Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

1963. október 22., kedd

NEP0JSAO

Riportereink íelentik

Befejezte munkáját az irodalomtörténészek egri vándorgyűlésé

Hétfőn reggel az építkezéseken „Növekszik az erkölcsi tényezők szerepe”

—, de vasárnap nem dolgoztak. (F. L.)

★

Mintha ködbombát robbantott volna valaki, a Népkert fái alól csak sejteni lehet

a Hadnagy utcai

épülettömbök kontúrjait az őszi reggel kékesszürke párájában. A felfüggesztett síndarab munkakezdést jelző kongása már a semmibe foszlott — az emberek, építőmesterek és segédmunkások, — elfoglalták helyüket az állványok magasán, a gépek mellett, s a csapadékgyűjtő csatornák mély árkaiban. S bár látszólag minden á legnagyobb rendben halad, mégsem mondhatni, hogy ez a hét is jól kezdődik.

— „Hiánycikk” az építőmester és a szakipari kapacitás sem megfelelő — mondja Mészáros Imre építésvezető. — Április, május és június hónapokban, kétműszakos termeléssel elűztük fejünk felől a gondokat. a befejezési munkákhoz, a burkoláshoz, festéshez, asztalosmunkákhoz azonban már feltétlenül több emberre van szükség.

Két épületben 78 lakást adnak át november közepére és november végére az építők. Az A/8-as tömbnek már a külső vakolása folyik, s a szobákat a festők vették birtokukba, akik egy-egy emeleten 3 lakás festését' vállalták; a korábbi 3—4 hét helyett, most egy hét alatt végeznek a munkákkal.

— Milyen problémák vannak az A/7-es tömbnél?

— Legkésőbb szeptember végéig be kellett volna fejezni a gázvezeték felszerelését. De még ma sem kezdtek hozzá.

— S a két épület lakatos- : munkáit mikor kezdik?

— Júliusban meg kellett volna érkeznie Kecskemétről a lakatosáruknak és harmincszo- j ri sürgetés után, pénteken és j

Felemelték a foglalkozásokhoz t beszerzésére fort

Az iskolai műhelyek, általában a gyakorlati foglalkozás, a szakmai előképzés anyag- ; szükségletére előirányzott ősz- szegeket felemelték. A 'közel- i múltban kiadott intézkedés : szerint az általános iskolák osztályonként az eddigi 1100 < forint helyett 1400-at, a középiskolák pedig 1600 helyett 2200

Az egri AKÖV- építkezésen

reggel nyolc órakor kezdenék a munkát. Józsa Jánoi kőműves hozzá is látna a lépcsőház vakolásához, de aa ácsok még nem érkeztek meg, sem Kerecsendről, sem Hevesről. Állvány nélkül pedig a kőművesek nem dolgozhatnak. Bosszankodás és huzavona után maguk kezdik az állványozást

Barta István és két társa negyed kilenckor már a szerelőcsarnok lábazati betonozásán dolgozott, pedig Vécsről érkeztek munkahelyükre.

Kilenc óra már elmúlt, de az építkezésen még egyetlen vízvezetékszerelő, tetőszigetelő, bádogos, fűtésszerelő, és lakatos sem jelentkezett. Ballonkabátos, húsz év körüli fiatalember sétálgat a hideg, némán álló gőzhengerek mellett. Lakatos ő, most helyezték át a munkahelyre. Mindez fél tíz előtt néhány perccel tűnt ki, amikor a szakipari építésvezető és a művezető megérkezett. Hol a többi lakatos? Ök majd a későbbi busszal érkeznek, különben is először a gyöngyösi központban jelentkeztek (?), aztán jönnek az egri munkahelyre. Mindezt olyan természetességgel mondta az építésvezető, hogy semmi kétség, ez itt már évek óta így szokás. A lakatosok háromnegyed tízre sem érkeztek meg. Pedig a szerelőcsarnok nagy vasajtajai ott hevernek az épület mellett. Sietni kellene, hogy mire a nedves, hideg idő beköszönt; ajtó, ablak legyen az épületen, és fűteni lehessen, hogy a belső munkákon dolgozhassanak.

P. Nagy Lajos és Rózsa Kálmán kilenc óráig várta a teherkocsit, hogy szerszámaikat Fflnémetre szállíthassák, nyolc társuk Felnémeten várta őket — szerszámok nélkül ők sem, dolgozhattak.

Szombaton sem volt jobb a helyzet, nem kötötték be a gépeket, s villany nélkül nem működtek a vibrátorok, vagy húsz ember csak 11 óra felé foghatott munkához. A főépítésvezető szerint, vasárnap közel 60 ember dolgozott az AKÖV-építkezésen. De a vasárnapi műszaknak kevés nyomát láttuk. Nem csoda, sok embernek csak beírták a vasárnapi műszakot, — ennek alapján 100 százalékos túlórát fizetnek

rés folyamán egyre jobban növekszik a társadalom életében az erkölcsi tényezők szerepe”.

— A humanizmus új szemlélete az új irodalom számára jelenti az ember belső, valósa gára való fokozottabb figyelést, vagyis az elmélyültebb lélekrajzot, s ami ennél is fon tosabb: jelenti az emberei közötti viszonyok elmélyültebl ábrázolását, az erkölcsi tém- jelentős előtérbe kerülését, mai élet meglevő konfliktusa, nak művészi ábrázolását, amei Vlagyimir Tyendrjakov, Alel. szendr Szotzsenyicin írásai jellemzi. Az emberi személyi ség nagyobb jelentősége i irodalomban jelenti az egyér vonások fokozottabb vizsgák tát — fejezte be előadását , Nagyvilág munkatársa.

A vitában felszólalt Bal Imre, a debreceni egyetem, könyvtár könyvtárosa, Angyt Endre, a debreceni Kossui Lajos Tudományegyetem tan; ra és Nyíró Lajos, a Magy; Tudományos Akadémia Írod; lomtörténeti osztályának vezc - tője.

A vándorgyűlés zárszavát? elnöklő Weber Antal mondt- Emlékeztetett arra, hogy 19£ óta ez már a tizedik# vándoi gyűlése a Magyar Irodalom; történeti Társaságnak, s reme nyét fejezte ki, hogy a gyűlésen megmutatkozó konstruktív vitaszellem jó hatása je lentkezik majd a kutatóműn kában, az egyetemi és középiskolai oktatásban, s az ismeret- terjesztésben is.

Vasárnap befejezte munkáját Egerben az irodalomtörténeti vándorgyűlés. A vándor- gyűlés utolsó napján Elbert János, a Nagyvilág munkatársa tartott előadást a szocialista realizmusról és a? új szovjet elbeszélőkről. — A magyar közönség — mondotta — egyre intenzívebben érdeklődik a szovjet irodalom problémái iránt Ez az érdeklődés nemcsak esztétikai, hanenis elsősorban publicisztikai jellegű

— hangoztatta bevezetőjében, majd beszélt a szocialista realizmus torz értelmezéséről, amely a személyi kultusz idején terjedt el, s Gorkijnak nem is a legjelentősebb művéből magyarázta és vezette le a szocialista realizmus ismérveit Szovjet, kelet-európai és nyugati kutatók, esztéták, írók véleményére hivatkozva állította, hogy a szocialista realizmust nem lehet egy műből, de még egy nemzet irodalmából sem magyarázni. A szocialista realizmussal kapcsolatos elvi problémákat boncolgató bevezető szavai után az előadó az új szovjet szépprózáiról beszélt — Ezt — hangsúlyozta

— nemcsak a fiatal nemzedék . képviselői teremtették meg. A ' mai szovjet novellisztika leg- , jelentősebb alkotásai Solohov Emberi sorsa, Tvardovszkij j Kályhások című elbeszélése, . Kazakevics, Olga Bergholc ^ írásai mellett a háborúban , emberré és íróvá érett nemze- j dék (Jurij Nagibin, Jurij Bon- j darev, az Iván gyermekkora ;

Befejezés előtt az őszi vetés

Az egri és a füzesabonyi járás már végzett

Molek Jenőnek, a megyei tanács vb elnökhelyettesének nyilatkozata

HONFOGLALÁS

4

szombaton végre befutott a szállítmány. A bejárati kapuis szerelését ma kezdjük — az építésvezető órájára néz, kilenc is elmúlt —, ha a mára ígért öt lakatos megérkezik. — Aztán még hozzáteszi: — Tizenöt-húszezer köbméter kaviccsal adósunk Nyékládháza. Ha a vasút nem tud szállítani, semmi anyagunk nem lesz télre, nem kezdhetjük időben a jövőre átadandó épületek munkáit. Mert amit eddig építettünk, az csak „előfutama”, kis része az új lakónegyednek. Az igazi, nagy' építkezés ezután következik. (P. D.)

Szorgalmas munkával kezdték a hetet a gyöngyösi építkezésen

— Hiányzó nincs a munkások között — mondotta Bozóki István művezető, a gyöngyösi 8-as tömb építkezésénél hétfőn reggel munkakezdéskor. Nemcsak az építőpari, hanem a szakipari munkások is szorgalmasan dolgoztak az eligazítás után.

Arra a kérdésre, van-e

probléma az anyagellátással, következő választ kaptuk:

— Minden a téglától függ. Ha a folyamatos szállítást biztosítják, nem lesz fennakadásunk. Annyi téglánk van, hogy a mai napon dolgozhassunk. A másik dolog a zsíros festékek szállítása. — Még az utolsó mondatot szinte be sem fejezte Bozóki István, már megérkezett két teherautó tégla

Az előbbiekhez hozzátartozik, hogy az építkezésen vasárnap sem szünetelt a munka. 75 munkás dolgozott teljes műszakban az épületeken. De éjszakákon is 10-12 ember végzi a téglablokkok szerelését és betonozását.

Megtudtuk, hogy a 8-as tömbön Hajdú György 46 tagú szocialista brigádja vonzó jéldát ad minden munkásnak.

i gyakorlati tzükséges anyagok iítható összeget

forintot fordítanak naptári évenként erre a célra. A saját műhellyel rendelkező középiskolák ezenkívül gépek, szerszámok javítására, pótlására osztályonként évente 2000 forintot költhetnek. Az új előirányzatok lehetőséget nyújtanak az iskolai anyagellátás folyamatos biztosítására.

ee saját véráldozatát is. Folyil a tárgyalás, az egyik oldalár tábornokok, miniszterek, a világ akkor már egyik legnagyobb hatalmának vezetői, s a másik oldalon: fecsegő nők ostoba katonatisztek, egyébként kisstílű, pióca lelkű árulók, s mindezek élén Horthy a fasizmus szálláscsinálója aki sokkal inkább fia elrablásáért, mint az úri és ezredéves Magyarország megmentéséért kész — dehogyis szembefordulni a náci Németországgal! — szóban különbékét kötni a Szovjetunióval.

Olvassuk a film utolsó kockáján: Vége! Talán soha eny- nyire nem vált szerves és történelmi egésszé egyetlen 6zó egyetlen történelmi filmmel sem, mint most. Vége! Vége az öt percnek s vége, rengeteg vér és szenvedés árán ugyan, de vége Verbőczy Magyarországának is, hogy valami új, egészen új kezdődjön ebben az országban. Művészi erővel megformált dokumentumok kegyetlen igazságát, de ténybeli száraz tárgyilagosságát olyan színészek váltották át az érzelem kicsorduló felháborodására, mint Páger Antal, Várkonyi Zoltán, Szakálcs Miklós, Pécsi Sándor, Gábor Miklós, hogy csak néhányat említsünk a sok.közül. Tisztelet és megbecsülés ezért a filmért Thurzó Gábornak, aki Illés Béla nagyszerű művéből írta filmre, Hildebrand István operatőrnek helyenkint mesteri felvételeiért és a rendezőnek, MiháXyfi Imrének, aki „carmesi” szinten alkotott.

