Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

1983. október 1., kedd StíPFJS AG s • m Ötezer ember munkáját értékelték Ülést tartott a Hazafias Népfront Heves m©av©I Elnöksóae Megyeszerte megtörtént a majd ötezer tagot számláló népfrontbizottságok össze­tételének és munkájának fel­mérése. Ennek tapasztalatait vitatta meg a vasárnap dél­előtt tartott ülésén a Hazafias Népfront Heves megyei El­nöksége. A következő választások so­rán — állapította meg a be­számoló — el kell érni, hogy a bizottsági tagok kiváloga­tása arányban legyen a tanács­tagi körzetekkel, hogy a ta­nácstagokkal együtt nagyobb erők álljanak készen a lakos­ság mozgósítására és az álta­lános feladatok elvégzésére. A füzesabonyi járásban pél­dául már ennek az elvnek az alapján végzik munkájukat a községi népfrontbizottságok. Negatívumként említette a beszámoló, hogy kevés a nő és a harminc éven aluli a népfrontbizottságban (Bükk- szentmártonban 20 bizottsági tag között egy nő sincs, Za- ránkon és Erken például 40, illetve 41 bizottsági tag közül csak kettő a nő. A 30 éven aluliak száma a 11,6 száza­lékát teszi ki a megyében dolgozó 4955 bizottsági tag­nak.) Aktív munkát a bizottsági, illetve az elnökségi tagoknak mindössze 60 százaléka végez. Mi az oka a passzivitásnak? Sok helyen a népfront- bizottságok tevékenységét alig vagy egyáltalán nem igé­nyelték a község vezetői, nem is adtak konkrét feladatokat. Vannak olyan községek, ahol a népfront kollektív testületéi helyett csupán azok elnökét, illetve titkárát vonják be a község feladatainak megvita­tásába, Gátolja a jó munkát a bizottsági tagok funkciókkal való túlterheltsége is. (Andor- naktélyán például a népfront­bizottság titkárának 16 funk­ciója van.) Nem ismeretlen hiba — amely szintén akadá­lyozza a jő munkát — a sér­tődöttség és a személyeskedés. Ahol a község vezetői a bi­zottsági tagokat mint kollek­tív testületet bevonják a fel­adatok megbeszélésébe és végrehajtásába, ott a bizott­ságok olyan munkát végeztek, amely küldetésüknek meg­felelt (Apc, Kerekharaszt, Pá­rád, Füzesabony, Recsk, Tár­náméra stb.). Nem mondható ez el Boldogon, ahol a tanács­választások után egyáltalán nem foglalkoztak a helyi népfrontbizottsággal, nem igényelték segítségét. Külön figyelmet érdemlő je­lenség, hogy az elmúlt tanács­választások során a népfront­bizottsági tagoknak több mint 26,2 százalékát választották meg tanácstagnak. Ez azt iga­zolja, hogy ezek az emberek a bizottságokban tanulták Lent és fent illll — Ez a Szemlér egy ostoba tökkel- ütött fajankó. Igenis az. Akinek fogalma sincs a munkáról, fo­galma sincs egy vál­lalat belső életének megszervezéséről, ta­lán tnég azt sem tud­ja, hogy mi légyen az a szervezés. Eszik-e vagy isszák. — Nem túlzol te? — Ugyan, kérlek. Szemlér esetében nem lehet túlozni. Szemlér esetében csak kevesebbet le­het mondani, mint ami a való igazság. ne­Ezt elhiheted kém... — Rendben van, elhiszem. De miért nekem mondod ezt el, miért nem mon­dod el egyenesen Szemlérnek. Nyíl­tan, őszintén, szem­be... Rám néz egy pilla­natig, aztán a vád­iamra teszi a kezét, s úgy mondja... — Ezt te nem ér­ted. Szeretem ezt a szerencsétlen embert és nem d'tarok neki fájdalmat okozni... (—6) Feldebrő és Tófalu között ú) telefonvonalat építettek. Társadalmi életünk Munkára hivő szavak A pétervásári járási KISZ- bizottság felhívással fordult a járás fiataljaihoz: adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az MSZMP Heves megyei Bizottságának határozatai — amelyeket az őszi munka meg­gyorsítására hoztak — mi­előbb megvalósuljanak. Jelentés áss őrnsi munkákról # Csatlakozások az országos versenyfelhíváshoz Az egri és a hevesi járás az élen Huszonnégyezer hold kukoricát törtek le Szántóföldjeinken szaporod­nak a friss barázdák, dolgoz­nak a traktorok és a vetőgé­pek, több helyen már