Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-16 / 191. szám
1963, augusztus 16., péntek NÉPÚJSÁG 8 PÉNZEN INNEN, PÉNZEN TÚL... Tanulni akarnak a bányászok — Fizetségért lehet, anélkül nem Fan, aki jó szívvel segít! A „Szocialista üzem” címéit küzdő gyöngyösi Xll-es aknánál közel 200 dolgozó készül, hogy az ősz folyamán az általános iskola különböző osztályaiban fejlessze tudását. Ez a létszám — amely a következő hetekben valószínűleg még emelkedik — tizennégy községből tevődik össze. Lelkesedésben tehát nincs hiány, de a beiskolázás gyakorlati megvalósításánál felmerültek olyan problémák, amelyek veszélyeztethetik a sikert és semmivé csökkenthetik az eddigi eredményeket. Súlyos gondot és megoldásra váró problémát okoz azoknak a továbbtanuló dolgozóknak a helyzete, akik az általános iskola III—VI. osztályát szeretnék elvégezni. Hogy miért? Mert a községenkénti csekély létszám miatt nem lehet osztályt indítani. Már pedig ilyen esetben a járási tanácsok oktatási szervei nem nyújthatnak anyagi segítséget. Illetve semmiféle módon nem díjazhatják a néhány dolgozót konzultáló nevelőt. — Alapoznunk kell a pedagógusok segítőkészségére. Fel kell keresni a szóban forgó községeket... ! — így határozott a szocialista brigádvezetők legutóbbi értekezlete. E döntés alapján indultunk el Horváth István versenyfelelőssel és az út tapasztalataiból szeretnék néhány gondolatot, tanulságot leszűrni. Nagy fügédről 17 bányász vállalta a továbbtanulást. Ebből heten a VIII. osztályt kezdik az ősszel. Ezekkel nincs is különösebb probléma, hiszen Nagyfügeden két VIII. osztályt is szerveztek. De mi lesz a fennmaradó 10 fővel? Foglalkozni kellene velük legalább hetente egy esetben. — Ha az üzem is adna egy kis pénzt a konzultációt végző nevelőknek... — mondja Simon György igazgató. — A nevelők már igy is túlságosan le vannak kötve, mert a helyi vezetőszervek nem hajtják végre a párt határozatát, mert a tanításon kivül számtalan más egyéb munkával is foglalkoztatnak bennünket. — Mégis keresni kellene valami megoldástí?!) — Hát lenne... — gondolkozik. — Patronálási alapon. A XII-es akna az iskola játszóterére csinálna két-három hintát. Mi pedig viszonzásul előkészítenénk vizsgára az alsóbb osztályokat végző bányászokat. Boconádon először Kelemen Gyula úttörővezetőt kerestük fel. Előző napokban érkezett haza a táborból. Utunk céljának elmondása után sajnálkozva tárta szét karját. ■— Sok a munkánk ... Meg pénz nélkül nehezen megy! De beszéljenek az igazgató kartár ssal! Simon Sándor igazgató az árnyas verandán fogadott bennünket. Bizony, jól esett már a pihenés, az árnyék, mert a hőmérő higanyszála 32 fokot mutatott. — Tehát öt bányászról lenne szó, különböző osztályokban — morzsolgatja a szót az igazgató. — Nehéz. Sok a munka. Esti tagozat, tsz-akadémia, TIT-előadások. Nevelési értekezlet előtt semmit nem tudok mondani. — Talán mégis lenne olyan nevelő a tantestületben, aki hajlandó lenne foglalkozni a bányászokkal pénz nélkül is. — Csupán Kertai Lászlót merném ajánlani ilyen esetben, de ő jelenleg KlSZ-tábor- ban tartózkodik Felsőtárkány- bam. Mivel Hevesen, több iskola is van, ezért a járási tanács oktatási osztályát kerestük fel Grúz János tanulmányi felügyelő örömmel fogadta a XII-es akna beiskolázásra vonatkozó kezdeményezését, de Sürget az idő 1000 traktor a határban Augusztus 20-án is két műszakban dolgoznak a gépek Kombájnosok és katonák a szántótraktorokon AZ ARAT AS után néhány nap késéssel befejeződik a cséplés és ezzel magtárba kerül az utolsó szem gabona. A gabonabetakarítás, bár minden évben komoly felkészülést és szervezési munkát igényel, mégsem jelenti már a legnagyobb feladatot. A munka dandárja az őszi betakarítás, a szántás-vetés. A megye termelőszövetkezeteiben több mint 70 000 hold kukorica, mintegy 10 000 hold burgonya, 7,5 ezer cukorrépa, 5,5 ezer hold silókukorica, 878 hold rizs, napraforgó és vegyes zöldségféle több mint 15 000 holdon vár betakarításra. Az ősz folyamán 74 0Ó0 hold kenyérgabonát kell elvetni! A betakarítás, szántás-vetés időszaka következik, amelyhez a szövetkezetek és a gépállomások 1590 erőgéppel és 17 fajta, több mint ötezer munkagéppel rendelkeznek. A FÖLDEKEN dolgozó traktorok mintegy 20 000 holdon végeztek nyári mélyszántást és a vetés alá 15—16 000 hold vetőszántást készítettek. A megyei tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén megállapították, hogy ez az ütem nem megfelelő, gyorsítani kell és ezért több hiba kijavítására hívta fel a figyelmet. Legnagyobb hibákat a talaj előkészítésében tapasztalták. Jelentős mennyiségű szervestrágya gyűlt fel a szövetkezetekben és évről évre megfeledkeznek a hasznosításáról. Fokozottabban kell kihasználni a fogatokat és már most kell kezdeni a kihordást, hogy az őszi mélyszántással a földbe kerüljön. Az idő különösen sürget most, mert a 27 000 hold tervezett területből eddig csak 2000 holdon végezték el ezt a munkát. Sok hibát észleltek a talajmunkáknál. A szövetkezetekben nem elég gondosak. A tapasztalat az, hogy legtöbb helyen felrögezik a talajt és majd csak két-három hét múlva folytatják a munkát és ezzel tönkreteszik a vetőágyat. SOK ERŐGÉPET kaptak az idén a szövetkezetek, sajnos, a hasznosításuk nem kívánt célok érdekében történik. A füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezet például bérfuvarozást végez szántótraktorával és ugyanakkor a tarló szántása gépállomási gépekre vár. A megye termelőszövetkezeteinek határában 1000 traktor dolgozik. A két műszakban dolgozó gépek száma ennek megközelítőleg harminc százalékát teszi ki. A kombájnvezetők gépük karbantartása után szintén szántőtraktorokra ülnek és ezzel a gépállomási gépek felét két műszakban tudják foglalkoztatni. Nagyon sok segítséget kaptak a honvédségtől. A tarlóhántás megkezdésekor 60 képzett traktoros érkezett a megye három gépállomására és ezzel szintén tudták növelni a kettős műszakos gépek számát. A gépállomások vezetőinek felmérése alapján a termelőszövetkezetekben 40 képzett traktorista gyalog-, vagy fogatos munkát végez, pedig munkába állításukkal ugyancsak növelhetnék a kettős műszakban dolgozó gépek arányát. AZ IDŐ sürget, a kenyér- gabona vetésterületének felét szeptember 1-ig elő kell készíteni, október végére pedig be kell fejezni a vetést. A gépek ezért) augusztus 20-án is szántanak, a kétműszakos gépek arányát addig 50 százalékra növelik. (P. e.) KISZOV műszaki tanácskozás Egerben Nagy Károly, a KISZÖV műszaki előadója tartott beszámolót 1963 első félévének eredményeiről, és az elkövetkezendő második félév feladatairól. A szövetkezeti ipar az elmúlt évben 12 milliárd forinttal járult hozzá a népgazdasági termeléshez. Heves megye kisipari szövetkezeteinek első félévi tervtéljesítését hátráltatta a hosszantartó tél. Különösen az építőiparban mutatkozik lemaradás. A textil ruházati ipar tervlemaradását a létszámcsökkenés okozta. A javítás-szolgáltatás és a méretes tevékenységnél elsősorban az okozott kiesést, hogy a szövetkezetek — helytelenül — elsősorban a késztermék előállítással foglalkoztak. A bőriparban dolgozó szövetkezetek közül erre az évre három szövetkezet kapott export termelésre megbízást. A részlegek a 2,080.000 forintos exporttervet 4,074.000 forintra teljesítették. 