Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

NEPÜJSAG

1963. szeptember SB., vasárnap

A helyszíni bírságolásról

— traktoron, dömperen, segédmotoron, kerékpáron, billenő rakfelületű jármű rakfelületén személyt szállít.

4. 20—100 forintig terjedő bírságot lehet kiszabni arra, aki:

— a „jobbra”, vagy „balra bekanyarodni tilos” tábla tilalmát megszegi;

— az „előírt haladási iránytól” eltér;

— a tolatni tilos helyen tolat;

— a megfordulni tilos helyen megfordul;

— tűzveszélyes, robbanó, mérgező, vagy sugárzó anyagot szállító járművet, továbbá 10 százaléknál meredekebb lejtőn pótkocsit vontató gépjárművet őrizetlenül hagy.

A BM Heves megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztálya.

ítélet az egri palackozó ügyében:

Morvái Károly egy év nyolchónapi. Szabó József hathónapi szabadságvesztés büntetést kapott

Intermezzo

Az építkezést egy időre abbahagyták s a nagy térségen púposodó sóderhalmokat birtokukba vették a környező villákban lakó gyerekek. Felmásztak a tetejére s onnan csúszkáltak, hemperegtek alá. Az a két gyerek — kisfiú és kislány — akiket én láttam, egészen mást művelt. Kis barlangokat, alag- utakat fúrtak a homokban. Ám egyszer csak baj történt: a fiú pálcája eltévedt alagútásás közben s összerontotta a szomszéd munkáját.

A kislány elpityeredett:

— Te, megmondalak apunak!

— Csak mondjál!

— Apu erős és megcibálja a füledet.

— Az én apám erősebb a tiédnél és nem hagy bántani!

— Miért erősebb?

— Kobányász. Felrobbantja a hegyeket.

— Apukám okos is, nemcsak erős. Annyi könyve van és mindig olvas.

— Mi nem veszünk könyveket. Apa azt mondta, hogy neki autóra kell a pénz.

— Autóra, jaj, de jó!

— Nekem is van perselyem és gyűjtök pénzt autóra.

— Autóra gyűj tesz?

— Ha olyan nagy leszek, mint ott az a bácsi, akkor veszek egy autót.

— Jaj, de jó! Jaj, de jó!

— Minek örülsz?

— Es vezetni fogod az autót?

— Aha! Így ni, figyeld!

— És én is beleülhetek majd?

A fiú tetőtől talpig végigmérte a kislányt:

— Hát... biztosan.

Es a nagy térségen púposodó sóderhalom aljában közösen fogtak hozzá, hogy sok kis barlangot, alagutat ássanak. Egyelőre olyat, Shogy beleférjen egy játékautó.

Máriusz fia

Megérkezése után a szállodából telefonált.

— Nem, bácsi, egyedül vagyok... Anyukám a fodrászhoz ment, apukám dolgozik, de nemsokára itthon lesz — mondotta a gyerek, aki a kagylót felvette.

Nem sietett hát túlságosan. Lassan rakodott a bőröndből s az ajándékokat, amelyeket a kisfiúnak szánt, selyempapírba csomagolta. ötévi külföldi tartózkodás után érkezett haza, s nem akart csak úgy átutazni a városon, hogy Máriuszt, a barátját meg ne látogassa s ne vigyen a gyereknek egy-két apróságot.

Mikor a lakásba becsöngetett, a gyerek még mindig egyedül volt. Kicsomagolta az ajándékokat, s kedveskedve a gyereknek nyújtotta. A gyerek furcsán, ijedten forgatta kezében a játékokat, aztán félénken megkérdezte:

— Mit hoztál nekem, bácsi?

— Ejnye ...! — csóválta meg a fejét. — Kevesled, amit adtam?

— Nem, bácsi, nem úgy értettem. Csak nem tudom, hogy ezek micsodák.

Megütközve nézett a gyerekre.

— Ez egy könyv — magyarázta. — Látod, az egyik oldalon színes állatok vannak, a másikon pedig az állatokról hiányzanak a színek. Neked kell majd ezeket befestened színes ceruzákkal, olyanra, mint itt is látható.

