Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

4

NGFOJSá«

1963. október 3:, csütörtök

A múzeumi hónap eseményei Heves megyében

tater/ú Bakó Ferenccel, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatójával

Október — múzeumi hónap. kz ország valamennyi múzeu- nában kiállításokat rendezlek most, a városokban, faliakban muzeológusok tartalak előadásokat kutatásaik sredményeiről. Heves megye mízeumai is gazdag programnál készültek erre a hónap- a. A tervekről, a múzeumi tónap Heves megyei esemé- tyeiről nyilatkozott Bakó Fedte, a Heves megyei Múzeu- oi Szervezet igazgatója.

— Először talán a megye- zékhelyen, Egerben megrendezésre kerülő eseményekről eszélek. A múzeumi hónap ivatalos megnyitóját október -án tartjuk. Ezen a napon a >obó István Vármúzeum, a ■etőfi Irodalmi Múzeum, a (azafias Népfront megyei tit- ársága és a Szakszervezetek leves megyei Tanácsa rendesében Gárdonyi Géza szülésének századik évfordulója fkaiméból emlékkiállítás nyí- k a Szakszervezeti Székház ildszánti kiállító termében.

A vendégeket Sályi János, a KF megyei titkára üdvözli, «egnyitó beszédet Miklós Ráírt, a Petőfi Irodalmi Múze- m tudományos munkatársa tömd.

Október 9-én, szerdán, dr. okos József főiskolai tanár *t előadást a Szakszervezeti ’ékházban „Gárdonyi a ma- 'ar nyelv búvára, művelője,

, a Gárdonyi-szókincs né- my sajátsága” címmel. A gújabbkori történész muzeo- gusok, és a népi demokrácia irával foglalkozó helytörté- ■szek országos tanácskozása sz Heves megye honismereti akkörvezetőinek bevonásáéi 1-4- és 15-én.

..Egri művész atyafiak” címei dr. Volt Pál tudományos rtató, az Országos Műemléki üigyelőség munkatársa tart -án előadást. Az egri prog- m utolsó eseményére 23-án írül sor, amikor Morvay Ju- t tudományos kutató, a NépIsmét Heves megye első

az

A Hevea megyei MÉSZÖV a Csongrád megyei MESZÖV- vel kötött ötéves vessenyszer- ződést, amelyben rögzítették a két megye szövetkezeti mozgalmára, a második ötéves terv során váró feladatokat. Célul tűzték ki a versenyidőszak végére, a teljes erővel való gazdálkodást.

Az eddig végzett értékelések alapján, említésre méltó, hogy 1961-ben Heves megye, 1962- ben Csongrád , és most az első félév alapján, ismét Heves megye nyerte a versenyt. A megye az előző évhez viszonyítva szép fejlődést ért el, amelynek bizonyítéka, hogy a versenypontok alapján, több pontban maguk’mögött hagyták a versenytársat. A tömegszervezeti munkában, a kiskereskedelmi, vendéglátóipari forgalom növekedési ütemében, az árukészletek forgási sebességében, valamint a vendéglátóipari gazdálkodás eredményszintjében volt jobb Heves megye, a Csongrád megyei szövetkezeteknél.

Nincs nagyszerűbb dolog, mint együtt örülni embertársainkkal — a magunk örömén.

•k

A gyávaság a bátorság egyik formája: nem szégyelljük, hogy félünk.

★

A csók és a szerelem örök. Legfeljebb adója és tárgya változik.

★

— Miért, félsz te a sötét szobában?

— Nem tudom,

honnan fúrnak meg... ★

Egy nő mondja: Nem szeretem a naptárt... Mindennap azt közti velem, hogy egy nappal megint öregebb lettem...

★

A naiv férfi azt hiszi, hogy meghódított egy nőt, — pedig csak áldozatul esett. ★

Minden bölcsesség annyit ér, amennyi benne a — bölcsesség!

(—ó)

Hózentrógert világszínvonalon

Egy főmérnök naplójából

1959. Keserű szájízzel haza. Mégiscsak borzasztó. A becsuán- naföldi hozentróger- gyártás messze megelőzi a miénket. Rugalmassága lenyűgöző. gyártástechnológiája megltapó, míg mi szinte manufakturálisan gyártunk. És a Kossuth-díj sem utolsó dolog. Világszínvonalra emelem...

1962. Már jól haladok. Félauiomatizá- lás megvan. Nyúlás kitűnő, csak a csatok gyártására nem kaptam profilt. Csat nélkül pedig nincs hó- éentróger. Jelenleg tehát van automatám gyártható hózentróger, nincs hozzá csat és a gombolórészt Varrják még kézzel. De nem török le.

1963. Jó, hogy nem törtem le. A gombolórész technikája megoldódott. Félautomatán gyártják már tizes sorozatokban. A csatot már átvette egy ktsz. Nyugdíjasok és csökkent

munkaképességűek gyártják. Sorozatban. Csak a fogazott részt reszelik még kézzel. De nem török le...

1964. Hárommillió hózentróger, a raktáron. Az új és korszerű, magam tervezte automatasor egyedülálló a világon.

Termelékenysége óránként ezer pár! Kidolgoztam a ktsz- nek is a csatok nagyüzemi technológiáját, már az is megy. Sőt a fogazást is gép csinálja már. Most hozattuk Angliából. Ott porosodott kihasználatlanul egy múzeumban. De azért jó. Most már csak az összeszereléssel van baj. De nem török le. Célom: világszínvonalra emelni a hózentróger gyártását.

1967. Munkámat kezdi a siker bekoronázni. Nagyon boldog vagyok. Terveim szerint elkészült az első csatreszelögép, rövidesen annak is megindulhat a sorozat- gyártása. Sikerült kidolgoznom az összeszerelés technológiáját is. Legfeljebb egy év és piacra dobhatjuk az összeszerelt, elegáns és rendkívül nyúlós hózentróger- készletiinket. Kell is. A raktáron eddig nyolcmilliárd van. De sebaj. A sikerhez göröngyös út vezet...

1969. Ki hord ma hózentrógert? De nem török le. Most jártam a Kanári-szigeteken. Ott világszínvonalon gyártják a bajuszpedrőt ... Míg mi, áh! jobb erről most nem beszélni. Tettre fel!

(egri)

Mondják, a tavasz és a Síelem ikertestvérek: Meglelt.« ámbár a tűnt évek mást zonyítanak: A szerelem min- g szerelem marad, legyen ta- isz, vagy ősz» nyár vagy tél; dán csak annyi igaz, ha mór kiröppenti ezüst nyíl- sszójét, tavasszá szelídül a kkenő nyár, a szomorkás ősz, derniesztő tél; Harsogó, má- jros. bolondos tavasszá. Vidéken laktunk néhány észtjéig. No, nem messzire a rostól, csak néhány kőhají- myira. Mégis vidék volt a ja- ból.

. szomszédunkban lakott Jut- . Lehetett vagy hatéves, én jg ha eggyel több; Rövid pfja volt. Kunkori. Talán azt írettem meg benne; Pedig akran játszottunk haragszom Jöt Miért? Azt hiszem, egyi- nk sem tudta. Egészen ad- í, míg apám két szép piros gömböt nem hozott a város- 1. Az egyiket Jutkának aján- kozta. Orroltam is akkor: ki ki az apám?

Szeleburdi kis teremtés volt. i percig, ha egészben mait a szép piros léggömb. Ne- ■resztette a rózsabokornak pakk... vége volt. Hogy itat- az egereket! Egész kis tó it a lakkcipők körül, a ször- ű nagy’bánattól .Megsajnái- n. Olyan védtelen volt, olyan Jódott! Odaadtam az enyé- ■t, pedig a szívem majd bele- kadt.

lámcsodálkozott. Nem akar- hinni.- Ott van, fogd már! — ríttam rá, s kezébe nyomtam éggömb spárgáját.- Tényleg az enyém? — ta- skodott még mindig.- A tied! Nekem nem kell! férfiak már nem játszaí ! — idéztem apámat.- Te tényleg már férfi >y? — bámult kitágult székkel.- Az .leszek nemsokára! — ndtan fennhangon.- Akkor feleséget is kell asztanod!- Hát persze... — adtam a fit.

PATAKI PAfc;

/ /

7~4 LA LK0ZA$O£< 6C

— És... kit?

— Találok én!

Üjra el pityeredért:

— Biztosan szebb lesz,

mint

— Hát... — kínoztam tovább. Brühühü.;:

— És..; ha téged választanálak?

— Igazán? Mond igazán? — s maszatos kezefejévei végigtörölte könnyázott szemét;

Szerelmes volt? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy amikor néhány hét múlva felpakkol- tunk a teherautóra, nagyon fájt a szívem. A csöppnyi ablakból sokáig bámultam még távolba vesző alakja után. Fehér kendője úgy' röpdösött, mint egy riadt galamb;

★

Az első nyaralás is szerelemmel végződött. Tizenkét éves voltam. Két hét egy igazi tanyán! Csodálatos élmény! A világ tetje! Pedig csak afféle megtűrt vendéggyerek voltam, Szivességből. Hogy színt kapjak, én a vérszegény pAiti gyerek. Szmt azt csakugyan kaptam. Kint a réten, ahova reggel hatkor a két tehenet kihajtottam. Milyen szépeket is lehetett álmodni a zöld pázsiton, a kék eget bámulva! Voltam feltaláló és orvos, tanár és autószerelő, lovaskocsis és mérnök, vadász és kovács. És..; mint sofőr, éppen az autómat akartam beindítani, amikor gyönge hangon segítségért kiálltott valaki. A fákon túl, a tó felöl jött a hang. Egy kislány kiabált. Kagylóba lépett, yggy mibe, — megvágta a lábát. Nem kellett sok vetkőzés, már tocsogtam felé.

—Ne !Ne! — kiáltott rám, s védőn tartotta maga elé a kezét.

Egy tenyérnyi helyen piros volt a víz, nem törődtem semmivel. Az ölembe kaptam, úgy vittem ki a partra. Pucér volt egészen. Sirt. A fájdalomtól? A szégyentől? Amikor lefektettem a parti fövényre s jobb híján az ingemmel takartam be vézna testét — sokáig hallgatott. Aztán egyszer csak megszólalt, de a világért sem nyitota volna fel szemét.

— Ugye, most már a szeretőd vagyok?

így lett nekem szeretőm. Még nem is tudtam igazából, hogy mi a szerelem;

★

Hatodszor láttam a filmjét. Ráköltöttem minden zsebpénzemet. Szőke volt és kékszemű. Sárga arany haja, mint puha selyemkendő ölelte az arcát. Táncolt, énekelt és mosolygott. Mindig csak rám mosolygott, bárhol ültem is a moziban. Szerettem. Kamaszos lo- bogással. És közben halálosan féltékeny voltam mindenkire, aki velem együtt a moziban ült. Hogy hallgatták a hangját. Osztozhattak a mosolyában. De talán azért mardosott leginkább a féltékenység, hogy láthatták amikor tánc közben övig röppent könnyű szoknyája. A legszívesebben mindenkinek befogtam volna a szemét.

Esténként arról ábrándoztam, hogy másnap találkozom vele az utcán. Szólni biztosan nem merek, csak követem titkon, észrevétlenül. Szerettem volna látni a házat, ahol lakik. Az volt a tervem, hogy elküldöm neki legdrágább kincsemet, kis könyvtáramat. Talán kezet is nyújt és én megfoghatom a kezét.

Másnap csak a képmásával találkoztam — az újságokban, Abból tudtam meg azt is, hogy Pasaréten lakik. Így vesztettem el akkor Öt — örökre. Mert mit akarhatott volna akkoriban egy erzsébetvárosi srác egy pasaréti lánytól?

★

Már harmadik hete a pince penészes boltíve volt az ég s a jószagú föld, a füves pázsit a durva cementpadló. De nem lehet olyan mélyre menni, vagy olyan magasra, ahová el ne érne Ámor nyílvesszője. Megsebzett engem is.

Icának hívták. A szememben — földreszállt tündér. Tizenhat éves. Én tizennégy voltam. Véletlenül tudtam meg, hogy van a pincének egy félreeső zúga, amit a nagyok, a tizenhat évesek Csók utcának neveztek el. Nekünk, gyerekeknek tabu volt. Egyszer mégis oda merészkedtem. Ica után.

A sarkon megtorpantam. Valaki már várta. Halkan beszélgettek, kuncogtak, aztán

csönd lett, hosszú csönd- Lélegzetvisszafojtva vártam. Szívem a torkomban dobogott. Mit csinálhat Ica? Fáztam, a fogam összekoccant, lábam el- zsibbadt a mozdulatlanságban. Akkor valaki elsuhant mellettem. Nem Ica volt. Megérez- tem. A szívem hangosabban dobbant: Ica egyedül maradt! Halkan fütyörészett.

Besurrantam a sötét folyosóra. Szemem, amely már hozzászokott a sötéthez, hamar felfedezte támaszkodó alakját. Eléje álltam, átfogtam derekát. Nem lepődött meg. Magához húzott, és... megcsókolt. Egy pillanat volt az egész. Aztán ellökött magától, s akkora pofont kaptam, hogy

(Csont István

a pince boltívén ott táncolt az egész csillagos égbolt.

Ez volt életem első igazi csókja. De hiába erőltetem az eszem, nem emlékszem az ízére.

★

Házi ianitóskodtam. Zsuzsa tizennégy volt és nyolcadikos. Én tizenhat és hatodik gimnazista. Már felnőttnek éreztem magam. Zsuzsa is annak

akart tűnni a szememben, de.., az akarat még nem minden. Kislány volt, ráadásul: a tanítvány. Egyszer, társaságban zálogosdit játszottunk. Jó volt. A csillagvizsgáiást kedveltem legjobban. Ketten a sötétben, tanuk nélkül. Úgy lehetett igazán csókolózni! Csak Zsuzsával bántam úgy, ahogy gyerekkel szokás. Csók helyett mindig testvéri puszit kapott. Mégis, attól kezdve mindig zálogost akart játszani. Csak velem. De hát a tisztesség! A tanítványom volt, s a szülei vakon megbíztak bennem. Pedig szép lány volt. Bimbózó lány. Olyan játékra termett.

