Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-18 / 193. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 18., vasárnap • • Otven esztendős az egei Vörös Csillag mozi ötven esztendővel ezelőtt, 1913. augusztus 23-án nyitották meg élelmes egri vállalkozók a mai egri Vörös Csillag mozi „jogelődjét”, az Uránia Filmszínházat. Az akkori egri újság kétszer is írt a nagy esemény közeledéséről, s tudtára adta a városnak, hogy a Fodor-féle Apolló mozi után, egy erre a célra átalakított épületben — egy fuvarozó vállalkozó nagy hodályát tették erre a célra alkalmassá, a mai Vörös Csillag helyén — játszik majd az Uránia. A megnyitó ünnepélyes lehetett, mert beszéltek az alapítók, énekelt a híres egri dalkör és peregtek a mozgóképek: volt tehát mozi. Erről a régi és fontos eseményről beszélgettünk a szem- és fültanúkkal. Először a legilletékesebbel, Lakatos Sándor bácsival, alti ma is, hetvenegy éves korában is, fürgén, teljes odaadással végzi a mozigépé- szi munkát az egri Vörös Csillagban, éppúgy, mint ötven évvel ezelőtt,'amikor részt vett, mint öreginas, az új mozi szerelésében. és vetítettem, de ma is emlékszem a „Meseautó” sikerére, Csortos Gyulára, és Kabos Gyulára a „Hyppolit, a lakáj” című, első hangos filmünkből, Az „Orgonavirágzás” című amerikai filmre. Danesa János, as egri barlmtgkuíaíó most az egri Vörös Csillag mozi ötvenéves múltjának feltárásával foglalkozik. Az ő kutatásai nyomán már egy kiállításra való anyag került elő. A jubileum napjaiban a mozi előcsarnokát fogja díszíteni a régi képek és újságcikkek rendezett sora. O is a szemtanú egykori izgalmára emlékezve beszéli el, minő újságot és csodát jelentett az egrieknek a film. — A pár perces filmek kezdetben idegenből származtak, de 1914 februárjában már vetítették Gárdonyi Géza Göre Gábor című rövid filmjét, amelyben Kátsa cigányt az egriek akkori kedvence, Da- mó Oszkár, egri újságíró alakította. Ugyancsak 1.914 februárjában tapsolhatott a közönség Karinthy Frigyes Robinson—Krauss című mozi- szkeccsének, amelyben Baumann Károly és Beleznai Margit játszották a szerepeket. — Érdekes megemlíteni, hogy már 1914 márciusában bemutatták Egerben is az Edison-féle találmányt, a beszélő filmet, persze még eléggé kezdetleges formában, hiszen — mint tudjuk —, a hangos film 1929-ben vált műfajjá a világon. Említésre méltó az is, hogy az első gyermekelőadás 1914. január 14-én zajlott le Egerben, nagy érdeklődés mellett. — Az Uránia egykori tulajdonosai tudományos filmeket is szerződtek vetítésre, s ezzel igen hasznos szolgálatot tettek az egri közönségnek. (farkas) Oíezer rovarfaj a fénycsapdákban Kutatócsoport alakult a mezőgazdaság gyakorlati segítésére a Természettudományi Múzeumban. A csoport az egész országra kiterjedő fénycsapdahálózat munkáját irányítja és értékeli. Hazánkban kereken 25 000 rovarfaj él, amelynek körülbelül egyötödét vonzza a fény. Ezek tehát mind foglyul ejt- hetők a közönséges, vagy ultraibolya megvilágítású fénycsapdában. Az óriási tömegű — évente sok százezer darab rovar közül a múzeum kutatócsoportja válogatja ki a mintegy száz kártevő fajt. Ezek adatainak részletes elemzésével megállapítják, hogy az egyes rovarok milyen mennyiségben jelentkeznek, s hogy számuk és tömeges fellépésük ideje hogyan függ ösz- sze az időjárással és a különböző vidékek egyéb természeti adottságaival. A sokoldalú feldolgozásnak a közvetlen célja, hogy adatokat nyújtsanak a növényvédelmi prognózisokhoz. Mikor játssott as első mosi Egerben? 23 ezer forint jövedelem egy holdról Jól fisét a salátamag — tettük fel a kérdést és Lakatos Sándor válaszolni kezd, mint aki a fiatalság legszebb napjairól beszél: — Már 1910-ben megvolt a Fodor-féle mozi a Panakoszta- házban. Az egri iparoskor és néhány egri iparos — Balkay Béla, Károly János, Strausz Sándor, Kalmár Gáspár és Tóth Gusztáv — komoly üzletet láttak a filmben és ezért elhatározták, hogy otthont teremtenék a mozinak. A választás a mai Széchenyi utcán levő fuvaros-épületre esett és az emeletes házrész megett levő istálló és mellékhelyiségek helyére építették meg^ a mai napig Is használt, kitűnő akusztikájú mozitermet. — 1913. augusztus 22-én még a Panakoszta-házban játszottunk, vasárnap, augusztus 23-án, délelőtt szereltük fel a gépeket a mai moziban és már délután, a díszes avató-ünnep- ség keretében lepergett a műsor: burieszkek, szkeccsek, rövidke filmjelenetek, természetesen néma kiadásban. Azóta nemcsak ez a mozi játszik megszakítás nélkül, de magam is egyfolytában szolgálatában állok ennek az intézménynek. — Milyen emlékezetesebb filmsikerre gondol vissza szívesen? — Rengeteg filmet láttam! aprómagtermesztés, — köztük a salátamag-termesztés — jelentőségét, és az idén már 500 holdon teimeltek salátamagot export célokra a járás szövetkezetei. Már befejezés előtt áll a sa- látamagszedés a mezőszemerei Dózsa, a füzesabonyi Petőfi, a szihalmi Kossuth és Petőfi termelőszövetkezetekben. Eddig 380 holdról takarították már be ezt az értékes, nagy jövedelmet hozó aprómagot. A magtermesztés központja és igazi hazája Mezőszemere, ahol a szövetkezet szorgalmas asszonyai mindennap a kora hajnali órákban munkába állnak. Jó a termés, az átlag általában 4—5 mázsa körül van holdanként. Ha arra gondolunk, hogy egy mázsa salátamag átvételi ára 4600 forint, akkor könnyen kiszámítható, hogy kifizető a termesztése. A szövetkezet egyik salátamag- táblája 4,5 mázsás átlagtermést adott, egy másik, 15 holdas tábla termésátlaga pedig az 5 mázsát is meghaladta. Cs. I. Aki a felhőkben jár — Előadó kartárs, szálljon le az elvi síkról, és adjon néha egy kis gyakorlati segítséget is! (Endrödi István rajza) Egy szülői értekezlet margójára Kicsit furcsán hangzik, hogy az egri Hámán Kató bölcsödében csütörtökön délután öt órakor azt mondta a vezetőnő, hogy addig nem adja ki a gyereket, míg valaki a családból meg nem jelenik az akkor kezdődő szülői értekezleten. Aztán természetesen mégis kiadta, de megpróbálkozott a lehetetlennel — ott tartani a szülőket, hogy egyszer végre mindenkinek elmondhassa a bölcsődében felmerülő problémákat. Mondanom sem kell, hogy terve nem sikerült, mivel a szülők jól tudták, előre elolvashatták, hogy aznap szülői értekezletet hirdet a vezetőnő, s vagy nagyobb gyereküket vagy a nagymamát küldték a kicsikért. Nagynehezen összegyűlt 26 szülő, s megkezdődött az értekezlet. Sok gond, baj van a 60 gyerekkel. Még otthon is küszködéssel jár a kicsik nevelése, egész napjának kitöltése, gondozása. A bölcsőde képzett vezetői, gondozói megszokták, szívvel végzik ezt a munkát, de mivel gyerekekről van szó, időnkint úgy gondolják: jó lenne a családi és közösségi nevelést összehangolni, a gyerek körüli közös teendőkről beszélgetni. Mert ilyen akad bőven. Elmondta ezen a szülői értekezleten Gere Istvánná, hogy milyen felelőtlen némelyik édesanya. Eltitkolja, hogy a gyerek éjjel lázas volt. Csillapítóval lehúzta a lázát, reggelre természetesen nem is volt baj, s aztán napközben derült ki, hogy a lázas apróság valamiféle fertőző betegséget hozott a bölcsődébe. Ilyenkor értesítik a mamát, hogy jöjjön a kislányért, kisfiúért, s még a mama haragszik?! Elmondotta azt is, hogy mivel két gyereknek van egy szekrénye, jó lenne, ha mindenki vásárolna egy nylon zacskót, amibe az otthoni holmit berakja, hiszen a családok sem, a szülők gondossága sem egyforma. Nos, ezt is csak 26 szülő hallotta. Beszélt arról, hogy a gondozónők milyen nagy munkát végeznek a kicsik körül, s megérdemelnék a nagyobb megbecsülést. Mert sok olyan édesanya van, aki gúnynévvel „becézi” gyermeke gondozóját, s ha az utcán látja, még a fejét is elfordítja. Közös gond ez is, erről is beszélni kellett. Aztán arról, hogy a bölcsődei díjat pontosan fizessék. Ne kelljen üzengetni, küldözgetni érte, hisz a bölcsőde költségvetéssel dolgozik. nem mindegy, hogy mikor fut be a pénz. Sok apróság kiválik most a közösségből, új közösségbe, óvodába kerül. Itt is lett volna mit megbeszélni, a bölcsőde segíteni akar... Nagy dolgok? Egyáltalában nem. Önmagában véve meg sem érdemelné egy ilyen aprócska szülői értekezlet, hogy az újság foglalkozzon vele, de van ennek egy másik oldala is. Hiába tesz meg mindent a bölcsödé a gyerek egészsége, nevelése érdekében, ha nem hangolja össze az otthoni gondozással, neveléssel. S ha a szülőket ennyire nem érdekli, hogy mi történik gyermekükkel az alatt az idő alatt, amíg ők dolgoznak, akkor hogyan lehet a valóban közös dolgokban számítani rájuk? Elkeseríti a bölcsőde vezetőit és dolgozóit, hogy minden szándékuk kútba esik. Egy évben kétszer van szülői értekezlet. Hogyan lehetséges az, hogy ezt nem tudják az édesanyák beiktatni sűrű dolguk közé? Saját gyermekükről van szó, nem másról, s ha már napokkal előbb tudják az időpontot, első és legfontosabb kötelességük lenne elmenni és meghallgatni, hogy miért hívták össze őket. Gere Istvánná egy kicsit tréfásnak szánta ezt a „szíves marasztalást?’, hogy nem adja ki a gyereket, míg valaki nem jön a szülői értekezletre. De vajon ki ítélhetné el ezért, ha komolyan tette volna is,amikor csak azoknak akart jót, akik számára segítséget kívánt nyújtani tapasztalataival, tanácsaival ...?! (á4 tíSSn -^1 14 OKOS MIKLÓS íny- ti tcir&kikéfe&u, RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL Elsietett. Ilonka értetlenül, zsongó fejjel dőlt a pálinkamérés falának. Néhány percnyi gondolkodás után idézgetni igyekezett az író szavait, hogy értesse önmagával a mondatok jelentőségét. Néhol belelapozott a könyvbe, egykét sorát elolvasta, aztán felsóhajtott: — Érdekes, különös ember... Gárdonyi nagy munkakedwel dolgozott. Ilonka közelsége megnyugtatta. Nyáron befejezte az Öreg tekintetest. Ebben a regényben is hűséges maradt önmagához: saját magányát vitte át Csurgó Károlyra. Sze- retetből, emberségből formálta alakját, akit talán éppen ezért, meghát a pipafüstért nehezen viseltek el a pestiek. A regénynek sikere volt és Gárdonyit nem bántotta a kritika néhány kifogása. Ügy érezte, hogy az Egri Csillagok óta egyik legsikerültebb regényét írta meg. Néhány nap alatt rendet teremtett maga körül. Nem szerette a levélbeli adósságokat. Baráti levelezést, kiadói kötelezettségeket, egyszóval mindent elintézett, hogy az új munka előtt ne zavarják ilyen gondok. Minden fiók nyitva. Megkezdett regények és kéziratkötegek között válogatott Kezébe került a Fehér Anna, az egyetlen verses kötet, az Április. Mihez kezdjen? Időszerű lenne egy újabb verses kötet összeállítása. Aztán mást gondol. Regényíráshoz lát. Az idő zord már — novemberben —, de dolgozó szobáját kellemes meleg tölti be. Étvágya néhány hete feltűnően megjavult. Édesanyja nem érti a hirtelen változás okát. Sok főzeléket, gyümölcsöt és a tejet, tojást szereti Gárdonyi. Sokat gondol a lányra, Tóth Ilonkára, a Remény utcai kis pálinkamérésre. Ábel és Eszter című regfon yen dolgozik. Az őszidő most különösebben nem zavarja. Jó közérzettel és nagy életkedvvel megy a munka. Fiatal, ábrándos hittel bízik a sors igazságtevésében, hogy a sok próbálkozás és sikertelenség után mégis meghozza számára az igazi és mindenben megértő nőt, aki szerelemmel veszi majd körül. Ilonkához nyugtalansággal és aggodalommal közeledik A fiatal Máté- kovicsban Tóth Ilonka jövendőbelijét látja. Így készül az Ábel és Eszter. Naponként elsétál a Remény utcai ház előtt. Csak látni akarja Ilonkát Semmi nem hátráltatja Gárdonyit a munkában. Ha valaki nappal keresi: nincs otthon. Egy idő óta esténként azonban valami nyugtalanító érzés szállja meg és ingerlékennyé válik Talán meg is érzik rajta ezt a türelmetlenséget látogatói. Menni, menni szeretne... Valamerre. Nem is a Remény utca környékére, hanem városnézni, sétálni, járni egyet és levegőzni? ... Azt talán mégse — vallotta be magának őszintén —, hiszen hol volna a városban a legjobb levegő, ha nem a Királyszéken. Mindegy, ezután látogatókat csak páros napokon fogad, a páratlanokon nincs itthon. Édesanyja — elmosolyodott a rendelkezésen. Mi történt az én fiammal? Ezek a páratlan napi séták mindig a Remény utcába vezetnek. — Milyen csodálat«» a mi találkozásunk. Nekünk találkoznunk kellett — mondja Ilonkának —, ha az idén nem, utóbb, de találkoznunk kellett. Akik lélekben egybetartoznak, azoknak találkozniok kell... Most kezd kételkedni korábbi nézetében, mely szerint a földi életben nem azokkal kerülünk össze, akiket lelkűnkből szeretünk. Ezt a lányt — úgy érzi — egész leikével, minden akaratával és gondolatával — tudná szeretni. Nem a nő közelsége, vagy természetes emberi vágyak, örömök kielégítése vezeti, hanem társtalansága, magánya. Talán ez hozzásegítené élete „legnagyobb” művének megírásához. Télvíz. Az esti utcákat petróleum- lámpákkal világították. Fekete felöl- tős ember igyekszik a Királyszékről a Szarvas tér felé. Útja sietős, elhatározását közölni szeretné Tóth Ilonkával. Most Benedek jelenléte sem fogja zavarni, hiszen Ilonka nagybátyja felelős is a lányért. Mintha csak apja lenne. Vegyes érzelmekkel lépett a Bene- dek-lakásba, és abban a pillanatban, ahogyan az asztalnál ülőket felismerte, tudta, hogy ez a látogatás sem old meg semmit. A nagy írónak kijáró tisztelettel vették körül. — Nagy örömünk van ma — mondotta Benedek. — Mátékovics József barátunk megkérte az Ilonka kezét. A másik öröm Gárdonyi úr megjelenése. Amíg Benedek beszélt, kezeit dör- zsölgette. Örült, hogy a messzi Erdélyből ideszakadt lány tekintélyes egri polgárcsalád tagja lesz. A fiatalember látható boldogsággal az arcán, Ilonka közömbösen ült az asztal mellett, mintha nem is az ő sorsáról esett volna szó. Gárdonyi zavarát a kellemetlen hír csak fokozta. Állva maradt, mint akinek sietős a dolga. — Egy embert kerestem — mondotta —, akiről azt hittem, hogy itt lakik a házban. Egyébként sok szerencsét kívánok a fiataloknak. Elnézésüket kérem a zavarásért. És lassan betette maga mögött az ajtót... Máíékovicséknál a lányok suttogásából jutott a családfő tudomására József titkolt eljegyzésének híre. A szigorú apa azonnal maga elé rendelte fiát. — Tudni akarom, hogy igazak-e a szállongó hírek — mondotta. — Igaz-e, hogy beleegyezésem nélkül, titkon, jegyese vagy egy kasszírnőnek? A szerelmes fiatalember tétován állt apja előtt. — Rosszul tájékoztatták édesapámat. Egyelőre nincsenek nősülési szándékaim. Nem is vagyok nagykorú. Az sem felél meg a valóságnak, hogy kasszírnővel tartok fenn ismeretséget. A lány, akivel barátkozom, Benedek Pista bácsinak, szőlő szomszédunknak rokon lánya. Ennyit tudok mondani édesapámnak. — No, ezt vártam is — mondotta az öreg Mátékovics komolyan. — Azt azonban miheztartás végett már most tudomásodra kívánom hozni, hogy amennyiben a lánnyal való barátko- zás odáig fejlődne, hogy feleségül is kérnéd, ebbe a házasságba beleegyezésemet én soha nem adom. Apja kijelentésével egy világ omlott össze a fiatal Mátékovics szívében. Még az étel is keserűvé vált szájában. Néhány napig nem evett. Szerette a lányt. Dolgai is úgy alakultak, hogy napok óta nem tudott eljutni Tóth Ilonkához. Amikor az eset után néhány napra Ilonkával találkoztak, Mátékovics elmondta, hogy apja ellenzi házasságát. Meg kell várniuk nagykorúságának idejét. Akkor édesapja és a család ellenkezése ellenére is egybekelnek. Ilonka válasz helyett elmosolyodott. — Az az érzésem — mondotta még mindig mosolyogva —, hogy nem változtat a kettőnk ügyén, ha halasztódik a házasságkötés ideje. Anyámék még abban is kételkednek, hogy menyasszony vagyok. Az otthoniak csak akkor hiszik el, hogy férjhez mentem, ha ők is jelen lesznek az esküvőn. — Hát akkor majd mi utazunk hozzájuk — tervezgetett Mátékovics —, és ott tartjuk az esküvőt. Ezt jónak gondolná? — Ahogyan magának a legjobb, úgy tegyen — folytatta Ilonka. — Törődjön édesapja akaratával. Ha ellenzi a házasságot, akkor jobb, ha nem erőltetjük a dolgot. Talál még maga olyan lányt, mint én vagyok és olyat is, aki a család tetszéséi megnyeri. (Folytatjuk) látamag szedésére, cséplésére. A járásban egyre több szövetkezeti gazdaság ismeri fel az A nyári munkák során a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben is sor került a sa-
