Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
6 NEFOJSAG 1963. október 29., vasárnap Aid még emlékezett az 1959. évi, híres szovjet Lunyik- kísérletekre, ez év júniusában érthetetlenül fogadta a Vosz- tok—5. űrhajósával, Bikovsz- kij alezredessel kapcsolatos bejelentést: ő az első ember, aki egyvégtében teljesítette a holdutazáshoz szükséges ötnapos időtartamot. Miért tart öt napig egy holdutazás? . , A zavart az Farabolcl — okozta, hogy a l • li Lunyik—1. a hiperbola naprendszer ei* ső mesterséges kisbolygója, az indítás után harmincnégy órával, 1959 január 3-án délután haladt él holdközeiben, a Lunyik—2. pontosan 37 óráig tartó repülés után, 1959. szeptember 13-án. este a bioidnak ütközött A Lunyik—3. meg éppen 50 óra múlva került holdközeibe, 1959. október 7-én, sót, az amerikai Pioneer—4. kereken 2 és fél nap — 60 óra — múltán keresztezte a Hold pályáját. Ahány kísérlet, annyiféle utazási idő, s ezekkel állítjuk szembe Bikovszkij 119 óráját, tehát egy óra híján 5 teljes napi repülést. Melyik adat téves? Melyik számítás rossz? Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, csak ismerni ke® az égi mechanika mozgás- törvényeit, a légellenállás és súrlódás mentes pályán való repülést, valamint azt az alapelvet, hogy a különböző indítási sebességekhez különböző alakú pályák, s ezekhez pedig más és más utazási idők tartoznak. Ha egy hordozórakéta pontosan akkora sebességet ér el, amennyi a Föld vonzóerejének végleges leküzdéséhez szükséges — ez kerekítve 11,2 kilométer másodpercenként, — akkor parabola alakú pályán hagyja el a Földet, s éppen másfél nap múlva ér a Hold közelébe. Ha az indítási sebesség nagyobb, mint 11,2 kilométer másodpercenként, például 11,3 kilométer, akkor a pálya alakja már hiperbola lesz és az utazási idő valamivel rövidebb, mint például a Lunyik—1. esetében történt. Egy-két órás eltérést, az is okozhat, hogy a rakéta eltalálja-e a Holdat, mert akkor az utazás utolsó szakaszában a Hold vonzóereje gyorsító hatást fejt ki. Ez a tényező elmarad, ha a rakéta mesz- sze elkerüli a Holdat. Végül, de nem utolsósorban figyelembe kell venni, hogy a kísérlet időpontjában ,a nem pontos körpályán keringő Hold hol tartózkodik. Távolsága 354 és 404 ezer kilométer között váltakozik és a kiét szélső érték közti, kereken 50 ezer kilométeres eltérés az űrhajó- $ zásban nem hanyagolható eL Ha az űrhajókat a fentieknél kisebb sebességgel indítMiért tart öt napig egy holdutazás? nem érte el a 11,2 kilométeres szökési, vagy második kozmikus sebességet) kellő irányítás esetén juk, bár a Föld vonzóerejét nem győzik le, mégis eljuthatnak a Holdig. A legolcsóbb és leglassúbb pálya A parabola vagy hiperbola alakú pályákon közlekedő űrhajók a másodpercenkénti 11,2 —11,3 kilométeres indítási sebesség esetén másfél nap alatt célba érnek. De mit csinálunk a célban, a nagy sebességgel érkező holdrakétával? A másfél tonnás Lunyik—1. holdbéli lefékezéséhez (levegő nincs, szárnyakat, ejtőernyőket, légköri fékezést nem alkalmazhatnak) ugyanakkora rakéta kell, mint a földi indításhoz. Ez legalább 200 tonnás rakétatestet jelent, amelyből vagy 80 százalék az üzemanyag. Honnan vegyük ezt, amikor á holdközeibe érő test csak 1,5 tonna súlyú? Nyilván kisebb sebességgel kell indítani a holdrakótát, így az indítás meg az érkezés is „olcsóbb” lesz. Erre a célra szolgálnak az ellipszis pályán a lehető legkisebb, minimális sebességgel indított holdrakéták. A kisebb sebességgel indított test természetesen lassabban jut célba. A legkevesebb energiabefektetéssel járó pályát Hoh- mann-féle ellipszisnek nevezzük. Az ilyen pályán mozgó rakéta, másodpercenkénti kb. 11,1 kilométeres -kezdősebességgel a Föld vonzóerejét nem tudja legyőzni (hiszen Megjelent os Ármány és szerelem eredeti szövege A bemutató előadás súgó példánya alapján adták ki Mannheimben a Bibliográfiai Intézet gondozásában megjelent Schiller Ármány és szerelem című drámájának eredeti szövege, amely mentes a későbbi betoldásoktól és pontosan megfelel annak a súgó- példánynak, amelyet a mű mannhexmi bemutatóján, 1784. április 15-én, a költő jelenlétében használtak. A súgó ebbe a példányba bejegyezte a szerző által jóváhagyott szöveg- változtatásokat Az első ízben nyilvánosságra hozott