaládabb az egészben, a félnótás Keszkenőiné is valami olyasmit motyogott, hogy túlzás a restancia és némileg lgaza van Barlangfi kartársnak. Erna nem is állhatta meg szó nélkül, érte­kezlet után gyűlölköd­ve hörögte Keszkenői­né fülébe: — Ha már ilyen hülye vagy, adjál húsz forin­tot kölcsön, be akarom rakatnt a hajam. Lassan annyira ki­élezett lett a helyzet, hogy már a szemébe is megmondták Barlang- finak, hogy összeférhe­tetlen ember. — Miért vagy ilyen összeférhetetlen alak? — kérdezte tőle Seme- le Laci, amikor Bar­langfi visszakérte tő- le a véletlenül hozzá­került Montblanc töl­tőtollát —, neked már a grafitceruza nem is jót Nagy volt a megdöb­benés akkor is, mikor megtudták, hogy a fő­igazgató bérmakereszt- lányának, Mónikának, a válogatott nehézsú­lyú birkózó Simái menyasszonyának meg­mondta, hogy nem il­lik délután bejárni és a sonkaszalámit a Gyermek és Kisfiú Ktsz kimutatásaiba csomagolni. Igaz. négy- szemközt mondta ezt Mónikának, de az ha­marosan közölte barát­nőivel, akik megtorlá­sul tüntetőén joghagy­mát ettek a szobában, hogy ezzel is bosszant­sák, Barlangfit. Nem csoda, hogy óriási örö­met keltett, mikor megtudták, Barlangfi hamarosan eltávozik a cégtől, kirúgják, hihihi, vagy valami lesz vele, nem is lehet ilyen em­bert megtűrni, aki dupla csomóra köti a cipőfűzőjét. A jólérte­sültek tudni vélték, hogy segéd-utcaseprő lesz, vagy fodrász a te­metkezési vállalatnál, de az is lehet, hogy le­tartóztatják, mert ha­táridő előtt számolta el a revíziós költségeket. Sokan már nem is köszöntek neki. Erna tüntetőén fújta a szi­varja füstjét a szeme közé, Lilla pedig a va­jas kenyere közé ko­csikenőcsöt kent, hogy jobb legyen az ize. Még utoljára azért valami jutalmat adtak neki, hogy ne fájjon annyira a repülőjegy, jellemző, hogy megha­tottsággal beszélt, meg olyasmiket karattyolt, hogy tisztességesen kell dolgozni és nem illik egymás ellen int­rikálni. — Micsoda összefér­hetetlen tökfilkó — szögezték le az érintett felek. És ilyen előzmé­nyek után némi megle­petést keltett, amikor az igazgató bemutatta az új osztályvezetőt. A régit sürgősen kórház- bat kellett szállítani, mert a veséje áteresz­tette az alkoholt és a gégéje kénköves láng­gal elkezdett égni. — Ismerik Barlangfi kartársat, nemde? — kérdezte a legnagyobb főnök, s finom humor­ral hozzátette: — ' az összeférhetetlen em­bert. A hallgatóság széles mosollyal válaszolt, egyesek lelkendezve mondogatták egymás­nak: na, most szólj hozzál Hát szólj hozzá! Rengetegen hozzá­szóltak, legtömöreb­ben talán Semele kar- társ fejtette ki mind- annyíuk véleményét: — összeférhetetlen, ronda, izgága volt a ré­gi osztályvezető. Elve­zet, valóságos élvezet lesz Barlangfi kartárs­sal együtt dolgozni. Nagy S. József világosító munka helyi lémáit. prob­Keresebb tanácskozás — a hideg miatt Az elmúlt évhez viszo­nyítva mintegy 2000 munkás­sal és műszakival kevesebb vett. részt az idei szakszerve­zeti taggyűléseken, s ugyanez a jelenség tapasztalható a ter­melési tanácskozásoknál is. Ez évben majdnem százzal keve­sebb ilyen összejövetelt tar­tottak. Ezt a csökkenést azzal magyarázták, hogy több szak­mában, elsősorban az építő­iparban és a bányászatnál — „a kedvezőtlen téli időjárás miatt” — visszaesés történt a mozgalmi munkában. Lám, lám, mondhatná erre a tájékozatlan szemlélő — ki hitte volna, hogy a hideg még az értekezleteket is „be­fagyasztja”. Öt pártszervezet munkáját értékelik Alapos vizsgálat előzte meg á ma délutánra összehívott aktívaülést, amelyet a Bél­apátfalvi Cement- és Mész- műben tartanak meg. Az Eg­ri Járási Pártbizottság kezde­ményezésére pártmunkában jártas brigád vizsgáivá, hogy az üzem öt pártszervezetének kommunistái miként végezték az utóbbi időben a politikaij és gazdasági, valamint kultu­rális nevelő munkát. Most en­nek tapasztalatait tárják a pártszervezetek vezetői, akti­vistái elé. A tanácskozásra meghívták az üzem műszaki dolgozóit, s pártonkívüli mun­kásokat is, hogy véleményüket nyilvánítsák a pártszervezetek munkájáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents