Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-26 / 225. szám
1963. szeptember 26., csütörtök NEPUJ8AQ 8 Hivataluk: a bánya... lint, aki 25 éve „él” a Ménben. — Az emberekből hiányzott még az összetartozás ereje. Úgy mondanám: külön sziget volt minden ember; előbb ezeket a szigeteket kellett hidakkal egybefogni ... 1961-ben már a Szurdoki- brigád neve is ott szerepelt a vetélkedők listáján. 62-ben elnyerték a szocialista címet, s a cím mellé a megyei pártbizottság kongresszusi zászlaját. Hogyan dolgoznak azóta? Havi átlagban 48,7 métert haladnak előre a szénben, s az egy-egy emberre jutó „fejteljesítmény” 7,5 köbméter szén. Hivataluk: a bánya. Törvényként .tisztelik a „paszportot”, a technológiai utasításokat; s még hiányzásokkal, igazolatlan kimaradásokkal sem sértik a munkafegyelmet. Nem hittérítők 1 Sokan egyszerűen misszionáriusi szerepet tulajdonítanak a szocialista brigádoknak. Hát nem!!! A becsület, a lelkiismeret és az elvtársiasság diktálja tetteiket, ez cselekedetük mozgató rugója. Aki gyengébb, nem hagyják magára; aki a poharat szereti — mint N. I. csillés — le kell mondjon róla, mert muszáj. Gyakran durva az a kéz, amely gyógyít, de — s ez a fontos — gyógyít. Gyógyítanak, embermódra. Mert így igazak ők — emberül. Az a nyolcvanöt létrafok, amelyről a riport elején szóltam, valóság, s egyben szimbólum is. Az emelkedés, a fényre törés jelképe. S közben-közben, kis szakaszokon, ott a védelmi zár, az ajtó, amely nem engedi, hogy bárki is — ha egyensúlyát veszti — oda kerüljön ismét, ahonnét a nehéz „mászást” elkezdte. (pataky) Az erdő kincsei Száznyolcvan féle ijö vényt gyűjtenek Görögországba,Izraelbe, Norvégiába is eljut a magyar gomba és gyógynövény Kevesen tudják, hogy Heves megye országosan is elsők között van az erdei termekek és gyógynövények termesztésében és begyűjtésében. A Mátrai és a Nyugatbükki Erdőgazdaság területén 180 olyan növény terem, amelyik keresett cikk nemcsak a hazai, de külföldön is. Tegnap felkerestük Bartucz Józsefet, az Erdei Melléktermékgyűjtő Vállalat egri üzemegységének vezetőjét és arra kértük, tájékoztasson arról, milyen növényeket, gyümölcsöket gyűjtenek Heves megye erdeiben, s hová szállítják az értékesítésre szánt erdei terméket? — Üzemegységünk területéhez nemcsak a Heves megyei erdők, hanem Nógrád és Szolnok megye egy része is hozzátartozik — mondotta Bartucz József. — E területen 55 gyűjtőállomás működik, amelyek a lakosság által az erdőben szedett erdei termékeket vásárolják fel és szállítják el. Az idén 180 féle növényféleséget gyűjtünk és vásároSzüreti tennivalók AZ IDEI rendkívüli tél után meglepetésként jelentkezett tavasszal a szőlőinkben Ígérkező szép termés. Bár a fakadás késése miatt a szőlő fejlődése elmaradt a sok évi átlagtól, mégis a nyári hónapok rendkívül magas középhőmérséklete a szőlők éredését időben nemcsak behozta, hanem egykét héttel még előbbre is vitte. Minden remény megvolt tehát, hogy a jó terméskilátások mellett még minőségi termést is szüretelünk. Ilyen vonatkozásban megközelítően hasonlónak mutatkozott az 1963-as évjárat a sokáig emlékezetes 1958-as évjárathoz, amikor is jó minőségű nagy termést szüreteltek országszerte. Sajnos, az augusztus végi és szeptember eleji kiadós esők a korábban beéredő szőlőinkben nagymérvű szürkerothadást idéztek elő. (például Leányka, Mézesfehér, Ezerjó, Medoc noír, Oportó, stb.) A rothadási folyamat olymérvű volt még az elmúlt héten is, hogy egyes fajtáknál az általános szüretet — a komoly termésmennyiségi veszteségek elkerülése végett — meg kellett kezdeni. A szőlő rothadását okozó kártételének két formáját ismerjük, mégpedig a zöldrothadást és a szürkerothadást. Az előbbi a szőlő zsendülési időszakában szokott fellépni és kártétele a szőlő minden részén megmutatkozhat, de legnagyobb a kártétele a szőlő fürtözetében. Ezen kártevőnél azonban sokkal elterjedtebb és nagyobb a szürkepenész kártétele, amely az úgynevezett szürkerothadást okozza. A szürkerothadás érés időszakában lép fel, penésztelepével bevonva a szőlőbogyó felületét. A penész a bogyó értékes anyagait (cukrot, savakat, színanyagot) támadja meg. A felrepedt, elrothadt bogyók belső tartalma a csapadékos időjárás, alatt kilúgozódik, az utána következő száraz időjárás alatt pedig nagyon beszáradhat olyannyira, hogy a termés eredeti mennyiségéből tetemes hányadot elveszít. A PENÉSZES szőlő bora pedig barnatörésre hajlamos lesz a penészben levő oxidaze enzim hatása alatt. A barnatö- réses bor kikezelése pedig — ha az elhatalmasodott — nem egyszerű borkezelési feladat. Ha a szürkerothadás nem általános, tehát kisebbmérvú, és az időjárás javulása rövidesen várható, úgy a rothadt termés előszüretelésével a tőkén maradt egészséges szőlőből még jó minőségű bort szüretelhetünk. Azonban ha a rothadás mérve nagy és a termés tetemes részének elrothadása révén nagy terméskiesést okozna a. szőlőgazdaságnak, úgy a szüreteléssel — az alacsonyabb minőségi kilátások mellett — sem lehet tovább várni. A sok csapadéktól felhígult szőlők mustja bizony a kezdeti kényszerszüreteknél szokatlanul alacsony, 15—16 cukorfokos volt nemcsak megyénkben, de országszerte is. Szeptember hó második felében melegebbre és szárazra fordult az időjárás és ennek eredményeképpen már 19—21 cukorfokos mustok is jelentkeztek a folyamatban lévő szüreteknél. Amennyiben tehát az időjárás lényegesen nem változik szeptember hó folyamán, úgy lehetőség nyílik minőségi termések szüretelésére is. A nem rothadó, vagy kisebb mérvben szürkepenészes szőlőket (például Olasz rizling, Kékfrankos, stb) kár volna a már sok helyütt beindított kényszerszüretekkel folyamatosan leszüretelni és így a jelenlegi napfényes, meleg szőlőérlelő napokat kiaknázatlanul hagyni. A legelterjedtebb fehér és kék szőlők beéredése még nem tökéletes és rothadásuk sem nagymérvű, így ezen fajták szüretelésével általában. még várni lehet a minőségi termés érdekében. AZ IDÉN szüretelésre és feldolgozásra kerülő szőlők kisebb-nagyobb mérvű fertő- zöttsége feltétlen szükségessé teszi a mustok megfelelő ké* nézését. Ajánlatos tehát a mustokat 20—30 gramm/hek- toliter porrá tört borkénnel kezelni, a bamatörés megelőzése céljából. Erősen rothadt szőlőknél célravezető lehet, ha a fent megjelölt borkénmeny- nyiséget két részletben, a megzúzott szőlőcefrében és annak mustjában egyenletesen elkeverjük. Az erősen kénezett mustok esetlegesen nehezen meginduló erjedésénél előnyösen alkalmazhatjuk a fajélesztőt, amely a Szőlészeti Kutató Intézettől (Budapest, II. Herman Ottó u. 15.) szerezhető be. A vörösbor-szőlők szüretelésénél ajánlatos a kedvező mélyvörös szín eléréséért, a rothadt fürtöket az egészségesektől külön szüretelni. A lebogyózott héjon erjesztett vörös bor általában f 10 nap leforgása alatt erjec' ki, mikor azt a héjtörkölyről le kell fojtani. A NYAK VÉGI kedvezőtler időjárási viszonyok miat gyenge minőségi kilátásokkal indult szüret a nagymenő rothadás következtében a: előre megbecsült termésátlag ban némi kiesést okozott amelyen a folyamatos szüretel sem fognak már módosítani Amennyiben az ősz eleji csapadékmentes és meleg időjá rás szeptember végéig, október első feléig lényegesen nen változik, úgy a folyamatbal levő szüretek jó minőségeke: eredményezhetnek. Dr. Tsó