Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
2 NÉPÚJSÁG- Mai számunkban közöljük a beszéd befejező részét. A második szakasz legelejétől kezdve ellenőrzés alá kell helyezni a fennmaradt rakétákat a hozzájuk tartozó nukleáris robbanófejekkel együtt. Korlátozott mennyiségű rakéta megtartásával a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban feloldódik a bizalom problémája a leszerelés végrehajtása alatt még akkor is, ha nyugati szkeptikusok, akik mindent kitalálnak, hogy akadályokat gördítsenek a leszerelés útjába, a lehető legbizálmatlanab- bul közelítik is meg ezt a kérdést Reméljük, hogy tárgyaló- partnereink a szovjet kormánynak ezt az új javaslatát a megegyezés keresésének szellemében fogják megvizsgálni. Közömbösen figyelni azt, hogy milyen hihetetlen gyorsasággal halmozódik fel az a fegyver, amelyhez képest gyermekjátéknak tűnik minden eddig használt pusztító eszköz, bűn az egész világ, bűn a népek ellen. A katonai költségvetéseket, amelyek csökkentéséért ma is küzd a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a parlamentek, a kormányok szeme előtt vitatják meg és hagyják jóvá. Nem valamiféle elvont politikai figurák hagyják jóvá ezeket a katonai költségvetéseket, hanem olyan emberek, akiknek neve ott szerepel a választási listákon, akikre szavazatukat adják azok, akik ellen éz a fegyver irányul és akikre újabb háború esetén teljes erejével lesújtana. Kinek kellene mindenekelőtt felemelnie szavát ez ellen az elfajult helyzet ellen, amikor évente, sőt mondhatnánk naponta az államok katonai gépezetét egyre bőségesebben kenik meg olyan ösz- szegekkel, amelyeket adó formájában a lakosságból préseltek ki? Egyetértenek-e abban, hogy nem utolsó sorban ezt az ENSZ-nek kellene megtennie, ha valóban betöltené azt a szerepét, hogy őrködjék a békén. Sajnos, ezt még nem teszi meg. Soha senki sem tudná mentesíteni az ENSZ-t a felelősség terhétől mindazokért a csapásokért, amelyek a népeket, sújtanák, ha sor kerülne egy újabb háború kirobbanására. Mi azt szeretnénk, ha az ENSZ valamennyi tagállamát mélységesen foglalkoztatná a leszerelési tárgyalásokon kialakult helyzet, és ha ezt a helyzetet riasztó jelnek tekintenék. Ezek a mélységesen emberi célok — az államok békés együttélésének biztosítása, a katonai összecsapások veszélyének elhárítása — határoz- lyének elhárítása — határozzák meg a szovjet kormány állásfoglalását az európai biztonság megszilárdításának kérdésében is. Európa volt mindkét világháború bölcsője. A múltban az európai háborúk nem mindig a legerősebb államok összecsapásával kezdődtek meg. s napjainkban a helyzet még bonyolultabb. Európa szívében közvetlenül érintkeznek a. két legnagyobb katonai-politikai tömb osapatai, s ezeken belül valamennyi nukleáris hatalom fegyveres erői. Már csak azért is nagy a veszélye annak, hogy valamiféle szikra következtében e hatalmak összemérik példátlan pusztító erejű fegyvereiket. Függetlenül attól, hogy a Rajna partjain milyen terveket szövögetnek, és hogy a nyugatnémet revansisták milyen mértékben számolnak a maguk szempontjából is rakéta-nukleáris háború kirobbantásának következményeivel, újabb háború kirobbantásának; veszélye fennáll és fenn is fog állni, mivel még mindig nem tettünk végérvényesen pontot a második világháború végére. Mindaddig, amíg az Európában kialakult határok s így a két Németország közötti határok is nem rögzítődnek jogilag a béke- szerződés aláírásával, mindaddig, amíg Nyugat>-Németor- szágban féktelen propagandát fejtenek ki a hitleri Németország fölött kivívott győzelem következményeinek felülvizsgálásáért, Európa politikai térképének megváltoztatásáért, mindaddig, minden ház küszöbén, ott lebeg a háború réme, mert a határok bármilyen megsértése háborút jelent. — Nyugat-berlini megszálló rendszer fenntartása alig két évtizeddel a második világháború befejezése ut'án —annak a politikai talajnak a sajátos megtrágyázását jelenti, amelyen Nyugat-N émetorsz ágban gazként burjánzóit el a revansista és militarista eszmék, s csak kevéssé különböznek azoktól, amelyek a hitlerista Németországban éltek a második világháború előestéjén. Az európai feszültség egyik alapvető oka az, hogy miközben az NSZK kormánya minden eszközzel igyekszik megtorpedózni a német. kérdés békés rendezését, egyidejűleg ellenséges politikát folytat a másik német állammal, a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. Nem válogat az eszközökben, ha arról van szó, hogy egyenes, vagy közvetett úton megnyerjen békét veszélyeztető céljainak támogatására bárkit, aki hajlandónak mutatkozik engedni Bonn zsarolásának. A Nyugat-Németország hibájából azonban az NDK-val való kapcsolataiba^ fennálló feszültség áttevődik egyéb nemzetközi kapcsolatokra is, a hatalmak alapvető katonai csoportosulásainak kapcsolataira is és a nagyhatalmak egymás közötti kapcsolataira. Ez pedig örömmel tölti el az NSZK revansista személyiségeit, akik nyilvánvalóan arra tették fel tétjüket, hogy egymásra uszítsák a nagyhatalmakat. Adenauer kancellár kormánya már régen elkötelezte magát egy makacs és teljesen határozott magatartás mellett: bárhonnan érkezzék is olyan javaslat, amely elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhülését, Bonn feltétlenül akadályokat igyekszik gördíteni annak megvalósítása elé. — Viszont amikor olyan intézkedésekről van szó, amelyek fokozzák a nemzetközi feszültséget, például a NATO „sokoldalú” vagy „sok nemzetiségű)) atomérőinek létrehozásáról, ami utat nyit a Bundeswehmek a nukleáris fegyverek megszerzéséhez— itt már az NSZK kormánya mindenkit, még a NATO-n belül, szellemben hozzá legközelebb álló szövetségeseit is megelőzve, kel a javaslat védelmére. A szovjet kormány egyetlen más államnak sem tett annyi javaslatot a kapcsolatoknak a jószomszédság elvei alapján történő megjavítására, mint a Német Szövetségi Köztársaságnak. Mi szakadatlanul hangoztatjuk annak szükségességét, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a Német Demokratikus Köztársasággal és a szabad várossá alakított Nyu- gat-Berlinnel együtt aktívan vegyen részt a nemzetközi életben, járuljon hozzá a nemzetközi együttműködés fejlődéséhez és a béke megszilárdításához. A német népnek is érdeke, hogy az NSZK politikáját meghatározó körök a szovjet kormány figyelmeztetéseit ne ugyanazzal a hányavetiséggel fogadják, amellyel a hitlerista Németország főkolomposai a háború poklába taszították a németek millióit. Nem ágyúkon és bftmbákon múlik a német nép jövője, hanem az üzemeken, az építkezéseken, és a szántóföldeken. A békepolitikán, amelyre ió példát szolgáltat a másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Az Elba két partján élő németek csak ezen az úton találják meg szebb jövőjüket. állam, minden nép érdeke. A közgyűlés nem tenne eleget a népek iránt vállalt kötelezettségének, nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket, ha nem hívná fel a világ valamennyi országának kormányát, hogy a moszkvai atom- csend-szerződés kialakította kedvezőbb körülményt használják fel megegyezés kötésére olyan további intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését célozzák. Kétségtelen, hogy az ilyen intézkedések megkönnyítenék az általános és teljes leszerelés problémájának megoldását. A moszkvai szerződés megtiltotta atomfegyver-kísérletek végzését a világűrben. Most más kérdés került napirendre. A szovjet kormány készen áll arra, hogy már most megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a világűrre való kiterjesztését, és reméli, hogy ezzel a legjobb feltételeket teremti meg a világűrnek valamennyi nép javára történő felhasználására és meghódítására, ezért szükségesnek tartja megállapodás kötését az Egyesült Államok kormányával arról, hogy megtiltsák nukleáris fegyverrel ellátott objektumoknak a Föld körüli pályára való juttatását. Ügy tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya is pozitív álláspontot foglal el e kérdés megoldásával kapcsolatban. Mi abból indulunk ki. hogy e problémáról kétoldalú véleménycsere folytatódik majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között. Igen jó lenne, ha ebben a fontos kérdésben egyetértés születnék és megállapodást kötnének. A szovjet kormány kész erre. Ezután arról beszélt Gro- miko, hogy központi kérdésként kell foglalkozni az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán a gyarmati rendszer megszüntetésének problémájával. Az ENSZ 1965-ben fogja ünnepelni fennállásának 20. évfordulóját. A. világszervezet becsületbeli ügye, hogy erre az évfordulóra megszűnjön a szégyenletes gyarmati rendszer és minden nép, legyen az nagy vagy kicsi, legyen Afrikában, Ázsiában, vagy Latin-Amerikában, szabadon és függetlenül éljen. A leghatározottabban hangsúlyozni kell — mondotta Gro- miko —, hogy az ENSZ tekintélyének rendkívüli módon árt, hogy Kína jogait évek óta megsértik. Csakis a Kínai Népköztársaság kormánya képviseli Kínát a nemzetközi porondon és csakis ez a kormány emelhet szót az ENSZ- ben Kína nevében. A szovjet külügyminiszter így fejezte be beszédét: A nemzetközi feszültség enyhülését szolgáló kezdeményezések nyomán járó kedvező szél, amelynek fuvallatát már most is érzik a népek, új lendületet adhat azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja megszabadítani a mai és az eljövendő nemzedékeket a háború csapásaitól és szolgálni a béke megszilárdítását. Az ENSZ tagállamai meg lehetnek győződve arról, hogy a Szovjetunió mint nagyhatalom, egész befolyását, egész nemzetközi tekintélyét latba veti, hogy a népek békéjét szolgálja. 1963. szeptember 21., szombat Véget ért az Interparlamentáris Unió 52. értekezlete BELGRAD (MTI): HávelJó-' zsef, a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója jelenti: Pénteken délben a határozatok elfogadásával véget ért az Interparlamentáris Unió 52. belgrádi értekezlete. A konferencián mintegy 60 ország képviselői és kiemelkedő politikai személyiségei megvitatták korunk legidőszerűbb kérdéseit: a gazdasági fejlődés, a világűr-jog, a faji megkülönböztetés, és a béke megvédésének problémáit. A plenáris ülésen lezajlott eszmecserék után a bizottságok zárt ajtók mögött áttekintették az egyes problémákhoz kapcsolódó határozati javaslatokat, amelyeket azután a plenáris ülésen szavazásra bocsátottak. Az ülésszakon részt vevő képviselők az említett kérdésekben határozattá emelték a bizottságok javaslatait. Az első határozat megállapítja, hogy a gazdaságilag elmaradt országok fejlesztése létfontosságú feladat, s lényegbevágó az általános felvirágzás és a világhete szempontjából. Rámutat arra, hogy az iparosított országok lakosainak egy főre jutó jövedelme nyolcszor nagyobb annál, ami az elmaradt országokban egy lakosra jut. A határozat felszólítja a kormányokat, hogy fejlesszék a kereskedelmet az elmaradt országokkal, s szenteljenek különös figyelmet ezen országok ipari fejlesztésének. A világűr-jogról hozott határozat kiemeli, hogy az egész emberiségnek közös érdeke a világűr békés célú felhasználása. Kifejezi azt a reményt, hogy az államok tiszteletben tartják az ENSZ 16. Közgyűlésén elfogadott elveket, hogy a kozmikus térség és az égitestek minden ország kutatói számára nyitva állnak, tehát azokat egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki. A határozat sürgeti olyan nemzetközi megállapodások megkötését, amelyek megoldják a világűrkutatással kapcsolatos jogi problémákat, szabályozzák a más országok területén, vagy a nyílt tengeren kényszerleszállást végző űrhajósok és űrhajók jogi helyzetét. A faji megkülönböztetés kérdéséről hozott határozat hangsúlyozza, hogy az egyes országokban nemzetközileg intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy végérvényesen száműzzék az emberiség életéből a faji megkülönböztetést. A béke megvédésérő1 az értekezlet három határozatot hozott. Az egyik az ENSZ hatékonyságának növelését, a másik atomfegyvermentes övezetek megteremtését ajánlja, a harmadik pedig üdvözli a moszkvai atomcsen d-egyezmény aláírását. Kínából menekültek nYÍlatkozatai MOSZKVA (TASZSZ) Kínából nemrég menekült személyek a Komszomolszkaja Pravda hasábjain számolnak be arról a,szovjetellenes hadjáratról, amelyet a kínai vezetők egyre nagyobb mértékben folytatnak, Manszur Imarzsan tanító, aki a Kínai Népköztársaságban levő Kazah autonom területén élt, elmondja, hogy sohasem titkolta a Szovjetunió iránti rokonszenvét és hangot adott ennek az iskolában is> ahol ő volt az igazgató. Ennek volt a következménye, hogy „revizionizmussal” vádolták és elbocsátották munkahelyéről. Imarzsan elbeszéléséből kitűnik, hogy a kínai vezetők, miután szánt-szándékkal megrontották a Szovjetunióhoz fűződő jóviszonyt, megváltoztatták magatartásukat az úgynevezett „nemzeti kisebbségek” irányában is. Különösen megromlott a szovjet állampolgárok helyzete. Saigon: A tüntetők kőzápora ellen kíván védelmet biztosítani a dél-vietnami hadsereg legújabb védő fegyvere: a bambusz-pajzs. A képen: a külföldi fotóriporterek jó felvételekre vadászva követik a bambusz-pajzsos járőröket a sai- goni utcákon. (MTI Külföldi Képszolgálat) Katona új országos csúccsal győzött 400 gyorson Pénteken a budapesti Sportuszodában újabb nyolc számban avattak bajnokokat. Az egri versenyzők elsősorban Katona József révén — aki 400 m-es gyorson új országos csúcsot úszott — ki tettek magukért. Értékes Mártonffy 2. helye is. Ringelhann Juli a délelőtti selejtezőben úszott jó időt 400 háton. A 200 m-es pillangón Zsabka Zsuzsa új megyei felnőtt ifjúsági és serdülő csúcsot úszott. Eredmények: 400 m női hát: 1. Bállá (FTC) 2:35,2, (új országos csúcs) 2. Egerváry (FTC) 2:44,3... 8. Ringelhann (Egri Dózsa) 3:04 (a délelőtti selejtezőben 2:58) 400 m férfi gyors: 1 Katona 4:28,7 (új országos csúcs) 2. Mártonffy (Egri Dózsa) 4:41,5. 100 m-es férfi pillangó: 1. Ulrich (U. Dózsa) 1:00,9, 2. Kí- ricsi (Honvéd) 1:02,8. 8. Majoros (Egri Dózsa) 1:06,5. 100 m-es férfi mell: 1. Lenkey (BVSC) 1:12,9, (új országos csúcs) 2. Somlai (U. Dózsa) 1:13,9. 8. Szölgyémi (E. Dózsa) 1:17,3. 200 m női pillangó: 1. Egerváry, (FTC) 2:43.7, 2. Soltész Vasas) 2:56,6, 4. Zsabka (E! Dózsa) 3:01,6. 4X100 m férfi gyorsváltó: 1. Újpesti Dózsa 3:49,7, (új országos csúcs) 2. BVSC 3:57, 4. Egri Dózsa 3:59. Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt, vagy teehniliust energetikus! munkakörbe. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a vállalat személyzeti vezetőjénél. Fizetés megegyezés szerint. Fémtermia Vállalat, Apc (Heves megye) „Amikor a Szovjetunióba érkeztem — írja Imarzsan — saját szememmel győződtem meg arról, hogy milyen hazug az a. Kínában terjesztett állítás, hogy a Szovjetunióban állítólag virágzik az embernek ember által való kizsákmányolása”. Abdikerim Hodzsijev alkalmazott ugyancsak megkapta a „revizionista” jelzőt. Hodzsijev közli, hogy a Kínai Nép- köztársaság kuldzsai területén körülbelül négyszáz pártmunkást, Komszomol-vezetőt és más felelős beosztásban levő személyt vettek őrizetbe. Bűnük az, hogy rokonszenveznek a Szovjetunióval. Inipulla Muszajev paraszt elmondja, hogy Kínában az egyszerű emberek nagy bizalmatlansággal viseltetnek azok iránt, akik ócsárolni igyekeznek a Szovjetunió segítségét és elferdítik a Szovjetuniónak a kínai nép iránti magatartását. „Csak néhány nap óta vagyok a Szovjetunióban — mondja Daud Turahmetov író. — De amit' a szovjet földön tett első lépésem óta láttam, nagy örömmel tölt el. Teljes ellentétben áll ez azzal, amit Kínában mondtak nekem a Szovjetunióról. (MTI) A Propán-bután gáz, valamint a hűtőgép szervire, szolgálat vállalatun linói beindult Kérjük megrendelőinket. hogy igényeikkel Széchenyi utca 5. szám alatti telepünkhöz forduljanak. Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat.--A. A. -A.-A...A. -A. ,A , 4 órás elfoglaltságra este 22 órától 0,2 óráig hírlap kötegeléshez és szállításhoz férfi monkaerőt felveszünk Kereseti lehetőség kb. 600 Ft. Jelentkezés Eger 1. Postahivatalnálr~T-T T T Y V ▼ T ▼ 3-* «•* *Z+K+& «3* ❖ «5» *1* *Z* *2* *5» «J» A Vattaöltönyt, gumicsizmát, bakkancsot, munkaruhát, viharkabátot, kárpitozott garnitúrákat minden mennyiségben vásárol a Bizományi Áruház, Egér, Zalár u. 2. :* k* *:* ő ő ő 00 *:* •: Matracok, nagy választékban a Bizományi Áruházban 20 Ft-tól 40 Ft-ig, Eger Zalár József u. 2. A szovjet kormány új, nagy jelentőségű javaslatai Gromika nagy beszéde az ENSZ-ben
