Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1983, októ&w 31.; esutÓrtSk ——- ‘ i ........ PT EFÜ JSÄG Látják*e Apeon a jövőt? Ki ne ismerné azt a szólás­mondást: nem látni a fától az erdőt... Nos, Apcon sem fa, sem erdő! A Fémtermiában bizonytalanság uralkodik, s az emberek nemcsak a jövőt nem látják, de nem is nagyon hisznek ilyesmiben. — Egy dolgot biztosra ve­hetünk: január elsejétől a zagyvarónai kohászati üzem­hez tartozunk, mint üzemegy­ség — mondta Kőhalmi Imre igazgató. Két-háram hete, november 11-én, 40 tagú „delegáció” uia- zott Zagyvarónára. Várakozás­sal és reménykedéssel utaztak, de üres tarsolyokkal tértek vissza. A közös aktíván csak a jövő év eleji összevonásról esett szó, másról nem. A Fém- termia „leterhelése” továbbra is gond marad, nincs kialaku­ló profil, s ezt adni a zagyva­rónaiak sem tudnak. Valaho­gyan” úgy fest a helyzet, mint amikor kevés üzemanyaggal, szállítmány nélkül, nyílt ten­gerre fut ki egy hajó, szeszé­lyesen hányódik a hullámokon, s a kapitány meg a legénység azt reméli, majd csak közelük­be vet/ődik valami süllyedő hajó, s annak üzemanyagát, szállítmányát magukhoz vehe­tik, s elindulhatnak valamerre. De hasonlíthatnánk az apci gyárat egy dühös óriáshoz is, amely olyan erős, hogy hegye­ket képes megmozgatni, de, gyufaszálakat nyomnak a mar­kába, hogy azokat tördelgesse ,ió apróra. 49 milliós termelési értéktervet kell teljesíteniük az idén, holott 4—500 millióra is képesek volnának. Olyan kevés ferroötvözetet gyárta­nak, amely sem értékben, sem mennyiségben nem sok; mind­össze 16—20 embernek jelent munkát. Mit mutat a jelen? Sok helyről felkeresik mos­tanában az apci gyárat (leg­utóbb Csepelről jártak itt!), olyan üzemekből, amelyek ar­ra ítéltettek, hogy vidékre kell telepíteni. A látogatók nézelődnek, vizsgálódnak, ígérnek; aztán köszönnek, el­mennek, s minden marad a ré­giben, úgy, ahogyan van, aho­gyan volt. Az „ezt hozunk, azt hozunk” ígéretekkel csak a reményeket tépázzák, a bi­zonytalanságot fokozzák. Azt gondolná az ember, ilyen körülmények között a műszaki fejlesztés csak afféle barkácsolás, toldozás-foldozás, se füle — se farka munka. De nemi. A műszaki fejlesztés a maga nemében nem nagyon mutatja azt az állapotot, mint például a termelés. Csak egy­két jelentősebb tételt ragad­HilŐűálOáÚ'fil A nem gépesíthető szőlőterületek felújításáról junk ki... A magnéziumüzem­ben a retortás kemence belső terét átalakították, változtat­tak a tüzelés technikáján, s bár a nemzetközi színvonalat még nem érik el a retorták használatánál, eredményként könyvelhették el, hogy nem mennek tönkre néhány óra alatt. A forgószinítő kemencé­nél új berendezéseket. próbál­tak ki; s a próba tart most is, mért az utolsó kísérletek programozása most folyik. Nagy lépés volt az idén a kí­sérleti műhely létesítése, ed­dig Ugyanis a kísérleteket szétszórtan, szanaszét végezték az üzemben. Megépítették az első kísérleti kemencét is — teljesen saját erőből. E kis ke­mencében végzik el mindazt a kísérletet, amelyek n nagy ke­mencékben költségesek és gazdaságtalanok lennének. Pl. a fedőporkísérleteket, amely­nek gyártását ide, Apcra kon­centrálják. Persze-, mindez csak. a termeléshez képest mutat mozgalmasságot, több­letet: ha azt nézzük,' mit bír a kapacitásuk, milyen lehetősé­gek sorvadnak kihasználatla­nul — a kép egyszerre elsöté­tül. Egy koldusból kettőt ... Havas Tamás főtechnoló­gus idézte ezt a verssort: „egy koldusból keltőt minek csi­náljak?” Nyugodtan mondhat­juk: a gyár kollektív vélemé­nye ez az átszervezés ilyen módjáról. Nem, nem a függet­lenségüket sírják vissza, hi­szen természetes, hogy egy olyan iprvi egység, mint az apci is, nem lehet független! Az