Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-19 / 245. szám
1963. október 19., szombat NCPCJSAG 8 Sebet gyógyítani — ráleheléssel 1 tőén bosszúból —, hiszen ez nyílt titok a faluban, az illető nem tagja, de haragosa a termelőszövetkezetnek. S mit mondott erre a tsz elnöke? „Nekimehetett az a marha kerítésnek, drótnak.. ki tudja.” S a felelősségre vonást ebben az esetben sem a tsz kezdeményezte. Esetek tucatjait tehetnénk még hozzá azokról, akik büntetlenül engedik bele állataikat a termelőszövetkezet répájába, kukoricásába, akik ki- sebb-nagyobb mértékben megkárosítják a közös gazdaság vagyonát, anélkül, hogy ügyeikre a fegyelmi bizottság, vagy a bíróság ütné rá a pecsétet. Helyette a megalkuvás, az engedékenység cseppet sem díszes és tiszteletre méltó emblémáját viselik ezek az ügyek. Miért? A legtöbb válasz: „minek ujjat húzni az emberekkel, legjobb a békesség”, s ki nem mondottan ott lapul az engedékenység mögött az olcsó népszerűség hajhászása is. Népszerűség? Ahhoz hasonlítanám ezt a népszerűséget, ami a szappanbuborékkal történik. Szép is a buborék, fényes is, örül neki, aki felfújta, de ha túlfeszíti a vékony vízbuborékot — szétpukkan. Szétpukkan és szemközt veri azt, ki néhány pillanattal előbb még gyönyörködött színes játékában. S akkor az ember törülheti a szemét. Kovács Endre Termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból és gépállomásokról gyakran hívják a mentőket, dé nem egy esetben már a fehér autó, az ügyeletes orvos sem tud segíteni... Márciusban az egri, áprilisban a hord és májusban a pé- tervásári gépállomáson történt halálos kimenetelű baleset. A jegyzőkönyvekben hivatalos nyelven feltüntették a baleset okát: „Gépborulás”, amely vagy ittasság, virtnshodás, vagy a baleseti veszély lenézése miatt következett be. Súlyos anyagi károk keletkeztek, de ami ennél Is drágább, értékes munkáskezek estek ki a termelésből, családokat döntött gyászba a szerencsétlenség. Számtalanszor felvetődik a kérdés: foglalkoznak-e eleget a mezőgazdaságban a munkavédelemmel? A válasz a tapasztaltak alapján, sajnos, nemleges. Erről tanúskodnak a további számok: gz év első felében négy halálos és 167 három napon túl gyógyuló baleset történt, amely miatt 2964 munkanap esett ki a termelésből. A harmadik negyedévben még rosszabb a helyzet. 133 baleset volt és a kiesett munkanapok száma 2215. A jelentések az okok vizsgá- ' latánál 19 százalékban az erő- és munkagépek kezelésében történt hiányosságot, 13 százalékban emberek balesetét, 12- ben meg nem határozható, 11 százalékban állatokkal kapcsolatos balesetet állapítottak meg, hogy csak a jelentősebbekről szóljunk. Ezek a számok csupán a MEDOSZ felügyelete alatt álló mezőgazdasági jellegű üzemekre vonatkoznak! Nem szól a statisztika a termelőszövetkezetekben bekövetkezett balesetekről, mert a földművelésügyi miniszter rendeletéről, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben történt üzemi balesetelhárítással foglalkozik, legtöbb helyen nem vesznek tudomást. A rendelet meghatározza ugyanis, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak kell irányítaniuk a tsz-ek balesetvédelmét. A hőnap 5. napjáig a szövetkezetekben bekövetkezett balesetekről elkészült jelentéseket összesíteni és továbbítani kell a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, ahonnan viszont 15-ig az FM-mel egy időben kötelesek a szakszervezetek megyei tanácsának is megküldeni az összesített jelentést. Sajnos, e rendelkezést legtöbbször figyelmen kívül hagyják, mintegy bizonyítva, hogy csak félvállról, kérés felelősséggel foglalkoznak a mezőgazdaságban a balesetvédelemmel. Az idei brigádvizsgálat több hiányosság mellett azt Is felfedte, hogy a megelőzés érdekében elmulasztják a felelősségre vonást, a vezetők szemet hunynak a hibák felett. Nincsenek megfelelő munkavédelmi berendezések, ahol vánMozgalmas hét vége van a termelőszövetkezetekben. A búza vetése befejezéshez közeledik és a legtöbb gazdaság élénken figyeli a verseny állását. Mindenki azt szeretné, ha megelőzhetné a versenytársat és előbb jelenthetné a vetés befejezését. Ma KOmlifn is befejezik a vetés! A komlói Május 1 Tsz-ben négy vetőgép dolgozik szinte megállás nélkül. Tegnap estig 1768 holdon került földbe az őszi búza és mára csupán egy 50 holdas tábla maradt vetetten. A szövetkezet vezetői szerint ma délre földbe kerül az utolsó szem vetőmag is. A gépfarosok kiképzésére már a vetést megelőzően gondot fordítottak, amely munka úgy gyümölcsözött, hogy a vetés idején munkájukat kifogástalanul látták el és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a mag jó minőségben került a talajba. A szövetkezet a tervezettnél 6 százalékkal vetett több búzát s így eleget tett a felemelt tervének is. Harminc szövetkezeti gazda indul a Szovjetunióba A Magyar-Szovjet Baráti Társaság termelőszövetkezeti gazdák részvételével kéthetes A GLÖNGYÖSI XII-es akna j-anuártól kezdve a szocialista üzem címért harcol. Az üzem minden dolgozója tudta, hogy a vállalás gazdasági részével nem lesz probléma, tekintve, hogy háromszoros élüzemről van szó. Am a kulturális rész! Ez gondot okozott. Szemléltetésképpen talán idézzünk a vállalásból: „Ebben az évben 173 dolgozónk tanul tovább az általános iskola különböző osztályaiban.” — Vállaltuk közösen, ezren, tehát sikerülnie kell... Az adott szó köt bennünket! — vallották határozottan, akik hittek a közösség, az élet formáló erejében. Az utóbbi időben a brigádvezetői értekezleten már egyébről sem esett szó, hogy a 175 bányász miként foglalja el helyét az iskolapadban. A vállalás sikere múlott ezen. A versenybizottság tagjai járták a községeket. Tárgyaltak a pedagógusokkal, a tanácsok illetékeseivel, ám a megoldásra váró problémák egyre sokasodlak. Ami megfelelt az iskolának, az megoldhatatlan gondot jelentett az üzemnek. A naptár már szeptember végét mutatta. A kételkedők bólogattak: No, ugye megmondtuk előre..., így járnak, akik sokat akarnak markolni. Am ekkor, az utolsó pillanatban született meg az elhatározás. PÉNTEKI NAP VOLT. Az üzem melletti legényszálló előtt emberek gyülekeztek, kezükben táskával, arcukon a szo- katlanság feszültsége. Egyesek víztől csillogó haja arról árulkodott, hogy csupán néhány perccel előbb mosták le magukról a bánya porát. Másoknak a szemében még az álom • bujkált, hiszen távolabbi községekből érkezek, és az éjszakás műszak után csak néhány óra jutott az alvásra. Többen elmondták, hogy most a bányában kellene lenniök, mert délutános műszakosak, de csereműszakot töltöttek. Délután fél háromra a várakozók létszáma jóval meghaladta a száz főt. De tekintsünk széjjel az épületben is! A földszinti szobák ajtóin Szokatlan feliratokat láthatunk. V-VT osztály, VII. a, VII. b. és Mit tesz az ember, ha zsúfolt vonaton zötykölődik? Ha jobb- ról-balról idegen könyökök lökdösik és nincs lelkiereje, hogy valami Nóbel-díjas regénnyel a felsőbb régiókba szárnyaljon? No, mit tesz? Kereszt- rejtvényt vesz elő és azzal áltatja magát, hogy így gyorsabban szalad a mozdony és kevésbé lökdösődnek utastársai. Sőt, ajánlatos az utastársakat is bekapcsolni a rejtvényfejtésbe. Nincs kellemesebb gondűző, mint ha nyolc ember együtt töri a fejét egy spanyol jelmondaton, vagy József Attila egy verssorán. Ez sokkal szórakoztatóbb, mint akármilyen ultiparti, de egyúttal sokkal gyümölcsözőbb is annál. „FRISS YlZIÁLLAT" Hogy életbölcsességemet megvalósítsam, illetve jó példát adjak az utasbölcsességre, belevetettem magam egy szimpatikus formájú kereszt- rejtvénybe. Igaz, kissé nehezen teltek a kockák, de azért teltek. Volt néhány könnyű kérdés is, mint egyiptomi isten két betűvel, és farkas latinul, viszont volt, ami erősebben igénybe vett. Például „friss víziáíl- lat...” ■ Mi lehet ez a friss víziállat? Különös bal- szerencse volt a dologban, hogy éppen egy spanyol nyelvű idézetre ment rá az eleje, és hiába láttam, hogy a vége valamilyen hal, az eleje sehogyan sem stimmelt. Képzeletem végig- zongorázta az egész ábécét — hiába! Sőt, hidba ültek körülöttem a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, sem az orvos, sem a gazdász nem tudta kitalálni a víziszonyét... Adtak ugyan tippeket, de nem, nem lehetett egyiket sem beírni. Fene egye ezt a fránya cápafajzatot! Hogy fulladna meg ott, ahol van! De nem fulladt meg. Csak mi fulladoztunk a sűrű levegőben, mivel az ablakot sem lehetett kinyitni, mert odakint éppen zuhogott az eső. Szó, ami szó, fel voltam háborodva. Egy olyan rendkívüli intelligenciájú lény, mint szerénységem, éppen ilyen beste halnál akadjon fenn?... Nem, ez lehetetlen. Ezzel a hallal kitolok. Csak kerüljek haza a könyvszekrényemhez, majd mindjárt utána nézek ékeimének a lexikonban. Mert most már csak azért is szigonyra kapom! Míg ezeket elgondoltam, bejött a kalauz. Egykedvűen lyukasztotta ki a feléje nyújtott jegyeket, s már éppen tovább akart lépni, mikor eszembe jutott, hogy a komoly problémát talán jó lenne neki is előadni. Hadd nevessen rajta és adózzon tisztelettel nekem, mint aki nagyobb feladat megfejtésére vállalkoztam, mint például a világ- űrrepülés. — Kalauz kart&rs! Nem tudna mondani egy friss víziállatot? Kérdésem bájosan lebeg a sűrű levegőben. Az utastársak mosolyognak, csak a kalauz marad komoly. — De igen... Űj hal! — feleli határozottan. Félájultan nézek reá, mert a hiányzó betű valóban stimmel, sőt hirtelen kijön a spanyol mondat is. — Űj hal... No, de ilyet! Honnan tudja? Mosolyog. — Semmi, kérem... A szomszédban is éppen ezt fejtették meg az utasok! Szabó Ibolya tanulmányutat szervezett a Szovjetunióba. Ennek megfelelően a napokban harminc tagú csoport ül vonatra, hogy eleget tegyen a korábban itt járt szovjet dolgozók meghívásának és viszonozzák , a látogatást. Az MSZBT gazdag programot állított össze, s így programon szerepel több állami gazdaság, és termelőszövetkezet megtekintése is. A novaji termelőszövetkezetből hárman indulnak a csoporttal, közöttük a termelőszövetkezet elnöke. Befejezés előtt a szüret az egri Dobó Tsz-ben Kétezer hektoliter bort szűrtek el eddig az egri Dobó Tsz pincéjében. A szövetkezet 420 holdas szőlőjében naponta háromszázan szüretelnek és amennyiben az idő engedi, úgy már a jövő kedden végeznek a szürettel, összesen öt és fél ezer mázsa szőlő termésre számítanak, amelynek feldolgozását részint saját pincészetükben biztosítják, nagyobbik részét pedig közvetlenül a pince- gazdaság feldolgozó üzemébe szállítják. A* egerszalókíak verseny fél hívása Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet verseny- felhívással fordult az egri járás termelőszövetkezeteihez a talajerő utánpótlással kapcsolatosan. A gazdaság úgy döntött, hogy 1900 hold szántóján nak húsz százalékán végzik el az istállótrágyázást november 20-ig, és a talajerő állapotának megfelelően holdanként 200-250 mázsa szervestrágyát juttatnak a földekre. A hetven hold új telepítésű szőlőből 23 holdat szórnak be 250-300 mázsa szervestrágyával. A nagy jelentőségű versenyfelhíváshoz, reméljük, a járás minden szövetkezete csatlakozik, hiszen a talaj táperejének visszapótlása óriási mértékben befolyásolja a jövő évi termés- eredményeket és hozzájárul az ötéves terv célkitűzéseinek. maradéktalan megvalósításához. getik az erélyes intézkedést, felelősségre vonást. Hovatovább valóságos nemzeti szokássá válik újabban a „megbocsátás”, a hibák feletti szemhúnyás, amelynek néhány esetét idézzük fel bizonyításképp azzal a reménnyel, hogy többen vonnak le tanulságot belőle, mint ahányan személy szerint magukra ismernek. Egy emberséges döntés lehetővé teszi a tsz-nyugdija- soknak, hogy fát kapjanak a közös gazdaság erdejéből, de ezt a rendelkezést felhasználva akadt olyan tsz-tag, a pé- tervásári járásban, aki „mellékesen” még három kocsi fát elhozott az erdőből. S még csak azt sem mondták neki: ejnye, ejnye. Pedig vezetőségi ülés tárgyalta az ügyet, s aki a fát elhozta, maga is ott ült a vezetőségben. A mátráderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetben mész- égetésre kötöttek szerződést egy ajánlkozóval, mint később kiderült, nagyon rossz szerződést, hiszen a tsz 1600 forint helyett 4000 forintot ’S kaphatott volna bérlet-díjként. Mikor ez ügyet szóvá tették, ezzel intézték el a jelentős veszteséget: „Hadd fusson szegény, úgyse marad neki semmi belőle, mert elítta az egészet.” Nemrég a bátori körzeti rendőri megbízott említette, hogy a szomszéd község tsz- ednökét valósággal ösztökélni kellett, tegyen feljelentést az ellen, aki a közős gazdaságtól 15 mázsa takarmányt eltulajdonított. Aztán ismeretes azon a környéken, hogy „valaki” belevágta a fejszét a tisz egyik szarvasmarhájába —- felteheTúl jó ember a mi elnökünk — kezdi magyarázatát a tsz fogatosa, amikor a közös gazdaságban fellelhető lazaságokról érdeklődtünk. —Túl jó ember az elnök, azt hiszem, ez az oka — toldotta hozzá, majd egy sor esetet mesélt a munkát félbehagyó, szövetkezetét megkárosító emberekről, akiknek semmi bajuk nem esett hanyagságuk miatt. A hibákat elnéző, a büntetéstől irtózó elnökről, igazgatókról s más vezetőkről önkéntelenül is az jut az ember eszébe, hogy .milyen jólesik, ha sebesült vagy égett kezünkre ráfújunk. A hűs légáramlat azt az érzést kelti, — vége a fájdalomnak, holott néhány pillanat múlva annál élesebben hasít tudatunkba a felismerés; nem lehet így sebet gyógyítani. Mi lenne, ha az orvos is hasonlóképpen volna csak hajlandó „gyógykezelni” betegeit. Mennyien háborodnának fel s követelnének kötözést, injekciót, sebészi beavatkozást, hogy tartósan és végérvényesen meggyógyulhassanak. Sebet gyógyítani rálehelés- sel? S mégis mennyien ehhez a „gyógymódhoz” folyamodnak, és szemet húnyva a hibák, a lazaságok felett, szinte feljogosítják a könnyelműeket, a hanyagokat az újabb és nagyobb szabálytalanságokra, bűnökre. Szót se vesztegetnénk rá, ha ez egyedi jelenség lenne, de úgyszólván a nap minden órájában beleütközhetünk olyan esetekbe, amelyek szinte kirívóan sürÜzemi iskola a gyöngyösi XII-es aknánál cím elnyeréséért...