16 ezer pár cipő helyett 24.680 párat készítetitek. Az első félévben három női fodrász-részleg nyílt a megyében. Gyöngyöspata, Egerbocs és Tiszanána községek kaptak modern gépekkel felszerelt fodrászatokat. A legnagyobb eredmény az egri Széchenyi utcai női fodrász üzlet megnyitása, amelynek berendezése jelenleg a legmodernebb az országban. Még mindig nagy gondot okoz a megye kisipari szövetkezeteinek a műszaki szakemberek hiánya. Heves megye 31 szövetkezete csak két mérnökkel és négy technikussal rendelkezik. Jelentős javulás az építőiparban várható, mert még ebben az évben megnyílik Egerben egy építőipari technikum. Komoly feladatot jelent továbbra is a kisipari szövetkezeteknek az ipari tanulók képzése. Jelenleg 35 szakmában 423 fiatalt foglalkoztatnak. Ebben az évben 135-en tettek szakmunkás vizsgát. (ti.) Őserdő A z évszázados fák, mint óriás gyertyák merednek az égre. A szikla zöld moháién gyík pihen mozdulatlanul. Fenn a magasban sas kering, majd zuhanó repüléssel eltűnik valahol a völgyben. Délidő van. Csöndes, néma minden, napsugár ragyog, de az őserdő mélyén titokban meghúzódik a szürkület. Megvénült gombák, revés fatuskók nehéz illatát lélegzi a föld, a vadak valahol a sűrű mélyén pihennek. Ember léptei alatt reccsen a gally. Az erdész útja hoz erre az őserdő felé, ahol mozdulatlanságba dermedt az élet. Innen nem vágják ki a fát, nem viszik el a széldöntott gallyakat, itt őskorát éli az erdő. Az ember védi ezt a darabka földet, emlékül hagyta magának az ősidőkből fáit, forrásait. Itt magától pusztul és születik a bükk, vihar csavarja ki tőétől a sötét gyertyánokat és magától csírázik a makk a tavalyi avar alatt. Erre nincsenek cserkészutak, telepített erdők, itt csak vadon van és csönd, iszalagokkal benőtt útvesztők, repkénnyel borított sziklák. És ha valahol bent a mélyben reccsen a gally, zörren a ha- raszt, vaddisznó ugrik át a csapáson, vagy őz fut a bokrok között, nem háborgatja a vadász. Itt nem gyilkol a golyó, itt az ősvadonban legföljebb csak egymást öli a vad, ide ember csak békés szándékkal teszi be lábát. Az erdész megáll az őserdő szélén, puskáját vállra akasztja és a távoli messzeségbe figyel. Ahol áll, az Istállóskö erőse, a Bükk legmagasabb pontja 959 méterre a tenger szintje felett.., Szalay István amikor az anyagi kérdésre terelődött a szó, mintha csökkent volna lelkesedése. — Bizony, ha az üzem nem tudja a kellő pénzt biztosítani, nehezen megy. A munkáért pénz jár. Piacról élünk. Hogy Hevesen kit tudok ajánlani? — Hosszasan gondolkozik. — Talán próbálják meg az újtelepi III-as számú iskolában. Beszéljenek Gacsó Zoltánnal! Sokoldalúan képzett nevelő. Poros, melegtől fűtött utcákon kanyarogtunk az újtelep felé. Gacsó Zoltán éppen strandolni készült a feleségével. — Hét bányászt kellene előkészíteni a vizsgákra, de ezért semmiféle anyagi juttatást nem tud biztosítani sem az oktatási osztály, sem az üzem. A középkorú, őszhajú pedagógus komolyan néz rám néhány pillanatig, majd a kezét nyújtja. — Nem mondom, hogy nem lenne szükségem a pénzre, de nem mindent az anyagiak jelentenek. A mi hivatásunk