Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-25 / 224. szám
I \ NÉPÚJSÁG 1963. szeptember fc5„ szerdfc 4 népi ellenőrök vizsgálata nyomán JJjidők eipp o Li/im mozit...” De korszerű legyen, jó filmet vetítsenek és az előadás se maradjon el... A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a ' megyei moziüzemi vállalat munkáját. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa: megfelelően végzi-e munkáját a vállalat, összhangban van-e az a kultúrpolitikai célkitűzésekkel, a gazdasági követelményekkel, és hogy elemezze; a műsor- propaganda és technikai felszerelés milyen hatással van a látogatottság alakulására és a gazdasági eredményekre? A népi ellenőrök a kérdésekre a Heves megyei Moziüzemi Vállalati központjában és 66 mozijában, valamint 9 „társadalmi” (szakszervezeti) moziban keresték a választ. A vizsgálat nagyobb hibákat nem állapított meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen kielégítő a " helyzet akár műsorpolitikai, akár gazdasági tekintetben. A lehetőség — amelyeket elsősorban a rendelkezésre álló filmek és a MOKEP által adott határidők szabtak meg — eléggé gyengék voltak. Nem a tv miatt ••• A népi ellenőrök rámutatnak arra, hogy a látogatók száma állandóan csökken, s ennek legfőbb oka az, hogy gyenge filmeket mutatnak be. Főleg a magyar filmek hagynak keserű emlékeket a nézőben. Viszont a „másik oldalon”, a nézőknél is lehetne tenni egyet-mást, hiszen közismert, hogy milyen hiányos az emberek filmesztétikai műveltség®, A filmesztétikai nevelést már az általános iskolában el kellene kezdeni. A televízió mozinéző ritkító hatását össze se lehet hasonlítani az előbbi tényezőkkel, hiszen például a városokban nagyobb a tv-készülékek száma, mint a falvakban, a városi mozik mégis nagyobb látogatottságról számolhatnák be. A megye „tv-sűrűsége” Petőfibányán a legnagyobb (964 család közül 600-nak van készüléke), mégis itt az esztendő első félévében 3 százalékkal növekedett a moziláto- gatők' száma.* Pedig nyilvánvaló, hogy a sportesemények, a színházi és mozielőadások „vételét” biztosító készülék vásárlói is a mozilátogatók közül kerültek ki. Igaz viszont az is, hogy a petőfibányai mozit) korszerűsítették, így annak technikai színvonala, „kulturáltsági foka” magasabb a megyei átlagnál. Kevesebb előadás — kevesebb néző A látogatók száma leginkább -a keskenyfilmes mozikban csökkent. Ez a csökkenés 14,2 százalékot tesz ki. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a normál és szélesvásznú előadások száma 11,4 százalékkal emelkedett, a kes- kényfilmeké pedig 3,5 százalékkal csökkent', akkor az egy előadásra jutó nézőcsökkenés a normál filmeknél 16 százalékos, a keskenynél pedig 11. A vállalat az elmúlt időszakban növelte propagandakiadásait, ennek eredménye azonban nem mutatkozott meg, mert a nézők száma változatlanul csökken. (A hatvanhármas év első félévében 12 948 előadást tartottak, 1 millió 361 ezer néző előtt, szemben a tavalyi év első hat hónapjának 13 318 előadásával és 1 millió 557 ezer nézőjével.) Tavaly hat hónap alatt 5 millió 455 ezer forintot költöttek mozira Heves megyében, az idén már csak 4 millió 806 ezret. A vállalat vesztesége megduplázódott: 403 ezer forintról 826 ezerre emelkedett. Tizenketten a nézőtéren ... A szakszervezeti moziknak nincs különösebb szerepe a megyében. A szakszervezet öt normál és 12 keskenyfilmszín- házat üzemeltet. A 17 moziban ugyanúgy megvannak a