Történt, hogy egy hétre vidékre utaztak, s nekem, nem emlékszem pontosan, hogy miért, de utánuk, kellett kártyáznom. Délután kettesben maradtunk, s most már nem volt kibúvó a zálo- gosdi elől. De újra csak puszi lett az általa oly áhított csőkből, s válaszként — nekem — ismét egy jókora pofon —, \rnint két évvel előtte Icától. Ellenkező előjellel. S a kísérőszöveg: buta szamár!

Valamit megint eünu- illusztrációja.) lasztottam, amit pótolni soha többé nem lehet.

★

Első szerelmek... Ki tudja, szerelem volt-e valamennyi? Inkább csak a gyerek kíváncsisága, mohósága: felfedezni a nagy titkot, a szerelem csodáját. Titok? Gyermeki szemmel nézve kétségtelen. Csoda? Inkább varázslat, de szép varázslat. Mégis, emlékként a legszebb. Emlékként — örök.

l vándorkiállítást rendezünk. P I Gárdonyi Géza életét bemutató dokumentációs tablóka először két hétig Egerben ál- . lítjuk ki, majd a megye községeinek művelődési otthonai következnek. Ez a vállalkozá- ■ sunk már túlnyúlik a múzeumi hónap keretén, a „megye- • járás” előreláthatólag el-húzó- 1 dik egészen a téli hónapokig. Tizenöt községben / terveztük a kiállítási anyag bemutatását. Nagy segítséget nyújt ; munkánkban a Hazafias Népfront (szervezi a kiállításokat), előadót pedig minden községben a TIT biztosít majd.

— A parádi „vállalkozás”?

— A parádi Szabadtéri Múzeum megnyitása már szerepel a múzeumi hónapok programjában. Mit is jelent ez? Párádon megvásároltunk egy olyan telket, amelyen múlt század végi formában áll egy palóc faház, csűr és kút. Felkutattuk — a környéken élők elbeszélései alapján — a több évtizeddel ezelőtti lakberendezési tárgyakat, megvásároltuk azokat, és elhelyeztük a most már múzeum-házban. Ez a vállakózásunk,'amely most már testet öltött, az országban egyedülálló.

— A harmadik újdonság?

— Az idén először a megye hat járásának Ijuszonnégy községében a múzeum külső munkatársai előadásokon ismertetik az egri vármúzeum munkáját.

Alaposan, nagy körültekintéssel készültünk fel a múzeumi hónapra. Reméljük, az eredmény sem marad el. Eredményként szeretnénk „elkönyvelni” a kiállítások és az érdekesnek ígérkező előadások minél nagyobb számú részvevőit — mondta befejezésül Bakó Ferenc, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója.

(tótit)

rajzi Múzeum munkatársa „A palóc család otthona” címmel tart majd érdekes előadást.

— Milyen rendezvényekre' kerül sor a megye többi városában, községeiben?

— Megyeszékhely után Gyöngyös bővelkedik eseményekben. Az október 6-i hivatalos megnyitó után, október 8-án dr. Székessy Vilmos, a Természettudományi Múzeum főigazgatója a Természet- tudományi Múzeum munkáját ismerteti. Dr. Vertse Albert, a Magyar Madártani Intézet igazgatója a Mátra Múzeumban október 11-én „Madárvédelem a Mátrában” címmel tart előadást.

Vasárnap, október 13-án nyitják meg a Mátra Múzeumban Halápy János festőművész emlékkiállítását. A tárlatvezető Nagy Béla gimnáziumi tanár lesz. „Múzeumi munka a gyöngyösi járásban” címmel dr. Géczy József, a Gyöngyösi Járási Tanács vb- elnökhelyettese tart ismertetést 15-én. Sor kerül még dr. Fülöp Lajos kollégiumi igazgatónak „A honismereti szakkörök feladatai a néprajzi gyűjtőmunkában”, dr. Hon- tert Rezső gimnáziumi tanárnak ’’Fejezetek Gyöngyös és a Mátra-vidék történelméből”, és Nagy Gyula múzeumvezető „A Mátra Múzeum természettudományi gyűjtése” című előadásaikra.

Párádon 13-án, vasárnap dr. Ortutay Gyulai akadémikus, a HNF országos főtitkára nyitja meg a Szabadtéri Múzeumot.

Huszomhetedikén Tamamé- rán a megújított helytörténeti gyűjteményből rendezett kiállítást nyitják meg.

— Miben különbözik az idei múzeumi hónap az előző évekétől?

— Három újdonságról számolhatok be. Először is az idén —

a Heves megyei múzeumi hónapok történetében először —