Andor Régi, német szövegű grafikon tanúsága szerint, 1889. szeptember 25-én kezdték a cukorgyártást megyénkben, a Hatvani Cukorgyárban. Az első kampány szeptember 25-én kezdődött, és március 4-ig tartott. Közben, október 15-től november 10-ig, valamint december 23-tól 26-ig üzemszünet volt. A 124 napos első kampány alatt, mindössze 6107 vagon Miért nincs villany az egri Fiumei utcában ? Négy ház áll a Kolozsvári lya az ÉMÁSZ-hoz küldte a és a Kassai utat összekötő kis reménykedő családapát, az utcában, négy család lakik itt, ÉMÁSZ viszont visszaküldte művelődni, rádiót haügatni őt a tanácshoz, mondván: vágyó felnőttek, esténként nincs még jóváhagyva a költtanulni akaró gyerekek, de ségvetés. mindettől megfosztja őket az Két éve tart ez a „kérek, a néhány méteres távolság, nem adok”-játék és ideje vol- amely elválasztja otthonaikat na, ha a tanács végre meg- a villamos vezetékektől. Négy hozná a határozatot a villany oszlop felállításával megoldód- bekötésére. A Fiumei utca la- na a probléma. Halupka Pál, kői igénylik a villanyfényt, erdőgazdasági dolgozó, már rádiót, televíziót vennének, ha második éve kilincsel azért, lenne áram. Közelednek a hogy villanyt kapjon az utca, hosszú téli esték, az utcában de hiába kért a tanácsnál, hiá- négy gyerek csak petróleumba ment az ÉMÁSZ-hoz, még lámpa mellett készítheti el a ma is a petróleum sápadt fé- leckéit. Négy oszlop kellene, nye mellett tér pihenni a csa- amelyeknek felállításában ők Iád. A tanács műszaki osztá- is segítenének... p. e. H Kacagókór Tanganyikában Egy tanganyikai falucska leányiskolájában az osztály két tagja kuncogni kezdett. A tanítónő először szigorúan rájuk szólt, de csakhamar ö is elnevette magát, s az egész osztály ellenállhatatlan kacagásban tört ki. Ez a nevetés korántsem volt ártalmatlan dolog: a lányok hazatérve lék” .megfertőzcsaládjukat és rövidesen az egész falu fetren- gett a nevetéstől. Ennek már közel kilenc hónapja, de a kacagókórt még mindig nem sikerült megszüntetni. A középafrikai orvosi szaklap foglalkozott a kiküldött orvosok jelentésével, amely szerint valószínűleg a tömeghisztériának egy sajátos megnyilvánulásáról van szó. A furcsa betegség nem jár lázzal, de akik megkapják, erősen legyengülnek, úgyhogy hetekig munkaképtelenek. A nevetőrohamok átlag 16 napig tartanak, egy-egy görcs egy óráig, vagy még tovább, tartja fogva a beteget, aki képtelen gátat vetni a nevetésnek. A kór most már 160 kilométeres körzetben elterjedt € ón máj haUő ttam . Eszembe jutott, hogy írok egy regényt, ami körülbelül arról szólna, hogy a főhős fogja magát, leszáll a tenger fenekére, és sok minden történik vele. Nagyszerű témámat elmondtam egy ismerősömnek is, oki rövid gondolkodás után szomorúan így szólt: — Én már hallottam eztet . .. — Eztet!? — Aha ... — mondta. — Ilyet írt Dante is, tudod, az az Alighieri, aki kortársa volt a papának. Az volt a címe, hogy Di- vinct Színjáték, Isteni könyv, az ipse lemegy a pokolba, és sok minden történik vele. Inkább valami új témát keress. — Például... mit szólnál ahhoz — töprengtem —, hogy a főhősnek neurózisa van, s tudat alatt szárnya nő, amivel fölrepül a levegőbe, és sok minden történik vele ?... — Én már... — Áztat is hallottad?! — Ühöm. A Karinthy írta meg a Mennyei riportban. Főhős megy sokadik dimenzióba, és dolgok történnek vele. Nem tudnál egy olyan témát találni, amit még nem irt meg senki? Mondjuk.,. — Ne tanitgass. Mc>jd kitalálok valamit ... Te! Fogadjunk, hogy senkinek nem jutott még eszébe: főhős marad a szárazföldön, van neki két lába, két keze, egy feje, elindul, és sok minden történik vele. Na? Na?... — Ezt már minden író megírta. — Akkor csinálok elbeszélő költeményt. — Olyan is van. Te nem vagy tájékozott az irodalomtörténetben. Legfeljebb egy epigrammát, vagy sanzont lehetne még belőle kifacsarni. — Ezek szerint a leghelyesebb, ha szimfóniát csinálok belőle. Hegedűre, tangóharmonikára és cselesztára. — Az utóbbit Bartók már megírta... — Jó téma lenne akkor az is, hogy két fiatal szereti egymást, de a szülők ellenzik a házasságot, s ebből különböző bonyodalmak származnak.., — Na, ez már jobb, jobb ... csak... ez filmtéma, célhoz meg nem értesz. — Ahhoz nem. Így már csak egy maradt, ezt tartogattam meglepetésnek. Hajolj közelebb: körülbelül arról szólna, hogy a főhős... — Nagyszerű! — Várj még: a főhős fogja megát, s lemegy a tenger fenekére, ahol sok minden történik vele. Na? — Te... te...! Ezt írd meg, de azonnal. Hatalmas, kolosszális! Ilyet még Dante sem irt! —kátai— Nem holmi irka-firkát látok: valaki a szénvegyületek molekuláinak kötését, képletét rajzolta fel a. durva deszkára. S úgy érzem, felesleges minden kérdés tanulnák-e, szeretnek-e tanulni a bányászok? S a 40-es fronton, Szurdoki Bálint szocialista brigádvezető is azzal fogad: — Nemigen van egy ember is, aki ne tanulna közülünk ...! S a Szurdoki család igen népes — 74 főt számlál. Annak ellenére, hogy csak hét párttag dolgozik a csapatban, szinte valamennyien részt vesznek a pártoktatásban; szakmai képzés terén példaképnek számít a csapat: a 60 órás gépkezelői tanfolyamon az emberek 70 százaléka szerzett képesítést; s akiknek nem volt meg a teljes általános iskolai végzettségük, rendre pótolták a hiányt. S mindezt minden lárma, csinnadratta nélkül tették! Nem azért, hogy mutatós statisztikát kaparjanak össze, vagy hogy a dicsérő s elismerő szókat zsebre vágják, hanem mert valóban szükségét érezték és szükségét érzik annak, hogy tanuljanak, többet tudjanak. A brigád története: szűkszavú életrajz Tizennyolcán voltak, amikor 1959-ben összeverbuválódott a csapat. Tartalékfronton vájártanulókat oktattak a bányászszakma gyakorlatára. Egy év múltban hatvanra szaporodott a létszám. — Nem gondoltunk ekkor sem arra, hogy versenyre lépjünk — mondja Szurdoki BáKozsaszentmartonnak két arca van: földi és föld alatti. Az egyiket, amelyet lágy őszi napfény fürdet — csinos házsorok, gondozott porták és kertek — mindenki láthatja; a másikat csak úgy ismerheti meg az ember, ha leereszkedik a hegyek méhébe, dombok odújába, ahol mint hatalmas szív, zajjal telítetten lüktet, dobog a nagy üzem — a bánya. Leereszkedni a hegyek méhébe — korántsem olyan egyszerű, mint bárki elképzeli. Meghökkentő és szokatlan út. 85 létraiok vezet a mélységekbe, a „gurító” aknán. Kívülről, mint egy közönséges pince, olyan a bányaszáj, de néhány lépés után következik a meglepetés: majdnem' teljesen függőleges állású, durván ácsolt létra. Két oldalt gyalult korlátok kapaszkodónak, fogódzónak. Közben-közben, kis szakaszokon ajtók állják utunkat. (”Ha valaki egyensúlyát veszíti, ezek áz ajtók felfogják zuhanását ...”) Szédítő mászás. És minden létrafok után — ahogy erősebb, erősebb a légáram — a karbidlámpák lángnyelve kétágúvá hegyesedik, hosszúra nyúlik, mint a légyvadász szalamandráé. Pintér Gyula, a VlI/a akna személyzetise szegődött kalauzomnak; délután háromkor kezdődik Petőfibányán a technikumi konzultációja, addig ráér. Pintér gondja az oktatás, a tanulás megszervezése. Kíváncsisággal faggatnám, meséljen erről valamit, de ügyelni kell minden lépésre, fogásra; amikor pedig a gurító aljába érünk, a pihenőfülke ácso- latainak deszkáira kell néznem, ahol krétarajz fehérük. répát dolgoztak fel, napi 49,27 vagon feldolgozási átlaggal. A répa átlagos cukortartalma akkor 12,46 százalék volt. A tizedik, az 1898—99-es üzemi évben már 16 376 vagon répát dolgoztak fel. Egészen 1897-ig csak nyerscukrot gyártottak, amelyet finomításra, a Nagy- surányi Cukorgyárba szállítottak. A Hatvani Cukorgyárat eredetileg 60 vagon répa feldolgozására építették, de már 1394- ben, napi 100 vagonra, majd 1897-ben napi 150 vagonra emelték a gyár teljesítő képességét — különböző bővítésekkel. A gyár történetében fontos állomás az 1905. év, amikor a cukorgyár felépítésével napi 220 vagon répa feldolgozása vált lehetségessé. A Hatvani Cukorgyár volt a cukorkivitel úttörője. Itteni kezdeményezésre kezdték gyártani a cukorgyári gépeket és berendezéseket hazai gyáraink. A répaszelet gyártását — országos elsőnek — 1890-ben Hatvanban kezdték, s még ugyanezen évben megkezdték a vállalat gazdaságában a magrépa kísérleteket is. A Hatvani Cukorgyár alapítása és fejlődése azért is jelentős, mert a múlt század utolsó negyedében a gazdasági válságok alapjaiban rendítették meg az európai cukorgyártást. Az iparral alig rendelkező Magyarország is belesodródott a válságba, például a Nagysurányi Cukorgyár 1880- ban bezárta kapuit. A Hatvani Cukorgyár átvészelte a nehézségeket, állta a nemzetközi versenyt, és gyártmányai ismertté váltak Angliában, a Balkán államaiban, Indiában és Kínában. Az elmúlt évben jelentősen átalakították és korszerűsítették a Hatvani Cukorgyárat. Uj erőművet építettek, új gépeket szereltek be, de akad még régi gép is, például a szeletszárítók, a Büttner mechanikai tüzelő- berendezés még a régi. Az elmúlt évek során, amikor a konzervgyár is lényegesen fejlődött és nem volt elegendő gőz, szeptember 18-a előtt) nem indulhatott meg a cukorgyártás. De az idén, szeptember első munkanapján kezdődött a kampány. Szeptember 24-ig 4737 vagon répát dolgoztak fel a Hatvani 'Cukorgyárban, — baj és üzemzavar nélkül. A háromnegyed százados • évfordulón további sok sikert kívánunk a Hatvani Cukorgyár minden dolgozójának. 75 éves a Hatvani Cukorgyár mondható. Csipkebogyóból 110 mázsát, kökényből 750, szederből 230, málnából 85, somból 35, száraz gombából pedig 110 mázsát értékesítettünk. Ezek nagy része külföldre ment. Elsősorban a nyugati országokba: Svédországba, Görögországba, Norvégéba, Nyugat- Németországba, Izraelbe, Franciaországba, stb. Most legutóbb 5 vagon kökényt szállítottunk Nyugat-Németor- szágba. Mint a számok bizonyítják, van elegendő gyűjtőnk, hiszen 5—6 ezer ember járja napjában az erdőt és gyűjti kincseit. Különösen Balaton, Tarnalelesz, Sírok, Recsk, Cserépfalu, Gyöngyöstarján környékén végeznék kiemelkedő munkát, a lakosok — mondotta befejezésül Bartucz József. F. I. lünk fel. Csupán gombából 25 fajtát értékesítünk. Napjában 200 mázsa terményt gyűjtünk be. amelyet hazai és külföldi megrendelőinknek adunk el. Éves termelési tervünk 5 millió 400 ezer forint értékű erdei termék értékesítését irányozza elő, s ebből 3,8 millió forintot már teljesítettünk. — Milyen erdei terméket, gyümölcsöket gyűjtenek? — A csipkebogyótól a gyöngyviráglevélig mindent. Legszívesebben csipkebogyót, kökényt, vadkörtét, vadalmát, szedret, málnát, somot, gombát gyűjtünk. Érdekességként megemlítem, hogy ezenkívül vadrózsát, fenyőt, mohát és fenyőtobozt is értékesítünk, amelyet díszítésekre használnak fel. Az idén 16 vagon ilyen díszítőárut adtunk már el. Ezenkívül: kisméretű faárukat is értékesítünk, mint pl. hófogó, gyümölcsfavédő, fakanál, stb. Az idén 1 millió 100 ezer forint bevételt terveztünk csak ebből az üzemágból. —. Milyen a termés és van-e elegendő gyűjtő? — A termés közepesnek