veszteségek, mint az államiakban, — a nézők száma itt még inkább csökken. Rózsaszent- mártonban a 250 férőhelyes moziban általában 12-en -néztek végig egy-egy előadást. Galyatetőn az Iván gyermekkorának 14 nézője volt, a Poroszlói Állami Gazdaságban a „Ne- vessünk”-re 13-an voltak kíváncsiak. A szakszervezeti mozikban az előadásokat az „üres tv-napokon” tartják, tehát a látogatók nem a televízió konkurenciája miatt maradnak el. A látogatók számának csökkenéséről és a csökkenés tendenciájáról vall az is, hogy Véget ért a KISZ-vezetők továbbképzése az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban Áz egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium KISZ alapszerveinek vezetői részére egyhetes továbbképzést tartottak. Ujváry Ottó igazgató előadásában elmondotta, hogy mit vár a szervezettől. A KISZ-vezetők sokban járulnak hozzá a KISZ-tagok világnézeti neveléséhez. Erről Nagy Júlia tanár tartott előadást, az iskolai rendről, fegyelemről, az iskolai rendtartásról pedig dr. Szebeni Lajos igazgatóhelyettes. Szűcs József né KISZ tanácsadó tanár előadásában arról beszélt, hogy a KISZ- vezetők hogyan segítsék a tanulmányi munkát. Az egyhetes továbbképzés előadássorozatában Németh Tibor, a városi KISZ-bizottság titkára időszerű kül- és- belpolitikai eseményekről beszélt. Pintér Dezső, az egri művelődési ház igazgatója pedig az 1963—64. évi kulturális program teendőiről. Ülök a vasúti étteremben és immáron ötödször rebe- gem hiába a legszebbnek titulált magyar szót: — Fizetni! De a pincér nem jön. De a vonat nemsokára jön, az idegességem már itt is van. A fizetőpincér azonban rnég most sem. Már csak öt perc a vonatindulásig, amikor végre megjelenik az asztalnál a kasszirozás fehér kabátos nemtője ... — Egv vacak sörért, meg egy feketéért lekéssem a vonatot maguk miatt, vagy menjek el fizetés nélkül? — próbálok felháborodni. A pincér mosolyog, udvariasan, megértőén, majd cinkosan a fülemhez hajol: — Egy vacak sör, meg egy fekete nekem se a világ... Különben is a kedves vendég, ha tízszer szólt, hogy fizetni akar, akkor inkább lekési a vonatot, de fizet... Felesleges tehát, hogy idegesítsem magam a cech- ért... — s atyai mozdulattal megveregeti a váltamat. (—6) TÁRSADALMI életünk Nines elárvult katedra Örökké visszatérő problémaként jelentkezett a pétarvá- sári járásiban, hogy az általános iskolákba nem tudtak megfelelő számú nevelőt 'biztosítani, akik az iskolai munkától túlterhelve kevésbé tudtak részt venni a falu társadalmi életének alakításában. S ez év szeptemberében megtört a jég, a járás iskoláiban nem maradtak üresen a katedrák, bár több helyen képesítés nélküli pedagógusok láttak munkához, de sikerült biztosítani a megfelelő számú nevelőt. E ténynek nagyon örülnek a járásban, s egyik jeleként könyvelik el annak a fejlődési folyamatnak, amely e vidékre jellemző, s abban reménykednek a községek párt- és társadalmi szervei, hogy nemcsak a gyerekek nevelését biztosítják a tanítók, tanárok, de lehet rájuk számítani a felnőttek szakmai-politikai és általános műveltségének növelésében is. Legalább is szeretnélek nem csalatkozni e reményben. KIT VÉDELMEZÜNK? E kérdést tette fel névtelen levélírónk —t egyike a társadalmi életünket keserítőknek. Kit védelmezünk? -kérdezte, ha elítéljük azokat, akik névtelen levélben tesznek feljelentést vezetőik ellen. Azért van a sok lopás, csalás, mert nem helyeseljük a névtelen leveleket, s elítéljük, akik alapos túlzásba viszik a,„bírálatot”, vagyis rágalmaznak. Mit is válaszoljunk erre’ a levélre? Kit védelmezünk? 1 Semmi esetre sem a sikkasztó, csaló, hivatásához méltatlan vezetőket! De ... a rágalmazókat sem... Nem egyszerű . stutisxtika... ... annak összeállítása, hogy kik és milyen oktatási formáA modem hadviselésben a kémszolgálátnak jelentős szerep jut. Sokszor a kémek egész nevetséges, együgyű helyzetbe jutnak, de természetesen vannak olyanok is, akik igen ügyesek, agyafúrtak, nagyszerűen értik mesterségüket és ezek tevékenységére csak ritkán, vagy sohasem derül fény. Szakértők szerint napjainkban legkevesebb egymillió, titkos ügynök és kém működik különböző országokban. Többségük kalandor, munkakerülő, nem is igen tudja magát feltalálni és aligha tud különbséget tenni egy atomtöltet vagy zsebtengeralattjáró közt. Kétségtelen, hogy a nagyhatalmak sok száz millió dollárt költenek a bonyolult hírszerző szolgálatok, kémhálózatok fenntartására. A kémtevékenység felesleges voltára amerikai látogatása idején Hruscsov miniszterelnök is rámutatott. Élcelődve megjegyezte, hogy véleménye szerint a szovjet és amerikai hírszerző szolgálat ugyanazokat az adatokat kapja és valószínűleg ugyanazoktól a személyéktől. Talán közös erőfeszítést lehetne tenni, azaz a titkos adatokat közösen megszervezni és ezzel sok pénzt lehetne megtakarítani: Ily módon ugyanis csak egyszer kellene fizetni a hírközvetítőket. A Cl A (Central Intelligence Agency: Központi Hírszerző Szolgálat) amerikai ügynökség emberei sokszor nevetséges helyzetbe kerülnek. Erről soKémszolgálati melléfogások Kihallgatott telefonbeszélgetések — Milyenek a kémek? kát mondhatna William Corcoran, aki Ame rika elsőszámú kéme. A háború idején Corcoran egy kémhálózatot irányított a semleges Svédországból, Go- thenburgból. Egy napon“egy tagbaszakadt, pózolásra hajlamos személy lépett hivatalába. Fontoskodva körülnézett, hogy nincs-e még valaki a közelben, majd suttogja közölte Corcorannal. hogy ő az új titkos ügynök. Corcoran azt válaszolta neki, hogy ügynök lehet ugyan, de többé már nem titkos. A németek és a svédek ugyanis éberen figyelnek mindenkit, aki belép az épületbe. Ettől a pillanattól kezdve tehát az új ügynököt is annyira szemmel tartják, hogy teljesen használhatatlan lesz. Később kitűnt, hogy a titkos ügynökként tetszelgő egyént hivatalos amerikai helyről küldték Corcoranhoz. Nem vették figyelembe, hogy még svédül sem tudott, németül pedig még kevésbé. Corcoran később beszámolt a kongresszusnak arról, hogy mi történt egy csoport kémje- lölttel, akiket az amerikai titkos szolgálat bocsátott a rendelkezésére. Az első ilyen egyén nyúlánk, jól megtermett, vörös férfi volt, annyira szembetűnő megjelenéssel, hogy az utcán a gyerekek csoportosan követték. « ban gyarapítsák politikai ismereteiket. Ennek az elvnek alapján az egri Fínomszerel- vénygyárban bizottság segített a kommunistáknak és párton- kívülieknek, hogy a számukra legmegfelelőbb pártoktatási formát választhassák. Volt, akit eltanácsoltak, mert állami oktatásban vesz részt, más esetben esti egyetem előkészítőjére javasolták azt a munkást, akinek bár iskolai végzettsége nem üti meg a mértéket, de jó politikai érzékkel és műveltséggel rendelkezik ahhoz, hogy eredményesein tanulhasson az esti egyetemen. Más esetben egy fiatal technikust az ateista tanfolyam elvégzésére javasoltak, mert úgy látták, — és erről sikerült is meggyőzni a jelentkezőt, — nem rendelkezik még megfelelő politikai műveltséggel a marxizmus-leninizmus egyetemi szinten való elsajátításához. Volt, akit bátorítani kellett az egyetemi tanulásra, néhá- nyukat el kellett tanácsolni, míg végül nyugodt lelkiismerettel írhatták alá az ívet: alkalmasabb a magasabb szintű pártoktatásra. cÁ IclLll áruháza Egy áruház — elsősorban nem politikai tényező a falu életében, ám annak létrehozása nagyon is összefügg a napi politikai élettel. Hogy miként? Említhetjük a terpesi példát, ahonnan a falu lakói a járási, vagy a megyeszékhelyre utaztak vásárolni, s azért addig jártak a tanácstagok és Csabai Mihály képviselőjük, na meg a felsőbb szervek nyakára, míg végül megszületett a döntés: Terpesen áruház, épül. A jogos igény kielégítésére az áruház felépítésére azonban százezrek kellenek, s ennyi pénzt hirtelen előteremteni nem gyerekjáték. A falu társadalmi szervei tehát összeültek, tanácskoztak a lakossággal, kérve; a lehetőségekhez képest segítsenek az áruház felépítésében. S ekkor lett társadalmi ügy az áruk csarnokának felépítése, mert alig akadtak, akik sajnálták volna a társadalmi munkát, hogy mielőbb felépüljön a falu büszkesége, hirdetve; hogy a ter- pesiek „megajánlott” társadalmi munkája nem üres szóbeszéd. a$ nincs a mozikban bérletrendszer. A csökkenés okaként em- i legetik még a színvonalas pro- i paganda hiányát is. Például: 1 a vállalat dekoratőre csak a városi moziknak tud plakátot . készíteni, a vidékiekre már , nem jut idő. 1 Kevés a vígjáték... , A mozihelyiségek nagyon sok ■ kívánnivalót hagynak maguk , után. A megyében a vállalat , tulajdonában hat moziépület ; van, nyolcvanhárom mozi a művelődési házakban kapott i helyet, nyolc magánháznál, öt ■ pedig az iskolában. A nem sa- i ját tulajdonban levő mozikra gondolni sem lehet altkor, ami- : kor felújításra kerül sor. : Csökkenti még a moziné- : zők számát az, hogy egyre i több nő helyezkedik el a tér- ; melő munkában, s mind több felnőtt, vesz részt- valamilyen < oktatásban. Érdekes módon i szintén csökkentő hatású az életszínvonal növekedése is. A bútor, gépjármű, háztartási gép-vásárlás, az építkezés igénybe veszi a családok jövedelmét (különösen a sok részletakció) — s a takarékosság első „lépcsőfoka”, hogy nem járnak tovább moziba. A műfaji megoszlás is elgondold koztató: feltűnően sok a filmdráma és kevés a vígjáték. Mint a népi ellenőrök előter- J jesztése írja: „A minden- i napi munkában elfáradt em- ) berék felüdülésként nagyobb i mértékben igénylik a köny- 1 nyed, szórakoztató filmeket, (ezek közönségsikere is na- ' gyobb.)” A nézők emellett < több szinkronizált filmet igényelnek a feliratosok helyett. f Bizonyára hátrányosan befő- , lyásolja a nézők számát az is, hogy az első félévben 178 elő- adás elmaradt. Ezenkívül ] többször előfordult, hogy vetítés közben teljesen kiürült a ! nézőtér, s az előadást leállítot- 1 ták. Több kópiát! A népi ellenőrök javaslato- ■ kát dolgozták ki a meglévő hibák kijavítására. Javasolják, hogy gondoskodjanak elegen- . dő kópiáról. Ha több a kópia, egy filmet nem kell annyira ( elhasználni. Javasolják, hogy dolgozzák ki a propaganda ha- ‘ tékonyabb módszereit, és . javítsák a mozik technikai : színvonalát. (ki) i lenőrizte az én telefonbe- "szélgetéseimet. Értesüléseim szerint munkatársaim telefon- beszélgetéseit már régen ellenőrizték. i Mivel úgy érzem, hogy ugyanolyan fontos személy vagyok, mint munkatársaim, engedje meg, hogy hevesen tiltakozzam e szembetűnő diszkrimináció miatt. Követelem a helyzet sürgős javítását. Sok embert vonz Szakértők szerint a kémkedést túlnyomórészt élénk képzeletű, a kamaszkorból még nem egészen kinőtt személyek folytatják előszeretettel. A titkos szolgálat sok embert vonz. Ügy érzik, hogy kettő® szerepükkel ismét gyerekek, indiá- nosdit játszanak. A kémek tevékenységük során sokszor gyerekes naívság- gal válogatják meg módszereiket. Üzeneteiket lyukas ceruzákba rejtik, lámpaállványok nyílásaiba csúsztatják, vagy a lépcsőházak repedéseibe. Még csak annyit, hogy a legtöbb ország kémszolgálatának főnökei közismert személyek, a brit kémszplgálát főnökéről azonban legalábbis Nagy- Britanniában mélyen hallgatnak. Még a kormány irodáiban is csak 'mint C urat emlegetik. Ez azonban mitsem változtat a helyzetein. Külföldi ügynökök ugyanis jól tudják, hogy ki az a C. úr. Neve és címe megtalálható a „Ki - kicsoda” című könyvben. A brit lapoknak mégis megtiltották, hogy közöljék személyazonosságát. utáni években kigúnyolja az akkori kémek melléfogásait. Kémláz az NSZK*ban Igazi lcémlázban' azonban Nyugat-Németország van. Neon túlzás azt állítani, hogy Berlinben ugyanannyi, a kém, mint a virsli. Sokan közülük nem is igen érnek többet. 5 A nyugatnémet kémhálózat, a Bundensnachrichtdienst Re- inhand Gehlen, tábornok vezetése alatt áll. A tábornokról azt állítják, hogy nem szeret fény- képezkedni, ritkán látható, eddig csak kevesen találkoztak vele, és Bajorországban egy magas fallal elkerített tóparti villában él. A bejáratnál figyelmeztető felirat: Vigyázat, harapós kutya! A környékbeli lakosok állítása szerint Gehlen kutyája a legharapcsabb élőlény egész Bajorországban. Kémhálózatát négyezer főre becsülik. Ügynökei gyakran hallgatják ki a polgárok telefonbeszélgetéseit. Ha telefonbeszélgetés * közben a vonalon az egyik beszélgető valami mellékzörejt hali, félbeszakítja a beszélgetést és bekiáltja a gyanított hallgatózónak, hogy üdvözölje Reinhard urat. A telefonbeszélgetések kihallgatása szinte már mindennapos jelenség. Ennek csúcspontját jelenti egy Gehlenhez intézett tiltakozó levél, amelyet egy kimagasló köztisztviselő írt. A lev^l így szólt: Uram, okom van hinni, hogy az ön szolgálata még nem elA másodikat megérkezése után másnap letartóztatták, mert egy étteremben túl bizalmasan viselkedett egy lánynyal. Egy harmadik azzal igyekezett hatást kelteni egy lányismerősénél, hogy elárulta: ő egy amerikai titkos ügynök. A negyedik egy svéd diáklánnyal keveredett botrányba. Az ötödiktől még a csónakban, partraszállás előtt ellopták titkos iratait, A hatodik annyira elővigyázatlan volt, hogy két náci ügynökkel keveredett bizalmas kapcsolatba, közölte velük kilétét. A hetedik egy német születésű polgárba helyezte minden bizalmát, és általa, mint megbízható küldönc által akarta továbbítani titkos értesüléseit. A másik két kémet egy fegyverraktár közelében', egy hadászatilag fontos út melletti fán fogtak el. Azt mondták, hogy madárfészket keresnek. Nevetségesnek tűnik, de végül kitűnt, hogy tényleg csak madárfészket kerestek. Corcorannak igen nagy bosszúságot okozott volna, ha tudja, hogy az Egyesült Államokban miként képezik ki a kémeket. Tankönyvül például egy Compton-könyvet használtak. Compton az első világháború idején nagyszerű kém volt, és a könyvet olyan szándékkal írta, hogy mivel elavultak, jóval a világháború