az emberek nevelése, szívesen vállalom. Kellemes érzéssel indultunk tovább jókora vargabetűt csinálva, át a hatvani járásiba, Ecsédre. Itt már tekintélyesebb létszámról van szó, mintegy 40 főről. — Nem lesz itt semmi probléma — mondja Király Béla igazgató. — Az esti tagozat kezdési időpontját előbbre hozzuk délután 5 órára. így azon az éjszakás hairmadok dolgozói is részt tudnak venni. Az alsótagozatosok tanítását is megoldjuk, hiszen bányászközség vagyunk. Csupán e néhány példát ragadtam ki a sok közül. Találkoztunk a pedagógusok hivatástudatával, ahol a kultúrfor- radalmat valóban lelkiismereti kérdésként kezelik. Ám néhány helyen a pénz került előtérbe. De lehet-e csupán az anyagiasság színvonalára süllyeszteni a továbbtanulást, azt a dicsérendő célt, amelyet maguk elé tűztek a XII-es akna bányászai? A pénzre mindenkinek szüksége van, mindenkit megillet a munkája után. Meg is kapjuk. Ma már a pedagógusok sem panaszkodhatnak. De ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ebben az országban tíz- és százezrek munkálkodnak a pihenési időből lecsípve néhány órát. hogy még szebb legyen az életünk. Mint ahogy a bányászok sem említették a pénzt, amikor a Sástó nád- és kőrengetegének a helyére pihenést szolgáló üdülőtelepet kellett építeni. Vagy felmerült-e vajon az anyagi kérdés, amikor a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó UV dolgozói a gyöngyöshalászi tsz- nek egy új istállót adtak át? Nem! Életünk áldozatos munkát követel mindenkitől, aki valamennyire is szívén viseli boldogulásunkat, felemelkedésünket. Nem akarjuk kétségbevonni pedagógusaink jó munkáját, hiszen ennek ellenkezőjét már bebizonyították. Csupán azt kérjük, hogy azokban a községekben, ahová a XII-es akna versenybizottsága már elküldte a továbbtanulók névsorát, erejükhöz mérten segítséget) adjanak. Ez nem jár ugyan anyagi előnyökkel, de az üzem ezer bányásza mindig szeretettel gondol rájuk. Laczik János Salló Istvánnal a lemeztetős csarnok előtt ordítottunk egymásnak üdvözlést, bár kétlem, hogy ekkora zajban hallott valamit, mert) én nem. Az emberekről ömlött a veríték a pokoli hőségben, vakító szikracsóvák pattantak ki a hegesztőpisztolyból, valaki egy bádoglemezt kalapált gőzerővel. Ismertem már régebbről, itt tanulta meg a szakmát az egri Lakatosárugyárbain. Még akkor az volt a neve... Most: a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40. számú, egri gyára. — Mikor szabadultál?! — Július 3-án! De ma jöttem még be először dolgozni! — Nem láttalak a városban! — Egy hónap szabin voltam' Kipihentem a tanulóidő fáradalmait. — Vizsga hogy sikerült?! — Négyes találatom volt!... A mesteremnek, Tátrai Fáinak köszönhetem a legtöbbet. O tanított... Vizsgája sikerének „részese” a kiállításon (az országoson is szerepelt) karikahajtó automata. Ezzel „tetite le a voksol”, bizonyítva, hogy a két év alatt kellőképpen megtanulta a szakmát. Nemsokára talán már ő tan ingatja a szerszám- forgatás művészetére az újoncokat. * A másik kettő együtt negyven éves. Régebben, a vidám gimnáziumi években’ együtt szívtuk a tiltott cigarettát, s a sors szeszélyéből mindhárman egy padban ültünk tanáraink bánatára. Ök is most vizsgáztak: Fekete József és Szél János. Szerszámkészítők. Olajfoltos, szürke műhelyükben találtam őket). Fekete Jóska satuba szorított kis vasrúd-félét kalapált szorgalmasan. Első feladata az újonc szakmunkásnak: lefejezi a lyukasztókat. — Az mit jelenti? — Idenézz. Látod ezt? — S az asztalra mutatott, ahol egy kis gépezet pihent. Régi jó szokásához híven lelkes magyarázatba fogott, hogy abban a gépezetben vannak a lyukasztók. S azért kell lefejezni őket, hogy stabilan megálljának rendeltetési helyükön. Vagyis a lyukasztók boldogabbik végére peremet kalapál. — Milyen volt „felszabadul-1 ni?” j — Nem sok a változás. Míg: tanuló voltam, ugyanebben a ^ műhelyben dolgoztam. Akkor« azért, hogy megtanuljam a - szakmát, most meg, mert Tize-\ tést kapok munkámért. ^ — Mennyit? ; — Tisztán ezerkettőt! — Ezt: jó hangosan mondja, büszkén^ és fölényesen, felszabadultan,^ mert egy hónappal ezelőtt j nagy-nagy kő esett le a szívé-: ről. ( Szél Jancsi eleinte nem állt; szóba velem. (Pedig óra alatt: sokat beszélgettünk!) Addig \ nem, amíg be nem fejezte a ( marógép egy alkatrészének a; fúrását. Amikor dolgozik, kö-ü rülötte elmerül minden, meg- ( szűnik a múlt és a jelen, csak f a fúró marad, s a körülötte - ficánkoló forgácsok... — Felvettek. ( Ez volt az első szava, miután 1 megnézte, hogy a lyuk meg- i felel-e az előírásnak. — Hova? \ — Esztergomba. A Felsőfokú; Vegyipari Gépészeti Technd-: kumba. < — Akkor csak egy hónapig^ dolgozol itt. ; — Sokat jelent, hogy szak-; mát tanultam. Tudod, a gya-( korlat... Ha elvégeztem a: technikumot, üzemmérnök le-, szók; ^ ( — Akkor „lőttek” az állat-j orvosi állásnak... azt mond-; tad régen, hogy az leszel... — Csak a macskákat szeret-’ tem ... Most meg a szerszám-: készítést < A 40-ES GYÁRBAN Első nap volt. Szinte esemény az újdonsült szakmunkásoknak, akik az egri Lakatosárugyárban vették kezükbe a szerszámot először, s most egy újnevű gyárban kezdték meg a megérdemelt pihenő után a munkát, mint kész emberek. (hátai) Sárkány A gyerekjátékoknak megvan a maguk ^ ideje. Karikázni tavasszal szoktak, ic- kozni, labdázni nyáron, sárkányt nyár vége- felé. ősszel eresztenek. A várban Gárdonyi háza körül láttam az idén az első sárkányt. Máskor is megcsodáltam már ezeket a kedves papírmadarakat, amelyek magasba libbennek, ha szellő kap beléjük és sodorja, sodorja őket a város felé. Néha úgy tűnt, a piactér fölött lebeg valamelyik, pedig kis gazdája a vár fokán tartotta zsinegét kezében. Ezt az ideit akkor láttam meg, mielőtt útjára nem bocsátotta egy nyolc évesnyi gyerek. Sok papírsárkányt láttam, csináltam is életemben, de ehhez hasonló széppel még nem találkoztam. Csillogó sztaniol tündöklött oldalán, farkán a díszek és csillogók a szivárvány színében játszottak. öten is körülállták a „start” előtt, de a sárkány gazdája még mindig talált rajta isimítani valót. Hol a zsineget igazította meg, (hol a csillogó sztaniol ráncait egyengette, hol az indító brigádot oktatta rövid, csattanós 1 szavakkal. ) — Most! — hallottam a vezényszót, a sár- ikány már-már a magasba libbent, amikor az |ifjú konstruktőr visszarántotta a kezére csajvar gatott zsinórt A többiek csodálkozva les- jtek rá, de ő nem szólt semmit. Kipirult arccal földre fektette a szellők madarát, előko- ,tort zsebéből egy piros ceruzát, szájába vette, ,megnyálazta és ujjnyi betűkkel egy nevet írt [a fehér papírra: GAGARIN. Tegnap délelőtt hatvanan gyűltek össze a KISZÖV egri székházában műszaki tanácskozásra. Heves megye kisipari szövetkezeteinek elnökei, műszaki vezetői és párttitkárai. Részt vett a tanácskozáson Sági Antal, az OKISZ Műszaki Főosztályának vezetője, Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és Karnis Pál, a KISZÖV elnöke.