— Igazán? — csodálkozott a gyerek és hangosan sírni kezdett.

Visszament a szállodába. Két óra múltán, amikor barátja felkereste, még mindig a lakásban történtek foglalkoztatták.

— Én még ilyen gyereket nem láttam. Mintha félt volna a játékoktól.

— Pedig nagyon szereti a játékokat

— Akkor meg egyáltalán nem értem, miért kezdett sírni, amikor a kezébe adtam a színes ceruzát, meg a kifestőkönyvet.

— Tudod, a fiam, színvak — mondta csendesen Máriusz. — Gyógyíthatatlan...

Pataky DezsS

Érdekességek

— Katherine Hepburn, a hires amerikai filmszínésznő megjegyezte: „Ha egy férfit magára hagyunk, ezzel már átengedjük egy másik nőnek.”

— Herbert von Karajan edV •eben találóan jellemezte a musical műfaját: „A musical olyan színmű, amelyben mind azok énekelnek, akiknek nincs hangjuk."

— Párizsban különleges szolgálatot vezettek be olyan férfiak számára, akiknek a felesége nyaral. A szolgálat egy nagy áruházban működik és telefonhívásra elküldi alkalmazottait, akik kitakarítják a bús szalmaözvegy lakását, fel- varrják a leesett gombjait, elintézik a mosást, és gondoskodnak a házi kosztról is.

— Ry Camray angol meteorológus, aki eddig Cleothoros fürdőhelyen teljesített szolgálatot, kénytelen új állás után nézni, mert a városatyák kitették a szűrét.

A felmondást azzal indokolták, hogy Camray negatív idő- jóslataival elriasztotta a turistákat. De mit tehetett szegény róla, amikor napról napra esőt kellett jósolnia, s jóslata mindig be is vált.

— A szakálldivat az álsza- káll konjunktúrájához vezetett. Az álszakáll-készítök megfeszített erővel termelnek. Párizsban egy ruha- és szőrmekölcsönző szerint: „vannak emberek, akik nappal kishiva- talnokként polgári életet élnek, esténként azonban sza- kállt öltenek, mint. vakmerő egzisztencialisták. A szakáll- kölcsönzés az elmúlt évbeli megháromszorozódott.”

fél-fél -liter pálinkát ajándékozott. A kár 372,50 forint.

Különböző ismerőseinek ki- sebb-nagyobb tételekben bort és pálinkát adott 912 forint értékben, de az is előfordult 1962. őszén, hogy a pezsgőszállítmányból hat üveggel megivott Morvái Károly. A hat üveg pezsgő ára 303 forint.

1962. májusában Morvái Károly és Tarsovics Béla tilalom ellenére több mint 11 hektoliter vörös bort vásárolt és a vételárat ostorosi fehér riz- lingben számítva fizették ki. Ezt a bormennyiséget elrejtették, az 1962. júniusi leltárban nem szerepeltették. Amikor az ügyre fény derült, 385 liter híjával a tsz-nek visszaszállították a vörös bort. Ezt a csemegét részben a pincei dolgozók, részben más személyek itták meg. A kár 9340 forint.

Morvái Károlyék megállapították 1962. novemberében, önleltározásnál, hogy kb. tízezer palack hiányuk van, ugyanakkor az úgynevezett lédig áruban jelentős többlet mutatkozik. Morvái Károly utasítást adott a lédig áru palackozására, hogy a hiány eltűnjék. Az utasítás végrehajtása során a feldolgozási kimutatásokat és jelentéseket meghamisították és így a dolgozók 2320 forint munkabérrel kevesebbet kaptak, mint amennyit megdolgoztak.

2800 forint értékű demizson- hiányt úgy tüntettek el Morvái Károlyék, hogy a leltár idejére különböző vállalatoktól edényeket kértek kölcsön.

Morvái Károly jogosultnak érezte magát arra is, hogy fí- nomszeszt osszon szét ingyenesen a telep dolgozói között, 1600 forint értékben.

Morvái Károly 24 583 forintban vétkes, ennyivel károsította meg a társadalmi tulajdont.

AZ ÜGYÉSZI vádirat és az ítélet indokolása egybehangzóan állapítja meg. hogy Morvái Károly felettesei bizalmával és vezetői beosztásával visszaélve követte el a terhére rótt bűncselekményeket és károsította meg a társadalmi tulajdont.

(Farkas)

körmére, mert mint a bíróság az ítélet indokolásában megállapította, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ lazán és felületesen ellenőrizte az egri palackozó üzemet. Ennek a laza ellenőrzésnek az is eredménye, hogy Morvái Károly telepvezető kötetlen kézzel rendelkezett bizonyos esetekben a palackozó üzemben. Az eljárás idején elhunyt Tarsovics Béla, aki a borpalackozó részleget vezette, többször a kezére játszott Morvái Károlynak, aki az „értékesítési ötleteket” engedte valóra váltani, olykor maga is tevékenyen részt vett a fekete üzletekben, kellő részesedés mellett. Morvái Károly fedezte Tarsovics Bélának azt a palackmanipulációját, amelynek során Szabó József másodrendű vádlott 2438 forint értékű palackozott borért, számlázás nélkül 1400 forintot adott Tarsovics Bélának, s Tarsovics Béla az összeget főnökével, Morvái Károllyal megfelezte.

Morvái Károly megengedte magának azt is, hogy fizetés nélkül kb. 20 palack bort mogyoródi lakására hazavigyen. Itt a vállalati kár 585 forint.

MORVÁI Károly a telepen megjelenő ismerőseit 1961- és 1962-ben kisebb-nagyobb tételekkel „prezentálta meg” pálinkát és bort adott ellenszolgáltatás nélkül, a kár 5449,80 forint.

1962. januárjában Morvái Károly utasítást adott Tarsovics Bélának arra, hogy neki bort, kezelőorvosának pedig két liter pálinkát küldjön üdülési helyére. Tarsovics Béla a főnöki szándékot úgy hajtotta végre, hogy 15 literes demi- zsont indított útnak Morvái Károly címére, két liter pálinkát pedig a Morváit kezelő orvosnak. A kár 464,40 forint.

Morvái Károly 1962. tavaszán minden különösebb indokolás nélkjil 10 liter pálinkát adott Tarsovics Bélának a palackozóból. A kár 747 forint.

A múlt év húsvétján Morvái Károly húsvéti ajándék címén 10 személy részére, fejenkint-V /. egri Járásbíróság ár. Juhász tanácsa szeptember 9-től 13-ig tárgyalta a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ egri palackozó üzemében felfedett bűncselekményt. Az ügyben a bíróság szeptember 20-án, pénteken hirdetett ítéletet.

Morvái Károly elsőrendű vádlottat, a palackozó üzem telepvezetőjét, bűnösnek találta a társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és egyrendbeli magánok! rat-hamisítás bűntettében, és ezért őt halmazati büntetésül egy év és nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte, egy évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Kötelezte arra is, hogy bűnügyi költség címén 5000 forintot fizessen meg. míg a VOSZK-nak havi 300 forintos részletekben köteles az elítélt kártérítés címén 6817.70 forintot megfizetni. A VOSZK-ot, mint a telepvezető munkáltatóját, a megítélt ösz- szegen túli igényével polgári perre utasította a bíróság.

Az ügy másodrendű vádlottját, Szabó József, volt kere- csendi ítalboltvezetőt, bűnösnek találta a bíróság, visszaeső minőségben, folytatólagosan elkövetett egyrendbeli, a társadalmi tulajdont károsító csalás és ugyancsak egyrendbeli, a társadalmi tulajdont károsító orgazdaság bűntettében, és ezért őt halmazati büntetésként hat hónap szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Kötelezte a bíróság Szabó Józsefet arra is, hogy bűnügyi költség címén 500 forintot fizessen meg.

Az ítélet ellen a vádlottak fellebbeztek, míg a vád képviselője, dr. Tóth Zoltán, háromnapi gondolkodási időt kért.

*

A VOSZK egri palackozó üzemében Morvái Károly látta el évek óta a telepvezetői feladatot. Kiváló szakember

hírében állott, többszörös újító, aki alkalmas volt arra, hogy a nagy forgalmat lebonyolító egri palackozó üzemet vezesse. Felettesei bíztak benne, és nem is nagyon néztek a

KARCOLATOK

műről leszáll, vagy a jármű ajtaját menet közben kinyitja.

@ Azt a járművezetőt, vagy járműhaj tót, aki az alábbi KRESZ-szabályokat megsérti:

1. 20—40 forintig terjedő

pénzbírsággal lehet sújtani, ha:

— 'olyan útvonalon, ahol járda nincs (vagy a járdát lezárták) és a gyalogosan haladó részére az 1 méteres sávot nem biztosítja;

— olyan helyen, ahol megállni tilos — forgalmi ok, vagy műszaki hiba esetét kivéve — megáll;

— várakozni (parkírozni) tilos helyen le- és felszállás, illetőleg le- és felrakodás idején túl még ott tartózkodik;

— a hangjelzésre vonatkozó KRESZ-szabályoktól eltérő módon, vagy a tiltott időben és helyen hangjelzést ad;

— a közcsend védelmére vonatkozó szabályokat megszegi;

— közúton kellő jártasság hiányában kerékpározik;

— főútvonalon kerékpárral felnőttet szállít, vagy mellékútvonalon olyan módon szállít személyt, hogy az két kezének szabad használatában és a kormányzásban akadályozza;

— kerékpáron olyan tárgyat szállít, amely a közlekedés rendjét zavarja, a kerékpárost mindkét kezének szabad használatában, illetőleg a kormányzásban akadályozza;

— a közúton olyan állatot vezet, vagy hajt, vagy olyan állaton lovagol, amelynek betegsége, illetőleg egyéb tulajdonsága a közelében levők testi épségét, vagy a közlekedés rendjét veszélyezteti;

— állati erővel vont járművel, vagy kézikocsival nem a menetirány szerinti jobb oldalon, közvetlenül az út szélén halad.

2. 20—60 forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni arra. aki:

— a közúton álló járművét kellően ki nem világított területen nem világítja

ki;

— a megfelelő óvó-intézkedések nélkül hagyja őrizetlenül járművét, illetve a befogott állatot.

— kerékpáron haladva mozgó járműbe kapaszkodik.

3. 20—80 forintig terjedő bírságot lehet kiszabni arra, aki:

— a különböző „Behajtani tilos” táblák valamelyi-: kének-®almát megszegfj#

0 A gyalogost, aki a KRESZ szabályait megsérti:

1. 10—20 forintig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani, ha;

— a közútra bármit kidob, vagy kiönt;

— olyan közúton, ahol járda van, nem a járdán közlekedik;

— olyan közúton, ahol járda nincs, vagy ahol ezt lezárták, nem az úttest szélétől számított 1 méteres sávban közlekedik;

— lakott területen kívül,

nem a menetirány szerinti bal oldalon, vagyis nem a járműforgalommal

szemben közlekedik;

— olyan úttesten, ahol gyalogátkelőhely van kijelölve és nem a közelben levő átkelőhelyen halad át;

— lakott területen belüli főútvonalon nem az útkereszteződésben,- úttorko- 1 atban, vagy útelágazás ban halad át az úttesten;

— olyan helyen, ahol járda, vagv járdasziget van, a járművekre az úttesten várakozik.

2. 10—30 forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni arra* aki;

— mozgásban levő jármű lépcsőjén, vagy külső tartozékain utazik;

— álló jármű kifelé nyíló ajtaját úgy nyitja ki, hogy azzal a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

3. 10—40 forintig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki:

— a leeresztett sorompót kinyitja, azon átmászik, alatta átbújik, vagy annak megkerülésével a vasúti pályatesten áthalad;

— útelzáró korláton, vagy láncon átmászik, az alatt

' átbújik, azt kinyitja, vagy annak megkerülésével a lezárt úttestre lép;

—- a kijelölt várakozó-, vagy megállóhely kivételével ■— nem az úttest szélén álló járműre száll fel, vagy száll arról le;

— járműről az úttest felőli oldalon száll le, illetőleg száll fel — kivéve, ha a jármű építése miatt teszi ezt.

4. 10—50 forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni arra, aki:

— útkereszteződésben nem a rendőr, vagy a jelzőlámpa jelzésének megfelelően halad át az úttesten;

— zártpályás vasúti vagy ■ villamos pályatesten nem

a kiépített átkelőhelyen ,. halad át;

1' í- mozgásiban levő járműre ' 1; felszáll, vagy ilyen járnék új hajlékokat a kultúrának saját erejükből, s alakítsák, formálják át a régit.

A pohárköszöntők között aztán már a termelésről, az emberek mindennapi gondjairól, életéről folyt a közvetlen beszélgetés.

Hiába, rövid a nap, gyorsan múlnak az órák, bármilyen nagy szeretet övezte is a kedves vendéget, tovább kellett menni.

Horton messziről elénk tűnt az érdekes alakú, kivilágított kultúrház. Bent a klubban fiatalok szellemi vetélkedőjén csattant a taps egy-egy helyes felelet után. A csarnokban ping-pong-labda pattogott, s a fotószakkör tagjai felkészülten várták a vendéget. Antu- na asszony az egész napos zsúfolt program ellenére is frissen, minden, iránt érdeklődve járta az otthont, mindenről hallani akart, feszült figyelemmel követte a tájékoztató szavakat.

Késő este volt már, amikor a hortiaktól, s a megyei kísérőktől elbúcsúzott, s Gönyei Andornak, a Művelődésügyi Minisztérium helyettes osztály- vezetőjének kíséretében visz- szautazott Budapestre, magával víve a Heves megyeiek forró szeretetét és baráti üdvözletét. (Ádám.)

Porfelhőt kavarva suhantak a kocsik Gyöngyös felé, ahol már este hat órakor a gyöngyösi járás vezetői szorítottak kezet Vincentina Antunával. Nem engedett egy perc késést sem, azonnal indult, hogy a gyöngyöstarjáni kultúrotthont megtekintse. A teljes fénnyel ragyogó művelődési ház ajtajában, kezükben rózsacsokorral, az úttörők igaz gyermeki szeretete fogadta a miniszterasszonyt, majd a község vezetői apróra megmutatták a kultúrház minden helyiségét. A kubai vendéget meglepte az otthonos, barátságos berendezés és légkör, amelyet Tari Antal kultúrotthon-igazgató teremtett a hatalmas kultúr- kombinátban. Szabó Mihály vb-elnök pohárköszöntője után Vincentina Antuna asz- szony beszélt:

— A mi kormányzatunk egyik legnagyob gondja az egész kubai nép általános kultúrájának emelése. Azért érdekeinek bennünket ezek a kultúrházak, mert mi ezt úgy tekintjük, mint a népművelés egyik legfontosabb eszközét. Ezért tettem itt ezt a látogatást. ami nekem sok tapasztalatot adott. Ha hazatérek, mindent elmondok az elvtársaknak, s ez új ösztönzést jelent majd nekik, hogy épitseMint tegnapi lapszámunkban röviden közöltük, a hazánkban tartózkodó Vincentina Antuna aszony, miniszter, a Kubai Országos Kulturális Tanács elnöknője, egynapos látogatásra érkezett megyénkbe. A kulturális ügyek minisztere a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek kíséretében Eger megtekintése után három járásba látogatott el, hogy tapasztalatokat szerezzen a falusi kulturális munka néhány területéről.

Egerből a kubai vendég először a Hevesi. Háziipari Szövetkezetbe látogatott, ahol a járás vezetői és Tompa Bélá- né, szövetkezeti elnök, fogadták. Gyönyörködve állt meg Antuna asszony a nyári napfényben fürdő, hangulatos, magyaros udvaron, majd a csupa népi berendezéssel, felszereléssel ellátott klubszobában egymás után peregtek aj- ikáról a kérdések. Minden érdekelte, ami a szép munkával kapcsolatos.

Rövid volt a találkozás, a hevesiek úgy is emlékezetessé akarták tenni ezt a látogatást, hogy egy népi hímzésű blúzzal és szoknyával ajándékozták * meg a végtelenül szerény, mosolygós asszonyt, Kuba első hevesi vendégét.

Meleg fogadtatás, igazi baráti szeretet kísérte megyei kőrútján a kubai miniszterasszonyt