átszervezés szükségességét elismeri mindenki; de milyen átszervezés az, amely stabili­zálni próbálja a profiltalan állapotot? Nem volt és nincs különleges kívánságuk: milliós értékek rejlenek az üzemben, s azt szeretnék, ha ez az ér­ték nem menne veszendőbe, ha az üzemépületek, a beren­dezések kihasználását meg­nyugtatóan biztosítanák. — Se lent, se fent nem tudja senki, mit is akarnak tulajdon­képpen — mondja Havas fő- technológus, s nem kendőzi a reális állapotot: — Jelenlegi formájában a gyárunk nem is fejleszthető. Próbálkozni lehet, de sok értelme a próbálkozá­soknak nincs! Mi lehetre a megoldási Szerinte az, ha — helyes kül­földi példák nyomán! — hul­ladékfeldolgozó üzemet szer­veznének a Fémtermiából. Ez jelentős anyagi fedezetet nem kívánna, s azzal csak nyer­nénk, ha valóban olyan dol­gokat dobnánk szemétre, ame­lyek valóban értéktelenek. Pataky Dezső A szocialista gazdálkodás új feladatok elé állította a mező­gazdasági termelőszövetkezete­ket, de még a szakemberekkel jobban ellátott állami gazdasá­gokat is. Az új feladatok egyi­ke a nem gépesíthető szőlőte­rületek pótlása és felújítása. Mivel a termelőszövetkezetek szőlőterületeinél jelentkezik jobbára nem gépesíthető szőlő, ezek rendbe hozása az első te­endő, mert a közös gazdaságok termelésében stabil jövedelmet hoz. Erre a jövedelemre főleg a gépesíthető területek nagy­üzemi átállításának idején van szükség. Az új telepítésű szőlők ugyanis négy évig csak kiadást jelentenek, még akkor is. ha a telepítés jól sikerült. Mi is a teendő azokkal a te­rületekkel, amelyeket nem le­het gépesíteni és a rekon-struk- ctós tervek alapján más műve­lési ágba osztottak be? A szőlővel telepített szelíd és meredek lejtésű domborza­tok területét — ha még nem öreg telepítésű szőlők — a termő tőkék közötti vadalany tőkéket a jövő tavasszal meg­pucoljuk, rendbe hozzuk, fel­karózzuk. Itt természetesen, olyan alanytőkék jöhetnek számításba, amelyek még le- dönthetők. A tőkehiányokat gyökeres alanyvesszővel kell pótolni olyképpen, hogy a hiá­nyos tőke helyén hatvanszor ötvenes gödröket ásunk az őszön, a kiásás után — ha ősz­szel végezzük a pótlást — a kiásott földet azonnal vissza is húzzuk a helyére és amint az időjárás megengedi, fúróval elültetjük a gyökeres vesszőt. Nem szabad megfeledkezni a talaj termőerejének javítá­sáról sem, mert ez alapfeltéte­le a jó felújításnak, pótlásnak. Ha más mód nincs a termőerő helyreállítására, akkor az olt­ványok döntése, vagy a pótlá­sok alkalmával kell trágyázni. A fenti módon elvégzett pótlás a második évben tökéletesen oltható és zölden dönthető lesz Fontos, hogy a termelőszö­vetkezetek tervszerűen szer­vezzék meg a munkát Szep­temberben a szaporításra meg­határozott, illetve engedélye­zett fajtákat szelektálni kel­lett, majd a lombhullás után, a téli fagyok beállta előtt be­gyűjteni, a fajták pontos meg­jelölésével fedett helyen (leg­jobb tufakő pincében) homok­ba vermelni kell. A vermelt vesszőkhöz leghelyesebb ver- melési naplót felfektetni, így a faj tisztasága megőrizhető és a fajlakeveredés is ritkábban fordulhat elő. A begyűjtött vesszőket fásán zöldbe oltjuk és zölden döntjük. A termelő- szövetkezeteknél azért is szük­séges a fás oltócsapok felhasz­nálása, mert a zöld oltóhajtást a tervezett fajtákból igen gyen­ge és kevés mennyiségben tudnának felhasználni. A fás csapokból fajtisztán olyan mennyiséget lehet előállítani, amennyire szükség van. Nem is beszélve arról, hogy a fásán zöldbe oltott oltványokból fej­lődnek a legerősebb szőlőtő­kék. Zimány Sándor Jelentkezési felhívás a Debrecen-pallagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A kettős gombavessély ellen Reggelente sok vidéki