Gyurkó Géza

tasztrófa. De az önálló döntéshez már nincs ereje, ezer szállal béklyózza meg gondolatait az „ezredéves” Magyar- ország, a rémületes perspektíva, hogy közreműködésével a történelmi uralkodó osztályt egy új történelem, új uralkodó osztályra, a dolgozók, a munkások, parasztok országa válthatja fel. Nincs erő és bátorság benne, hogy bátran tovább induljon azon az úton, amelyen az első lépést már megtette, megretten és visszaretten azoktól, akik pedig támogatnák, hogy új ezredévet nyisson a magyar nép történetében. S ez nemcsak Dálnoki tragédiája a „becsületesek” tragédiája, akiket a negyedszázad, sőt tíznyi évszázad nevelt a maga képére.

Hitetlen és szinte elképzelhetetlen, ha nem éltük volna át, talán még hazugsággal is vádolhattuk volna ülést és a film rendezőjét, Mihályfi Imrét: a hatalmas szovjet állam egész mechanizmusa azon dolgozik, hogy megmentsen a pusztulástól egy országot, s hogy — természetesen — ezzel párhuzamosan csökkenthogy miért kellett mindannak megtörténnie, miért kellett úgy megtörténnie.

Az egész magyar történelmi uralkodó osztály rettenetes csődje, pereg le szemünk előtt a három részen keresztül, s e csőd mögött felvérzik egy ország teste, amelyet már véresre korbácsoltak Halnék és majdnem a sírba tapostak Szálasiék; e csőd mögött ott áll Horthy, amint egy véres negyedszázad alatt kipusztítja a becsületet, de ha azt egészen nem is tudja, a döntéshez való erőt, hogy tárt kapukat biztosítson Hitler hazai hóhérai számára. Nem árt emlékezni és nem árt emlékeztem! Nem árt leszámolni a még talán itt-ott fellelhető illúziókkal, amelyek személyes megítélések alapján, és nem a történelmi tények, a társadalom törvényei alapján próbálnak igazolni embereket és tetteket.

Dálnoki Bélában nem pusztult ki a becsület, a 12. óra előtt öt perccel már érzi és tudja, hogy a szakadék szélére jutott az ország, egyetlen lépés és bekövetkezik a kaöt perc van hátra a 12. óráig. Az utolsó öt perc, amikor még megmenthető egy ország, amikor még van idő, ha nem is sok, hogy gátat vessenek a kín, a vér, a szenvedés tengerének. Erről az öt percről szói a televízió filmje, az Illés Béla regényéből készült Honfoglalás. Arról az öt percről szól természetesen képletesen értve az időt — amely a Horthy-féle proklamációtól eltelik az elodázott döntés, s az „ezeréves” Magyarország földjére átlendülő háború pillanatáig. Nem mond újat ez a film, legalábbis nem mond újat a felnőtt generáció számára. A történelemből, személyes élményeinkből tudjuk, átéltük a borzalmak hónapjait, a poklot, amely zöld ingben szabadult rá a Horthy-rezsim által szélesre nyitott „kapun” a magyar népre.

Mégis döbbenettel és a tények szinte száraz, csak a lényegre szorítkozó megfogalmazásával szemben ma is, sőt ma még inkább hitetlenül és értetlenül állunk, s újra és megint nem akarjuk elhinni, hogy ez így történhetett, hogy ennek így kellett történnie az ezredéves magyar uralkodó osztály jóvoltából. Könnyű lenne most e háromrészes televíziós film művészi értékeit latolgatni, a színészek játékát elemezni, a rendezői, operatőri ötlet előtt fejet hajtani. Ez lenne a könnyű, de ez lenne a hamis, mert ellentmond dana azoknak az érzéseknek, amelyek most is, ma is torkunkat szorítják, ökölbe kényszerítik kezünket, s ordítani tudnánk a tehetetlen dühtől,

Az őszi vetés befejezése előtt felkerestük Molek Jenőt, a megyei tanács elnökhelyettesét, és arra kértük, nyilatkozzon a kenyérgabona-vetés helyzetéről és a soron lévő egyéb mezőgazdasági munkákról. A megyei tanács elnökhelyettese a következőket mondotta:

Heves megye évek óta törekedett arra, hogy az ősziek,

— és ezen belül az őszi búza

— időben kerüljön földbe. Már 1961-ben befejeztük az őszi vetést november 1-re, de a tavalyi rendkívüli száraz időjárási viszonyok mellett is sikerült november 5-re földbe tenni a magot.

Az idén az őszi vetéseket illetően mindenekelőtt a minőségi változásra kell felfigyelni, mert úgy vélem, ezen az őszön a termelőszövetkezeteink zöme gondosan előkészített talajban, jó minőségben vetett.

A megye kenyérgabona-vetésterve 77 000 kát. hold. Elmondhatjuk, hogy ennek a területnek 94 százalékán már földbe került a mag, sőt az egri és füzesabonyi járás már vasárnap estig teljes egészében befejezte az őszi vetést. Az intézkedési terv szerint 25-ig kell minden szem kenyérgabonát elvetni, s ez a jelenlegi helyzetet figyelembe véve lehetséges.

Szeretném megjegyezni, hogy az idén különös gonddal készültünk fel a vetésre. Már június végén, július elején megkezdtük a felkészülést, Július 1-ig minden termelő- szövetkezet kijelölte azokat a táblákat, ahová kenyérgabona kerül és így lehetőség nyílt arra, hogy elsősorban azokon a táblákon végezék el a betakarítást, a szántást, ahová kenyérgabonát vetnek.

Szeptember 10-én, a "párt és a tanács megyei végrehajtó bizottságai elfogadtak egy közös intézkedési tervet, amely konkrét felelősökre bízta az egyes munkákat és bizonyos ütemet szabott az előrehaladásnak is. A vetés idején mind a megyei pártbizottság, mind a megyei tanács és a járási pártbizottságok és tanácsok, valamint a termelőszövetkezetek elsőrendű fontosságúnak tekintették ezt a munkát és nyugodtan állíthatom, a maga területén mindenki iparkodott azon, hogy terveinket teljesítsük. Külön elismeréssel kell szólni azokról a traktorosokról, termelőszövetkezeti tagokról és honvédekről, akik vállalták a kettős és nyújtott műszakok nehézségeit, és mindent elkövettek, hogy jó minőségben és gyorsan földbe kerüljön a jövő évi kenyérnekvaló.

Szeretnék néhány szót szólni az őszi betakarításról, amely lényegében párhuzamosan halad a szántás-vetéssel, de amellyel még sem lehetünk teljesen elégedettek. 70 190 kát. hold kukoricát kell betakarítani, amelynek 84 százaléka van már csűrben. A cukorrépa-termés 65 százalékát takarították be eddig a termelőszövetkezetek, de

gyorsítani kell a kukoricatörést, a szárvágást, hogy a traktorok is akadálytalanul tovább dolgozhassanak. A vetőszántás 97 százalékát végezték eddig el, s a vetést megelőzően ez a munka napokon belül befejeződik. A tavasziak alá való szántás tekintetében jól állunk, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium leg-; utóbbi értékelése alapján Heves megye ebben a vonatkozásban országos első.

A szürettel kapcsolatosan az a helyzet, hogy a termés 75 százalékát a termelőszövetkezetek leszüretelték, a terméskilátások 20 mázsa körüliek átlagosan' és a mustok minősége eléli a tavalyi szintet. Az 1300 kát. holdas szőlőforgatási tervünk 80 százalékát már teljesítettük, az új gyümölcsösök alá pedig befejezés előtt áll a fordítás, — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács vb elnökhelyettese.

című film nyomán nálunk is jól ismert Bogomolov) és a XX. és XXII. kongresszus körül fellépő új írógeneráció (Juri j Kazakov, Viktor Konyeckij) munkái. Ezeknek a műveknek

Elbert János előadását tartja

legfőbb közös jellemvonásait a szocialista humanizmus, az emberi személyiség megnövekedett szerepe ihleti. A XXII. kongresszuson elfogadott program a társadalmi fejlődés legfőbb célját az emberi egyéniség minden oldalú és harmonikus fejlesztésében jelöli meg. A pártprogram szól arról is, hogy a „kommunizmusra való átté-