Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

4

NEPOJSAG

1963. szeptember 4., szerda

Kellemetlen órák Bükkszéken

Bírósági krónika

nincsenek tisztában a tanács, mint államhatalmi szerv és az fmsz között levő, lényeges különbséggel.

A vizsgálat alapos volt és lelkiismeretes. Az alaposságra már csak azért is szükség volt, mert azelőtt két héttel (hasonló vizsgálat után) figyelmeztették ezt a kisvendéglőt. Jogos volt a bányászok panasza. Az étlap kiállításakor ösz- szekeverték a zöldbabfőzelék árát a sertéspörköltével, s bár a főzelék nem szerepéit az étlapon, árát a pörkölt mellé írták. A vendég mindenkor a pénztárcája szerint választ, s arról nem tehet, hogy a kisvendéglő összekeveri az ételek árát. Ezért pedig elsősorban a vezető felelős. Aztán a másik: a kalkulációs lapon 8,95-re tüntették fel a sertéspörkölt árát, holott csak 8,90 lenne. Az eltérés értékben nem olyan nagy, ám 50—60, vagy ennél is több adagra számítva, már igen! S ez kimerítheti az árdrágítás tényét is. A további vizsgálat sok mindent kiderített az augusztus 29-i étlapból. Helytelen számítások sokasága.

A számolócédula szabálytalan kiállítása is sok félreértésre adhat okot. De hát már maga a cédula is: csomagolópapírból vágják, vagy a számológép szalagját használják erre a célra, az fmsz hanyagsága és nemtörődömsége miatt.

A cédulákon nincs dátum, nincs rajta bélyegző és a felszolgáló aláírása. Ezért már figyelmeztetést kapott a vendéglő, de ez idáig nem használt. D. Erzsébet fiatal felszolgálónő „tevékenysége” is fő szerepet játszik a jegyzőkönyvben, aki csak a két bejelentőnél 30 filléres többletszámítást végzett, elfelejtvén, hogy kerekíteni csak a számtani művelet után (!) lehet. Baj van az egészségügyi kiskönyvével, nincs benne az alkalmassági és vérvizsga, négy alkalmazott kiskönyve pedig nincs meg!

Több alkalommal szereznek be zöldárut a helyi zöldséges boltból, amit azonban nem minden esetben „bizonylatéinak.” Ki csodálkozhat ilyenkor, ha kétségek merülnek fel?! Nem vezetik rendesen a sörcsapolás! és a kávékönyvet sem.

Apróbb szabálytalanságok tömkelegé, amelyek együttesen elgondolkodtatóak. Miért van ez? Hiszen a ráfizetéseknek is két oldala van: ráfizethet az állam, s ráfizethet a vendég. Az államot pedig nem lehet becsapni, s az nem engedi becsapni a dolgozókat sem.

Sehol annyi szabálysértést, annyi buta „üzletelést” nem találni, mint a vendégiátó szakmában. Mi értelme van? Hiszen előbb-utóbb úgyis rájönnek. Megéri a büntetést?

Kátai Gábor

Amikor a szülők nevelik bűnözővé gyermeküket

H. J. most húszesztendős, de már gazdag krónika telik ki az életéből, ami egyre kuszál- tabb ponyvaregény-romantikához hasonlít.

Alig tizenöt esztendős korában már úgy hozzányúl más emberek holmijához, hogy az arra illetékesek kénytelenek javítóintézetbe küldeni. Féktelen természetű, az italra is kíváncsi. Munkahelyeit sorban otthagyja — legtöbb esetben komolytalan okok miatt —, nem tud meggyökerezni. Alig múlik el tizennyolc éves, már Zetkát tud vásárolni, majd azt is kicseréli Pannóniára. Hogyan? A szülőktől mindent tehet az elkényeztetett fiú. Az anya piaci árus, ő a pénz szerzésével foglalkozik, az apa részeges cipész, aki nem keres semmit, de abból iszik, amit az anya a piacon árulásból szerez. Az apai tekintély a nullán áll a fiúnál, aki egyszer azt találta mondani az anyja előtt: ha még egyszer berúg az apja és szégyent hoz a famíliára, ő bizony kiköti.

H. J., a húszesztendős fiú, éppen megint munka nélkül volt «már egy hónapja, amikor azt tapasztalta, hogy az apja nem főzött ebédet, mire ő hazament kószálásából. Ermatt dühbe gurult és nadrágszíjjal hurkot formált, azt az apja nyakába vetve, áthúzta őt az egyik szobából a másikba, majd kikötötte.

H. J. már korábban is kapott több hónapos büntetést azért, mert jogosítvány nélkül vezetett és balesetet is okozott, most pedig az apja elleni akció miatt, a személyes szabadság elleni bűncselekmény miatt, a gyöngyösi járásbíróság öthónapi szabadság- vesztésre ítélte — jogerősen.

(f. a.)

Garázdaságért — háromhónapi szabadságvesztés

A füzesabonyi járásbíróságon a napokban tárgyalta dr. Nyíri László büntető tanácsa Szabó István 34 éves besenyőtelki lakos bűntettét, aki garázdaságért, verekedésért került a bíróság elé.

Szabó — akin idegbetegséget állapítottak meg az orvosok —mindig akkor kötekedett és verekedett, amikor italozott. Amikor Besenyőtelken az italboltban, vagy mulatságon megjelent, már tartottak tőle a közelében tartózkodók, mert váratlanul minden indokolás nélkül bárkibe belekötött és verekedett.

A járásbíróság Szabó Istvánt folytatólagosan elkövetett garázdaságért háromhónapi szabadságvesztésre ítélte és egyévi időtartamra kitiltották Besenyőtelek községből.

Az ítélet jogerős.

(-váry) * 17

Balesetet okozott a gondatlanság

Hatvanban történt május 1-én. Tóth László, aki a Nagygombosi Tangazdaságban dolgozik, a munkaünnepén a hatvani kastélykertben tartózkodott, s befizette kissé ittas állapotban munkatársát, Farkas Józsefet is a hintára. Annak ellenére, hogy Stumpf Ferenc, a körhinta üzletvezetője, de a rendőrök is figyelmeztették, viselkedjék rendesen a hintán, Farkas József hintakosarát ki akarta fordítani, ki akarta „dobni”.

Mivel ez előbb nem sikerült neki, a mozgásban levő hintán ülve kikapcsolta a két biztonsági láncot, s amikor előrehajolt, hogy elkapja az előtte száguldó Farkast, kiesett a hintából, s nekizuhant a hin- tázókat figyelő tízéves Kun Gizellának, de elütötte a két másik kis. gyermeket is. Kun Gizella karja két helyen eltörött, míg a másik két gyermek kisebbfokú agyrázkódást szenvedett, s kórházba kellett őket szállítani.

A hatvani járásbíróság Tóth László bűnösségét háromrendbeli gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés bűntettében állapította meg, s a nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel, 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 15 százalékos béresökkentés mellett.

(r)

Ujj sorosat indul ssep tenth erben as egri Filmbarátok Körében

Egy nyáron át táncolt, a Romeo és Julia, a Varieté a műsoron

A 17. századból származó fakazettás mennyezeti díszítést helyeznek el az egri gótikus várpalotában

Bükkszék — sajnos — nem mindig a kellemes szórakozások színhelye. Mint nemrégiben is, .amikor az Állami Kereskedelmi Felügyelőség három dolgozója megjelent a Strand Kisvendéglőben egy távirat miatt. Ez a távirat igy szólt: „Értesítjük a Bizottságot, hogy a bükkszéki fmsz ' > vendéglőjében árdrágítás történt. Kérjük kiszállásukat.’’ Aláírás: Nagy Gyula és Kishalt József bányászok.

A két panaszos, és a községi tanácson felvett jegyzőkönyv elmondja, hogy Kisbali József családjával a kisvendéglőben étkezett, négy csontlevest, három sertéspörköltet és egy kenyeret fogyasztottak, amiért a felszolgálónő 29,60-at kért. Az étlapon a sertéspörkölt árát nem lehetett tisztán kiolvasni; 5,60, vagy 5,90 Nagy Gyula 3 csontlevesért és 3 sertéspörköltért 32,70-et fizetett, s erről jegyzéket is kapott, nem úgy, mint Kisbali. (Pedig minden 5 forintnál nagyobb értékű számlaegyenlítéskor a felszolgáló köteles jegyzéket adni!). A reklamáció után a felszolgáló még 1,60-at kért. Az ügy aztán teljesen összekuszálódott, amikor a vendégeknek kiadott étlapot összehasonlították a konyhán levővel A szembeötlő különbségre azt a magyarázatot adták, hogy még nem volt idejük atjavít ni... s még tíz forintot kértek. Ez már sok volt. A vendég kérte a panaszkönyvet, ám a felszolgáló arra hivatkozva, hogy a „főnök” nincs bent, nem adta oda!! Előttünk teljesen ismeretlen, új szabály. A tízforintos újrafizetésről fisbak József megint csak Ttem ipott jegyzéket.

Felvették a jegyzőkönyvet a községi tanácson. A kisvendéglő fmsz irányítás alatt lévén, Kormos Béla tanácstitkár több ízben ’izent Halasi Imrének, az fmsz bükkszéki ügyvezetőjének, aki kijelentette, hogy : ' 'jo.. nem sakkfi• a’-ihet csak úgy rán- £%»'' ■ hét! Itt. úgy látszik,

Az egyre népszerűbb és közkedveltté váló Filmbarátok

ISKOLANAP

AAAA

(Balogh Bertalan rajza)

Köre az elmúlt hetekben fejezte be legutóbbi előadássorozatát Egerben és Gyöngyösön. A filmművészeti ismeret- terjesztésnek e néhány éves múlttal rendelkező formája iránt egyre nagyobb az érdeklődés megyeszerte. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat éppen ezért tervbe vette, hogy az igények kielégítésére őszszel újabb sorozatot indít Egerben és Gyöngyösön. Ugyanakkor új Filmbarátok Köre alakul Hatvanban és Hevesen is.

Az előadásokat minden dolgozó látogathatja, aki előre megváltott tagsági igazolványnyal és bérlettel rendelkezik.

A baráti kör egri új sorozatának programja már elkészült. Az előadásokat szeptember 19-től továbbra is a Bró- dy Mozi helyiségében tartják minden második csütörtökön fél hat órai kezdettel.

Az új sorozatban a film és

a társművészetek kérdéséről kapnak áttekintést a tagok. A filmművészet összetettségét illusztrálja az Egy nyáron át táncolt című nagy sikerű alkotás. A film és az irodalom kapcsolatát a kínai tárgyú Édes anyaföld szemlélteti. Szerepel a sorozatban a film és színház kérdései kapcsán a Romeo és Júlia című Shakespeare dráma amerikai film- változata. A film és a zene viszonyát a Madame Curie című filmalkotás érzékelteti. Az Alattvaló és a Varieté című német filmek mellett bemutatásra kerül a program keretében egy táncos revüfilm, amely a tánc és a mozgás művészetét érzékelteti: Az ismeretlen imádó. A sorozatot modern francia filmgyártás egyik nagy sikerű alkotása, az Ilyen nagy szív zárja;

Kincset érő egyházi emléket helyeztek raktárba a XX. század eleji vallásvillongások

Egerben, a műemlékként helyreállított gótikus várpalota néhány terme most szorgos műhely képét mutatja. Kapos Nándornak, a Budapesti képzőművészeti Főiskola tanárának irányításával múze- ális értékű, mintegy 300 éves fa kazettás mennyezeti díszítés rekonstrukciós munkálatait végzik. Ezt a ritkaságszámba menő népművészeti értéket a

17. század második félében készítették és a reneszánsz népi megnyilvánulásait tükrözi. A vonalkázással és biblikus kifejezésekkel díszített 42 fakazettából álló népművészeti remekmű 1927-ig a noszvaji református templom szépítését szolgálta. Ekkor a vallásvillogások következtében a templomot lebontották és az értékes mennyezetet raktárba helyezték.

Az Országos Műemléki Felügyelőség védelmébe vette az értékes népművészeti alkotást, és úgy határoztak, hogy a helyreállított egri középkori várpalotának mennyezetdíszítéseként helyezik majd el. Az erősen megrongálódott fakazettákat a kiváló szakemberek most különleges anyagokkal vonják be, hogy újabb évszázadokra tartósítsák, de a díszítéseket is különleges festékanyagokkal és hazai műgyantákkal rekonstruálják. A bonyolult és kiváló szakértelmet igénylő munkák előreláthatóan mintegy két hónapig tartanak.

26

OKOS

MIKLÓS

üti) " * " FL fCjrákfA&kMv

RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL

k elr lultával, január ijel Kentzi nyugtalan, netlen dörömbölést hal- Magá a öltötte házika- i nevén hívta a kutyát, elhal: gatott. Gárdonyi ajtót nyitott, a tornácra a kapuhoz szaladt. Fel- ó Gizella hangját, aki érkezett Győrből édes- Erre 1 Ikelt a ház népe. t főzött, a két fiú fűtött, t i. ' síró leányát vigasz- ./.ónban nem beszélt, árulta el, hogy miért desanyja győri házát. Vi- tlan volt.

múltán megnyugodott, de „ában sem ikart maradni, «ónyi újabb eadvánnyal ost:j a Eger város arvaszékét...

„„Eger árvaszéke folyamodó Gárdonyi Géza kérelme, s a vonatkozó iratok visszavárólagos áttétele mellett megkeresi Győr szab. kir. város ái két, hogy a nyomozást a folyamodó által 2581 /á 907 sz. alatt kérvényben foglaltak szerint a lehető pontossággal megejteni szíveskedjék, s utóképpen pedig kérjük a következők megállapítását, hogy annak alapján érdemleges határozatot hozhassunk.

Éspedig kérjük annak megállapítását, hogy iúsk. Gárdonyi Gizella miért hagyta ■ ■ 1! 8 január 2-án éjjel anyja, illetve nagyanyja házát, ahol ez ideig állandóan tartózkodott, s kik által neveltetett, s miért menekült édesatyja házához, kitől idegenkedik, s akinek minden felvilágosítást megtagad s ahol maradni mégsem akar.

Továbbá szíveskedjék megállapítani, azt, hogy a gyermekkel anyja, illetve nagyanyja Csányi Teréz miként bánt, rendes ellátásban és gondozásban részesítették-e a lányt, továbbá megvizsgáltatni a nagymama egészségi állapotát azért, hogy annak állítólagos betegsége miatt nincs-e a gyermek testi épsége és egészsége veszélyben, s hogy ott a leány minden veszély nélkül meghagyható-e?

Szíveskedjék továbbá a Géza nevű gyermek erkölcsi életét is szorgosan vizsgálat tárgyává tenni, különösen pedig, hogy a gyermek éjszakázik-e s hogy ezen éjjeli dorbézoláshoz szükséges pénzt hol szerzi, s rendesen járe a gyermek iskolába, nincs-e tanárainak magaviseleté ellen kifogásuk, s van-e tudomásuk esetleg a gyermek éjjeli kimaradásairól, s egyáltalán, hogy nincs-e a gyermek züllésnek indulva olykép, hogy a 60 000/207 sz. rendelet értelmében nem-e volna a gyermek elhagyatottsága kimondható, ha anyja, illetve nagyanyja felette a kellő felügyeletet gyakorolni képtelenek, s ha e miatt a gyermek veszélyeztetve van.” — így a hivatal.

★

Vadludak húztak a Tisza felé. Ta- vaszodik. A Gárdonyi-kúrián újból mesteremberek dolgoznak. Mellékhelyiség épül a tornác mellett. Szépül a kert. Lisztóvszky Mariska ás, gereblyéz, ültet, széppé varázsolja az új életre fakadó kertet. Gárdonyi maga is tesz-vesz. Valahol mindig segít, valamit mindig csinál.

Néhány hete jelent meg az Isten rabjai. Mérsékelt visszhang. A sajtó inkái* csak regisztrálja a könyv

megjelenését. Gárdonyi kedvetlen. Valami mást várt. Többet. Az Egri csillagok és a Láthatatlan ember együttesen nem igényeltek ennyi előtanulmányt.

Elsőnek Halászy Cézár jelentkezett. A könyvet jónak tartja, jó a cselekmény, de úgy érzem — folytatja —, hogy a középkor atmoszférájának árnyaltabb képét festhetted volna meg.

Gárdonyi a hosszú időn át tartó előtanulmányokra, fáradtságára hivatkozott, és Halászy választójogi kérdésről írt tanulmányára fordítja a szót.

— Nagyon sok kérdésben nem értek veled egyet. Így például abban sem, hogy szerinted: „hazánk nagysága és dicsősége körül a magyar nemességnek igen nagy érdemei vannak. Nagy és elhatározó pillanatokban ez az osztály fel tudta áldozni utolsó csepp vérét is a hazáért”. Látod ott a sarokban azt a sok könyvet? Azok zárják magokba a magyar nemességnek az országgal és néppel szemben elkövetett árulásait. Vagy beszéljek neked arról, hogy egy állástalan tanítónak Magyarországon nincs szavazati joga?

— Tanulmányom két részből áll — védte igazát Halászy. Az egyik az értelmi, a másik a vagyoni cenzussal foglalkozik. Az első kérdést szerintem lezártuk azzal, hogy; az értelemé és bölcsességé legyen mindenkor a vezetés. Az okos, tanult ember szava többet érjen, mint ezer tudatlané!

— De ki állapítja meg, hogy ki az okos és ki a tudatlan?, kedves barátom! Nyilván a földbirtokosok lesznek az okos emberek, a nincstelenek pedig tudatlanok!

— Engedd meg, — szólt közbe Halászy —, most nem ezt akarom vitatni. A vagyoni cenzus reformjáról van itt szó. Nem is a vagyon, hanem a vagyon után fizetett adó a választójog alapja. Ez 13 vármegyében 32 koronától 87 koronáig változik. Árva vármegyében viszont 86 fillér, Lip- tóban 70 fillér, Máramarosban 34 és Szilágyban 22 fillérre száll alá a cenzus. Szerintem tehát elsősorban olyan reformokra van szükség, amelyek ezeket, a cenzus egyenlőtlensége folytán előállott aránytalanságokat megszüntetik.

Gárdonyi hosszúszárú pipára tömött és rágyújtott.

(FolytatjuUt