eredeti szövegnek — amely jelentős mértékben eltér minden eddig ismert Schiller-kiadás szövegétől — nagy irodalomtörténeti jelentősége van. Ugyanez a mannhei- mi kiadó jelentette meg néhány évvel ezelőtt a Haramiák eredeti súgópéldányát is. mégis eljut a Hold közelébe, mint a Föld mesterséges holdja. Elnyúlt ellipszis alakú pályán halad az ilyen rakéta, s az indítás után a sebessége gyorsan csökken, nem marad egyenletes, mint a közvetlenül a Föld körül keringő Vesztő koké. Félúton a sebesség már . kevsebb, mint másodpercenként 2 kilométer. Az út 90 százalékának megtétele után a sebesség a mélypontra jut, kisebb lesz, mint a hangsebesség. Ha a Hold távolsága 393 ezer kilométer, a félútig 30 óra alatt jut el a holdrakéta és újabb 80 óra múltán — ez üs■díszesen több mint 4 nap — 355 ezer kilométer távolságban jár. A kis sebesség miatt most lényegesen gyengébb fékezést akkor kezdik, amikor a rakétát kb. 1000 kilométer választja el a Hold felszínétől, az utazás 118 órájának 30. percében. A fékezés — ebben a példában — fél óráig tart és . a rakéta éppen a 119 órában Holdat ér. Az első hoidrakétákaiti a csekélyebb üzemanyag-felhasználás miatt 5 napos utazási idejű Hohmann-féle pályákon fogják indítani. Bikovszkij éppen ennyi ideig tartózkodott Föld körüli pályán, bizonyítva, hogy az emberi szervezet kibírná a holdutazáshoz maximálisan szükséges időt. Az első ilyen kísérletre természet tesen csak altkor kerülhet sor. ha a visszautazás ma még meg nem oldott technikai előfeltételeit is biztosítják. Gtmser Károly a budapesti ZEISS Planetárium vezetője-----------------------------------Mágnes és paradicsom Ha á zöld paradicsomot mag- nes alá helyezik — különösen a mágnes déli sarkának közelében — a paradicsom gyorsabban beérik, mint a mágneses hatás nélkül. A mágneses hatásnak kitett paradicsom hat nap alatt kezdd megváltoztatni színét, míg a hasonló körülmények között levő, de mágnesezésnek ki nem tett paradicsom színe ugyanennyi idő alatt változatlan marad. Nyolc nap múlva a mágnesezett paradicsomok rózsaszínűvé válnak, az ellenőrzésre szolgáló paradicsomok csak további három nap múlva kaptak ugyanolyan színt. ¥ Uj magyar taia {nedvességmérő A mezőgazdaság részére igen nagy kincset jelent a viz ét szükséges a vele való ésszerű gazdálkodás. Ennek első lépése a víz természetes mozgásának folyamatát kitapasztalni. Ezzel kapcsolatban érdekes kísérleteket végeztek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kecskeméti telepén. A vízellátás javításához ugyanis pontosan ismernünk kell a talaj nedvességtartalmát különböző mélységekben. Erre többféle módszer lehetséges, így pl. a szárításos . módszer. Meghatározott mélységből próbát kell éhhez venni, lemérni a talajsúlyt, majd több órai szárítás utáni újabb mérésből lehet megállapítani a víztartalmat. Hasonlóan nehézkes a lepárló — vagy az elektromos ellenállással való mérés is. Az országban először most próbálták ki a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében a Sípos Domonkos mérnök irányításával készüli igen szellemes megoldású, könnyű kezelésű és a radioaktív sugárzáson alapuló készüléket. Az ún. „neutronszóródásos" talajnedvesség méréshez egy alumínium csövet fúrnak le a talajba. Ebbe kerül lebocsá- tásra a radioaktív izotópot tartalmazó mérőfej, amelybe polóniumot és berilliumot helyeztek el neutronforrásként. Ezek az anyagok másodpercenként 200 ezer ún. „gyors neutron”-t bocsátanak ki. A neutronok az alumínium-csö- vön áthatolnak és beleütköznek a talajban lévő hidrogén- atomokba, amelyek ott a víz molekuláiban fordulnak elő. A hidrogénatomok a neutronokat a találkozáskor visszaverik és azok egy része a visszaverődés folytán visszatér « mérőfejbe. Sebességük azonban most már jelentősen lelassul. A mérőfejben elhelyezett Geiger—Müller-féle számlálócső arra alkalmas, hogy az így lelassult neutronokat megszámolja. ..... Ha a talajban sok a nedves- ség, úgy a gyors neutronok sok hidrogénatommal találkoznak és így több neutron is verődik vissza a mérőfejbe. A műszer mutatóján ezután tapasztalati skálán olvasható le a talaj nedvességtartalma. A készülék igen nagy előnye az, hogy egy-egy mérést — az alumínium-cső hosszán bármilyen mélységben — 4 pere alatt eszközöl, ami a korábbi módszerekkel hosszú órákat vett igénybe. A kipróbáláskor bebizonyosodott, hogy ez az új műszer a hidrológia tudományának fontos eszköze lesz. Kováts Andor KÍSÉRLETI kükorszak Az ásatások során előkerült őskori, tárgyak legszorgosabb vizsgálata sem derít fényt az akkori ember, életmódjának az ösz- szes részletére, arra, hogy a kezdetleges szerszámok hogyan se- gítették a természet erőivel szemben. Ezért vállalkozott a moszkvai és leningrádi egyetem történész-hallgatóinak egy csoportja arra, hogy egy igen félreeső vidéken — a Sza- jan-hegység északi lejtőjén, a Kazír folyó mellett — a nyári szünidőben kipróbálja a tíz- és tízezer évvel ezelőtti ember életmódját, ugyanolyan körülmények között. Munkatanulmányok ... Fatörzsből vájt csónak stkök a kis öböl vizén. A csónak orrában félmeztelen vadász áXl, szigonnyal. Testes hal úszik ei a csónak előtt. Hirtelen mozdulat, a szigony kőhegye átdöfte az ezüst testet. A háncsból font kőtél megfeszül, a hal erős, megrángatja a csónakot. De végül mégis sikerül kiemelni a zsákmányt. Június végétől kezdve több mint egy hónap kellett, amíg az egyetemi hallgatók beleélték magukat a kőkorszakba. Nem volt könnyű dolguk. Mert például nehezen sikerült pálcapörgetéssel tüzet lobbantani, alig találták meg a szerszámokhoz való követ, s amikor megtaláltak, sok bajjal járt a csiszolás. Mert nem volt szabad semmi mai eszközt igénybe venni hozzá. A kísérlet vezetője, A. Doncov régészprofesszor mutatta meg hallgatóinak a feltételezett, őskori munka- módszereket. Amikor a fiatalok ezeket elsajátították. “kezdődött az időmérés: a tűzcsího- lás 3 órát vett igénybe, egy kőkést 9 nap alatt tudtak csiszolni, kőbaltát faragott nyéllel 11 nap alatt készítettek. Faháncsból 5 nap alatt fontak 20 méter kőtelet. kőből csiszolt varrótűvel medvebőrből 2 na palatt varrták egy pár csizmát Kőbaltával 40 cm vastag törzsű fát kivágni mindössze l/2 órába telt, de csak akkor, ha apró ütésekkel, csuklóból dolgoztak. Amikor váltból mérték az ütéseket, azonnal kicsorbult a fejsze. Nyírfából kezdetleges ekét szerkesztettek, hogy felszántsák az vr- ' tást. Előbb azonban felégették a talajfelszínt, aztán a hamut beleszántották a földbe. A „csiszölt-kökor- szakbeli”, veremszerű kunyhót 3 nap alatt készítették el. Egy csónakot 8 nap alatt. A kísérletből kiderült, hogy az i. e. 8000 és 4000 közt élő ember nem is volt olyan ügyetlen! Kőszer számaival bátran meg tudta állni helyét a természetben. Ugrás az évezredeken át A folyó fölött barlang odva sötétlik. A barlangból óriási áKat bukkan elő... Aztán tűz lobog a banlang- ban es* tanyát ütött benne az ember, az i. e. 100 000 és 20 000 közt, a pattintott kőszerszámok korában élt ember. Ennek az éleiét próbálták ki végül az egyetemi hallgatók, miután „leérettségizted’ az ennél újabb kor életéből! A barlangban kezdetleges tűzhelyet róttak össze, a fáira kezdetleges állatrajzok kerültek: ezeken mutatta meg mesterük, Doncov professzor, hogy hol kell eltalálni a-z állatot dárdával, nyílllál. Kipróbálták a vadászatot közösen, a kor törvényei szerint. De megpróbálták azt is, hogy az apróvad, rágcsáló, madár és hal elegendő zsákmány-e létfenntartáshoz. Érdekes tapasztalatra tettek szert: napi tápláléknak 3 kg sült hal, vagy 1,5 kg hús volt szükséges, természetesen kenyér nélkül. Kaland is akadt Amikor a közösség vv- dászni ment, mindig maradt valaki a barlangban, hogy őrízzé a tüzet. Egyszer az őr elszunyókált a semmittevésben, s arra ébredt, hogy egy hatalmas medve állja el a bejáratot. Az őr kikapott a tűzből egy izzó husángot és a medvéhez vágta. A medve erre kereket oldott. Nem tudni, melyikük ijedt meg jobban: a medve-e, vagy az őr? — A tűz tehát, íme, így volt fegyvere is az ősembernek, azzal védte lakhelyét á betolakodó farkastól, oroszlántól, barlangi medvétől. Augusztus végén fejeződött be a kísérlet. A fiatal történészek ládákba csomagolták a pattintott és csiszolt kőszerszámokat, halászhálót, még a kunyhót is, amit a tajgá- ban róttak maguknak. Csónakkal szálltak le a Kaziron, amelynek a partján most talajmarók és önkiürítő teherautók dolgoznak: készül az Abakan—Tai- set csatorna, mellette pedig egy új város. A csónak útja a múltból itt halad el, a modern ma mellett — » jövő felé.