^ —írták többen az első felmérő dolgozatban. Pedig nem könnyű a tanulás, sőt mondhatnánk úgy is, hogy nehéz áldozat. A nyolcórai megerőltető föld alatti munka után hat óra hosszat az iskolapadban tölteni, vagy hatóra! tanulás után a bányába leszállni nem gyerekjáték. De a tanulási vágy és e vállalás teljesítésének az akarata, amely az elmúlt évek alatt a sikerek sorozatát hozta ennek az üzemnek, ma is tettekre sarkallja a bányászokat. DE MULASZTÁST követnénk el, ha megfeledkeznék azokról a pedagógusokról, az V-ös számú általános iskola tanárairól, akik fáradozást nem kímélve dolgoznak a tudás magjának az elhlntéséért Ügy is mondhatjuk, hogyha a XII-es akna elnyeri a szocialista üzem címet, abban része lesz annak a hat tanárnak, akik minden pénteken kimennek ehhez a várostól több kilométerre levő bányaüzemhez. A XII-es akna üzemi iskolája élénk példája a munkásértelmiségi összefogásnak. Laczik János VIII. osztály. A másik ajtón: „Tanári szoba”. A helyiségekben asztalok, székek, vagy padok, a falon fekete tábla. A tanári szobában kiosztásra váró tankönyvek és füzetek halmaza. Térképek, tanszerek, fizikai és kémiai kísérleti eszközök olyan mennyisége, hogy akárhány Iskola megirigyelhetné. A felszerelés egy részét az üzem vásárolta, a másik részét pedig a tröszt ajándékozta. — Elvtársak! Fél három .., kezdődik a tanítás — hallatszik az ískolabizalmi hangja. A „bányászdiákok” pedig fegyelmezetten foglalják el helyüket a megfelelő osztályokban. Néhány pillanat múlva a zárt ajtók mögül a csöndben akadozó vagy folyamatos felelések hangja, a tanár magyarázata hallatszik csupán. Megszületett tehát négy osztállyal a megye első üzemi iskolája a gyöngyösi XII-es aknánál. „Azért tanulunk, hogy fejlesszük műveltségünket, de vállaltuk is a szocialista üzem nak, ott is hiányosak, nem használják azokat. Az SZMT munkavédelmi csoportjának kezdeményezésére a megyei tanács az év első negyedében hat héten keresztül minden tsz-munkavédéLmi megbízottnak tartott egyhetes tanfolyamot, ahol a munkavédelmi rendeletek mellett szakmai tudnivalókat is ismertettek. Az SZMT jelenleg Gyöngyösön működő kéthetes munkavédelmi tanfolyamára a MEDOSZ hat mezőgazdasági özem munkavédelmi felelősét küldte el. Ezenkívül filmvetítéseket, rendszeres ellenőrzéseket tart az ezzel a feladattal megbízott munkavédelmi felügyelő. A kezdeményezés helyes, csak a folytatás maradt el... Most, amikor 1640 traktor dolgozik a megyében, hogy időben földbe kerüljön a jövő évi kenyérgabona, nem haszontalan mezőgazdasági üzemeinkben ismételten a munkavédelem fontosságára irányítani a figyelmet. Számtalan baleset lehet például az éjszaka dolgozó gépeknél. Közel 500 gép dolgozik két mi szakban, s ha figyelemét vesszük azt, hogy 1400 traktoros csupán alapfokú, vagy még ilyen képzésben sem részesült, és munkavédelemről keveset, vagy egyáltalán netn hallottak, van min elgondolkozni ... A megnövekedett gépállomány, az elektromosságot, korszerű technikát egyre több formában alkalmazó mezőgazdaságban elmaradt a szakmunkásképzés, és az élőbb elmondottak miatt nehézkes a munkavédelem eredményes megszervezése, fokozottabb ellenőrzése. A télen 700 alapfokú és 250 gépész traktorost képeznék ki gépállomásainkon, az oktatásban nagy jelentőséggel kell, hogy bírjon a munkavédelem. A mindennapi munkában pedig a vezetők felelősségérzetének kell előtérbe kerülnie. Az elmúlt évben három, az idén pedig már négy halálos végű baleset figyelmeztet, hogy növelni kell az ellenőrzést, több felelőséggél kell megszervezni a munkavédelmet a mezőgazdaságban, mert minden embert házává mák... P. B. Mindenhit hastavárnah Balesetvédelem a mezőgazdaságban Termelőszövetkezeteink életéből