asz- szony cipekedik árujával az az egri piacra. Nagy részük igen keresett erdei gombát szállítja és árusítja a város­ban, kettős veszéllyel fenye­getve a kevés tapasztalattal rendelkező háziasszonyokat. Ugyanis csak egy piaci megbízott ellenőrzi a piacra hozott termékeket, mert egye­dül van, így természetesen vizsgálódása nem lehet ala­pos, fennáll az a veszély, hogy az egészséges gombák közé — szaktudás hiányá­ban — mérges fajták Is keve­redtek. A másik veszély már egyenesen következik abból a tényből, hogy gombát csak egyéni árusok kínálnak, árát is maguk szabják meg, nem egyszer a megtűrt korlát fö­lé emelve azt. Veszélyesebbek az úgyne­vezett házalók, akik az árat valósággal az elérhetetlen magasságig strófolják, áru­ikat pedig senki sem ellenőr­zi, és ezzel a gombamérgezés lehetőségét meghatványoz­zák. Nem érdemtelen e kettős gombaveszély ellen védekez­ni és ennek egyszerű módjá­val foglalkozni. A megye- székhelyeken lakó háziasz- szonyok régi kérése volt, hogy a MEK, vagy a földmű­vesszövetkezet nyisson a pia­con, vagy a város központi helyén egy gombaértékesítő szakboltot. Egyszerű lenne a kettős veszély elleni védeke­zés, mert egy helyen értékesí­tett erdei gombákat szakem­berek rendszeresen és alapo­san ellenőrizhetnék, ugyan­akkor az árakat is mérsékel­nék. A kért bolthoz az Erdei Melléktermékbegyűjtő és Ér­tékesítő Vállalat vezetői messzemenő segítséget Ígér­tek. ‘ Naponta szállítanának friss gombát, a szakellenőr­zést is biztosítanák, ugyanak­kor más, másutt nem vásá­rolható erdei terméket is ad­nának értékesítésre a bolt­nak. A város háziasszonyainak kérése és a felkínált segítség meggondolásra kell hogy késztesse az illetékeseket, s ha nem is véglegesen, de mi­előbbi megoldást követel. p. e. A Debrecen-pallagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum levele­ző tagozata felhívja mindazok fi­gyelmét, akik felsőfokú állatte­nyésztési szaktechnikusi képesí­tést kívánnak szerezni, kérhetik felvételüket a fenti intézménybe. Felvételi feltételek: középiskolai érettségi, vagy képesítő oklevél, megfelelő előképzettségnek számít a képzési szakiránnyal egyező szakmunkás képesítés is. Korha­tárra tekintet nélkül jelentkezhet­nek a levelező tagozatra olyan munkaviszonyban álló személyek és termelőszövetkezeti tagok, akik legalább másfél évet már munka- viszonyban, illetőleg termelőszö­vetkezeti tagsági viszonyban töl­töttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töltött időnek tekintjük. A jelentkezők felvételi lappal jelentkeznek, amelyhez csatolni kell érettségi, vagy képesítő bizo­nyítványt, ennek hiányában szak­munkás-bizonyítványt, önéletraj­zot, orvosi igazolást, vállalati ja­vaslatot, születési anyakönyvi ki­vonatot. A tanulmányi idő három év. Az iskola elvégzése után a hallgatók felsőfokú szaktechnikusi oklevelet kapnak és kedvezményesen foly­tathatják tanulmányaikat más ag­rárfelsőoktatási intézményekben. Jelentkezési lap az iskolánál kérhető. A jelentkezés határideje (az okmányok beküldésével): no­vember 15. Új év kezdetén a hatvani Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Egerben, Kőkút utcában, házhely eladó. Érdeklődni: 22-56. telefonon, Pozsonyiné. A 4. sz. AKÖV felvételre keres hatvani telephellyel vizsgázott ka­zánfűtőt, gépkocsi szerelőket és jármű lakatosokat. Jelentkezni le­het: Hatvani Főnökség telephe­lyén. Számológépek, összeadógépek tsz-ek részére garanciával, kész­pénzért eladók. Telefon: 336-845. A MÉSZÖV Mezőgazdasági Osz­tálya egyetemi, vagy technikumi végzettséggel agronómust keres felvételre. Jelentkezés: Eger, Kné­zich Károly utca 2. Az Egri Vas és Fém Ktsz (Eger, Zalér József utca 11. szám) keres „IFA” 0,75 to-ás tehergépkocsira gépkocsivezetőt. Fizetés kollektív szerint. nxtp&sfá * Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága ée a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Felelős kiadót TÓTH JÓZSEF Kiadja j Néptllsás Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 1 Telefon: 12-57. 