zöldell a vetés. Az őszi szántás-vetés­nek, a betakarításnak újabb lendületet adott a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetke­zet versenyfelhívása. A megye egyik legnagyobb közös gaz­dasága, a sarudi Tiszamenti Tsz —, amely versenyre hívta ki már korábban a megye kö­zös gazdaságait — az elsők között jelentette be csatlako­zását. Sarudon eddig 1000 holdon földbe került a vető­mag és vállalták, hogy az őszi kenyérgabona-vetést 10 nap­pal a határidő előtt, már ok­tóber 20-ra befejezik, sőt erre az időre 5 százalékkal túltel­jesítik a vetéstervet. Elfogadták a felhívást a be­senyőtelki Lenin Tsz-ben is, ahol a tervezett 1270 holdból már 700 holdon került földbe a búza. A káli Március 15. 'Hidá/m- íamoúf jeqfbéCefc aus der DDR Concerto Guten Morgen? Guten Tag! Guten Abend! .. .és ismét és újra, a talán már negyedik napon is: jó reg­gelt, jó napot, jó estét. Változatos csevegésnek ezt alig lehet nevezni, szóra­koztatónak még kevésbé, s te­kintetbe véve, hogy már ne­gyedszer készül búcsúzni a nap a tenger felett, idegesítő- nek most annál inkább. Gubbasztok a társalgóban a zenegép mellett, valami távoli állomás zenét sugároz, körü­löttem német szó ropog, és — legalábbis, most úgy érzem — épít is mind vastagabb falat az egyetlen magyar (én!), és az itt üldögélő hazai üdülők kö­zött. Barátság. Örök és meg­bonthat! an. Hm — töprengek magamban egy kis rezignáció- val. Helyes. De ez a szintézis, ez elv, amely helyes, jó, törté­nelmi, csakhogy én ennek az Bartókról, s közben rám néz. Most mit mondjak? Mond­jam azt, hogy nem szeretem, vagy, hogy inkább nem értem Bartók muzsikáját? Milyen hazafi vagyok, hogy az első kakasszóra elárulom Bartókot. De vájjon, felér—e az én áru­lásom Bartókig, s egyáltalán becsületes dolog—e, hogy szó­ban olyanért lelkendezem, akit gondolataimban valahogy ide­gennek érzek... Eh — döntöm el végül is a kérdő szemek tü- zében — Bartók van olyan óri­ás, hogy megengedheti magá­nak, hogy művészetének szub­jektív hatásáról, legalábbis méréktartóan nyilatkozzam... — Én nem szeretem. Illető­leg nem nagyon értem — bö­köm ki végül Is illemből, de egy kis titkolt örömből is, hogy állandóan köszönésre álló szám Végre valami mást is mond­hat. — Bartókot egy világ szere­ti.;. — így a nagymama; —..; és érti is — így a lány, kissé megbotránkozó arccal. Pont maga nem? Milyen nem­zetiségű? Megmondom; Egy pillanatnyi fagyos és meghökkent csend. A nagyma­ma töri meg óvatos fogalma­zással: —Hát... azért Bartók mégis óriás. — Az. Én is annak tartom... — Akkor nem értem — cso­dálkozik, most már rám az anya is, a lány is, s még néhá- nyan, akik felfigyeltek a be­szélgetésre. — Én sem értem, ez a baj — próbálkozom birkózni a sza­vakkal. Valahogy idegesít, fel­kavar és összezavar... — Ó, az nem lehet — mond­ja most a lány, és kicsit köze­lebb hajol, úgy kezdi magya­rázni a Keleti—tenger partján ő, nekem, a magyarnak, hogyan tágította ki a nagy magyar mu­zsikus, a zenei érthetőség ha­tárát..; Magyaráz, én figyelek, nem mindent értek, de nem mutatom, csak hallgatom a né­met szót, ezen az estébe fordu­ló alkonyon, az otthontól több mint ezer kilométerre..; Ö, Bartók, én elárultalak az első kakasszóra, s ujjaid mégis felém nyújtottad, hogy általam nem értett muzsikáddal ajtót nyiss. — a barátsághoz. Ügy érzem, most már értem muzsikád lényegét! mit sem érzek belőle. Utóvég­re ez a barátság nem valami megfoghatlan kategória, en­nek a társadalom egyedeire kell épülnie, hogy igazi tartal­mat kapjon..: Guten Aben, Guten Tag, Guten Morgen: mint va­lami köszönőgép lézen­gek, most már napok óta a ten­gerpartra le, a szobámba fel, az ebédlőbe be, udvarias visszaköszönés s, — hallgatom egyedül a tenger mormolását, Nem boldogító érzés egyedül lenni a sokak között... — Mit játszanak? — Bartók. A Concerto. — mondom akaratlanul is a kér­dezőnek, egy idősebb nőnek, akit most csodák csodája, nem ráncigái a szélrózsa minden irányába, égővörös fejű uno­kája... — Ja... Ja — lelkendezik a lánya, aki mellette ül, és kicsit patetikus hanghordozással kezd precíz értékelést adni tással kapcsolaté«, s más, a fa nulást nehezítő problémái., megoldására. A felnőttoktatásban rész vevő munkások, műszakjai körében elismerést vált ki i pártszervezet ezen kezdemé nyezése. Összeadják ötleteiket A Hatvani Járási Pártbizott­ság legközelebbi ülésén rész vesznek a járási tanács veze tői is, hiszen mindkét szerve' érintő ügyről lesz szó. Fonto sabban; értékelik, hogy a ta­nácsok miként töltötték, bt gazdasági szervező tevékeny­ségüket és az ötleteket össze­gyűjtve ezen az ülésen hatá­rozzák meg, miként lehet majd e munkát eredményesebbe tenni, nagyobb segítsége! nyújtani a járás termelőszö­vetkezeteinek gazdaságuk m egszi 1 árdításához. Távlati terv — tanulásra Évek óta a pártszervezet, a tanács és más társadalmi szer­vei által elkészített terv alap­ján szervezik az oktató-nevelő munkát Zagyvaszántó község­ben. E tervnek egyik igen lé­nyeges pontja, hogy lehetőleg a falu minden 50 éven aluli lakosa elvégezze a nyolc álta­lános iskolát. Az első időben — amikor úgy tudták, az em­berek, hogy más községekbe kell járni az iskolába — meg­lehetősen húzódoztak a nyolc általános elvégzésétől, de amióta saját falujukban jár­hatnak iskolába, mind többen vágnak neki az alapismeretek megszerzésének. Különösen a termelőszövetkezet tagjai je­leskednek a tanulásban; Oláh Ödön kocsis például feleségé­vel együtt tanul, Illés Jánosné és. a többi munkacsapatvezetó is rövidesen befejezi általános iskolai tanulmányait. A közös gazdaság vezetői, akik maguk is valamennyien tanulnak, nemcsak felvilágosító, nevelő munkát végeznek azért, hogy mind többen kövessék példá­jukat, de a termelőszövetke­zet szociális-kulturális alapjá­ból is jelentős összeget áldoz­nak arra, hogy a tanulni vá­gyók semmiben sem szenved­jenek hiányt politikai, gazda­sági és általános műveltségük gyarapítása közben. ^költözhetnek Gyöngyösön get. Csempézett fürdőszoba és csempézett konyha várja a há­ziasszonyokat a kertes, dísz- kerítéses házakban. Külön érdekessége a la­kásoknak a terasz, ame­lyik szép kilátást biztosít a városra, s a környező Mátrára. Az építkezéseik előrelátható­lag, október végére befejeződ­nék. Már 15 lakás 'elkészült, csak a víz bekötése hiányák. Ugyancsak végső befejezés előtt állnak az utak, s a jár­daépítés Is, Még néhány hét csupán, s 47 takarékos gyön­gyösi család tágas, szép lakás­hoz jut A felhívás azokat a községe­ket is megjelöli, ahol a legjob­ban várják a kiszisták segítsé­gét — Recsken, Erdőkövesden, Szederkény-pusztán, Sírok­ban — aíipl kukoricatöréssel, krumpliasással, vagy gyü­mölcsszedéssel tudnak hozzájár rulni a környékbeli fiatalok a betakarítási-vetési munkák mielőbbi elvégzéséhez. A fel­hívás már jó példával is ser­kentheti a járás ifjúságát. A Recski Kőbánya kiszesei munkaidő után önzetlenül se­gítettek a recski Kékesi Gyo­pár Tsz almájának leszedésé­ben, s egyetlen délután 52 láda almát szüreteltek, elismerést szerezve a tsz-tagságtól. Jó példa tehát már van, csak minél több követője legyen. Szüret és esküvők Az őszi hónapok mindig csúcsforgalmat jelentenek a pétervásári járás anyakönyv vezetőinél. Ilyenkor házasodik össze legtöbb fiatal ezen a környéken. Közülük mind töb­ben választják egyházi szertar­tás helyett a KISZ-esküvőket. A múlt évben is 29 ifjú pár esküdött örök hűséget egy­másnak a KISZ-szervezet ál­tal patronált szertartáson. Októberben újabb követőik akadnak: Bükkszéken Csatár Mária és Dobozi István, Ter- pesen Dorogi Mária és Simon Sándor döntöttek úgy, hogy KISZ-esküvőt tartanak. Né­gyük elhatározása annál is je­lentősebb, mivel mindkét köz­ségben első alkalommal ren­deznek egyház nélküli szertar­tással esküvőt. Alegbeszé/és — öreg diákoknak A Selypi Cementgyár párt- szervezete régóta figyelemmel kíséri, milyen körülmények között és milyen eredménnyel tanulnak az esti és levelező oktatáson részt vevő munká­sok és műszakiak. Időnként megbeszélésre hívják össze őket, ahol a pártszervezet ké­pet kap arról, milyen akadá­lyok nehezítik a rendszeres és eredményes tanulását a majd 30 lőnyi technikumon és egye­temen tanuló „öreg diáknak”. Ezeken a megbeszéléseken keresnek megoldást a lakás­sal, az utazással, a műszakvál­Még az idén £ 47 lakásba Gyöngyös legszebb részén, a Kálvária-parton befejezéshez közeledik 47 lakás építése. A város középpontjától mindösz- sze 5 percre levő magaslaton, jó levegőjű helyen épülnek az OTP-lakások. A Mátravidéki Építő és Szak­ipari Ktsz jó munkát végzett. A lakások tetszetősek, szé­pek és minden igényt ki­elégítenek. Felszereltségük kényelmet biz­tosít. A konyhában villany­tűzhely, modern berendezés, s mindez elválasztva az étkező helyiségtől. A két, illetve há­rom szobás lakásokban cse­répkályha ontja majd a mele­Termelőszövetkezet — amely szintén csatlakozott a felhí­váshoz — már 60 százalékban végzett a kenyérgabona-vetés­sel. A füzesabonyi járás vala­mennyi termelőszövetkezete csatlakozott az országos kihí­váshoz és vállalták, hogy a járás 23 szövetkezete a terve­zett 15 500 kataszt'rális holdon időben végez a kenyérgabona vetésével és azt a járásban mintegy 800 holddal túltelje­sítik. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya értékelte a termelőszövetkezetek őszi szántási-vetési és betakarítási munkáit, amely szerint a je­lenlegi eredmények alapján az egri és a hevesi járás áll az élen, míg súlyos a lemara­dás a pétervásári és a hatvani járásban. Az egri járás szö­vetkezeteiben az ősziek alá 64, a hevesi járásban pedig 61 százalékban végezték el a szántást, mindkét járásban kielégítően halad a betakarí­tás is. A hét végi összesítés szerint a megyében eddig 24 ezer hol­don törték le a kukoricát, az összes terület 35 százalékán, 1710 holdon kiszedték a cu­korrépát és kiásták a burgo­nya több mint felét. Az őszi búzavetés eddig 15 164 hold, s a vetésterv 21 százalékát te­szi ki. A füzesabonyi járásban a búzavetés 27 százalékos, míg a hatvani járásban a leg­rosszabb, ahol a tervezett te­rületnek csalt 13 százalékán került a földbe a vetőmag. A megyei tanács megálla­pítása szerint még mindig las­sú a talajmunkált üteme, amely a rendelkezésre álló gépkapacitás rossz kihaszná­lásából és a gyakori géphi­bákból adódik. A betakarítás már sok helyen kielégítően halad, a vetésnél viszont gyor­sítani kell a munkát. p. adások szervezésében, fontos feladatuknak tekintették, se­gíteni a felnőttek iskolai ok­tatását. A füzesabonyi járás­ban a felnőttoktatásban résztvevők 40 százaléka nép- frontbizottsági tag. 18 író- olvasó találkozót szerveztek a megyében. Bekapcsolódtak a Vöröskereszt által szervezett „Tiszta udvar — rendes ház”- mozgalomba. Tevékenységük nyomán a községfejlesztésért végzett társadalmi munka szervezésében olyan helyeken is eredményt értek el, mint például Kálban, ahol két év­vel ezelőtt nem tudták erre rábírni a lakosságot, s most a tanács és a népfront jó szer­vező munkája nyomán e köz­ség is a legjobbak közé küz­dötte fel magát. A tsz-köz- gyűlések és a zárszámadások előkészítésében is sokat segí­tettek. Összekapcsolták ezeket a választási agitációkkal. A tsz-akadémiák megszervezésé­ben is sokat tettek, összeha­sonlítva az elmúlt évekkel a népfrontbizottságok kapcso­lata lényegesen javult a tö­megszervezetekkel . A községekben, de a járá­soknál is a közéleti vezetés érdeklődése egyre inkább a népfrontmozgalom felé irá­nyul — állapította meg a vizsgálat. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents