Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-14 / 215. szám
4 K EPOJSÄG 1963. szeptember 14., szombat Társadalmi önigazgatás Horton Nyári „ — Sokszor a választók jobban tudják, mi fölött hogyan kellene dönteni, hiszen mi. a tanácsapparátusban csak öten dolgozunk — mondja Madár Zoltán, a horti tanács elnöke. — Vannak panaszok, sérelmek, kérelmek, bejelentések, amelyeknek elbírálásában magunkra hagyatva nem tudnánk biztos döntést hozni. Ezért márciusban úgy határoztunk, hogy minden beérkezett aktát kiadunk az illető tanácstagnak, hívja össze választóit, s vitassák meg közösen az ügyet. A szekrényhez lép s kiemeli a dosszié-halmazt: minden tanácstagnak van egy. Egyik- ben-másikban gépelt, kézzel írt kérelem, panasz, rajta a körzet javaslata alapján a tanácstag véleménye. Van- amelyiken már a tanácsülés döntése is rajta van. — Ez a legjobb módszer ahhoz, hogy az emberek érezzék, miért is választottak maguknak tanácstagot s tudják azt is, hogy a munkájuk nem ér véget a választással, továbbra is beleszólhatnak a község dolgainak intézésébe — vélekedik Balogh István, a 23-as körzet tanácstagja. — Egy-egy kérelem elbírálásában legbiztosabb meghallgatni a szomszédok, utcabeliek, szóval a választókörzet véleményét Elmondok egy esetet Beérkezett a tanácshoz Barcs néni kérelme, hogy engedjék ed a 240 forintos kofaadóját. A házamba hívtam ösz- sze az embereket, eléjük terjesztettem a kérelmet. 26 ház van a körzetemben, 20-an ott voltak, ök is elmondták a magukét Az öregasszony vejével, lányával egy háztartásban él, a fiatalok jól keresnek* mindenki tudja. Most vettek rádiót, televíziót, nagy ükerabla- kot tettek a házra, ne sajnálják hát a 240 forintot a községtől. így döntöttek a választók és meg kell fizetni a pénzt. Ezt Torma Ferencné tanácstag mondja eh De más példát is tud. — A körzetemben van egy cseppecske utca. két ház között vezet, nem is utca, csak köz, de ott jártak el a fogato- sok, a gépállomás gépei és már teljesen tönkretették a két házat, összehívtam a választókat Jó darabig folyt a vita> végül az ellenzékiek is megértették, hogy jogos a két ház kérelme, megegyeztünk, s a tanácsülés a választók véleménye alapján megszüntette az utcát. — Ilyenformán aztán nincs kit szidni, nem mondhatja senki, hogy a tanács sógorkoma alapon döntött, hisz maguk a választók döntöttek, a tanács már csak jóváhagyta. — összegezi Balogh bácsi. — Nekünk egy kicsit nehezebb lett a dolgunk, mert csaknem minden hétre esik egy megbeszélés, de megéri. Megéri, mert csak most, március óta látjuk, mennyire érdekli az embereket minden ügy. Egy-egy körzeti kisgyűlésre eljön 30-40 ember. Ott szorongnak valamelyik nagy porta szobájában, vagy udvarán, és vitatkoznak, míg csak meg nem születik a közös döntés. — A mi falunkban megváltozott a tanácstag iránt a hangulat. Becsülete lett, munkáját az emberek között, szemük előtt végzik. Bizton állíthatjuk, hogy szeretnek bennünket az emberek. A tanácsapparátusnak is megnőtt a becsülete, nincs önkényeskedés és az esetleges emberi gyengeségeket is kordában tartja a nagy közösség, a közel négyezer választó. — Nagy kérdés a járda, mindig volt akinek nem tetszett, hogy éppen a túloldalra tettük a járdát. „Mindig ott volt — mondogatták —, ahol a képviselőtestületi tag lakott”. Hát most ők döntenek. A 44-es választókörzetben nemrég hívták össze a kisgyűlést s a tanács asztalára már mindkét oldal aláírással került a javaslat arra vonatkozóan, melyik oldalon legyen a járda. Egy gyors felméréssel megtudtuk, hogy több mint kétezer embert mozgatnak ezek az ügyintéző kisgyűlések. Mi elneveztük ezt a módot társadalmi önigazgatásnak — mondja a vb-titkár, akinek gondolatából pattant ki ez a községet mozgató munkamódszer. Ilyen döntések alapján mindenki természetesnek tartja, hogy Simon József, özv. Torma Pálné, Dávid Jánosné kofaadóját elengedték. Senki nem suttog, hogy protekciós. Mindenki tudja, hogy a körzet kérte Tóthék- nak a téli tüzelőt, s azt is, hogy a tanács a választók döntését várja Sisa Pál segélyezési ügyében. Ilyen körülmények között a község nyugodtan éli a maga pezsgő, alakuló, egyre fejlődő életét, mert munkájukhoz, mindennapjaikhoz segítséget adnak azok, akiket megválasztottak, s köztudomású, hogy a válasz, tők véleményére mindannyian építenek. így élnek a hortiak választópolgári jogukkal, s így intézik választottjaik közvetítésével saját ügyeiket, saját maguk. Cs. Adám Sva KÖZEL 1200 Heves megyei KíSZ-fiatal töltötte szünidejének egyrészét különböző táborokban ezen a nyáron. A KISZ Heves megyei Bizottsága gondoskodott arról, hogy a táborozás ideje alatt szórakozzanak, tanuljanak, elsajátítsák a mozgalmi munkához szükséges tudnivalókat. Június 25-től augusztus 10-ig tartott a vezetőképzés a fel- sőtárkányi táborban, amelyen üzemi KISZ-vezetők, alapszervi sportfelelősök, gazdasági vezetők, középiskolai KISZ-ve- zetőki, kultúrfelelősök és ifjúsági klubvezetők vettek részt: mintegy 550 fiatal. A hetenként egymást váltó turnusok programját a megye- bizottság az elvi és módszertani előadásokra építette. Az volt a cél, hogy a KISZ-vezetők megismerjék a vezetés fortélyait s azt az utat, amely a nehézségek, az akadályok leküzdéséhez vezet. Fő témája volt az előadásoknak a KISZ KB. nevelési irányelve, az ideológiai harc, Az ifjúság a szocializmusért mozgalom négy követelményének teljesítése (a teljesítés megszervezése stb). A programot sikerült maradéktalanul végrehajtani. Az előadások témái érdekelték a fiatalokat, különösen parázs Utak, járdák, törpe vízművek a füzesabonyi járás jövő évi községfejlesztési terveiben Elkészülték a füzesabonyi járás jövő évi községfejlesztési tervei, illetve tervjavaslatai. Minden községi tanács felmérte és tervjavaslatokban rögzítette, hol szorít a cipő, milyen új létesítményeket, milyen új problémákat kíván megoldani jövőre, a községfejlesztésből. Aldebrőn a községi művelődési otthon felújítására fordítanak 97 ezer forintot, 20 ezer forint értékű társadalmi munkát és így az államtól kapott 40 ezer forintos támogatással együtt, több mint 150 ezer forint áll majd rendelkezésükre. Besenyőtelek egyik fő problémája a jó ivóvízellátás, és ezt kívánják megoldani azáltal, hogy 1 millió 200 ezer forintot fordítanak törpe vízmű létesítésére. A fúrott kút mellé 50 köbméteres hidrofort építenek, s közel 100 ezer forintnyi ösz- szegből pedig a villanyhálózatot bővítik tovább. Egerfarmo- son tovább folytatják a járda- építési munkákat, s községfejlesztésből 600 négyzetméter járdát készítenek el. A feldeb- rőiek utak és hidak javítására, karbantartására szánnak jelentős összeget, ezenkívül a községi könyvtár és a művelődési otthon részére is biztosítanak 14 ezer forintot, beszerzésre. Füzesabonyban közel kétmillió forintot fordítanák törpe vízmű létesítésére, Kaiban pedig az új, nyolctantermes iskola építkezési költségeihez járulnak hozzá, közel félmillió forinttal, és jelentős értékű társadalmi munkával. Uj művelődési otthon építését tervezik 1965-ben Mezöszemerén, és a községfejlesztési alapból már jövőre megkezdik az építkezés költségeinek tartalékolását. Mindezeken kívül utak, hidak javítására, járdák építésére, nevelői és orvosi lakások felújítására áldoznák a közösség pénzéből. Nagyúton és Poroszlón hasonló célokat szolgál a községfejlesztés zöme: mindkét helyen az új művelődési otthon építésének bankhiteleit törlesztik. Kápolnán a községi fürdő, valamint politechnikai műhely építését tervezik a községfejlesztési alap segítségével, Me- zőtárkányban törpe vízmű, a járás többi községeiben pedig utak, járdák építését, a villanyhálózat bővítését segítik elő a következő évben. Cs. I. összesítő" A munkára nevelés egyik legjobb eszköze a táborozás vitát folytattak a modernségről, s a nevelés más kérdéséről. Az általános tapasztalat, hogy ezek a fiatalok hazatérve a táborból, nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába, ám sokszor, ahogy telik az idő, úgy gyengül a lendület, különösen akkor, ha a meg nem értés akadályaival, vagy a szervezeten belüli érdektelenséggel találják szembe magukat. AZ ÜZEMI fiatalok üdülőtáborokban is voltak, az egri tinomszerelvénygyáriak és a 4. számú AKÖV kiszistái a Balaton , partján, a bélapátfalviak Bánkúton. Az üzemi KISZ-ve- zetők most már egyre jobban kihasználják a nyarat, tudják, hogy ezek a táborozások sokat segítenek az őszinte, közvetlen légkör kialakításában. Helyes lenne, ha a tsz-ek KlSZ-szerve- zeted is követnék példájukat. HEVES MEGYÉBEN egy építőtábor volt: Hegymegpusz- tán. Az itt dolgozó egyetemista lányok a Nagygombosi Állami Gazdaságnak segítettek a növényápolásban, gyümölcsszedésben, paradicsomszedésben. Kéthetenkénti váltással 573 egyetemista diáklány dolgozott itt; munkaidejük napi hat óra volt, szabad idejükben a programoknak megfelelően előadásokat hallgattak, filmeket néztek, vagy különböző műsoros esteket, vetélkedőket rendezték. A diáklányok munkája nagy segítséget jelentett a gazdaságnak. A megye valamennyi kozépEredményes a modern zajcsökkentés OKOS MIKLÓS “M a. fárákfAGfc&h, 35 RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL A tanyán kocsira teszik, hozzák haza. Nem tudja, hogy mi történik körülötte. Szemei zavarosak és egyetlen pontra szegeződnek. Mire orvos jön, mozdulatlanul fekszik. Glósz Kálmán megvizsgálja. Amikor végez, bemegy Gárdonyihoz. — Idegzavarok — mondja. Gárdonyi hangtalanul ül a kanapé sarkában. — Mi váltja ki a rohamokat? — kérdezi nyugtalanul. — Ki tudja — vonja fel a vállait Glósz. — Csak alaposabb megfigyelés után mondhatjuk meg. — Értelek — mondta most már higgadtabban. — Mikor kell bevinni? — Azonnal. — Borzasztó — fogta két tenyere közé tarkóját Gárdonyi. Az ajtón kopogtatás. Mila sietett oda. — Biedermann van itt! — ö bejöhet, — intett fejével. — Hallottam a tragédiát — mondotta, és közelebb húzott egy vágott lábú széket az író heverőjéhez. — Ha én elmesélném a mi sorsunkat, azt mondanád, hogy nem lehet igaz. Bennünket már nagyon sokszor megvert az élet, és még biztosan tartogat meglepetéseket számomra is. Azt mondják a zsidók: viseld béketűréssel az egek útját, mert nem tudhatod miként jobb... Nemrég egy asszonylányom ugrott le Pesten az emeletről és szörnyethalt, így kellett történnie. „Csak jövevények vagyunk!” Néhány nap múlva Glósz doktor számolt be Gizella állapotáról. — Szervezetében semmiféle elváltozás nincs. Most nyugodt. De továbbra is kórházi ápolásra szorul, illetve orvosi felügyeletet kíván. Gárdonyi Glószra nézett, — És aztán? — Aztán majd meglátjuk. Ha állapota javul, haza is jöhet. — És ha nem? Ha nem javul? — Akkor sem tehetünk semmit. Akkor az ilyen esetekben ügygondnok kirendelését kérik, és amennyiben eléri a nagykorúságának idejét, gondnokság alá helyezik, — Hát mégis súlyos? — Nem. De az ilyen esetek reménytelenek. Nem bízom a javulásban. Ha nem rosszabbodik, az már eredmény. Gárdonyi az asztalra borult. ★ Az ősz csendben, alkotás nélkül telik. Gárdonyi beteg, kedvetlen. Fejgörcsei mindennaposak. Csak a fekete enyhíti és a mozgás. Milával hosszú sétákat tesz a Savósra. Már szereti az őszt, az alkony halvány színeit, amikor az Eged-oldal bíborpirosban ég a búcsút intő naptól. A Sávoson kissé megpihennek. Mila festeget. Gárdonyi tanítja. ' Rég útra keltek a fecskék, amikor Sándor kocsiba fogja a kimustrált katonalovat, és hazahajtat a langy- meleg őszi estében. ★ Felbolydult méhkashoz hasonlít a város. Tömött sorokban jönnek a behívottak és hozzátartozóik a Barátok utcáján. Bátyus emberek lepik el a gyalogjárókat és a tereket. Tábori konyhán mérik a faggyűszagú, párolgó húslevest, akinek csak kell. A megyeházán és a várban, a hadkiegészítőben nem győzik a munkát. Emberek útját irányítják a pusztulás felé. Kitört a háború, elrendelték az általános mozgósítást. Az utcákat katonazenekarok járják, felvonulnak a 60-as ezred parancsnokának Deák Ferenc úti háza elé, a nép tüntet, élteti a háborút. Az első menetszázadokat óriási lelkesedéssel kísérik az állomásra. Csupa virág minden: az állomás épülete, a katonasapkák és a puskacsövek. A katonák isznak és énekelnek. A feleségek, a gyermekek és az édesanyák sírnak; a trónörököst, akit meggyilkoltak, nem ismerték. A Gárdonyi ház csendes. Gizella kórházban, gyógyíthatatlan. Sándor hozza-viszi a híreket. Jóskát az elsők között hivták be katonának. Ünnep a házban, ha fiától levelet hoz a posta. Gárdonyi gyűlöli a háborút, s okait a hatalomszerzésben, a kapzsiságban, a pénzben keresi. Gyakori látogató most a Királyszéken Biedermann, az igazgató tanító. Neki mesél el egy történetet. — A Földön háború van és Péter esztendők óta nem zárhatja be a mennyország kapuját. Éjjel-nappal jönnek, százával, ezrével, Pedig a templomokban azt prédikálják, hogy aki fegyvert fog, az fegyver által vész el. Nem ér semmit. Mind férfi jön, csupa katona. Péter rájuk ripakodik: — Miért fogtatok fegyvert? — Parancs volt — mondják a katonák. — Mi szenvedünk a legtöbbet! A katona csak mártírja a háborúnak, nem kezdeményezője. Péter angyalokat küld a Földre, hogy kutassák ki, mik, vagy kik az okozói a háborúnak. Jönnek is sorra: a király, a miniszterek, tábornokok, grófok, bárók, gyárosok, főispánok és kereskedők. Mind azt mondja, hogy neki semmi köze a háborúhoz. — Csakis az ördögök az okai a háborúnak — mondja az egyik. — Ide az ördögöket! Hol van Belzebub?! — Ki az oka a háborúnak? — kérdi Péter. Belzebub vállat von. — Én csak a magvát vetettem el, — Micsoda magvát? Miféle mag? Hol az a mag? Belzebub vigyorog. — Nézesd meg a zsebeket, — Nézzük a zsebeket! — adja a parancsot Péter. És ahogy kiforgatják a zsebeket, Péter elámul. A zsebek arannyal vannak tele. Csak a katonák zsebe volt üres. (Folytatjuki szór szívónyílásába. Kiderült, hogy ezzel a megoldással számottevően csökkenthető a zaj, mégpedig a teljesítőképesség lerontása nélkül. A porózus polietilén ugyanis permeabilis szerkezeténél fogva nagy mennyiségű levegő átszívását mozdítja elő. Egyes hírforrások szerint az ekként elérhető zajcsökkenés egyetlen, másfél centiméteres porózus polietilén betét alkalmazásával, egy présfúrógép hangerejét a szabályos — nem halk, nem hangos — emberi beszéd szintjére csökkenti. (-) A jelenkori ipari egészség- védelem állandóan keresi a hatásos és gazdaságos megoldásokat. Az ipari termelés különböző területein egyik legnagyobb probléma a fülsiketítő zajok kiszűrése, s ezáltal a munkások fizikai közérzetének hatásos javítása. Különösen a préslégszerszámokat és különféle szivattyúkat használó munkások vannak kitéve erős zajoknak. Különféle kísérletezések után, úgy látszik, nyomára bukkantak a megfelelő megoldásnak. Egy angol cég porózus polietilént helyezett közvetlenül a kompresziskolájából jelentkeztek a nyár elején építőtáborokba: Zalko don, Balatonbogláran, Balatom- aligán, Nagykátán közel 600 Heves megyei középiskolás fiú és lány dolgozott, s munkájukkal mindenütt meg voltak elégedve. A fiatalok segítsége nagyon sokat jelentett az országnak, s ezen túl: a munkára nevelés egyik legjobb eszköze volt ez a táborozás. AZ ŰTTÖBÖK is vidám nyárnak néztek elébe. 698 egri úttörő és kisdobos táborozott. Az V. és a IV. számú általános iskola úttörői önáldó tábort szerveztek, tíz úttörőcsapat tagjai pedig egy nagy közös táborban töltöttek el tíz felejthetetlen napot a festői környezetű Szentiéleken: számjátékokat rendeztek, kirándultak. A tábori élet megszerettetése volt * cél, s ezt el is érték. Miskolcra is szerveztek kirándulást, megtekintették a Diósgyőri Papírgyárat, a DIMÁVAG-ot, a Lenin Kohászati Műveket, s a korszerű fonodát, voltak a kellemes vizű tapolcai strandon is A felsőtárkányi vezetőképző táborban 1646 úttörő- és ifi vezető tanult, Hatvanban pedig 246 kisdobos táborozott. A tavalyihoz képest ezen a nyáron sokkal többen vettek részt a különböző táborokban, remélhetőleg jövőre még többen „vonulnak” ki a természetbe: dolgozni szórakozni és tanulni. (ka tat)