12-73. Postafiók: 2* I L SZ.t 25 082. Kiadóhivatal: Eger. Balcay-Zsllinszky utca L Telefon: 24-4«. Poetatlók: 2*. Tenesztt a Magyar Poéta. Előfizet- i hető • helyi postahivataloknál ée - kézbesítőknél. Hevea megyei Nyomda vállalat ! Igazgató: Marosán József. Eger. Bródy Sándor utca á 1 A Gyöngyösi Vízművek mátra- füredi munkahelyre azonnali be­lépésre keres gyakorlott vagy vizsgázott gépészt. IDÉNYRE ,ÚJ RUHÁT A Propán-butángáz, vala­mint a hűtőgép »service- szolgálat vállalatunknál beindult Kérjük megrendelőinket hogy igényéikkel Sssé- chenyi utca 5. szám alatti telepünkhöz forduljanak. Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat EGESZ ÉVBEN KÉSZRUHÁI NŐI SZÖVETRUHÁK 200 Ft-tól, 530 Ft-ig. Kevesen tudnak még me­gyénkben is arról, hogy Hat­vanban már második éve mű­ködik a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum. Szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik nélkülöz­hetetlen eleme, az ipari-mű­szaki értelmiséghez hasonló mezőgazdasági értelmiségi ré­teg megteremtése volt az a társadalmi igény, amely életre hívta a felsőfokú mezőgazda- sági technikumokat, így a hat­vanit is. Hatvanban zöldségtermesz­tési és zöldségmagtermesztési tagozat működik, ami megfe­lel, a táj termelési profiljának. A Heves megyei dinnye, para­dicsom, paprika, az észak­szolnoki uborka, tök, paprika, dinnye, a Kelet-Pest megyei zöldborsó, csemegeuborka, ká­poszta és a dél-nógrádi borsó, bab történelmi hagyományok­kal rendelkezik, s szerepe a főváros és az ország északi ré­szének zöldségellátásában egy­re növekszik. Itt összpontosul az ország zöldségtermesztésé­nek egyharmad része. Nyil­vánvaló, hogy a zöldségter­mesztés szakembereinek kép­zésére Hatvannál alkalmasabb helyet nem találhattak volna. A korszerű nagyüzemi zöld­ségtermesztés módszereivel ismerkednek meg a hallgatók elméletben és gyakorlatban egyaránt. Már technikumi ta­nulmányaik idején részt vesz­nek a körzetben működő ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok szakirányú mun­kájában. Elméleti ismereteik így olyan gyakorlati tapaszta­latokra épülnek, amelyeket nemcsak szemlélet útján, ha­rcin konkrét termelő és szerve- zomunka közben szereznek. Ez szükséges azért is, hogy a fa­lusi életet megismerjék, meg­szeressék, s tanulmányaik el­végzése után vállalják is azt. A tanulmányi idő a nappali tagozaton két év, a levelezőn három. Elvégzéséről a hallga­tók oklevelet kapnak és a gaz­daságok szakosítása során ki­alakuló kertészeti üzemágak­ban, mint vezetők nyernek be­osztást. Laboratórium, könyv­tár, diákszállók állnak a hall­gatók rendelkezésére. A tech­nikum külön tanüzemegységet kap a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gazdaságának keretében. A gyakorlati isme­reteket itt a legfejlettebb szin­ten szerezhetik meg. A nappali tagozatra elsősor­ban érettségizettek nyerhetnek felvételt, a január elején in­duló levelező tagozatra már az érettségivel nem rendelke­ző, de szakmunkás-vizsgát tett és a felsőfokú tanuláshoz szük­séges ismeretekkel rendelkező gyakorlati szakemberek is te­hetnek sikeres felvételi vizs­gát. A hatvani Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban új év kezdődik, új hallgatókat vár az iskola, olyan fiatalokat és mezőgazdasági szakembereket, akik a zöldségtermesztésben kívánják továbbfejleszteni képzettségüket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents